Borongós napok jönnek..

Fogyasszunk leveseket!


A leves az ember egyik legősibb és legalapvetőbb tápláléka. A legelső levest az ősember készítette el, természetesen a maga kezdetleges módján egy földbe vájt gödörben. A főzés folyamata i.e. 5000 évvel változott meg, amikor elkészültek az első kerámiaedények.

A leves az egyik legváltozatosabban és legízletesebben elkészíthető étel. Az utóbbi időkben azonban egy kicsit megfeledkezett a világ erről az egyszerű és fontos – a magyar étkezések során évszázadokon keresztül felszolgált – fogásról, mely a legtöbb nép konyhájának, így a magyar konyhának is jellemző, elmaradhatatlan étele. Gondoljunk csak gasztronómiánk híres leveseire: az Újházi-tyúkhúslevesre, a Jókai-bablevesre, a Mikszáth nevéhez kötődő palóclevesre, vagy a Krúdy írásokban szereplő különleges levesekre. Rengeteg leves létezik szerte a világon, hiszen sokféle alapanyagból, változatos konyhatechnikai módszerekkel készülhet. Lehet hideg vagy meleg egyaránt, és általában az étkezés legelső fogása. Európában leginkább a déli étkezéshez, más népeknél viszont a vacsorához kötődik.

A leves mindezek mellett értékes is szervezetünk számára, hiszen minél több zöldséget, gyümölcsöt tartalmaz, annál magasabb a rost-, vitamin- (B, E, béta-karotin) és ásványianyag-tartalma (K, Mg). Gazdag ízanyagokban, illata étvágygerjesztő, kedvező hatással van az emésztésünkre, és segít szervezetünk folyadékigényének kielégítésében.
A hozzávalók és a tüzetes elkészítés következtében a leves egy aromainfúzióvá alakul át.

A leves elkészítésekor kevés tápláló anyag vész kárba, mivel a főzés ideje alatt, mindezek a levesbe koncentrálódnak. Mégis a C- vitamin eltűnik a hőkezelés folyamán, ezért ajánlott minél később hozzáadni a leveshez a zöldségeket.

A rendszeres levesfogyasztás egyszerre jelent folyadékpótlást és táplálékfelvételt is.

Advent idején

Fahéjas forró csokoládé


Hozzávalók /4 személyre/

20 dkg étcsokoládé, 6 dl tej, 2 dl tejszín, 1 kávéskanálnyi fahéj

A tejet felforraljuk a csokoládéval meg a fahéjjal együtt, és addig kavargatjuk, míg egyneművé nem álik. Levesszük a tűzről.. A tejszínt habosra verjük, de nem keményre. A felét azonnal a forró csokoládéhoz adjuk, és simára kavarjuk. Az italt 4 bögrébe osztjuk, a maradék tejszínt pedig elosztjuk a tetején. Tetejére kevés csokoládét reszelünk, megszórjuk fahéjjal, és forrón kínáljuk.

Felnőttek kevés feketekávét vagy neszkávét, esetleg kevés alkoholt is kavarhatnak hozzá. Variálhatjuk őrölt szegfűszeggel, illetve más tetszés szerinti fűszerekkel-

Téli "hangulatjavítók"

    

Gyertya

Naplemente után gyújts meg néhány gyertyát! Ez a legegyszerűbb, leggyorsabb és legolcsóbb módszer arra, hogy hangulatban és hőmérsékletben is melegséget csempéssz a falak közé.

Flanel  anyag kiváló hőszigetelő  a belőle készült ágynemű egyenletesen melegszik át.

Forró italok

A forró csokoládé vagy kakaó, a gőzölgő tea és a friss tejeskávé kellemesen átmelegít belülről.


/Bien.h/..

Az olvasás öröme semmihez nem fogható..

Olvasni nagyszerű dolog.,Az olvasás öröme semmihez nem fogható..

Elég felkapni egy történelem könyvet és kezdődhet az utazás.  Számos író nemcsak intellektuális és spirituális tudást jelent, nemcsak a tudás áldását és a lelkileg felemelő érzést nyújt könyveik olvasása, hanem ezek az ember legjobb barátai. Már kezdetektől fogva azok voltak, hiszen az ember elrejtőzhetett egy jó könyvvel, melynek szavai vigasztalást nyújthattak a léleknek.

Az olyan könyvek, amelyek tágítják a látókört és táplálják a lelket, soha sem avulnak el, sőt az idő múlásával egyre értékesebbé válnak számunkra és a jövő generációi számára.

A könyvek elhelyezésének művészete

Nem mindegy hogyan rakjuk a könyveket a polcokra, hiszen ennek is igazi művészete van. Amikor egy padlótól plafonig érő könyvespolccal találod magad szemben, bármelyik szobában is legyen, próbálj meg élettel teli kompozíciókat kreálni növényekkel, porcelán és sárgaréz tárgyakkal és szobrocskákkal és könyvtámaszokkal. Ez az eljárás szórakoztató, hiszen féltve őrzött tárgyaidat elrejted a kedvenc könyveid közé.

Otthonunk színei

 

Az ablakon kitekintve a bennünket körülölelő színes világot látjuk. Ezt a természetet visszük be az otthonunkba a színekkel és teremtjük meg velük azt a hangulatot ,mely minden ember egyéniségének velejáró, kísérő jegye.

Kinek a föld barnája, kinek az erdők nyugalmat sugárzó zöldje, kinek az ég kékjének végtelensége ragadja meg képzeletét, de lehet, hogy épen a nap aranyló sárgája, vagy tűz vöröse fogja otthona színvilágát meghatározni. Gyönyörű sokszínűség és mégis mind szép. Színtelen lakás nem létezik, mert minden ember egyénisége valamennyire színes, és erről otthona árulkodik a legjobban.

Hiába a megfelelő méretű lakás, a tökéletes térkapcsolás, a célszerű berendezés a tökéletes formák, ha színek nem megfelelőek és azok nincsenek harmonikus egységben a berendezés valamennyi részletével, és a benne élők színvilágával.
A színeket az ember már az ókorban is tudatosan használta fel otthona szépítéséhez. Minden népnek, minden kórnak vannak kedvelt színei, sőt napjainkra egy-egy szín, ha rövid időre is de divattá válik. Ezt a fajta hóbortot viszont soha ne engedjük be a lakásunkba, mert berendezésének színeit nem a pillanatnyi divat kell, hogy diktálja, hanem lelkünk mélyéről fakadó kisugárzás mely otthonunk tükre egyben annak varázsa.

Ősz a lakásban

Számos anyagból készíthetünk őszi koszorút, felhasználva  az évszaknak megfelelő növényeket, virágokat. Az őszi levelek nagyszerű alapot alkothatnak, és ezekből tényleg jó párat össze tudunk szedni az otthonunk közelében is. 

 
Gesztenye – A fényes vadgesztenyék gyűjtésre csábítanak. Bohókás lakásdíszek készíthetők gesztenyéből és gyufaszálakból, de egy nagy üvegvázában is jól mutatnak. Érdemes néhányat begyűjteni tüskés páncéljukból is, mert együtt még szebbek.

 . Falevelek – Színes levelekből apró csokrokat köthetünk, amelyeket víz nélkül régi poharakba, üvegcsékbe lehet állítani. Jól mutatnak az ablakpárkányon, de az asztalon is. Általában egy csokor nagyon árván mutat, ezért stílusosabb, ha többféle „vázába” különféle levélcsokrokat teszünk. Nagy levelekből (gesztenye- vagy óriási szőlőlevélből) elég egy-egy vázánként.

Gyümölcsök – Az őszi alma a legfinomabb. Puha papírtörlővel (vagy konyharuhával) pár darabot dörzsölj szép fényesre – gyümölcskosárban igazán szépen mutatnak, ráadásul olyan csábítóak, hogy gyorsan elfogynak, és már pótolhatod is a hiányzókat.

Őszi sétáink alkalmával szedjünk fel pár csodaszép elsárgult falevelet, amely azonnal feldobja a terítéket.



/forrás: Nők Lapja, bien.hu/

Vasárnap

Sütemények

Mindegyik édes költemény receptje mögött egyúttal különös kultúrtörténeti históriák rejlenek. A Dobos-torta például a 19. század híres budapesti cukrászmesterének, Dobos Józsefnek a keze alatt 1885-ben született. A sütemény eredeti jellegét az addig ki nem talált kakaóvajkrém adta, amelyet a mester a piskótalapok közé töltött, néhány csepp citromlével megbolondított, a kerek tortát pedig olvasztott karamellcukros tetővel borította. A polgárosodó főváros népét lázba hozta az újdonság, és a vidékről, Vecsés irányából a pesti piacokra érkező szekerek gazdái is - ha csak tehették - megálltak a Kecskeméti utcai cukrászdánál egy kis nyalánkságért.

A Pozsonyi kifliről 1559-ből származik az első adat, amikor is a pozsonyi sütők céhe a városi fogyasztási szokásokat kielemezve elhatározta, hogy diós és mákos patkókat fognak készíteni. A másik történet szerint egy pozsonyi cukrászmester Miklós-napra elkészítette a karácsonyi bejgli kicsinyített változatát, és azzal ajándékozta meg a gyerekeket. És bármily hihetetlen, még ezt is lehet fokozni. Történt ugyanis, hogy a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai megéheztek, mire is a Palugyay féle Zölddiófa fogadó a korabeli újságok híradása szerint mákos, diós és mandulás pozsonyi kiflit szolgált fel a politikusoknak. Kossuth Lajosnak pedig az egyik kedvence lett a mandulás pozsonyi kifli, amely aztán el is nyerte a keresztségben a Kossuth kifli nevet… Ennél magyarosabb történetet keresve sem találnánk!

Romantikus szerelmi történet

A Rigó Jancsi viszont egy régi romantikus szerelmi történetet hordoz.. E szerint a 19. század második felében egy bizonyos Rigó János nevű cigányprímás bandájával a világot járta, és 1896-ban Párizsban olyan szívhez szólóan húzta a vendégek fülébe a magyar nótákat, hogy egy, a férjével az étteremben vacsorázó hercegné azon nyomban belehabarodott. Elhagyta érte a nála jóval idősebb herceget, és a világra szóló botránynak fittyet hányva a szerelmesek 10 éven át repdestek együtt a boldogságtól. A híres pár így vetődött Budapestre is, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett a csalfa asszonynak a csokis, krémes sütemény. Az élelmes tulaj rögtön elnevezte a kreálmányát Rigó Jancsinak, és ettől kezdve fel is lendült a forgalma, mert a botrányhős párt mindenfelé nagy figyelem kísérte.

Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést

A sütemények története a középkorba vezethető vissza. Az elődeink sokáig csupán a mézet ehették édességként, így alakultak ki a mézeskalácsos céhek a 17. század elején. A magyarországi cukrászat megteremtői külföldről jött mesterek, "pepecsművesek" voltak, akik a főurak szolgálatába álltak, és feladatuk volt az ünnepi lakomáknál az asztalok feldíszítése is.

A hazai cukrászdák a reformkor idején nyíltak meg, és az akkori polgári ízlésvilágnak megfelelően többségüket biedermeier stílusban rendezték be, a kis asztaloknál, székeken ülve nassolhattak, pletykálkodhattak dédapáink és -anyáink. A mestereket ekkor tájt cukorművesnek, cukorsüteményesnek nevezték. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában. A cukrászok és a mézeskalácsosok a múlt század elején váltak szét egymástól. / forrás MTI/

A grillázsról már a XVI. századi iratok is említést tesznek. Előbb még, mint gyógyszert alkalmazták. Eredményes volt a köhögés ellen, és az emésztés elősegítésére is. Az 1695-ös első magyar szakácskönyv már, mint az ünnepi étkezések elengedhetetlen részét említik. Minden forrás kiemeli, hogy Mátyás király és Beatrix esküvőjén is megtalálható volt. A grillázstortának ráadásul különös hagyománya van a lakodalmakon. Az étkezés befejeztével – általában éjfélkor – az ifjú férj hozza a konyha fellelhető legnagyobb kését, hogy azzal „szeletelje fel” a tortát. A kés kettős jelentéssel bír. Egyrészt a férj ezzel jelzi, hogy „asszonya minden gondolatát lesi”. Másrészt azzal, hogy a férj és a feleség együtt fogja meg a kést és töri össze a tortát; jelzik, hogy később is együtt fognak dolgozni. A néphagyomány szerint, ahány darabra törik a grillázs torta, annyi boldog évet fognak együtt tölteni.

A rákóczi túrósnak nem sok köze van Rákóczi Ferenchez. Ugyanakkor mégis egy budapesti szakácshoz, bizonyos Rákóczi Jánoshoz köthető, aki 10 évig a Bristol, 20 évig a Gellért Szálló éttermeinek vezetője volt. A korabeli források arról számolnak be, hogy az 1930-as években már ismerték. Receptje az 1937. decemberi Magyar Szakácsban olvasható először, a világot jelentő deszkákat pedig az 1958-as brüsszeli világkiállítás jelentette a sütemény számára.

A Somlói galuskának helyrajzilag van magyar vonatkozása. Általában annyival elintézik, hogy a Somló hegyről kapta a nevét. De ennél azért többről van szó! A csoki öntettel meglocsolt diós, kakaós, vaníliakrémes piskótagaluska a Gundel étterem egykori főpincérét, Gollerits Károlyt dicséri. Minthogy a főpincér felesége a Marcal-medence ezen részéről származott, és ő is besegített a finomság elkészítésébe, úgy gondolta, hogy szülőföldje megérdemel egy ekkora megtiszteltetést. /Forrás S,G, tészta/

Jó reggelt