AZ EGRI LÍCEUM

 Eger Heves megye központja, a Mátra és a Bükk hegységek között, az Eger patak partján épült. Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos múzeummal és műemlékkel.

1763.10.14-én Esterházy Károly Egerben megalapította a líceumot.

 

Esterházy Károly (Pozsony, 1725. május 4. – Eger, 1799. március 14.) papi pályáját Pápán kezdte. Egerbe 1762-ben érkezett, és haláláig betöltötte az Egri Egyházmegye püspöki tisztét. Nagy műveltségű, tudós főpap volt.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett Eger építészeti, szellemi, művelődési arculatának kialakításában.

Az Egri Líceum barokk és rokokó stílusú épületét 1765 és 85 között építtette Esterházy Károly egri püspök. Az „Universitas”-nek előzményeként Egerben már működött 1705-től Papnevelde, 1740-től jogi iskola majd 1754-ben jezsuita gimnáziumot is alapítottak.

Az egységes közép- és felsőfokú oktatás szellemi atyja Barkóczy Ferenc püspök volt, de mivel ő Esztergomban kapott hercegprímási tisztséget, ötletét Eszterházy vitte tovább, aki meg is valósította azt.

Négy fakultással működő egyetemet álmodott meg,de 1774-es megnyitásakor csak három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indultak el. Sajnálatos módon az 1784-ben kiadott Ratio Educationis értelmében hamarosan ezek a tanszékek is megszűntek, két évre rá pedig a Papnevelde is Pestre tette át székhelyét. Mária Terézia ezen rendelete korlátozta a katolikus egyház addigi jelentős szerepét az iskolákban, és kijelentette, hogy az oktatás az állam ügye.

A rendelet továbbá kimondta azt is, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, ez a Budai. Így Esterházynak az az álma, hogy egyetemet alapítson sosem teljesülhetett igazán, helyette az iskola a Líceum nevet vette föl. A líceum olyan képzést jelentett az 1700-as években, ahol a gimnáziumi évfolyamokhoz felsőfokú képzést nyújtó tagozatok is kapcsolódnak. Az oktatás rendje csak II. József halála után állt helyre, ekkor Esterházy visszahelyeztette és újra beindíttatta a megszüntetett fakultásokat.

/ forrás: városom.hu Eger/

Líceum - Specula Csillagvizsgáló és Fôegyházmegyei Könyvtár keleti szárnya fölött magasodik a 11 emeletes, 53 méter magas csillagvizsgáló torony, régi nevén a Specula, amelyben csillagászati múzeumot tekinthetünk meg. Az egri líceum számára gróf Esterházy Károly püspök 1776-ban építtette a csillagvizsgálót . A kor színvonalának megfelelő műszereknek ma muzeális, tudománytörténeti értékük van.  A torony 6. emeletén lévő nagyteremben van a Hell Miksa által kitűzött délvonal, amelyen a kis nyíláson besütő napsugár jelzi a csillagászati dél bekövetkeztét.
Láthatjuk a Newton-féle tükrös távcsövet, valamint a mai modern távcsövek ősének tekinthető eqatoriális távcsövet. Külön érdekesség az ún. ágyús napóra: délben a nap egy nagyítón keresztül begyújtja az ágyúban lévő lőport, s az egy lövéssel jelzi a delet.
A torony 9. emeletén 1779-ben készült el Hell Miksa bécsi csillagász tervei alapján az ún. camera obscura. Ez a szerkezet nem más, mint egy nagy, film nélküli "fényképezőgép", amely a szobában lévő fehér asztallapra vetíti a város élő képét.A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt "városnéző eszközt", hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa.

A Líceumban működő Főegyházmegyei Könyvtár kódexekben is gazdag könyvtára őrzi az első magyar nyomtatott könyvet, a Budai Krónikát 1473-ból

. Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat 1793-ban nyitották meg 20000 kötettel. A gyűjtemény folyamatosan fejlesztik, így jelenleg 162800 kiadványuk van 30 különböző nyelven. 
Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.

Eger - Szép tájak, Magyarország

Eger Heves megye központja, a Mátra és a Bükk hegységek között, az Eger patak partján épült. Északkelet-Magyarország egyik legszebb történelmi városa. Jelentős oktatási és kulturális központ számos múzeummal és műemlékkel, melyek közül kiemelkedő az egri vár. Ez a vár évszázadokon keresztül fontos stratégiai pont volt.

A város hosszú történelmi múltra tekinthet vissza: Szent István király alapított itt püspökséget, majd 1804-ben érseki székhely lett. Az első székesegyháza már a XI. században felépült a várban, ide temették el 1204-ben Imre királyt. Itt nevelkedett III. László, II. András, IV. Béla, valamint itt tanult Anonymus is.

1552-ben Dobó István megvédte a várat a hatalmas török sereggel szemben. Ennek történetét dolgozta fel Gárdonyi Géza az „Egri csillagok” című művében. A vár 1596-ban mégis török kézre került, egészen 1687-ig. A török idők legsajátosabb emlékei a minaret és a török fürdők. Eger történelmi városképét a váron kívül a XVIII. Századi épületek határozzák meg. A barokk formavilága a középkori és török emlékek között jellegzetes építészetet teremtett, ez teszi egyik legszebb barokk városunkká. Itt jelent meg az első magyarországi hírlap, a Rákóczi által 1705-ben kiadott „Mercurius veridicus ex Hungaria” (Magyarországi Igazmondó Hírnök).

Kereskedelmében évszázadok óta szerepelnek a kiváló minőségű borok. Az Egri borvidék legismertebb borfajtái a Bikavér, a Medoc Noire, a Leányka és a Debrői Hárslevelű. A híres Egri Bikavért a különböző vörös szőlőfajták együttes szüreteléséből nyerik, jellegzetes, szinte feketébe hajló színét a szőlőhéjban lévő festékanyag adja.

A városközpont a Kossuth utca – Barkóczy utca – Balassi Bálint utca és a vár által határolt négyszög, itt emelkedik számos nagyszerű műemlék.

Egri barangolásunkat érdemes a főtéren, a főszékesegyházzal kezdeni, amelyet a pápa 1970-ben bazilika rangra emelt. Ez az ország harmadik legnagyobb temploma. Építése Pyrker János Lukács érsek nevéhez kötődik, aki Hild Józsefet kérte fel a tervezésre. Az épület 1831-36. között épült klasszicista stílusban.

A főbejárathoz impozáns lépcsősor vezet, két oldalán Marco Cassagrande szobrai állnak, melyek Szent Istvánt, Szent Lászlót, Szent Pétert és Szent Pált ábrázolják. A lépcső tetején egy korinthoszi oszlopcsarnokba érkezünk. A 17 méter magas oszlopok egy timpanont tartanak, melyen latin nyelvű felirat olvasható: „Jöjjetek, imádjuk az Urat!”. A timpanon felett a Hit, Remény és Szeretet jelképes alakjait láthatjuk.

A templombelső kialakítása közel 120(!) évig tartott. Fő látnivalói az olasz márványfajtákból épült baldachinos főoltár, a Mária-kápolna, a Szent Mihály tiszteletére emelt carrarai fehér márvány oltár, a kóruson található nagyorgona valamint a kripta. A kriptában van eltemetve az építtető, Pyrker érsek urnába zárt szíve, mert mint mondotta: „A szív, mely Egerért dobogott, az legyen az egrieké!”.

A bazilikával szemben áll az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola impozáns épülete. Eredetileg az egri egyetem befogadására készült, Eszterházy Károly püspök megbízásából. II. József azonban nem engedélyezte az egyetem létesítését, ezért különböző oktatási intézmények kaptak itt helyet. A nagyrészt barokk, illtetve főhomlokzatában copf ízlésű hatalmas épület 1785-re készült el, Gerl Mátyás és Fellner Jakab tervei alapján. Alaprajza szabályos négyszög, az épület nagy belső udvart fog közre.

A monumentális barokk lépcsőházon keresztül jutunk az első emeletre, itt találjuk a fő látnivalókat: a dísztermet, a Főegyházmegyei Könyvtárat és a kápolnát. A díszterem mennyezeti freskója az egyetem négy fakultását – a jogtudományt, a bölcsészettudományt, az orvostudományt és a teológiát – ábrázolja.

A Főegyházmegyei Könyvtár 150 ezer kötetből álló könyvgyűjteménye egyedülálló értéket képvisel. Itt őrzik többek között Mikes Kelemen eredeti törökországi leveleit, 34 középkori kódexet, 100 darab ősnyomtatványt valamint Mozart egyetlen magyarországi levelét is. A páratlan kötetek megtekintése mellett érdemes néhány pillantást vetni mennyezetfreskóra valamint az egyedi tervezésű könyvtárbútorzatra is. A berendezést Fellner Jakab tervei alapján Lotter Tamás készítette tölgyfából, vasszegek nélkül.

Az épület keleti oldalán egy tornyot találunk, melynek ablakait vaspaletta fedi. Ez ad helyet az 1776-ban megnyitott csillagvizsgálónak. Az 53 méter magas tornyot Hell Miksa jezsuita csillagász és matematikus tervei szerint a kor legkorszerűbb csillagvizsgáló eszközeivel szerelték fel. Közép-Európában egyedülálló a carrarai márványból készült meridiánvonal. II. József 1784-ben betiltotta ugyan az intézmény működését, a berendezéseket ma is megcsodálhatják a látogatók. A teraszról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Az itt emelt építmény tetején egy kupola található, melyben még mindig működik a camera obscura. Az 1779-ben megalkotott varázslatos szerkezet egy tükör és egy lencse segítségével egy besötétített, kicsinyke szobában, egy fehér asztalon megjeleníti a város látképét. Az intézmény első csillagásza, Hell Miksa a város lakóit és látogatóit akarta szórakoztatni a készülékkel.

A főtér harmadik épülete az U alakú Érseki Palota, melynek főbejárata a Széchenyi utcáról nyílik. A barokk stílusú épület mai formáját 1844-re nyerte el, az oldalszárnyakat elegáns, rácsos vaskapu és kerítés köti össze, alkotója Fazzola Lénárd. A déli szárnyban az Érseki Hivatal, az északi szárnyban pedig az Érseki Gyűjteményi Központ található.

A Széchenyi utca ma sétáló utca, hangulatos kávézókkal, éttermekkel és több műemlékkel. Érdemes megnézni a Művészetek házát, a Szent Bernát templomot (ma a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumnak és Kollégiumnak ad otthont) és a Műemlék Patikát.

A Kossuth Lajos utca, mely az Eszterházy Károly Főiskola déli oldalánál vezet a vár felé, érdekes látnivalókat tartogat. Rögtön az utca elején áll a feltűnően szép Kispréposti palota,

Androvics Miklós prépost-kanonok építette 1758-ban. Tervezőjét sajnos nem ismerjük. Ma az épület emeletén működik a Történelmi Városok Bizottsága (ICOMOS).

Következő látnivalónk a Foglalarium, melyet Foglár György építtetett a XVIII. században, jogi iskolának. Mindig oktatási célokra használták, napjainkban az Angolkisasszonyok Boldogságos Szűz Mária Leánygimnáziuma működik falai között.

Az utcában megnézhetünk még egy Ferences Templomot és Rendházat, a Nagypréposti Palotát illetve vele szemben a Megyeházát.

A vár történelmének és a vármúzeum kiállításainak köszönhetően a vár Eger egyik leglátogatottabb idegenforgalmi látványosságának számít hazánkban. Az 1552-es török sereg feletti győzelem óta a vár a hazafias helytállás szimbóluma. Az első oklevél a XIV. század közepén említi először az egri várat. Többször is átépítették, először román, majd gótikus stílusban. A 91 évig tartó török uralom után a vár a Habsburgokhoz került, akik 1702-ben felrobbantották falait. A műemléki védelmet Pyrker érsek rendelte el, az erőteljes feltáró munka Gárdonyi Géza „Egri csillagok” című regényének megjelenése után kezdődött el és még napjainkban is tart. A vár falairól gyönyörű kilátás nyílik a városra.

Falai között a Dobó István Vármúzeumban több állandó kiállítás is megtekinthető:

• Gótikus Püspöki Palota – az egri vár története;
• Hősök Terme – az 1552-es várvédők emlékére létrehozott kiállítás;
• Kazamaták – a vár föld alatti erődrendszere, román- és gótikus kőtár;
• Romkert – a románkori, gótikus és későgótikus székesegyház helyreállított romjai,
• Képtár – XVI-XIX. századi festők műveivel;
• Börtönkiállítás – kivégzés, tortúra (kínvallatás), megszégyenítés eszközei a régi Magyarországon;
• Panoptikum.

 

 

Itt látható Dobó István, a híres várvédő vörös márvány síremléke, valamint kívánsága szerint itt temették el Gárdonyi Gézát is.

A várból kitűnően látható a város különleges műemléke, a Minaret. A törökök a középkori Szent Katalin kápolna felhasználásával építették meg itt egyik imahelyüket, a Ketkhuta dzsámit és mellette a minaretet, melynek teraszáról a müezzin naponta ötször hívta imára az igazhitűeket. A dzsámit 1841-ben bontották le, az irgalmasrend kórházának megépítésekor. A minaret több ízben szorult felújításra.

A csigalépcső belső orsója körül egy 90 cm átmérőjű betongyűrűt helyeztek el, ami a feljárást a 97 lépcsőn jelentősen leszűkíti, de aki vállalja a feljutás nehézségeit, 32 m magasból élvezheti a város panorámáját.

Lassan sétánk végére érünk, azonban nem szabad megfeledkeznünk Eger egyik központjáról, a Dobó térről. Eredetileg ez volt a város piactere. A teret két szobor díszíti: az 1907-ben felállított, Dobó István szobrot Stróbl Alajos, míg az 1967-bern felállított „Végvári harcosok” szobrot Kisfaludy Stróbl Zsigmond alkotta.

A tér legértékesebb épülete a Minorita templom, melyet az ország egyik legszebb barokk templomaként tartanak számon. 1771-ben szentelték fel, Páduai Szent Antal tiszteletére, tervezője valószínűleg Kilian Ignaz Dientzenhofer volt. Az épület egyedülálló Magyarországon, mert homlokzat a két torony között nem egyenes, hanem enyhe ívelésű félkört ír le. A belső berendezés és festés magas színvonala bécsi mesterek keze munkája.