A város hosszú történelmi múltra tekinthet vissza: Szent István király alapított itt püspökséget, majd 1804-ben érseki székhely lett. Az első székesegyháza már a XI. században felépült a várban, ide temették el 1204-ben Imre királyt. Itt nevelkedett III. László, II. András, IV. Béla, valamint itt tanult Anonymus is.
1552-ben Dobó István megvédte a várat a hatalmas török sereggel szemben. Ennek történetét dolgozta fel Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” című művében. A vár 1596-ban mégis török kézre került, egészen 1687-ig. A török idők legsajátosabb emlékei a minaret és a török fürdők. Eger történelmi városképét a váron kívül a XVIII. Századi épületek határozzák meg. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett, ez teszi egyik legszebb barokk városunkká. Itt jelent meg az első magyarországi hírlap, a Rákóczi által 1705-ben kiadott „Mercurius veridicus ex Hungaria” (Magyarországi Igazmondó Hírnök).
Kereskedelmében évszázadok óta szerepelnek a kiváló minőségű borok. Az Egri borvidék legismertebb borfajtái a Bikavér, a Medoc Noire, a Leányka és a Debrői Hárslevelű. A híres Egri Bikavért a különböző vörös szőlőfajták együttes szüreteléséből nyerik, jellegzetes, szinte feketébe hajló színét a szőlőhéjban lévő festékanyag adja.
A városközpont a Kossuth utca – Barkóczy utca – Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, itt emelkedik számos nagyszerű műemlék.
Egri barangolásunkat érdemes a főtéren, a főszékesegyházzal kezdeni, amelyet a pápa 1970-ben bazilika rangra emelt. Ez az ország harmadik legnagyobb temploma. Építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, aki Hild Józsefet kérte fel a tervezésre. Az épület 1831-36. között épült klasszicista stílusban.
A főbejárathoz impozáns lépcsősor vezet, két oldalán Marco Cassagrande szobrai állnak, melyek Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Pétert és Szent Pált ábrázolják. A lépcső tetején egy korinthoszi oszlopcsarnokba érkezünk. A 17 méter magas oszlopok egy timpanont tartanak, melyen latin nyelvű felirat olvasható: „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjait láthatjuk.
A templombelső kialakítása közel 120(!) évig tartott. Fő látnivalói az olasz márványfajtákból épült baldachinos főoltár, a Mária-kápolna, a Szent Mihály tiszteletére emelt carrarai fehér márvány oltár, a kóruson található nagyorgona valamint a kripta. A kriptában van eltemetve az építtető, Pyrker érsek urnába zárt szíve, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké!”.
A bazilikával szemben áll az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola impozáns épülete. Eredetileg az egri egyetem befogadására készült, Eszterházy Károly püspök megbízásából. II. József azonban nem engedélyezte az egyetem létesítését, ezért különböző oktatási intézmények kaptak itt helyet. A nagyrészt barokk, illtetve főhomlokzatában copf ízlésű hatalmas épület 1785-re készült el, Gerl Mátyás és Fellner Jakab tervei alapján. Alaprajza szabályos négyszög, az épület nagy belső udvart fog közre.
A monumentális barokk lépcsőházon keresztül jutunk az első emeletre, itt találjuk a fő látnivalókat: a dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtárat és a kápolnát. A díszterem mennyezeti freskója az egyetem négy fakultását – a jogtudományt, a bölcsészettudományt, az orvostudományt és a teológiát – ábrázolja.
A Főegyházmegyei Könyvtár 150 ezer kötetből álló könyvgyűjteménye egyedülálló értéket képvisel. Itt őrzik többek között Mikes Kelemen eredeti törökországi leveleit, 34 középkori kódexet, 100 darab ősnyomtatványt valamint Mozart egyetlen magyarországi levelét is. A páratlan kötetek megtekintése mellett érdemes néhány pillantást vetni mennyezetfreskóra valamint az egyedi tervezésű könyvtárbútorzatra is. A berendezést Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás készítette tölgyfából, vasszegek nélkül.
Az épület keleti oldalán egy tornyot találunk, melynek ablakait vaspaletta fedi. Ez ad helyet az 1776-ban megnyitott csillagvizsgálónak. Az 53 méter magas tornyot Hell Miksa jezsuita csillagász és matematikus tervei szerint a kor legkorszerűbb csillagvizsgáló eszközeivel szerelték fel. Közép-Európában egyedülálló a carrarai márványból készült meridiánvonal. II. József 1784-ben betiltotta ugyan az intézmény működését, a berendezéseket ma is megcsodálhatják a látogatók. A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Az itt emelt építmény tetején egy kupola található, melyben még mindig működik a camera obscura. Az 1779-ben megalkotott varázslatos szerkezet egy tükör és egy lencse segítségével egy besötétített, kicsinyke szobában, egy fehér asztalon megjeleníti a város látképét. Az intézmény első csillagásza, Hell Miksa a város lakóit és látogatóit akarta szórakoztatni a készülékkel.
A főtér harmadik épülete az U alakú Érseki Palota, melynek főbejárata a Széchenyi utcáról nyílik. A barokk stílusú épület mai formáját 1844-re nyerte el, az oldalszárnyakat elegáns, rácsos vaskapu és kerítés köti össze, alkotója Fazzola Lénárd. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban pedig az Érseki Gyűjteményi Központ található.
A Széchenyi utca ma sétáló utca, hangulatos kávézókkal, éttermekkel és több műemlékkel. Érdemes megnézni a Művészetek házát, a Szent Bernát templomot (ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont) és a Műemlék Patikát.
A Kossuth Lajos utca, mely az Eszterházy Károly Főiskola déli oldalánál vezet a vár felé, érdekes látnivalókat tartogat. Rögtön az utca elején áll a feltűnően szép Kispréposti palota,
Androvics Miklós prépost-kanonok építette 1758-ban. Tervezőjét sajnos nem ismerjük. Ma az épület emeletén működik a Történelmi Városok Bizottsága (ICOMOS).
Következő látnivalónk a Foglalarium, melyet Foglár György építtetett a XVIII. században, jogi iskolának. Mindig oktatási célokra használták, napjainkban az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Leánygimnáziuma működik falai között.
Az utcában megnézhetünk még egy Ferences Templomot és Rendházat, a Nagypréposti Palotát illetve vele szemben a Megyeházát.
Falai között a Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető:
- Gótikus Püspöki Palota – az egri vár története;
- Hősök Terme – az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás;
- Kazamaták – a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár;
- Romkert – a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
- Képtár – XVI-XIX. századi festők műveivel;
- Börtönkiállítás – kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon;
- Panoptikum.
Itt látható Dobó István, a híres várvédő vörös márvány síremléke, valamint kívánsága szerint itt temették el Gárdonyi Gézát is.
A várból kitűnően látható a város különleges műemléke, a Minaret. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra.
Lassan sétánk végére érünk, azonban nem szabad megfeledkeznünk Eger egyik központjáról, a Dobó térről. Eredetileg ez volt a város piactere. A teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított, Dobó István szobrot Stróbl Alajos, míg az 1967-bern felállított „Végvári harcosok” szobrot Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta.
A tér legértékesebb épülete a Minorita templom, melyet az ország egyik legszebb barokk templomaként tartanak számon. 1771-ben szentelték fel, Páduai Szent Antal tiszteletére, tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt. Az épület egyedülálló Magyarországon, mert homlokzat a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le. A belső berendezés és festés magas színvonala bécsi mesterek keze munkája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése