Október a látás hónapja

Az emberi test felfoghatatlan csodái közé tartozik a látás, a szem működése, összetettsége. Az ember évszázadokig nem is tudott mit kezdeni a látásproblémákkal, majd rájött, hogy különböző segédeszközökkel korrigálhatja a fénytörést, s így javíthatja legfontosabb érzékszervünket. A 20. század végéig kellett várnunk, hogy megtaláljuk a megfelelő technikai eszközöket a tökéletes látáskorrekcióhoz.

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad. A szemfáradtság gyakori.

A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért felelnek.

És akkor még nem is beszéltünk azokról a káros behatásokról, melyek a test legfőbb és egyben legérzékenyebb érzékszervét, a szemet érik. Az erős napfény, a mesterséges fények, a számítógépek sugárzása, a tévében látható villogó fények, a szél, vagy éppen a szennyezett városi levegő és a por, mind-mind igénybe veszik, fárasztják és rontják az ember látását. 

A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?
A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.
A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.
A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.


A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosítható - életmódbeli tényezők, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelő világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat.

Szemünk egészsége

Az emberi test felfoghatatlan csodái közé tartozik a látás, a szem működése, összetettsége. Az ember évszázadokig nem is tudott mit kezdeni a látásproblémákkal, majd rájött, hogy különböző segédeszközökkel korrigálhatja a fénytörést, s így javíthatja legfontosabb érzékszervünket. A 20. század végéig kellett várnunk, hogy megtaláljuk a megfelelő technikai eszközöket a tökéletes látáskorrekcióhoz.

A szem a legfinomabb és legérzékenyebb szervünk, melyet a legtöbbet használunk a nap folyamán, így könnyen elfárad. A szemfáradtság gyakori.

A szem naponta átlagosan 300 ezerszer végez mozgást. Ezek lehetnek lassúak, például, amikor olvasáskor a sorokat követed, de lehetnek villámgyorsak is, amikor az autóablakban elsuhanó tájat figyeled. Az összes napi mozgást mindössze hat izom végzi, melyek magát a szemgolyót is mozgatják, valamint a látás élességéért felelnek.

És akkor még nem is beszéltünk azokról a káros behatásokról, melyek a test legfőbb és egyben legérzékenyebb érzékszervét, a szemet érik. Az erős napfény, a mesterséges fények, a számítógépek sugárzása, a tévében látható villogó fények, a szél, vagy éppen a szennyezett városi levegő és a por, mind-mind igénybe veszik, fárasztják és rontják az ember látását. 

A gyakran éjszakába nyúló számítógépezés könnyen a szem fáradásához, később pedig szemszárazsághoz vezethet. Mit tehetünk a szemfáradtság elkerülése, illetve a kialakult, kellemetlen tünetek kezelése érdekében?
A szemfáradtság elsődleges oka egyértelműen a modern életvitel: a szem túlterheltségének legfőbb előidézője a számítógépes munkavégzés, amelynek során gyakran sokkal többet kell egyhuzamban néznünk a monitor képernyőjét, mint amennyit szemünk még a kifáradás jelei nélkül is tolerálni képes.
A számítógép monitorján nem ugyanúgy jelennek meg a betűk, mint egy nyomtatott lapon: tudatosan észre sem vesszük, de itt nem olyan kontrasztosak a színek, és a képpontokból összeálló betűk formája is kevésbé éles és határozott, mint nyomtatásban. A szem nem képes tartósan élesre állítani a monitoron nézett képet, az élesség megtartásához ezért rövid időközönként újra és újra fókuszálnia kell, ami állandó megterhelést jelent a szem belső izmainak.
A szemfáradtság kialakulásában szerepet játszó másik fő tényező, hogy a képernyő előtt ülve hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni: ismert, hogy ha a szem megerőltetése nélkül a távolba meredünk, akkor átlagosan huszonkétszer pislogunk percenként. Olvasás közben ez az érték tízre, a monitor előtt ülve viszont mindössze nyolcra csökken, ami negatívan befolyásolhatja a szemfelszín természetes egyensúlyát. Ennek oka, hogy a szemfelszínt borító vékony folyadékréteg, a könnyfilm egyensúlya megbomlik.



A túlzott számítógép-használaton kívül a szemfáradtság további lehetséges okai között szerepelnek az olyan - részben módosítható - életmódbeli tényezők, mint a túl sok TV-nézés (sötétben, megfelelő világítás nélkül), a hosszabb ideig tartó folyamatos autóvezetés, a túl száraz szobai levegő, a légkondicionált helységekben való egész napos tartózkodás, a légszennyezettség és a cigarettafüstös levegő, és a kontaktlencse-használat is okozhat szempanaszokat.

Őrizd meg a látásod!

A szem egészségének, tehát az éleslátásnak a megőrzése alapvető feltétele a kiegyensúlyozott mindennapi életnek, hiszen ha nem látsz jól, szinte minden tevékenységedben akadályoztatva vagy.

Az éleslátás megőrzésekor két fázisról beszélünk:
az egyik, amikor még látásod jó, és mindent megteszel annak érdekében, hogy ez így is maradjon – például megfelelően gondoskodsz szemeid védelméről, vagy kifejezetten látásvédő vitaminokkal erősíted szemeid egészségét,
a másik pedig, amikor megfelelően korrigálod szemed gyengeségeit.

Megelőzés

A szem, illetve a látás romlásának megelőzése a legtöbb embernek elkerüli a figyelmét, hiszen teljesen természetesnek vesszük, hogy jó látunk. Legalábbis fiatal korban feltétlenül. A szemek elhanyagolása azonban nem csak a húszas években jellemző.

Vitaminok

A szemlencsében 50-szer nagyobb koncentrátumban található például C-vitamin, mint a vérben, mely pótlásának elhanyagolása erős látásromláshoz vezethet. A szemet érő erős ultraibolya sugárzás ugyanis számos szabad gyök keletkezéséhez vezet, melyek ártalmatlanítása a C-vitamin feladata. Így, ha nem fogyasztasz elegendő C-vitamint, a káros szabad gyökök megtámadják a szem membránjait, és károsítva azokat, látásromlást okoznak. Valamint az időskorban gyakran előforduló szürkehályog kialakulásáért is felelhetnek.

• C-vitamin források: narancs, citrom, mandarin, paprika, fekete áfonya, grépfruit, sárgadinnye.

Ugyanez igaz az E-vitaminra is, melynek szintén erős szabad gyök megkötő hatása van.

• E-vitamin források: mogyoró, dió, napraforgó mag, mangó, müzliféleségek, fekete áfonya.

Az A-vitamin megelőzi a farkasvakságot és a szemszárazságot. Ha dohányzol, vagy rendszeresen fogyasztasz alkoholt, akkor különösen nagy mennyiségű A-vitaminra van szükséged, mivel a dohány megakadályozz a vitamin beépülését, az alkohol pedig gyorsan üríti a szervezetedben található mennyiség nagy részét.

• A-vitamin források: csukamájolaj, csirkemáj, marhamáj, répa, krumpli, mangó, sárgadinnye.

Ásványi anyagok

A vitaminokon kívül szükség van különböző ásványi anyagokra is, melyek a vitaminok megfelelő beépülését segítik elő. A szelén például az E-vitamin megfelelő hasznosításáért felel, valamint saját antioxidánsokat termel, melyek a szabad gyökök hatástalanításában játszanak fontos szerepet. A tengeri élelmiszerek, a brazil kókusz és az élesztőgomba nagy mennyiségű szelént tartalmaznak. A cink az A-vitamin elnyeléséért felelős, valamint segít a szabadgyökök semlegesítésében is. Nagy mennyiségű cinket találsz az osztrigában, a búzában, valamint az összes csonthéjasban.

Nagyon fontos, hogy milyen napszemüveget választasz. Soha ne spórolj rajta, és ne vásárolj olyan napszemüveget, melyet optikussal nem ellenőriztetsz. Ha napszemüvegeden nincs UV szűrő, nagyon gyorsan ronthatod látásodat. A sötét lencsék miatt ugyanis pupilláid kitágulnak, de mivel nincs olyan szűrő a szemüvegen, mely a káros sugaraktól megkímélne, fokozott mennyiségben és erősségben jutnak szemedbe.

Torna

A szem tornáztatása nem vesz igénybe túl sok időt, viszont mindennapos alkalmazásával a szemet mozgató izmok jó kondiban tarthatóak, és megelőzhető a szem elfáradásának következtében kialakuló fejfájás is.

1. Lazítsd el a szemed és bámulj a messzeségbe. Igyekezz gondolataidat is a távolba juttatni, hogy agyad is elszakadhasson a szokásos tevékenységeidtől. Maradj így legalább fél percig.
2. Ha tévét nézel, vagy számítógép előtt ülsz 5-10 percenként hunyd be a szemed tíz másodpercre, hogy szemgolyód felületét megfelelő mennyiségű folyadék fedje be. A kiszáradt szem viszket és fáj, valamint hajlamosabb a gyulladásokra is.
3. Ha szemüveget viselsz, óránként masszírozd át orrgyöködet, és közben tarts becsukva a szemed. Ha leveszed a szemüveget, hunyd be a szemed és hagyd, hogy megszokja, hogy nem kell a dioptriához alkalmazkodnia, mielőtt újra kinyitod. Felvevésnél is ugyanígy járj el.
4. Nézz ki az ablakon és válassz ki négy tárgyat. Szép lassan járj végig rajtuk szemeddel úgy, hogy fejed közben ne mozgasd.
5. Minden este hunyd be a szemed öt percre, és mozgasd szemgolyód egyik irányból a másikba, majd vissza. Ugyanezt tedd meg fentről lefelé, majd lentről felfelé.

Ha már nem látsz jól

Ha látásod már nem a régi, nagyon fontos, hogy rendszeresen ellátogass a szemészedhez. A túl gyenge, vagy éppen túl erős szemüveg viselése sokkal többet ront a látáson, mint amennyit javít. Tartsd be minden esetben a szemüveg viselési előírást.

Forrás:   - /Ötvenentúl/

Hogyan látjuk a színeket?

A körülöttünk zajló világról öt érzékszervünk által szerzünk tudomást. Azonban az információk legnagyobb részét, 90%-át szemünktől kapjuk. Az emberi szem színesen lát, ezért a színes információ talán a legfontosabb adat számunkra.

 

A színes látás eszköze a szem és az agy. A szem miniatűr, nagyfelbontású digitális kamerához hasonlóan működik, amelyhez az adatok értelmezésére és tárolására hatalmas kapacitású számítógép: az agy csatlakozik. A szemünkbe bejutó fényt a szem "objektívje", a szemlencse, a szem hátsó felszínét borító ideghártyára (retinára) fókuszálja. A retinán a digitális kamerák képfelvevő felületéhez hasonlóan érzékelő elemek milliói helyezkednek el. A látás érzékelő elemei, az esti fényben működő mintegy 130 millió pálcika és a nappali fényben működő mintegy 7 millió csap száma meghaladja a legnagyobb felbontású digitális kameráét is. Az érzékelő elemekhez idegek kapcsolódnak, és az ingereket a szemidegen keresztül az agy felé továbbítják. Az esti látás elemei, a pálcikák, nem látnak színeket, viszont rendkívül érzékenyek. A nappali látás elemei, a csapok, kevésbé érzékenyek, ezzel szemben színesen látnak. Ezt az teszi lehetővé, hogy a csapokban három különböző pigment található. Ezek közül egyik a vörös, másik a zöld, harmadik pedig a kék fényre érzékeny. Ezek a pigmentek nyelik el a fény vörös, zöld illetve kék részét, és attól függően, hogy melyikből mennyit tudtak elnyelni, kialakulnak a színárnyalatok

Az emberiség körülbelül 4%-a (a Föld lakosságából 210 millió ember) színtévesztő. A színtévesztők általában kevesebb színárnyalatot tudnak megkülönböztetni, és ezek egy részét gyakran összecserélik.

    A színvakság egy olyan rendellenesség, amikor a beteg nem képes különbséget tenni az egyes színek között. A teljes színvakság nagyon ritka, ilyenkor a beteg a világot a szürke különböző árnyalataiban látja, tehát egyáltalán nincs színlátása. 

Október a látás hónapja

Látásunk az életkorral egyenes arányban romlik. Születéskor 21 dioptriához képes alkalmazkodni szemünk, 45 évesen már csak hármat.

Mit tehetünk azért, hogy minél tovább megőrizhessük látásunk épségét?

 A legfontosabb teendő: rendszeres szemészeti ellenőrzés

Sok későbbi betegség megelőzésének hatékony módja a rendszeres időközönként elvégzett szűrővizsgálat, mivel a tünetmentes időszakban, korán felfedezett betegségek kezelési/gyógyítási lehetőségei sokkal jobbak, mint az utolsó pillanatig halogatott, előrehaladott állapoté. Ez igaz a szemészet területére is.

Sok súlyos szembetegség semmilyen panaszt, tünetet nem okoz eleinte, szemorvosi vizsgálattal azonban már ilyenkor felfedezhetők. Ezért ne várjon arra, hogy elkezdjen romlani a látása! 40 éves kor fölött, még ha semmilyen panasza nincs, akkor is keressen fel szemészt legalább kétévente. Cukorbetegek, magas- vérnyomásban szenvedők, illetve azok, akiknek a családjában előfordult valamilyen szembetegség, ennél gyakoribb ellenőrzést igényelnek.

A szem egészséges működéséhez elengedhetetlen az egészséges táplálkozás.

Az antioxidáns hatású táplálék összetevőknek kiemelt szerep jut a szem egészségének megőrzésében. A szembe ugyanis nagyon sok fény jut, és a fényben található UV sugárzás olyan lebontó folyamatokat indít el, amelyek káros oxidáló anyagokat, ún. szabad gyököket eredményeznek. Ezek a szabad gyökök károsítják az ideghártyát, és visszafordíthatatlan látásromlást, vagy akár vakságot okozhatnak. Jelenlétük bizonyítottan szorosan összefügg a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció kialakulásával. Az antioxidáns vegyületek éppen ezeknek a káros szabad gyököknek a hatását küszöbölik ki, ezért védő hatást fejtenek ki a fenti szembetegségek ellen.

Az A-vitamin alapvető fontosságú a szem egészséges működéséhez, hiányában farkasvakság, azaz az éjszakai látás romlása jöhet létre, amely kezelés nélkül a szem kiszáradásához, a szaruhártya kifekélyesedéséhez és akár vaksághoz is vezethet. Kiváló A-vitamin források a tőkehalmáj-olaj, a máj, a sárgarépa, a vaj, a burgonya, a kelkáposzta. (A dohányzás és az alkohol fogyasztás csökkenti a szervezet számára hasznosítható A-vitamin mennyiségét, ezért ilyenkor még többet kell fogyasztani A-vitamin tartalmú élelmiszerekből.)

Legújabban két karotin-származék, a lutein és a zeaxantin szerepére derült fény az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog megelőzésével kapcsolatban. Ez a két anyag felel a szem éleslátásért felelős területe, a sárgafolt (vagy orvosi nevén makula) védekező rendszerét alkotó pigment sűrűségéért.
Nagy mennyiségben tartalmaznak luteint és zeaxantint a zöld színű, leveles zöldségek, mint a spenót vagy a káposzta, de a brokkoli, a borsó, a kelkáposzta, a kelbimbó, a kukorica és a tojássárgája is jó források. Ezekből az ételekből tanácsos minél többet fogyasztani nyersen vagy párolt formában. (A naponta legalább szükséges 6 mg-nyi luteint pl. 5 deka spenót fedezi.)

• C-vitamin: ez a vitamin kétféle módon is hozzájárul a szem egészséges működéséhez: egyrészt antioxidánsként véd a szürkehályog és az időskori makulabetegség kialakulása ellen, másrészt csökkenti a szem belső nyomását, így véd a zöldhályog ellen is, illetve enyhíti a már kialakult betegség súlyosságát. Nagy mennyiségű C-vitamin található a zöldpaprikában, a citrusfélékben, a kelkáposztában, a brokkoliban, az eperben és a málnában. Legideálisabb nyersen fogyasztani ezeket a gyümölcsöket/zöldségeket, mert főzéskor a magas hőmérséklet hatására jelentősen csökken az élelmiszerek vitamintartalma.

• E-vitamin: ez is egy antioxidáns, feltehetőleg kiemelkedő szerepe van a szürkehályog és a makula időskori megbetegedéseinek megelőzésében. A napraforgó magja, a mandula, a mogyoró és az amerikai mogyoró tartalmaz nagy mennyiséget belőle. Sok E-vitamin található továbbá a teljes kiőrlésű gabonákban, növényi olajokban, és a tojásban is.

• Cink: ez egy ásványi anyag, szerepe van az A-vitamin hasznosításának folyamatában és a szabadgyökök elleni küzdelemben. Segít megelőzni a makula betegségeit és a farkasvakságot. Különféle húsokban, halban, tejtermékekben, teljes kiőrlésű gabona-félékben található nagy mennyiség belőle.

• Szelén: ez is egy ásványi anyag, amely segít a szervezetnek hasznosítani az antioxidánsokat. Mogyoró, élesztő és a tenger gyümölcsei (pl. kagyló) tartalmaznak sok szelént.

Szemünk egészségének érdekében érdemes figyelmet fordítani táplálkozásunk során a kellő mennyiségű antioxidáns, omega-3 zsírsav és folyadék bevitelére. A cukor és a telített zsírsavak fogyasztásának mérséklése és az ideális testsúly fenntartása szintén jótékony hatásúak. A hasznos tápanyagokat legegyszerűbben egészséges étrenddel lehet a szervezetbe juttatni, amely főleg zöldségekből, gyümölcsökből, gabonából és időnként halból áll .