Őszi színek

Boldogság, szomorúság..

"Milyen színű a szomorúság? – kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. – Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság? – Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék. – Az álmoknak is van színe? – Az álmoknak? Azok alkonyszínűek. – Milyen színű az öröm? – Fényes, kis barátom. – És a magány? – A magány az ibolya színét viseli. – Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát. – És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet? – Pont olyan, mint az Isten szeme – válaszolt a fa. – Na és a szerelem? – A szerelem színe a telihold. – Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! – mondta a csillag. Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett.

—————

Tényleg olyan ritkák  a boldog pillanatok? kérdezte a csillag.A fa éppen leeresztette szempilláit,hogy kipihenje magát.Megmozgatta az ágait és álmosan felelt.Nem…nem annyira ritkák,csak hát…az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat. Pedig az -hogy mondjam neked- a szív ügye.  ....

A legnagyobb kincs a lélek bölcsessége. Csak éppen nagyon sokba kerül.

A madarak talán hasonlítanak az álmokra. Mennek. Elmennek messze, a tenger felé (...), majd visszatérnek. A nap lenyugszik, és minden reggel újra ébred. És az a kövér és szőrös hernyó a káposztaleveleken, arra vár, hogy szárnya nőjön, és pillangó lehessen.



 /Alkyoni Papadaki/

Hogyan látjuk a színeket?

A körülöttünk zajló világról öt érzékszervünk által szerzünk tudomást. Azonban az információk legnagyobb részét, 90%-át szemünktől kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat számunkra.

 

A színes látás eszköze a szem és az agy. A szem miniatűr, nagyfelbontású digitális kamerához hasonlóan működik, amelyhez az adatok értelmezésére és tárolására hatalmas kapacitású számítógép: az agy csatlakozik. A szemünkbe bejutó fényt a szem "objektívje", a szemlencse, a szem hátsó felszínét borító ideghártyára (retinára) fókuszálja. A retinán a digitális kamerák képfelvevő felületéhez hasonlóan érzékelő elemek milliói helyezkednek el. A látás érzékelő elemei, az esti fényben működő mintegy 130 millió pálcika és a nappali fényben működő mintegy 7 millió csap száma meghaladja a legnagyobb felbontású digitális kameráét is. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a szemidegen keresztül az agy felé továbbítják. Az esti látás elemei, a pálcikák, nem látnak színeket, viszont rendkívül érzékenyek. A nappali látás elemei, a csapok, kevésbé érzékenyek, ezzel szemben színesen látnak. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csapokban három különböző pigment található. Ezek közül egyik a vörös, másik a zöld, harmadik pedig a kék fényre érzékeny. Ezek a pigmentek nyelik el a fény vörös, zöld illetve kék részét, és attól függően, hogy melyikből mennyit tudtak elnyelni, kialakulnak a színárnyalatok

Az emberiség körülbelül 4%-a (a Föld lakosságából 210 millió ember) színtévesztő. A színtévesztők általában kevesebb színárnyalatot tudnak megkülönböztetni, és ezek egy részét gyakran összecserélik.

    A színvakság egy olyan rendellenesség, amikor a beteg nem képes különbséget tenni az egyes színek között. A teljes színvakság nagyon ritka, ilyenkor a beteg a világot a szürke különböző árnyalataiban látja, tehát egyáltalán nincs színlátása. 

Kedvenc színeink

A színek érzelmek keltői és kifejezői. Kedvenc színeink jellemünk fontos vonásait tükrözik.




A piros - A szerelmi vágy, a vér, a bennünk lakozó ördög színe. Kedvelője aktív, élményeket kereső - és nyújtó ember. Érzelmei gyorsan fellobbannak, ám tartósságukért nagy erőfeszítéseket kell tenni. Sajnos néha indulatos, ingerlékeny is lehet. Partnerénél ezért nem elég a szenvedélyesség - türelmesnek is kell lennie! Szereti, ha uralkodhat, de a hatalmát jól gyümölcsözteti. Az sem véletlen, hogy 2 piros gyertyát gyújtanak a szerelem fokozása érdekében. Aki viszont túl aktív, az ne használjon gyakran piros színt, vagy bolondítsa meg valami mással.

A kék - Többféle árnyalata is van. A kék égbolt színe a nyugalmat, a békét és harmóniát kedvelő ember színe. Aki hordja és szereti ezt a színt feszültségmentes kapcsolatot keres, és ezt igyekszik megőrizni. A szeretetet nem csak várja: adni is tudja. Hűsége bizalmon, jóhiszeműségen alapul. Nyugtalanságát, zavaró indulatait lehűti, környezete elől elrejti. Aki gyakran hordja ezt a színt, hajlamos lehet az elmélyülésre, vagy akár a földöntúli iránti fogékonyságra. 

A sárga szín kedvelője - A napfény üdvözletét hozza, a terhektől való megkönnyebbülés lehetőségét ígéri. Vidám, könnyed társ. Viselője az új lehetőségek felé fordul - és partnerét is lehetőségeinek beteljesítésére serkenti. Szerelme is örömet hozó, lelket vidámító. A külvilágra figyel, ezért nehéz kisajátítani, de ha nem raknak rá túl nagy terheket, érzelmei tartósak lehetnek. Amikor valaki fáradt, terhelt, a nyári időben háttal feküdjön tiszta zöld fűre, és hagyja, hogy a Nap sugarai teljesen átjárják! Olyan lesz ez, mintha kiporszívóznák tetőtől talpig, megszabadul mindenféle negatív terhektől. Sárga szín mellett megnyugszik, feltöltődik, erőre kap az ember. Közvetítő emberek és istenek között. Kínában a Föld, a középpont színe. Régen császári szín volt, csak az hordhatta ezt a színt aki a császári családhoz tartozott.

A zöld - Kedvelője sziklaként áll a külső erők viharában. Nyugalmat és mozdulatlanságot mutat, ám belül feszültség, indulatok, bizonytalanság lehet. Ragaszkodik elfogadott értékeihez, ez partnerét néha kétségbe ejti. Határozottságát makacsságnak is vélhetik. A szerelemben sokszor önzőnek tűnik, de kárpótlásul a biztonság érzetét nyújtja.

A barna - A Föld színe. Van akinek nyugalmat, másoknak lehangoltságot sugall. Belsőnk jelzi, mire vágyunk, a színek használata szinte bekopog hozzánk és képes egyensúlyba hozni vagy felborítani lelkünket. Középkorban az alábbi jelzéseket közvetít, mint: hallgatagság, szegénység, egyszerűség. Ezért lett a ferences szerzetesrend öltözékének a színe.

Ezüst: Egyiptomi mítoszok szerint, Ré napisten csontjai ezüstből vannak. Kínában a legértékesebb fémnek tartották, a Tejutat " ezüstfolyónak nevezték. Míg a királyok féme az arany volt, a királynőké az ezüst. Amikor valaki meghal és a hozzátartozó nem tud megnyugodni ( gyászperióduson túl), gyújtson meg egy ezüst gyertyát, és imákkal bocsássa útjára szerettét! Ez a szín segít feloldani önzésünket mellyel itt tartanánk a lelket és segíti, lazítja a köteléket az elhunytnál is. Egy biztos, csakis fogyó holdnál érdemes megcsinálni a rítust és persze kell az akarat, a tiszta szándék! A leégett gyertyacsonk tartalmazhat valamilyen üzenetet akár, nézze, elemezze alaposan a formát!

Narancs - szeretet és a boldogság színe. Átmeneti szín a piros és a sárga között. Amikor valakinek rossz a hangulata, ajánlott narancs színű pólót hordani, narancs színű koktélokat, üdítőket inni. De vigyázat! Étvágyfokozó szín is! Buddhista szerzetesek ruhájának színe, ami szerintük a megvilágosodást is jelképezi.

Kék tenger

Mindannyian tudjuk, hogy a természetnél szebb, színesebb dolog nem létezik a világon, a természet színeinek nagy része érthető, logikusan megmagyarázható. Az ég kék, a fű zöld, a nap sárga.. ezek számunkra egyértelmű, megszokott tények. Ám van itt valami, ami sokunkat érdekel. Mi lehet a titka, hogy a tengerek és óceánok kék színűek? Ugyanezekből a vizekből ha merítünk egy pohárral, a víz színe átlátszó, a legkevésbé sem kék színű.

Nos több elmélet is létezik a tenger kék színéről, sőt, bizonyára a görög mitológiában is megvan a magyarázat arra, mitől lett kék a tenger. Bár a mitológiai személyek ábrázolásában nem feltétlenül játszott szerepet a kék szín, a különböző elképzelésekről szóló feljegyzések arról tanúskodnak,  hogy az ókori görögök bizony gyakran képzelték el a tengeri isteneket úgy, hogy megjelenésük harmonizáljon a tenger kék színével.

 

Poszeidon tengeri növényekből, moszatokból font koszorúja alatt pl. kék hajfürtökről szólnak az írások. Néreusz és Dórisz ötven lánya, a néreidák kék hajú, tengeri nimfák, akik a tenger alatti barlangokban élnek. Poszeidon feleségének legtöbbet használt jelzője pedig a “kékszemű” és a “kéklábú”.

A legelterjedtebb magyarázata ennek a kék égbolt, a légkör színe, melyet a tenger visszatükröz. Sokáig hittünk is ennek a feltevésnek, ám a tenger kék színe napszakonként és időjárástól függően változik, ezzel megkérdőjelezhető e-magyarázat.

Ugyanakkor abba is érdekes belegondolni, hogy egy folyónak, pataknak teljesen más a színe, holott ugyanúgy vízről van szó, még ha nem is mindig sós vízről. Erdőben, vagy egy tisztáson a tavak víz felszínén a kék ég sokszor tisztán látszik, a felhők körvonalai tűélesen rajzolódnak ki víz tükrében, ám a tavak, a folyók mégsem olyan kékek, mint a tengerek, vagy az óceánok.

Mindemellett az is ezen elmélet ellen szól, hogy bolygónk; a Föld az űrből nézve szintén kék, ami azonban már nem magyarázható tükröződéssel. Mi lehet akkor a válasz?

Kételkedésünkben utánajártunk, hogy is van ez pontosan. Az tények szerint a tárgyak színtelenek, amit mi a tárgyak színének nevezünk, azok valójában a róluk visszaverődő fény. A fény a napfény alkotórésze, a sugárzás egyik formája. Hullámzó mozgás az üres térben, melynek hatására a különböző hullámhosszú, látható fénysugarakat különböző színűeknek látjuk.

A rövidebb hullámhosszt szemünk ibolya színűnek, a leghosszabbat, pirosnak érzékel. A fény hullámhosszainak spektrumát láthatjuk a szivárványban is. Ezek a színek: lila, kék, zöld, sárga, narancs, vörös. A víz azonban elnyeli a fényt. A vörös és narancs hullámhosszokat a vízfelszín alatti első 15 méter víz nyeli el, így a fény kékebb megjelenést kap. 30 láb mélyen a sárga hullámhosszok is kiszűrődnek, végül 50 láb mélységben a zöld színkép is eltűnik.

A megmaradt kék és lila hullámhosszok a magyarázat arra, hogy a tenger színe sötétkék.  400 méter alatt teljes sötétség uralja a vízi világot.

A víz színét azonban a planktonok is befolyásolják. A görög plankton szó vándorlót, sodródót jelent. A planktonok többsége olyan parányi élőlények, amelyek helyváltoztatása elsősorban nem saját izomműködésükkel, hanem a víz áramlásával történik. A görög phyto, ( növény) szóból eredő fitoplanktonok közé tartoznak pl. a kovamoszatok (Diatomeae), cianobaktériumok (kékeszöld moszat), és a zöld algák (Chlorococcales).

A fitoplanktonok a tenger legfelső zónájában, a vízfelszín közelében élnek,  ahol még elegendő fény jut le a fotoszintézishez. A planktonokon a fénysugarak visszaverődnek és különböző színhatásokat (legfőképpen sárgás színárnyalatokat) hoznak létre, így a tenger színét a zöld szín irányába terelik.

Összességében tehát a tenger csodálatra méltó kék színe elsősorban a fények különböző anyagokról történő visszaverődésének, illetve elnyelésének köszönhető, melyet kis részben a vízfelszín közelében található planktonok és a felhők is befolyásolnak.

Sajnos azonban a klímaváltozással a fitoplanktonok mennyisége világszerte csökken évente egy százalékkal. Ez nem csak  a tenger színét befolyásolhatja, de a folyamat az óceánok táplálékláncát is veszélyezteti, beleértve az embert is. Bár a fitoplankton a tengeri tápláléklánc legalján található, méltán nevezik a fitoplanktont a tenger üzemanyagának, hiszen bolygónk oxigénjének felét a fitoplanktonok termelik, emellett elnyelik a légköri szén-dioxidot is.

Megfogyatkozása hatással van az emberek által fogyasztott halakra is! S ahogy a tápláléklánc alján található apró élőlények, úgy a legnagyobb állatok is veszélyben vannak. A legnagyobb jelenleg élő halfaj, a cetcápa.

A cetcápa átlag testhossza 4-6 méter, de elérheti akár a 18 métert is. Termete ellenére nem ragadozó, planktonokkal és krillel táplálkozik. A cetcápa kitátja hatalmas száját, melyen keresztül a vízzel milliónyi apró élőlényt nyel. A víz a kopoltyúnyílásain át távozik. Ha a planktonok száma csökken, a cetcápa tápláléka is csökken…

Vigyázzunk a környezetünkre és csodaszép kék tengereinkre!

Szerző: sartiinfo · 

Varázsoljunk..

  A hideg idő, a locspocs, a rövidke nappalok a lakásba zárnak bennünket. Ilyenkor különböző praktikákkal igyekszünk előzni a rossz hangulatot, és valahogy pótolni azt, ami télen annyira hiányzik nekünk: a friss levegőt, a természet illatát, a napfényt.

A levegő frissítésére a legjobb módszer a szellőztetés. Ezt sohasem szabad elhanyagolni, még akkor sem, ha úgy érezzük, hogy nincsenek kellemetlen illatok . A zárt lakásban hamar elfogy az oxigén, fejfájósak, ingerültek leszünk hiányában.
Mielőtt szellőztetnénk, vegyük le takarékra a fűtést, vagy a termosztát állítsuk alacsonyabb hőmérsékletre. Nyissuk ki az ablakot, de 5 percnél ne tartson tovább. A lényeg ugyanis a légcsere, nem a lakás kihűtése. Ha a falak is lehűlnek, sokkal több energia kell az újrafűtéshez. A benti meleg és a kinti hideg levegő közötti nyomáskülönbség miatt télen sokkal rövidebb idő is elég a szellőztetéshez.

Néha a friss levegő kevés ahhoz, hogy igazán jól érezzük magunkat. Ha fáradtak, szomorúak, levertek vagyunk egy kellemes illat sokat javíthat hangulatunkon. Erre a palackos, pumpás, időzítőkkel ellátott „gyári” illatosítók nem alkalmasak. Elfedik, elnyomják a kellemetlen szagokat, de a közérzetünket nem fogják pozitívan befolyásolni, bármit is ígérnek a reklámok. Sőt! Több vizsgálat is igazolta már, hogy a légfrissítőkben található kemikáliák izgatják az idegrendszert, fejfájást, szájszárasságot okozhatnak, belélegezve a permetet pedig a nyálkahártyákat és a tüdőt ingerlik.
A megoldás a természetes légfrissítők használata, melyeket könnyedén elkészíthetünk házilag is. Az illatos, száraz növénykeverék otthonunkba varázsolja a nyugalmat, a frissességet, gyönyörködteti szemünket és kényezteti orrunkat.
Nem új keletű szokás a levegőillatosítás. A viktoriánus Angliában, cserépedényekben rothasztották az összegyőjtött, illatos virágszirmokat. Innen ered az elnevezés is: a potpourri, ami rothasztóedényt jelent.
A szobai illatosítót házilag is könnyedén elkészíthetjük. Télen, a narancs, a citrom a lime, az ananász, az alma, a körte, (lehet gyümölcsszelet, vagy csak a héja is) szárított levendula, rozmaring, bazsalikom, fahéj, ánizs, babérlevél, oregánó, vanília, menta, és minden más illatos, gyümölcs, növény és főszer számításba jöhet, tehát nem csak virágszirmokban kell gondolkodni. Az illatok variációjának csak a fantáziánk szabhat határt.
Az elkészítés módja mindig ugyanaz, de ügyeljünk arra, hogy ne csak az illatok, hanem a színek is harmonizáljanak, hiszen egy jól elkészített potpourri a szemet is gyönyörködteti.

A virágszirmokat, leveleket és a felhasználható gyümölcsök héjat megszáríthatjuk a főtőtesteken is. Ne érintkezzenek közvetlenül a meleggel, tegyünk alá rácsot. Ez a folyamat 7-10 napot vesz igénybe. A gyümölcsök gyors aszalására alkalmas az alaposan felmelegített sütő is, amelyben mindössze 20 perc alatt elérhetjük a kívánt eredményt. A szárított leveleket és a virágszirmok egy részét morzsoljuk szét, majd dolgozzuk össze. A rózsaszirmokból érdemes párat egészben meghagyni, alkotásunk díszítéséhez. Az elkészült keverékünket töltsük csinos üvegbe, majd ízlésünknek megfelelően cseppentsünk hozzá illateszenciát (levendula-, rózsaolaj) és fedjük le. 5-6 hét szükséges ahhoz, hogy alaposan összeérjenek az illatok, ennek elősegítéséhez az edényt és tartalmát rendszeresen forgassuk.
Napi egy óra elegendő, hogy a kész keverék édeni illatorgiát terjesszen a lakásban. Ízléses üvegtálkába, fa vagy színes karton dobozva helyezve szemet gyönyörködtető dekoráció is. Ha fakulna a potpourri hatása, néhány csepp illóolajjal bármikor felfrissíthető.

A legnagyobb probléma télen a napfényhiány, amely jelentősen befolyásolja hangulatunkat.
A téli hónapokban a fényhiány hatására megemelkedik szervezetünk melatonin szintje, ezért levertnek, fáradtnak, aluszékonynak érezhetjük magunkat, mivel ez a hormon felelős az alvás és ébrenlét ciklusának beállításáért.
Még egy borongós téli napon is a természetes napfény három - négyszer erősebb, mint a szobai világítás. Egy kiadós séta, kerékpározás, kocogás kiváló megelőző hatással bír, szinte csodát tehet.
De mit tegyünk, ha hetekig esik az eső, vagy sötétben indulunk dolgozni, és már lemegy a nap, mire hazaérünk. Ezeket a „sötét” napokat a legkönnyebben egy kis szín és fényterápiával vészelhetjük át.

Otthonunkban is varázsolhatunk napsütéses hangulatot.

A textíliákat cseréljük le világos árnyalatúra. A fehér és világoskék az egész szobát világosítja, míg a narancssárga és citromsárga a nyári napfényt idézi. A gondosan megválasztott világítás is csodákat tehet.
És ne feledkezzünk meg a gyertyákról. Nem csak az ünnepi hangulathoz illenek, bátran égessük őket hétköznapokon is.

Milyen hatással vannak ránk a színes virágok?

Érdemes odafigyelni a színek jótékony hatására, ha épp rosszkedvűek vagyunk vagy depressziósak a napfény hiány miatt télen. Mivel a színeknek különböző frekvenciái vannak, a fény egyfajta energiaforrás is egyben, így a különböző színek más –más hatást fejtenek ki szervezetünkre is.

Fehér szín

A fehér színű virágok a tisztaság, a világosság és az ártatlanság színe. Emellett nyugtató és békét hozó szín is egyben, amely összeköttetést nyújt a felsőbb énhez.

Fehér színű virágok: vitorlavirág, azálea, fokföldi ibolya, ciklámen, begónia, jázmin.


Sárga szín:

A sárga szín a köztudatban még mindig az irigység és a düh színe, ám a sárga a szerencse, az öröm, és a vidámság színe. Ez a szín jó hatással van emésztésünkre, és képes fokozni a szellemi tevékenységet is, így a munkahelyen is érdemes pár sárga színű virágot elhelyezni. Aki fogyókúrázik, jól teszi, ha körbe veszi magát sárga színű virágokkal, mert bizony a súlycsökkentésben is hatásos.

Sárga színű virágok: korallvirág, begónia, nyalókavirág, bromélia, krizantém.


Narancssárga szín:

A narancssárga szín az erotika és a szexualitás színe, így a narancssárga virágokat érdemes a hálószobában elhelyezni. Ezen kívül a narancssárga szín energiát, és lendületet ad, jókedvre derít minket. A narancssárga szín erőt ad ahhoz, hogy egy nehézséggel szembe nézzünk, és megoldjunk bizonyos feladatokat.

Narancssárga virágok: Begónia, korallvirág, calathea, klívia.

Aki úgy érzi levert, rosszkedvű, vagy épp a fényhiány miatt depressziós,vegye körbe magát piros színű virágokkal, mert ezek energiát adnak, méregtelenítenek, és kitisztítják testünkből a negatív energiákat.

Piros színű virágok: korallvirág, begónia, mikulásvirág, bromélia, ciklámen, krizantém.

Öltöztessük fel bútorainkat

 Tavaszvárás az otthonunkban

A tavasz tele van energiával. A   tavaszi színek rengeteg lehetőséget nyújthatnak, ha lakásunkat szeretnénk frissebb, vidámabb színekkel megtölteni.  

• Citromsárgák és halványzöldek: nárciszok, aranyesők, virágos rétek kedves színei

• Sötét és világoszöldek: a fű, a levél üde szépségét adja vissza – nyugalmat áraszt

• Tengerkékek, égkékek homokszínekkel együtt: a vízpart közelsége ihlette ezt a színösszeállítást: az a nyugalom köszön vissza, amit ott érzünk

• Halványrózsaszínek fehérrel: pasztell árnyalatok, melyek nagyon finom, kellemes hatást keltenek: virágzó gyümölcsfáink szemet gyönyörködtető színei

• Sötétrózsaszínek fehérrel: kicsit karakteresebb páros, de nagyon csodálatos színvilágot eredményeznek ezek a színek

• Narancsszínek zölddel: a sárga, narancssárga és zöld együtt nagyon vidámak, üdék

• Pirosak zölddel: szintén karakteresebb összhatást eredményeznek ezek a színárnyalatok, de kerti bútorokon, vagy konyhában nagyon frissek együtt. Kisebb mennyiségben is dekoratívak.

• Halványlilák és rózsaszínek vagy fehérek: A levendula, vagy jácint színei textíliákon, például fehérrel együtt nagyon szépek.

 

Függönyök, párnahuzatok, asztalterítők cseréjével megújítható az egész lakás hangulata.Öltöztessük fel  bútorainkat!

  

Képek: Búzás Zsóka bútoröltöztető

Festékek - kék és vörös

Az egyiptomi kék a legelső mesterséges festék, amelyet az egyiptomiak találtak fel az Óbirodalom idején (a feljegyzések szerint a IV. dinasztia korában), és tőlük több nép is átvette a Földközi-tenger térségében. Az ókori rómaiak körében – így Pompejiben – igen divatos volt, szobrok, sírok és festmények készítésénél egyaránt használták, de előfordult Mezopotámiában és Hellászban is – 2009-ban például infrakamerás vizsgálatokkal sikerült kideríteni, hogy az athéni Parthenon festésénél is egyiptomi kéket alkalmaztak.

Az ókori egyiptomiak már i.e. 2500-ban ezzel a színezőanyaggal fényesítették a szobrokat, a falakat és emlékműveiket. Az egyiptomi kék időszámításunk után 1000 körül tűnt el, s csak a 19. században kezdték el vegyészek vizsgálni a festék összetevőit. Az élénk szín szépségét és hatását elemző vegyészeknek sikerült kimutatniuk eredetét: az anyag vegyi összetétele kalcium-réz-szilikát. Tina T. Salguero, a Georgiai Egyetem kémiai tanszékének a professzora munkatársaival felfedezte, hogy a festék összetevői olyan vékony nanolemezekké hasadnak szét, amelyekből több ezer elhelyezhető lenne egy emberi hajszálon /  Journal of the American Chemical Society /  
/Múlt-kor/

Az emberiség kultuszában, vallásos képzeletvilágában a legősibb időktől kezdve fontos szerepe volt a vörös festéknek. Kultikus szerepét az őskőkor moustieri periódusától kezdve nyomon követhetjük különféle kultúrákban  különféle népeknél. A neandervölgyi ősember már eltemette halottait és egyes testrészeiket vörös okkerral kente be.

A lovasi őskori vörösfestékbánya.

Véletlenül bukkantnak az egyedülálló leletre 1951-ben, amikor a dolomitbányából útépítéshez szállított murva kitermelése közben finom vöröses por és hatalmas csontok kerültek elő. Akkor összesen 142, emberi kéz által pattintással, csiszolással megmunkált állati - jávorszarvas, kőszáli kecske, vaddisznó, daru - csontot találtak a régészek, a leletanyag az akkori Bakony Múzeumba, majd a Nemzeti Múzeumba került.
A Mészáros Gyula és Vértes László által folytatott kutatások szerint a festékbányából az ősemberek 24 köbméternyi anyagot termeltek ki, amelyet temetkezéshez, a vadászatot megelőző varázsláshoz, testfestésre vagy barlangrajzok készítéséhez használtak -   a vér színéhez hasonlatos vörös szín az életet szimbolizálta, az ősember ezért temetkezéshez és spirituális célokra használta
 
 
- Régészeti tény, hogy az őskori lelőhelyekről, telepekről, sírokból ritkán hiányzik az okker .Legkorábbi hiteles előfordulása ezelőtt 150 ezer évre tehető: a Neander-völgyi ősember barlangjából ismerjük. Ettől az időtől kezdve nincsen olyan népcsoport vagy régészeti kultúra, amely ne használta volna. Valamennyi kontinensen állandó és jellegzetes kísérője az őskornak. Az okkersíros kultúrának pedig egyenesen a névadója. Franciaországban egy barlangi ásatáson 8-10 kilónyi festéket gyűjtöttek össze. Híres festett barlangokban, sziklaereszek falán, Eurázsiában és Afrikában a leggyakrabban használt festékanyag. Az őskori temetkezéseknél a holttestet elföldelés előtt szinte kivétel nélkül bőségesen behintették a szent és nélkülözhetetlen vörös festékkel. A szokás magyarázata a vörös színben rejlik: az erő és a vér színe. Néprajzi párhuzamok alapján feltehető, hogy az élők harc, vadászat vagy ünnepségek előtt vörös festékkel kenték be a testüket. Ennek gyakorlati haszna is volt, megvédte őket a vérszívó rovaroktól. A földevés szokását is feltétlenül meg kell említeni, a vörös földfestékből gyúrt golyócskák mint gyógyszer vagy élvezeti cikk szerepeltek az őskori étlapon.  A kitermelt anyag élénk cserekereskedelem tárgya lehetett, nagy területeket behálózó kapcsolatrendszerek kialakulását segítette az őskori társadalmakban. Sok helyen a legfontosabb cserecikkek egyike, nemegyszer alapvető értékmérő, a kezdetleges pénz rangjára emelkedik.

Az emberiség történetének eddig ismert egyik legrégibb bányája Királykút felett található, Lovas külterületén.

/forrás: Védett lesz a 12 ezer éves
lovasi festékbánya.
 Régészeti Barangolások Magyarországon
Mészáros Gyula /