1763.10.14-én Esterházy Károly Egerben megalapította a líceumot.
Esterházy Károly (Pozsony, 1725. május 4. – Eger, 1799. március 14.) papi pályáját Pápán kezdte. Egerbe 1762-ben érkezett, és haláláig betöltötte az Egri Egyházmegye püspöki tisztét. Nagy műveltségű, tudós főpap volt.
Elévülhetetlen érdemeket szerzett Eger építészeti, szellemi, művelődési arculatának kialakításában.
Az egységes közép- és felsőfokú oktatás szellemi atyja Barkóczy Ferenc püspök volt, de mivel ő Esztergomban kapott hercegprímási tisztséget, ötletét Eszterházy vitte tovább, aki meg is valósította azt.
Négy
fakultással működő egyetemet álmodott meg,de 1774-es megnyitásakor csak
három, a jogi, a teológiai és a filozófiai képzések indultak el.
Sajnálatos módon az 1784-ben kiadott Ratio Educationis értelmében hamarosan ezek a tanszékek is megszűntek, két évre rá pedig a Papnevelde is Pestre tette át székhelyét. Mária Terézia
ezen rendelete korlátozta a katolikus egyház addigi jelentős szerepét
az iskolákban, és kijelentette, hogy az oktatás az állam ügye.
A rendelet továbbá kimondta azt is, hogy Magyarországon csak egy egyetem működhet, ez a Budai. Így Esterházynak
az az álma, hogy egyetemet alapítson sosem teljesülhetett igazán,
helyette az iskola a Líceum nevet vette föl. A líceum olyan képzést
jelentett az 1700-as években, ahol a gimnáziumi évfolyamokhoz felsőfokú
képzést nyújtó tagozatok is kapcsolódnak. Az oktatás rendje csak II. József halála után állt helyre, ekkor Esterházy visszahelyeztette és újra beindíttatta a megszüntetett fakultásokat.
/ forrás: városom.hu Eger/
Líceum - Specula Csillagvizsgáló és Fôegyházmegyei Könyvtár keleti
szárnya fölött magasodik a 11 emeletes, 53 méter magas csillagvizsgáló
torony, régi nevén a Specula, amelyben csillagászati múzeumot
tekinthetünk meg. Az egri líceum számára gróf Esterházy Károly püspök
1776-ban építtette a csillagvizsgálót . A kor színvonalának megfelelő
műszereknek ma muzeális, tudománytörténeti értékük van. A torony 6.
emeletén lévő nagyteremben van a Hell Miksa által kitűzött délvonal, amelyen a kis nyíláson besütő napsugár jelzi a csillagászati dél bekövetkeztét.
Láthatjuk a Newton-féle tükrös távcsövet, valamint a mai modern távcsövek ősének tekinthető eqatoriális távcsövet. Külön érdekesség az ún. ágyús napóra: délben a nap egy nagyítón keresztül begyújtja az ágyúban lévő lőport, s az egy lövéssel jelzi a delet.
A torony 9. emeletén 1779-ben készült el Hell Miksa bécsi csillagász tervei alapján az ún. camera obscura. Ez a szerkezet nem más, mint egy nagy, film nélküli "fényképezőgép", amely a szobában lévő fehér asztallapra vetíti a város élő képét.A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt "városnéző eszközt", hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa.
Láthatjuk a Newton-féle tükrös távcsövet, valamint a mai modern távcsövek ősének tekinthető eqatoriális távcsövet. Külön érdekesség az ún. ágyús napóra: délben a nap egy nagyítón keresztül begyújtja az ágyúban lévő lőport, s az egy lövéssel jelzi a delet.
A torony 9. emeletén 1779-ben készült el Hell Miksa bécsi csillagász tervei alapján az ún. camera obscura. Ez a szerkezet nem más, mint egy nagy, film nélküli "fényképezőgép", amely a szobában lévő fehér asztallapra vetíti a város élő képét.A camera obscura varázslatos dolog volt 1779-ben, és napjainkban is az. A készülék maga Edinburghból származik, az intézmény első csillagásza, Hell Miksa azért működtette ezt "városnéző eszközt", hogy a város lakóit és látogatóit szórakoztassa.
A
Líceumban működő Főegyházmegyei Könyvtár kódexekben is gazdag könyvtára
őrzi az első magyar nyomtatott könyvet, a Budai Krónikát 1473-ból
. Eszterházy püspök egyetemi könyvtárnak szánta. Több európai nagyvárosban
voltak megbízottai, akik számára könyveket vásároltak. A könyvtárat
1793-ban nyitották meg 20000 kötettel. A gyűjtemény folyamatosan
fejlesztik, így jelenleg 162800 kiadványuk van 30 különböző nyelven.
Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.
Az ősnyomtatványok, kódexek megtekintése mellett a könyvtár berendezése és freskója miatt is érdemes a látogatásra. A copf stílusú tölgyfabútorzatot Lotter Tamás egri asztalos készítette Fellner Jakab tervei szerint. A mennyezeti freskó Kracker János Lukács és segédje (később veje) Zach József munkája. A gótikus templomi környezetben a tridenti zsinat egy ünnepélyes ülését láthatjuk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése