Ezen a napon született Szűz Mária, Jézus édesanyja. Mária születéséről nem szólnak az evangéliumok, az úgynevezett Jakab ősevangélium adja hírül, hogy Mária szüleinek, a Juda törzséből származó Joachimnak és a Lévi törzséből való Annának hosszú házassága alatt nem lett gyermeke, ami nagy szomorúság volt számukra. A hagyomány szerint Joachimnak egyszer csak angyal adta tudtára, hogy feleségének, Annának gyermeke születik, „aki annak anyja lesz, majd egyszer, akiben az egész emberiség testvérként egyesülhet."
Búcsúsnap sokfelé – Mária születésnapja –, magyar neve a XV. századig vezethető vissza. Mint minden jeles naphoz, ehhez is számos népszokás, hiedelem kapcsolódik. Azt tartották, aki nézi a napfelkeltét, meglátja benne Máriát és a nap körüli rózsákat.
A Nagyboldogasszony és Kisasszony napja közötti időszakot (augusztus 15. és szeptember 8.) a „két asszony köze” néven emlegeti a népi kultúra. Ilyenkor gyógynövényeket szedtek, előkészítették a téli
ruházatot.
Kisasszony napjához fűződik számos fecskét idéző szólásmondás is. Elmennek a fecskék, itthon maradnak a verebek – tartja az egyik. Ilyenkor indulnak messzi déli vidékek felé az ereszaljak kedves madarai. Kalotaszegen kalaplevéve búcsúznak tőlük, így jelzik tisztelgő köszöntésükkel az emberek, tavasszal visszavárják őket .
Sok fecske ősz jele – így egy másik mondás. Gyülekeznek a drótokon, csapatoslag vágnak neki a hosszú útnak. Kísérjük őket gondolatban, ne kerüljenek falánk madárpusztítók hálójába.
Forrás: Erdély. ma
A fecskék Szeptember 8-a (Fecskehajtó Kisasszony napja) körül indulnak vándorútra.
Ha figyelmesen járunk-kelünk, csapatokba verődött, még utazás előtt álló madárfajokat figyelhetünk meg. Nagyon látványos és hangos csapatokban gyülekeznek a seregélyek is; ők szintén Afrikában telelnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése