Október a látás hónapja

Az emberi test felfoghatatlan csodái közé tartozik a látás, a szem működése, összetettsége. Az ember évszázadokig nem is tudott mit kezdeni a látásproblémákkal, majd rájött, hogy különböző segédeszközökkel korrigálhatja a fénytörést, s így javíthatja legfontosabb érzékszervünket. A 20. század végéig kellett várnunk, hogy megtaláljuk a megfelelő technikai eszközöket a tökéletes látáskorrekcióhoz.

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad. A szemfáradtság gyakori.

A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért felelnek.

És akkor még nem is beszéltünk azokról a káros behatásokról, melyek a test legfőbb és egyben legérzékenyebb érzékszervét, a szemet érik. Az erős napfény, a mesterséges fények, a számítógépek sugárzása, a tévében látható villogó fények, a szél, vagy éppen a szennyezett városi levegő és a por, mind-mind igénybe veszik, fárasztják és rontják az ember látását. 

A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?
A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.
A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.
A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.


A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosítható - életmódbeli tényezők, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelő világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat.

Fehér Bot Világnapja

A Fehér Bot Nemzetközi Világnapja október 15. A nemzetközi nap célja a közvélemény figyelmének felhívása a vakok és a gyengén látók sajátos helyzetére, keresve gondjaik megoldásának lehetőségeit, a társadalomba való teljesebb értékű beilleszkedésük útját.



A fehérbot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d’ Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetését. A 20-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott, a vakok veszélyeztetettsége egyre inkább növekedett. A vakok megsegítésének lehetőségét megtárgyalta az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille rendszerű átírását javasolta a lányának, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a “fehérbot” használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek és tudják, hogy közöttük vak ember közlekedik. Használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.

Szemünk egészsége

Az emberi test felfoghatatlan csodái közé tartozik a látás, a szem működése, összetettsége. Az ember évszázadokig nem is tudott mit kezdeni a látásproblémákkal, majd rájött, hogy különböző segédeszközökkel korrigálhatja a fénytörést, s így javíthatja legfontosabb érzékszervünket. A 20. század végéig kellett várnunk, hogy megtaláljuk a megfelelő technikai eszközöket a tökéletes látáskorrekcióhoz.

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad. A szemfáradtság gyakori.

A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért felelnek.

És akkor még nem is beszéltünk azokról a káros behatásokról, melyek a test legfőbb és egyben legérzékenyebb érzékszervét, a szemet érik. Az erős napfény, a mesterséges fények, a számítógépek sugárzása, a tévében látható villogó fények, a szél, vagy éppen a szennyezett városi levegő és a por, mind-mind igénybe veszik, fárasztják és rontják az ember látását. 

A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?
A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.
A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.
A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.



A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosítható - életmódbeli tényezők, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelő világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat.

Őrizd meg a látásod!

A szem egészségének, tehát az éleslátásnak a megőrzése alapvető feltétele a kiegyensúlyozott mindennapi életnek, hiszen ha nem látsz jól, szinte minden tevékenységedben akadályoztatva vagy.

Az éleslátás megőrzésekor két fázisról beszélünk:
az egyik, amikor még látásod jó, és mindent megteszel annak érdekében, hogy ez így is maradjon – például megfelelően gondoskodsz szemeid védelméről, vagy kifejezetten látásvédő vitaminokkal erősíted szemeid egészségét,
a másik pedig, amikor megfelelően korrigálod szemed gyengeségeit.

Megelőzés

A szem, illetve a látás romlásának megelőzése a legtöbb embernek elkerüli a figyelmét, hiszen teljesen természetesnek vesszük, hogy jó látunk. Legalábbis fiatal korban feltétlenül. A szemek elhanyagolása azonban nem csak a húszas években jellemző.

Vitaminok

A szemlencsében 50-szer nagyobb koncentrátumban található például C-vitamin, mint a vérben, mely pótlásának elhanyagolása erős látásromláshoz vezethet. A szemet érő erős ultraibolya sugárzás ugyanis számos szabad gyök keletkezéséhez vezet, melyek ártalmatlanítása a C-vitamin feladata. Így, ha nem fogyasztasz elegendő C-vitamint, a káros szabad gyökök megtámadják a szem membránjait, és károsítva azokat, látásromlást okoznak. Valamint az időskorban gyakran előforduló szürkehályog kialakulásáért is felelhetnek.

• C-vitamin források: narancs, citrom, mandarin, paprika, fekete áfonya, grépfruit, sárgadinnye.

Ugyanez igaz az E-vitaminra is, melynek szintén erős szabad gyök megkötő hatása van.

• E-vitamin források: mogyoró, dió, napraforgó mag, mangó, müzliféleségek, fekete áfonya.

Az A-vitamin megelőzi a farkasvakságot és a szemszárazságot. Ha dohányzol, vagy rendszeresen fogyasztasz alkoholt, akkor különösen nagy mennyiségű A-vitaminra van szükséged, mivel a dohány megakadályozz a vitamin beépülését, az alkohol pedig gyorsan üríti a szervezetedben található mennyiség nagy részét.

• A-vitamin források: csukamájolaj, csirkemáj, marhamáj, répa, krumpli, mangó, sárgadinnye.

Ásványi anyagok

A vitaminokon kívül szükség van különböző ásványi anyagokra is, melyek a vitaminok megfelelő beépülését segítik elő. A szelén például az E-vitamin megfelelő hasznosításáért felel, valamint saját antioxidánsokat termel, melyek a szabad gyökök hatástalanításában játszanak fontos szerepet. A tengeri élelmiszerek, a brazil kókusz és az élesztőgomba nagy mennyiségű szelént tartalmaznak. A cink az A-vitamin elnyeléséért felelős, valamint segít a szabadgyökök semlegesítésében is. Nagy mennyiségű cinket találsz az osztrigában, a búzában, valamint az összes csonthéjasban.

Nagyon fontos, hogy milyen napszemüveget választasz. Soha ne spórolj rajta, és ne vásárolj olyan napszemüveget, melyet optikussal nem ellenőriztetsz. Ha napszemüvegeden nincs UV szűrő, nagyon gyorsan ronthatod látásodat. A sötét lencsék miatt ugyanis pupilláid kitágulnak, de mivel nincs olyan szűrő a szemüvegen, mely a káros sugaraktól megkímélne, fokozott mennyiségben és erősségben jutnak szemedbe.

Torna

A szem tornáztatása nem vesz igénybe túl sok időt, viszont mindennapos alkalmazásával a szemet mozgató izmok jó kondiban tarthatóak, és megelőzhető a szem elfáradásának következtében kialakuló fejfájás is.

1. Lazítsd el a szemed és bámulj a messzeségbe. Igyekezz gondolataidat is a távolba juttatni, hogy agyad is elszakadhasson a szokásos tevékenységeidtől. Maradj így legalább fél percig.
2. Ha tévét nézel, vagy számítógép előtt ülsz 5-10 percenként hunyd be a szemed tíz másodpercre, hogy szemgolyód felületét megfelelő mennyiségű folyadék fedje be. A kiszáradt szem viszket és fáj, valamint hajlamosabb a gyulladásokra is.
3. Ha szemüveget viselsz, óránként masszírozd át orrgyöködet, és közben tarts becsukva a szemed. Ha leveszed a szemüveget, hunyd be a szemed és hagyd, hogy megszokja, hogy nem kell a dioptriához alkalmazkodnia, mielőtt újra kinyitod. Felvevésnél is ugyanígy járj el.
4. Nézz ki az ablakon és válassz ki négy tárgyat. Szép lassan járj végig rajtuk szemeddel úgy, hogy fejed közben ne mozgasd.
5. Minden este hunyd be a szemed öt percre, és mozgasd szemgolyód egyik irányból a másikba, majd vissza. Ugyanezt tedd meg fentről lefelé, majd lentről felfelé.

Ha már nem látsz jól

Ha látásod már nem a régi, nagyon fontos, hogy rendszeresen ellátogass a szemészedhez. A túl gyenge, vagy éppen túl erős szemüveg viselése sokkal többet ront a látáson, mint amennyit javít. Tartsd be minden esetben a szemüveg viselési előírást.

Forrás:   - /Ötvenentúl/

Hogyan látjuk a színeket?

A körülöttünk zajló világról öt érzékszervünk által szerzünk tudomást. Azonban az információk legnagyobb részét, 90%-át szemünktől kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat számunkra.

 

A színes látás eszköze a szem és az agy. A szem miniatűr, nagyfelbontású digitális kamerához hasonlóan működik, amelyhez az adatok értelmezésére és tárolására hatalmas kapacitású számítógép: az agy csatlakozik. A szemünkbe bejutó fényt a szem "objektívje", a szemlencse, a szem hátsó felszínét borító ideghártyára (retinára) fókuszálja. A retinán a digitális kamerák képfelvevő felületéhez hasonlóan érzékelő elemek milliói helyezkednek el. A látás érzékelő elemei, az esti fényben működő mintegy 130 millió pálcika és a nappali fényben működő mintegy 7 millió csap száma meghaladja a legnagyobb felbontású digitális kameráét is. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a szemidegen keresztül az agy felé továbbítják. Az esti látás elemei, a pálcikák, nem látnak színeket, viszont rendkívül érzékenyek. A nappali látás elemei, a csapok, kevésbé érzékenyek, ezzel szemben színesen látnak. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csapokban három különböző pigment található. Ezek közül egyik a vörös, másik a zöld, harmadik pedig a kék fényre érzékeny. Ezek a pigmentek nyelik el a fény vörös, zöld illetve kék részét, és attól függően, hogy melyikből mennyit tudtak elnyelni, kialakulnak a színárnyalatok

Az emberiség körülbelül 4%-a (a Föld lakosságából 210 millió ember) színtévesztő. A színtévesztők általában kevesebb színárnyalatot tudnak megkülönböztetni, és ezek egy részét gyakran összecserélik.

    A színvakság egy olyan rendellenesség, amikor a beteg nem képes különbséget tenni az egyes színek között. A teljes színvakság nagyon ritka, ilyenkor a beteg a világot a szürke különböző árnyalataiban látja, tehát egyáltalán nincs színlátása. 

Kevés találmány jelent annyi áldást az emberiségnek, mint a szemüveg

 A szemmel és a látással kapcsolatos dolgok már régen foglalkoztatják az emberiséget.

A szemüveg története napjainkig kb. 6-700 évet ölel át, bár egyes feltételezések szerint már a kínaiak is használtak színes lencséjű szemüvegeket, de annak nem látásjavító, hanem mágikus hatást tulajdonítottak.

Az első leleltek Ninivéből kerültek elő. A ninivei lencse kb. 10 dioptria törőerejű lehetett. Ehhez hasonló leleteket más helyeken is találtak még pl.: Pompej romjai között vagy Föníciában. 

A napszemüveg elődje is
Mivel a római légiósok órákat, sőt napokat gyalogoltak tűző napsütésben, hamar megoldást találtak a hunyorgás ősi problémájára. De az őskori és a történelmi előtt időkből is találtak olyan leleteket, ahol az elefántcsont kereteken lévő szűk kis nyílások megakadályozták a nap káros sugarainak behatolását, színes üveggel óvták szemüket a nap káros sugaraitól. Egyes források szerint, mint szinte mindent az ókori világban, ezt is a kínaiak találták fel. A római birodalomban a vésnökök csiszolt smaragdokat használtak, hogy fáradt szemüket kíméljék. Ezt a módszert követte Néró császár is aki a gladiátor küzdelmeket csiszolt smaragdon át szemlélte.

Az arab világban nagy súlyt fektettek a matematika, a természettudományok s ezen belül a fénytan ismereteire. Tudták, hogy a színek összetevőikre bonthatók.

Az araboknak, akiknek birodalma 800 és 1500 között a Földközi-tenger térségétől egészen Indiáig terjedt, már volt módszerük a látóélesség vizsgálatára. Megfelelő teljesítésűnek tartották azoknak a szemét, akik a Göncölszekér rúdjának középső csillaga melletti, kis Alkos nevű csillagot is látták .

 Kiemelkedő a IX. századi Alhazen optikája, aki rájött, hogy a fénysugár nem a szemből, hanem a tárgyakból indul ki, s a szem csupán felfogja ezt. Ismerte a tükrözés törvényét is. Alhazen optikája három részből állt. Az első és a második anatómiával, a látás körülményeivel, a tárgyak, színek felismerésével, míg a harmadik optikai csalódásokkal, fél szemmel és két szemmel való látás különbözőségeivel továbbá azon megállapítással is foglalkozott, hogy az üveggolyóból kihasított, gömb és síkfelület által határolt átlátszó szelet - plánkonvex lencse - betűk felnagyítására is alkalmas. Ez volt az úgynevezett olvasókő, amit az európai kolostorok gyengülő látású szerzetesei is használtak kódexmásolás vagy iniciáléfestés közben.

A nagyító-lencse feltalálójának Roger Bacon (1214-1294) ferences szerzetest tekintjük. Alapvető felismerése, hogy a gyenge látóképességűek, főleg öregek számára a plánkonvex lencse hatásos segédeszköz lehet. Tanait nem terjeszthette akadálytalanul, szembe került az egyházzal, csaknem 40 évig szigorú felügyelet alatt állt. Műveit javarészt elfelejtették, méltatásukra csak jóval később kerül sor

Az első olyan szemüveget, ahol már a két lencsét egybefogták és így azt az orrnyeregre helyezhették és fél kézzel tartották olvasás közben a Velencei Köztársaságban készítették, Muránóban. A város ami már a XIII. században is a kristályüvegipar egyik híres központja volt. Az üvegiparos céh 1301-ben szigorú rendelettel kötelezte tagjait, hogy csak valódi kristályüvegből készítsék áruikat: szemüveglencséket, díszgombokat. A hamis áru semmisítették meg, és aki készítette fizessen büntetést. A velencei tanács féltve őrizte az üvegtermékek gyártásának titkát, és ama bizonyos 1301-es rendelkezés szerint szemüveget csak az készíthetett: "aki előttünk megjelenvén bebizonyította a szakmához szükséges tudását és a készítés módjában való jártasságát. Továbbá esküt tett munkájának becsületes folytatására. "

 Az olvasókő és a szemüveg gyakran jelenik meg képeken, szobrokon, mint a tudás jelképe.
A legtöbb szemüveglelet egyházi épületekből került elő, ez könnyen magyarázható azzal, hogy írni jórészt csak a papok ill. szerzetesek tudtak. 1660-ban egy firenzei szemüveg készítő műhelyének cégtáblájára írt felírat szerint készítményeit Szent Jeromosnak, a látszerészek védőszentjének oltalmába ajánlotta. Talán azóta tartják Jeromost az optikusok védőszentjének.

     Spanyolországban a szemüveg viselés egyenesen az etikett részévé vált, mi több szépítő eszközként is szolgált. Minél előkelőbb volt valaki, annál nagyobb pápaszem illette meg, így mint egy státusz szimbólumként is működött. Ebből következik, hogy sokan azok is viselték, akiknek egyébként nem lett volna rá szükségük. A divat mellett azért valamennyire a szem védelmét is szolgálta, a por, esetleg a nap tűző sugárzása ellen óvott.


  A nagy változást a könyvnyomtatás és a reformáció elterjedése jelentette. Megnőtt a szemüveg iránti szükséglet. Pontosan nem követhető nyomon, hogy a kezdeti két darabból összeállított, szegecselt szemüveg hogyan alakult át fokozatosan. De már a XIII. században előfordult pl. : fonalra fűzött szemüveg, XIV.-XV. század: kengyeles kialakítás, a keret egy darabból, bőr, fém, szaru alapanyagból készült, de találunk sapkához erősíthető úgynevezett sipka szemüveget is. A csuklós szemüvegeket csuklópánt ("zsanér") fogta össze, így összehajthatóvá vált. Az "alkotások" közül sokáig népszerű volt a XX. században is a "csíptető". Ami divatcikk is volt, anyaga: szaru, ezüst, aranyozott fém, arany teknőcpáncél is lehetett. Az úgynevezett ollószemüveg összecsukott ollóra hasonlított, 2 lencsefoglalattal ezek szárai Y alakú nyélben egyesültek. Ennek tovább fejlesztett változata lett a lorgnette, lorgnon, amit állítólag 1780-ban egy Georg Adam nevű londoni optikus készített. Majd a XVIII. sz. végén a monocle-lorgnette, amit a szemgödörbe kellett illeszteni halántékszemüveg és a homlokpántszemüveg.
Nagy lépés volt az első bifokális szemüveg, melyet Benjamin Franklin készíttetett el egy francia optikussal. A keretben két-két fél lencsével egyenlőre pontosan középosztással. Ezzel lehetővé vált, hogy egy szemüveggel írni - olvasni - dolgozni lehessen.

Pápaszem
A szemüveg elnevezésére egyedülálló a pápaszem szavunk. Művelődéstörténeti tanúságok szerint a magyarok közül jó néhányan személyesen találkoztak X. Leóval. Közülük is kiemelkedik Erdődi Bakócz Tamás és társaságában a magyaroknak egy egész csoportja, akik huzamosabb időt töltve Rómában több ízben láthatták a pápát, és akiknek közvetlen közelből nyílt alkalmuk megfigyelni-megcsodálni szemüveghasználatát. Ennek a szemléletnek, ennek az élménynek a hatására a pápa látási fogyatékosságát pótló szemről nevezték a kuriózumnak számító díszes kivitelű optikai eszközt.

Schulek Vilmos
A szemüveg fejlődéstörténetének része a káros sugarak elleni védelem. A magyar szemorvosok ezen a területen is nagy szerepet vállaltak. Schulek Vilmos (1843-1905) az UV sugárzás káros hatásait kutatta. Kamarás pápaszeme 1889-ben aranyérmet nyer a párizsi világkiállításon.


forrás: Szemüveg története- 
Just-Optika,
Sárai Tamás

Hogyan látnak az állatok?

Az élőlények jelentős része elsősorban a látás révén tájékozódik környezetében. Az, hogy látunk, és ahogy látunk, több jelenségnek köszönhető: a fénytörésnek, visszaverődésnek, a fény színének. Az élőlények látása sok mindenben különbözik: alakfelismerésben, a színek érzékelésében, felbontásban és a térlátás képességében.

A fény érzékelésére szolgáló szervek legegyszerűbb formái a látósejtek. Az alacsonyabb fejlettségű állatoknál, például a gyűrűsférgeknél ezek a fényérzékeny sejtek szétszórva helyezkednek el az állat bőrében. A legegyszerűbb esetben még csak a világosság érzékeléséről beszélhetünk. A látószervet akkor nevezhetjük szemnek, ha a látósejtek mellett megjelennek az úgynevezett segédszervek (a lencsék, a szemmozgató izmok, stb.) is. Az ilyen szemek már iránylátásra, a még fejlettebbek pedig képlátásra is alkalmasak.

A fejlettebb szervezetek látószervét három fő típusba sorolhatjuk: a pontszem, a mozaikszem (összetett szem) és a hólyagszem. A pontszem és a mozaikszem az ízeltlábúak látását szolgálja. A hólyagszem pedig a lábasfejűek és a gerincesek legfejlettebb képlátását teszi lehetővé.

A mozaikszem sok önálló szemecskéből, úgynevezett ommatídiumból tevődik össze. Minden szemecskében található egy lencséből és egy kristálykúpból álló fénytörő rész, és a hosszúkás ommatídium belsejében fényérzékeny idegsejtek helyezkednek el. Minél több ommatídiumból áll egy összetett szem, annál élesebb képet lát a gazdája. Például a hatalmas, kidülledő szemű szitakötők (amelyek szemét akár 20 000 ommatídium alkotja) vagy az ájtatos manók által látott kép felbontása már megközelíti egyes gerincesek hólyagszeméét.

A rovarok látásfeldolgozásának másik érdekessége, hogy jóval több egymást gyorsan követő képet tud elkülöníteni, mint a gerincesek, így az ember. A szitakötő másodpercenként 300 képet tud önálló képként érzékelni, így az emberi moziban, ahol 24 kocka/másodperc sebességgel vetítik a filmeket, csak unalmas diavetítést látna. Ez a hatalmas képfeldolgozási sebesség a gyors repülésükhöz és a zsákmányszerzéshez nélkülözhetetlen.

Bármilyen kiváló is a szitakötő szeme az ízeltlábúak között, egy állatcsoporté még ezt is túlszárnyalja. A sáskarákok (Stomatopoda) látása több kutató szerint felülmúlja még a kitűnő látású madarakét is. Kezdjük azon, hogy a testükhöz mérten hatalmas méretű a szemük - hasonló arányokkal a miénk akkora lenne, mint egy futball-labda. A szemükben ezen kívül több mint tízféle színérzékelő receptor található (a miénkben csak három). Ez azt jelenti, hogy sokkal több színt különböztetnek meg, mint mi, és a számunkra láthatatlan hullámhosszakból is rengeteg információt szereznek. A polarizált fényt is érzékelik, amely rendkívül hasznos a víz alatti világukban. Ez a képességük nem csak a kontrasztot növeli meg, de a sáskarákok látják az átlátszó, szinte láthatatlan élőlényeket is, valamint észlelik a halak pikkelyeiről visszaverődő fényt is. A polarizált fény érzékelése azt is lehetővé teszi számukra, hogy "lássák" a holdfázisokat, és előre "kiszámítsák" az apály és a dagály időpontját.

A halak zöme például erősen rövidlátó. A pontyalkatúak csak a tőlük 1-5 centiméterre lévő tárgyakat látják élesen, míg a porcos halaknak (cápák, ráják) nincs színlátásuk. A csontos halaknál változatos a helyzet. Egyes porcos halak színvakok, míg mások, például a korallszirti halak színlátása még az emberén is túltesz. A közelmúltban állapították meg a kutatók, hogy a korallszirti halak vagy korallsügérek az ultraibolya mintázat alapján ismerik fel fajtársaikat.

A hüllők között a legérdekesebb szemük - és egyben a legérdekesebb látásuk - talán a kaméleonoknak van, hiszen szemgolyóikat kúp alakú védőburok takarja, és egymástól függetlenül is tudják forgatni. Így egyidejűleg előre és hátra is figyelhetnek. Amikor azonban zsákmányt észlelnek, mindkét szemüket ráirányítják, így pontosan be tudják mérni az áldozat távolságát. Térlátásuk ilyenkor annyira jó, hogy a prédát csak akkor tévesztik el hosszú nyelvükkel, ha az éppen a nyelvkicsapódás pillanatában röppen el. Szemükben egy különleges csapocskatípus is van, amellyel az ultraibolya sugarakat is képesek érzékelni.


A legélesebb szemek

A madaraknak - különösen a ragadozó madaraknak - legendás az éleslátásuk. Mi az anatómiai háttere ennek az emberénél mintegy nyolcszor élesebb látásnak? Először is a ragadozó madarak szeme nagyon nagy, a koponya jelentős részét elfoglalja, így a lehető legtöbb fény jut a retinára. Ott sokkal több fényreceptorra vetül a kép, mint az emberi szemben, ezért jóval nagyobb a felbontása is. A ragadozók szemének fókuszáló képessége is jobb, mint az emberé, így mindig a lehető legélesebben látják a prédát.
A ragadozó madarak szemének különleges tulajdonságai is vannak. Ezek közül a legfontosabb, hogy az emberrel ellentétben két sárgafoltjuk (pontosabban látógödrük, foveájuk) van, amely az éleslátás helye. Így retinájuk jóval nagyobb felületén kapnak éles képet. A vándorsólyomnak a sárgafoltban négyzetmilliméterenként 1,3 millió érzéksejtje van, míg a lónak csupán 12 500. Ennek köszönhetően a sólyom egy fecskét körülbelül másfél kilométeres távolságból, míg a szitakötőt 800 méterről képes felismerni. Ez olyan, mintha az ember 30 méter távolságból el tudna olvasni egy könyvet.
 /forrás: origo/a környezet az állatok szemével/



A világ madárszemmel

A hatrészes sorozat a madarak szemével láttatja a világot, valóra váltva sokunk vágyát, hogy felülről láthassuk a Földet.

Október a látás hónapja

Látásunk az életkorral egyenes arányban romlik. Születéskor 21 dioptriához képes alkalmazkodni szemünk, 45 évesen már csak hármat.

Mit tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizhessük látásunk épségét?

 A legfontosabb teendő: rendszeres szemészeti ellenőrzés

Sok későbbi betegség megelőzésének hatékony módja a rendszeres időközönként elvégzett szűrővizsgálat, mivel a tünetmentes időszakban, korán felfedezett betegségek kezelési/gyógyítási lehetőségei sokkal jobbak, mint az utolsó pillanatig halogatott, előrehaladott állapoté. Ez igaz a szemészet területére is.

Sok súlyos szembetegség semmilyen panaszt, tünetet nem okoz eleinte, szemorvosi vizsgálattal azonban már ilyenkor felfedezhetők. Ezért ne várjon arra, hogy elkezdjen romlani a látása! 40 éves kor fölött, még ha semmilyen panasza nincs, akkor is keressen fel szemészt legalább kétévente. Cukorbetegek, magas- vérnyomásban szenvedők, illetve azok, akiknek a családjában előfordult valamilyen szembetegség, ennél gyakoribb ellenőrzést igényelnek.

A szem egészséges működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás.

Az antioxidáns hatású táplálék összetevőknek kiemelt szerep jut a szem egészségének megőrzésében. A szembe ugyanis nagyon sok fény jut, és a fényben található UV sugárzás olyan lebontó folyamatokat indít el, amelyek káros oxidáló anyagokat, ún. szabad gyököket eredményeznek. Ezek a szabad gyökök károsítják az ideghártyát, és visszafordíthatatlan látásromlást, vagy akár vakságot okozhatnak. Jelenlétük bizonyítottan szorosan összefügg a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció kialakulásával. Az antioxidáns vegyületek éppen ezeknek a káros szabad gyököknek a hatását küszöbölik ki, ezért védő hatást fejtenek ki a fenti szembetegségek ellen.

Az A-vitamin alapvető fontosságú a szem egészséges működéséhez, hiányában farkasvakság, azaz az éjszakai látás romlása jöhet létre, amely kezelés nélkül a szem kiszáradásához, a szaruhártya kifekélyesedéséhez és akár vaksághoz is vezethet. Kiváló A-vitamin források a tőkehalmáj-olaj, a máj, a sárgarépa, a vaj, a burgonya, a kelkáposzta. (A dohányzás és az alkohol fogyasztás csökkenti a szervezet számára hasznosítható A-vitamin mennyiségét, ezért ilyenkor még többet kell fogyasztani A-vitamin tartalmú élelmiszerekből.)

Legújabban két karotin-származék, a lutein és a zeaxantin szerepére derült fény az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog megelőzésével kapcsolatban. Ez a két anyag felel a szem éleslátásért felelős területe, a sárgafolt (vagy orvosi nevén makula) védekező rendszerét alkotó pigment sűrűségéért.
Nagy mennyiségben tartalmaznak luteint és zeaxantint a zöld színű, leveles zöldségek, mint a spenót vagy a káposzta, de a brokkoli, a borsó, a kelkáposzta, a kelbimbó, a kukorica és a tojássárgája is jó források. Ezekből az ételekből tanácsos minél többet fogyasztani nyersen vagy párolt formában. (A naponta legalább szükséges 6 mg-nyi luteint pl. 5 deka spenót fedezi.)

• C-vitamin: ez a vitamin kétféle módon is hozzájárul a szem egészséges működéséhez: egyrészt antioxidánsként véd a szürkehályog és az időskori makulabetegség kialakulása ellen, másrészt csökkenti a szem belső nyomását, így véd a zöldhályog ellen is, illetve enyhíti a már kialakult betegség súlyosságát. Nagy mennyiségű C-vitamin található a zöldpaprikában, a citrusfélékben, a kelkáposztában, a brokkoliban, az eperben és a málnában. Legideálisabb nyersen fogyasztani ezeket a gyümölcsöket/zöldségeket, mert főzéskor a magas hőmérséklet hatására jelentősen csökken az élelmiszerek vitamintartalma.

• E-vitamin: ez is egy antioxidáns, feltehetőleg kiemelkedő szerepe van a szürkehályog és a makula időskori megbetegedéseinek megelőzésében. A napraforgó magja, a mandula, a mogyoró és az amerikai mogyoró tartalmaz nagy mennyiséget belőle. Sok E-vitamin található továbbá a teljes kiőrlésű gabonákban, növényi olajokban, és a tojásban is.

• Cink: ez egy ásványi anyag, szerepe van az A-vitamin hasznosításának folyamatában és a szabadgyökök elleni küzdelemben. Segít megelőzni a makula betegségeit és a farkasvakságot. Különféle húsokban, halban, tejtermékekben, teljes kiőrlésű gabona-félékben található nagy mennyiség belőle.

• Szelén: ez is egy ásványi anyag, amely segít a szervezetnek hasznosítani az antioxidánsokat. Mogyoró, élesztő és a tenger gyümölcsei (pl. kagyló) tartalmaznak sok szelént.

Szemünk egészségének érdekében érdemes figyelmet fordítani táplálkozásunk során a kellő mennyiségű antioxidáns, omega-3 zsírsav és folyadék bevitelére. A cukor és a telített zsírsavak fogyasztásának mérséklése és az ideális testsúly fenntartása szintén jótékony hatásúak. A hasznos tápanyagokat legegyszerűbben egészséges étrenddel lehet a szervezetbe juttatni, amely főleg zöldségekből, gyümölcsökből, gabonából és időnként halból áll .

Szemünk egészsége

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad.

A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?

A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.

A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.

A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.

Szemtorna

A szem tornáztatása nem vesz igénybe túl sok időt, viszont mindennapos alkalmazásával a szemet mozgató izmok jó kondiban tarthatóak, és megelőzhető a szem elfáradásának következtében kialakuló fejfájás is.

1. Lazítsd el a szemed és bámulj a messzeségbe. Igyekezz gondolataidat is a távolba juttatni, hogy agyad is elszakadhasson a szokásos tevékenységeidtől. Maradj így legalább fél percig.
2. Ha tévét nézel, vagy számítógép előtt ülsz 5-10 percenként hunyd be a szemed tíz másodpercre, hogy szemgolyód felületét megfelelő mennyiségű folyadék fedje be. A kiszáradt szem viszket és fáj, valamint hajlamosabb a gyulladásokra is.
3. Ha szemüveget viselsz, óránként masszírozd át orrgyöködet, és közben tarts becsukva a szemed. Ha leveszed a szemüveget, hunyd be a szemed és hagyd, hogy megszokja, hogy nem kell a dioptriához alkalmazkodnia, mielőtt újra kinyitod. Felvevésnél is ugyanígy járj el.
4. Nézz ki az ablakon és válassz ki négy tárgyat. Szép lassan járj végig rajtuk szemeddel úgy, hogy fejed közben ne mozgasd.
5. Minden este hunyd be a szemed öt percre, és mozgasd szemgolyód egyik irányból a másikba, majd vissza. Ugyanezt tedd meg fentről lefelé, majd lentről felfelé.