Karácsonyra - sütemények

Aprósütemény

50 dkg liszt
1 csg sütőpor
25 dkg cukor
20 dkg zsír
2 egész tojás
1 cs vaníliás cukor

összegyúrjuk, elfelezzük. Az egyik felébe kakaót teszünk- Kis formával kiszaggatjuk, világosra sütjük.
Egy barnát, egy fehéret lekvárral, vagy krémmel összeragasztunk.

Csacsifüle

25 dkg zsírt habosra kavarunk, belemorzsolunk 2 dkg élesztőt, 50 dkg liszttel, 1,5 dl tejföllel, 2 kanál porcukorral csipet sóval gyúrjuk össze. Hideg helyen egy éjszakát pihentetjük. Másnap ujjnyi vastagra nyújtjuk, pohárral kiszaggatjuk, lekvárt, vagy diókrémet teszünk rá, közepes tűznél világossárgára sütjük. Még forrón 2 csg van.cukorral kevert porcukorba forgatjuk.

Diós linzer

25 dkg liszt
12 dkg vaj
1 tojás sárgája
1 evőkanál pocukor
2-3 evőkanál tejföl, 

összegyúrjuk, fél centi vastagra nyújtjuk., világos színűre sütjük

Baracklekvárral megkenjük, ráhalmozzuk az alábbi tölteléket.

12 dkg porcukrot elkeverünk 12 dkg apróra vagdalt dióval, reszel citromhéjjal, ezt belekeverjük 6 tojásfehérjéből felvert kemény habba, tölteléket egyenletesen rákenjük a tésztára, visszatesszük a langyos sütőbe, néhány percig szárítjuk.
Hosszúkás darabokra vágva adjuk asztalra.

Kedvenceink - a sütemények

A sütemények története a középkorba vezethető vissza. Az elődeink sokáig csupán a mézet ehették édességként, így alakultak ki a mézeskalácsos céhek a 17. század elején. A magyarországi cukrászat megteremtői külföldről jött mesterek, "pepecsművesek" voltak, akik a főurak szolgálatába álltak, és feladatuk volt az ünnepi lakomáknál az asztalok feldíszítése is.

A hazai cukrászdák a reformkor idején nyíltak meg, és az akkori polgári ízlésvilágnak megfelelően többségüket biedermeier stílusban rendezték be, a kis asztaloknál, székeken ülve nassolhattak, pletykálkodhattak dédapáink és -anyáink. A mestereket ekkor tájt cukorművesnek, cukorsüteményesnek nevezték. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában. A cukrászok és a mézeskalácsosok a múlt század elején váltak szét egymástól. / forrás MTI/

A grillázsról már a XVI. századi iratok is említést tesznek. Előbb még, mint gyógyszert alkalmazták. Eredményes volt a köhögés ellen, és az emésztés elősegítésére is. Az 1695-ös első magyar szakácskönyv már, mint az ünnepi étkezések elengedhetetlen részét említik. Minden forrás kiemeli, hogy Mátyás király és Beatrix esküvőjén is megtalálható volt. A grillázstortának ráadásul különös hagyománya van a lakodalmakon. Az étkezés befejeztével – általában éjfélkor – az ifjú férj hozza a konyha fellelhető legnagyobb kését, hogy azzal „szeletelje fel” a tortát. A kés kettős jelentéssel bír. Egyrészt a férj ezzel jelzi, hogy „asszonya minden gondolatát lesi”. Másrészt azzal, hogy a férj és a feleség együtt fogja meg a kést és töri össze a tortát; jelzik, hogy később is együtt fognak dolgozni. A néphagyomány szerint, ahány darabra törik a grillázs torta, annyi boldog évet fognak együtt tölteni.

Mindegyik édes költemény receptje mögött egyúttal különös kultúrtörténeti históriák rejlenek. A Dobos-torta például a 19. század híres budapesti cukrászmesterének, Dobos Józsefnek a keze alatt 1885-ben született. A sütemény eredeti jellegét az addig ki nem talált kakaóvajkrém adta, amelyet a mester a piskótalapok közé töltött, néhány csepp citromlével megbolondított, a kerek tortát pedig olvasztott karamellcukros tetővel borította. A polgárosodó főváros népét lázba hozta az újdonság, és a vidékről, Vecsés irányából a pesti piacokra érkező szekerek gazdái is - ha csak tehették - megálltak a Kecskeméti utcai cukrászdánál egy kis nyalánkságért.

A Pozsonyi kifliről 1559-ből származik az első adat, amikor is a pozsonyi sütők céhe a városi fogyasztási szokásokat kielemezve elhatározta, hogy diós és mákos patkókat fognak készíteni. A másik történet szerint egy pozsonyi cukrászmester Miklós-napra elkészítette a karácsonyi bejgli kicsinyített változatát, és azzal ajándékozta meg a gyerekeket. És bármily hihetetlen, még ezt is lehet fokozni. Történt ugyanis, hogy a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai megéheztek, mire is a Palugyay féle Zölddiófa fogadó a korabeli újságok híradása szerint mákos, diós és mandulás pozsonyi kiflit szolgált fel a politikusoknak. Kossuth Lajosnak pedig az egyik kedvence lett a mandulás pozsonyi kifli, amely aztán el is nyerte a keresztségben a Kossuth kifli nevet… Ennél magyarosabb történetet keresve sem találnánk!

Romantikus szerelmi történet

A Rigó Jancsi viszont egy régi romantikus szerelmi történetet hordoz.. E szerint a 19. század második felében egy bizonyos Rigó János nevű cigányprímás bandájával a világot járta, és 1896-ban Párizsban olyan szívhez szólóan húzta a vendégek fülébe a magyar nótákat, hogy egy, a férjével az étteremben vacsorázó hercegné azon nyomban belehabarodott. Elhagyta érte a nála jóval idősebb herceget, és a világra szóló botránynak fittyet hányva a szerelmesek 10 éven át repdestek együtt a boldogságtól. A híres pár így vetődött Budapestre is, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett a csalfa asszonynak a csokis, krémes sütemény. Az élelmes tulaj rögtön elnevezte a kreálmányát Rigó Jancsinak, és ettől kezdve fel is lendült a forgalma, mert a botrányhős párt mindenfelé nagy figyelem kísérte.

A rákóczi túrósnak nem sok köze van Rákóczi Ferenchez. Ugyanakkor mégis egy budapesti szakácshoz, bizonyos Rákóczi Jánoshoz köthető, aki 10 évig a Bristol, 20 évig a Gellért Szálló éttermeinek vezetője volt. A korabeli források arról számolnak be, hogy az 1930-as években már ismerték. Receptje az 1937. decemberi Magyar Szakácsban olvasható először, a világot jelentő deszkákat pedig az 1958-as brüsszeli világkiállítás jelentette a sütemény számára.

A Somlói galuskának helyrajzilag van magyar vonatkozása. Általában annyival elintézik, hogy a Somló hegyről kapta a nevét. De ennél azért többről van szó! A csoki öntettel meglocsolt diós, kakaós, vaníliakrémes piskótagaluska a Gundel étterem egykori főpincérét, Gollerits Károlyt dicséri. Minthogy a főpincér felesége a Marcal-medence ezen részéről származott, és ő is besegített a finomság elkészítésébe, úgy gondolta, hogy szülőföldje megérdemel egy ekkora megtiszteltetést.

Egy kedves legenda szerint az omlós, lekváros linzer az egykori / /ma is működő/  Ruszwurm cukrászda hajdani tulajdonosa, Richter Lénárdkészítette először törzsvendég, Linzer József szabadságharcos főhadnagy kedvére.

/Hasonló sütemény már az ókori Rómában is készült./

Karácsonyi sós és édes sütemények

Sós fenyőropi

Hozzávalók:

50 dkg liszt
25 dkg tehéntúró
10 dkg kacsazsír, vagy vaj
1 tojás
5 evőkanál tejföl,
1,5 evőkanál só,
1 tasak sütőpor,
a tetejére: 1 tojás, 20 dkg reszelt sajt


A lisztet a sütőporral átszitáljuk,majd elmorzsoljuk benne a zsiradékot meg a tehéntúrót.
Közepébe mélyedést csinálunk, beleütjük a tojást, hozzáadjuk a sót meg a tejfölt, egy villával összekavarjuk, majd beledolgozzuk a lisztbe. Ha szükséges még kevés tejfölt adunk hozz, hogy puha masszát kapjunk. Lisztezett felületen 1 cm vastagságúra nyújtjuk, és fenyőfa formával kiszaggatjuk. Tetejüket lekenjük felvert tojással, majd megszórjuk reszelt sajttal, előmelegített sütőben világosra sütjük. /Erdélyi konyha/

Az alábbi tésztából készíthetünk édeset  és sósat is:

25 dkg liszt
25 dkg Rama-margarin
25 dkg tehéntúró /félzsíros/
1 kávéskanál só

 Összegyúrjuk, azonnal is kinyújthatjuk, de lehet pihentetni is.  Készíthetünk belőle  pogácsát, sajtos rudat, tetejét megkenjük tojással,megszórjuk sajttal /pogácsa/ köménymaggal, szezámmaggal /rúd/

Édesen:

 Almás batyu

Hozzávalók:

25 dkg liszt
25 dkg tehéntúró
25 dkg vaj/margarin
1 kávéskanál só
5-6 hámozott alma kisebb kockára vágva

A hozzávalókat  az alma kivételével összegyúrjuk, kézzel diónyi darabokat tépünk,kis négyzet alakú batyukat formázunk, közepébe helyezünk egy-egy almakockát, és a négyzete kegymással szemben álló füleit összenyomjuk.Sütőpapírral bélelt tepsibe helyezzük.Előmelegített sütőben mosolygósbarnára sütjük. Amint kivettük a tepsiből még melegen vaníliás porcukorba  forgatjuk. Kevés fahéjat is adhatunk a porcukorhoz,így még finomabb lesz a süteményünk.

Alma helyett tölthetjük szilvalekvárral, bejgli dió-mák töltelékével.

 Gyorsan elkészül, mutatós, finom...

LEMEZES LINZER

40 dkg liszt, fél csomag
sütőporral elkeverve,
1 tojás sárgája
15 dkg zsír
1 tojás sárgája
10 dkg porcukor,reszelt citromhéj.

kevés tejjel összegyúrni.

3 részre osztani

kettőbe kakaó
A tepsibe alulra kerüljön a barna, megkenve lekvár plusz darált dió
közepébe fehér  ezt is megkenni, majd a
tetejére barna 

/közepes méretű tepsi/   

Karácsonyra - sütemények

Mazsolás csokoládétorta

Hozzávalók:
A piskótához

 
• 6 tojás
• 12 dkg cukor
• 12 dkg liszt 1 dkg vaj
• 1 ek. liszt

A csokoládékrémhez
• 15 dkg cukor
• kb. 1,5 dl víz
• 25 dkg vaj
• 10 dkg főzőcsokoládé

A díszítéshez
• ˝ csomag mazsola
• 2 ek. hámozott mandula
• 2 ek. csokoládéreszelék


Elkészítése:
A piskótához a 6 tojássárgáját a 8 dkg cukorral habosra keverem.
A fehérjét a maradék cukorral kemény habbá verem, majd ezt a tojássárgájával és a liszttel könnyedén összekeverem. A piskótatésztát vajjal kikent, kilisztezett formába töltöm, és középmeleg sütőben megsütöm.

A krémhez a cukrot kevés vízzel sziruppá főzöm. Kihűtöm, és a vajjal, valamint a megolvasztott csokoládéval habosra keverem.
A kihűlt, három lapra felvágott piskótát vastagon megkenem krémmel, egymásra helyezem. Az oldalát és a tetejét bevonom a maradék krémmel.

Díszíthetjük mazsolával, hámozott mandulával, csokireszelékkel. Néhány órára hűtőbe teszem. 

Fenséges csokis-mézes pite

Hozzávalók:
 

1 dl olvasztott vaj vagy finom étolaj
1 teáskanál vanília
1dl finom búzaliszt
2 dl   méz
6 dkg étcsokoládé
2 db tojás
2 dl apróra vágott dió
1 teáskanál sütőpor
1/2 teáskanál só.

Elkészítés:

Egy kis edényben lassú tűzön olvasszuk egybe a csokoládét, a vajat, a sót és a vaníliát, állandóan kevergetve közben, hogy jól elkeveredjenek, majd vegyük le a tűzről.

 Most keverjük bele a mézet, a lisztet és a sütőport. Adjuk hozzá a tojásokat is, és jól verjük fel.

 Végül keverjük bele a diót, és az egészet öntsük egy kivajazott, kb. 22 x 22 x 5 cm-es tepsibe. 

160C°-os sütőben süssük kb. 35 - 40 percig, illetve addig, míg a közepében vékony késsel, vagy kötőtűvel végzett "szúrópróba" azt nem mutatja, hogy jónak találtuk.

 Hagyjuk lehűlni, mielőtt kb. 4 x 4 cm-es darabokra felvágnánk. Aki szereti, porcukorral is meghintheti.

 

Kávés-mogyorós keksz

(kb. 60 db)

500 ml (2 csésze) liszt

250 ml (1 cs) mogyoró (nem kell hamozni)

180 ml (3/4 cs) cukor

1/2 tk so

2-3 ek őrőlt kávé

200 g vaj

2 tk vanilia-kivonat

60 db kávészem

A mogyorót, lisztet, sot es cukrot apritogepben egyenletesen finomra daráljuk.

Hozzaadjuk a kávét, vajat es vaniliat, összekeverjük es gyorsan simara gyúrjuk.

Rudakká vagy hasábokká formázva folpackba csomagoljuk es min.2 órára a hűtőbe tesszük, meg jobb egy ejszakát pihentetni. (Fagyasztani is lehet.)

Felszeleteljuk, tepsire rakjuk, minden kekszre 1 szem kávét teszünk diszitésként, előmelegitett sütőben rövid ideig sütjük.

Mézes sütemény

Hozzávalók: 500 g finomliszt, 1,5 teáskanál szódabikarbóna, 3 tojás, 350 g méz, 80 g cukrozott citromhéj (kihagyható), 80 g cukrozott narancshéj (ezt is), 4 evőkanál olaj, 1 csomag kotányi mézesfűszer  /fél csomag/

1. A lisztet keverjük össze a szódabikarbónával és  a mézesfűszerkeverékkel.

2. 2 tojást a mézzel keverjünk habosra keverőgép segítségével.

3. Keverjük össze a mézes tojásokat a liszttel, a finomra vágott narancs és citromhéjjal, olajjal és 3 evőkanác vizzel, dolgozzuk sima tésztává és hagyjuk legalább 1 órát hideg helyen pihenni.

4. Tegyük a tésztát lisztezett gyúródeszkára, nyújtsuk fél cm vastagra és szaggassuk ki a kívánt formákra.

5. Helyezzük a kiszaggatott süteményeket egy enyhén beolajozott tepsire, kenjük meg a tetejüket tojással. Díszíthetjük dióval mandulával. 180 C-on süssük aranysárgára.

Narancsos kuglóf

Hozzávalók:

    *  25 dkg margarin

    *  17 dkg cukor

    *  1 vanilias cukor

    *  csipet só

    *  4 tojás

    *  1-1 kávéskanál reszelt citrom és narancshéj

    *  4 evőkanál citromlé

    *  11 evőkanál narancslé

    *  30 dkg liszt

    *  1 sütőpor

    *  12 dkg porcukor

    *  kandirozott narancshej

Sütés:
 előmelegitett villanysütőben 180 fokon, 50 perc

Elkészités: A margarint, a csipet sót es a vaniliás cukrot, cukrot habosra keverem. Hozzáadom a tojásokat, a reszelt citrom- es narancshéjat. Ezekkel is összevegyitem. A csavart citromléből 3 evőkanállal, a narancsléből 10 evőkanaállal teszek hozzá, ezt felvátva keverem ossze a 30 dkg liszttel (amit elözőleg elkeverek a sütőporral). Kuglofformába öntöm, és megsütöm. Melegem boritom ki, mert a máz, amit a tetejére kenek, igy fog rádermedni.

Máz: A 12 dkg porcukrot elkeverem a megmaradt 1-1 evőkanál citrom- es narancslével. A meg folyós mázba beleszórom a kandirozott kockákra vágott narancshéjat. 

Ehhez az adaghoz általában 1 citrom es 2 narancs szükséges. A forma normál nagyságú kuglofforma, amit kivajazok. A sutemeny a narancslétől  lesz igen sűrű, ajanlott a már összekevert tésztát 10-15 percet pihentetni, igy finomabb és könnyebb lesz! 

 

Karácsonyi ízek

 

Vasárnap

Sütemények

Mindegyik édes költemény receptje mögött egyúttal különös kultúrtörténeti históriák rejlenek. A Dobos-torta például a 19. század híres budapesti cukrászmesterének, Dobos Józsefnek a keze alatt 1885-ben született. A sütemény eredeti jellegét az addig ki nem talált kakaóvajkrém adta, amelyet a mester a piskótalapok közé töltött, néhány csepp citromlével megbolondított, a kerek tortát pedig olvasztott karamellcukros tetővel borította. A polgárosodó főváros népét lázba hozta az újdonság, és a vidékről, Vecsés irányából a pesti piacokra érkező szekerek gazdái is - ha csak tehették - megálltak a Kecskeméti utcai cukrászdánál egy kis nyalánkságért.

A Pozsonyi kifliről 1559-ből származik az első adat, amikor is a pozsonyi sütők céhe a városi fogyasztási szokásokat kielemezve elhatározta, hogy diós és mákos patkókat fognak készíteni. A másik történet szerint egy pozsonyi cukrászmester Miklós-napra elkészítette a karácsonyi bejgli kicsinyített változatát, és azzal ajándékozta meg a gyerekeket. És bármily hihetetlen, még ezt is lehet fokozni. Történt ugyanis, hogy a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai megéheztek, mire is a Palugyay féle Zölddiófa fogadó a korabeli újságok híradása szerint mákos, diós és mandulás pozsonyi kiflit szolgált fel a politikusoknak. Kossuth Lajosnak pedig az egyik kedvence lett a mandulás pozsonyi kifli, amely aztán el is nyerte a keresztségben a Kossuth kifli nevet… Ennél magyarosabb történetet keresve sem találnánk!

Romantikus szerelmi történet

A Rigó Jancsi viszont egy régi romantikus szerelmi történetet hordoz.. E szerint a 19. század második felében egy bizonyos Rigó János nevű cigányprímás bandájával a világot járta, és 1896-ban Párizsban olyan szívhez szólóan húzta a vendégek fülébe a magyar nótákat, hogy egy, a férjével az étteremben vacsorázó hercegné azon nyomban belehabarodott. Elhagyta érte a nála jóval idősebb herceget, és a világra szóló botránynak fittyet hányva a szerelmesek 10 éven át repdestek együtt a boldogságtól. A híres pár így vetődött Budapestre is, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett a csalfa asszonynak a csokis, krémes sütemény. Az élelmes tulaj rögtön elnevezte a kreálmányát Rigó Jancsinak, és ettől kezdve fel is lendült a forgalma, mert a botrányhős párt mindenfelé nagy figyelem kísérte.

Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést

A sütemények története a középkorba vezethető vissza. Az elődeink sokáig csupán a mézet ehették édességként, így alakultak ki a mézeskalácsos céhek a 17. század elején. A magyarországi cukrászat megteremtői külföldről jött mesterek, "pepecsművesek" voltak, akik a főurak szolgálatába álltak, és feladatuk volt az ünnepi lakomáknál az asztalok feldíszítése is.

A hazai cukrászdák a reformkor idején nyíltak meg, és az akkori polgári ízlésvilágnak megfelelően többségüket biedermeier stílusban rendezték be, a kis asztaloknál, székeken ülve nassolhattak, pletykálkodhattak dédapáink és -anyáink. A mestereket ekkor tájt cukorművesnek, cukorsüteményesnek nevezték. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában. A cukrászok és a mézeskalácsosok a múlt század elején váltak szét egymástól. / forrás MTI/

A grillázsról már a XVI. századi iratok is említést tesznek. Előbb még, mint gyógyszert alkalmazták. Eredményes volt a köhögés ellen, és az emésztés elősegítésére is. Az 1695-ös első magyar szakácskönyv már, mint az ünnepi étkezések elengedhetetlen részét említik. Minden forrás kiemeli, hogy Mátyás király és Beatrix esküvőjén is megtalálható volt. A grillázstortának ráadásul különös hagyománya van a lakodalmakon. Az étkezés befejeztével – általában éjfélkor – az ifjú férj hozza a konyha fellelhető legnagyobb kését, hogy azzal „szeletelje fel” a tortát. A kés kettős jelentéssel bír. Egyrészt a férj ezzel jelzi, hogy „asszonya minden gondolatát lesi”. Másrészt azzal, hogy a férj és a feleség együtt fogja meg a kést és töri össze a tortát; jelzik, hogy később is együtt fognak dolgozni. A néphagyomány szerint, ahány darabra törik a grillázs torta, annyi boldog évet fognak együtt tölteni.

A rákóczi túrósnak nem sok köze van Rákóczi Ferenchez. Ugyanakkor mégis egy budapesti szakácshoz, bizonyos Rákóczi Jánoshoz köthető, aki 10 évig a Bristol, 20 évig a Gellért Szálló éttermeinek vezetője volt. A korabeli források arról számolnak be, hogy az 1930-as években már ismerték. Receptje az 1937. decemberi Magyar Szakácsban olvasható először, a világot jelentő deszkákat pedig az 1958-as brüsszeli világkiállítás jelentette a sütemény számára.

A Somlói galuskának helyrajzilag van magyar vonatkozása. Általában annyival elintézik, hogy a Somló hegyről kapta a nevét. De ennél azért többről van szó! A csoki öntettel meglocsolt diós, kakaós, vaníliakrémes piskótagaluska a Gundel étterem egykori főpincérét, Gollerits Károlyt dicséri. Minthogy a főpincér felesége a Marcal-medence ezen részéről származott, és ő is besegített a finomság elkészítésébe, úgy gondolta, hogy szülőföldje megérdemel egy ekkora megtiszteltetést. /Forrás S,G, tészta/

Karácsonyi sütemények

A karácsonyi sütemény mindenki számára valami különlegeset jelent. Amikor a konyha felöl áramlani kezd a fahéj és a vanília illata, mintha az ezeregyéjszaka mesés hangulata lopakodott volna a lakásba....

Sütemények

Mindegyik édes költemény receptje mögött egyúttal különös kultúrtörténeti históriák rejlenek. A Dobos-torta például a 19. század híres budapesti cukrászmesterének, Dobos Józsefnek a keze alatt 1885-ben született. A sütemény eredeti jellegét az addig ki nem talált kakaóvajkrém adta, amelyet a mester a piskótalapok közé töltött, néhány csepp citromlével megbolondított, a kerek tortát pedig olvasztott karamellcukros tetővel borította. A polgárosodó főváros népét lázba hozta az újdonság, és a vidékről, Vecsés irányából a pesti piacokra érkező szekerek gazdái is - ha csak tehették - megálltak a Kecskeméti utcai cukrászdánál egy kis nyalánkságért.

A Pozsonyi kifliről 1559-ből származik az első adat, amikor is a pozsonyi sütők céhe a városi fogyasztási szokásokat kielemezve elhatározta, hogy diós és mákos patkókat fognak készíteni. A másik történet szerint egy pozsonyi cukrászmester Miklós-napra elkészítette a karácsonyi bejgli kicsinyített változatát, és azzal ajándékozta meg a gyerekeket. És bármily hihetetlen, még ezt is lehet fokozni. Történt ugyanis, hogy a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai megéheztek, mire is a Palugyay féle Zölddiófa fogadó a korabeli újságok híradása szerint mákos, diós és mandulás pozsonyi kiflit szolgált fel a politikusoknak. Kossuth Lajosnak pedig az egyik kedvence lett a mandulás pozsonyi kifli, amely aztán el is nyerte a keresztségben a Kossuth kifli nevet… Ennél magyarosabb történetet keresve sem találnánk!

Romantikus szerelmi történet

A Rigó Jancsi viszont egy régi romantikus szerelmi történetet hordoz.. E szerint a 19. század második felében egy bizonyos Rigó János nevű cigányprímás bandájával a világot járta, és 1896-ban Párizsban olyan szívhez szólóan húzta a vendégek fülébe a magyar nótákat, hogy egy, a férjével az étteremben vacsorázó hercegné azon nyomban belehabarodott. Elhagyta érte a nála jóval idősebb herceget, és a világra szóló botránynak fittyet hányva a szerelmesek 10 éven át repdestek együtt a boldogságtól. A híres pár így vetődött Budapestre is, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett a csalfa asszonynak a csokis, krémes sütemény. Az élelmes tulaj rögtön elnevezte a kreálmányát Rigó Jancsinak, és ettől kezdve fel is lendült a forgalma, mert a botrányhős párt mindenfelé nagy figyelem kísérte.

Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést

A sütemények története a középkorba vezethető vissza. Az elődeink sokáig csupán a mézet ehették édességként, így alakultak ki a mézeskalácsos céhek a 17. század elején. A magyarországi cukrászat megteremtői külföldről jött mesterek, "pepecsművesek" voltak, akik a főurak szolgálatába álltak, és feladatuk volt az ünnepi lakomáknál az asztalok feldíszítése is.

A hazai cukrászdák a reformkor idején nyíltak meg, és az akkori polgári ízlésvilágnak megfelelően többségüket biedermeier stílusban rendezték be, a kis asztaloknál, székeken ülve nassolhattak, pletykálkodhattak dédapáink és -anyáink. A mestereket ekkor tájt cukorművesnek, cukorsüteményesnek nevezték. Széchenyi István használta először a cukrász kifejezést az 1830-ban megjelent Hitel című tanulmányában. A cukrászok és a mézeskalácsosok a múlt század elején váltak szét egymástól. / forrás MTI/

A grillázsról már a XVI. századi iratok is említést tesznek. Előbb még, mint gyógyszert alkalmazták. Eredményes volt a köhögés ellen, és az emésztés elősegítésére is. Az 1695-ös első magyar szakácskönyv már, mint az ünnepi étkezések elengedhetetlen részét említik. Minden forrás kiemeli, hogy Mátyás király és Beatrix esküvőjén is megtalálható volt. A grillázstortának ráadásul különös hagyománya van a lakodalmakon. Az étkezés befejeztével – általában éjfélkor – az ifjú férj hozza a konyha fellelhető legnagyobb kését, hogy azzal „szeletelje fel” a tortát. A kés kettős jelentéssel bír. Egyrészt a férj ezzel jelzi, hogy „asszonya minden gondolatát lesi”. Másrészt azzal, hogy a férj és a feleség együtt fogja meg a kést és töri össze a tortát; jelzik, hogy később is együtt fognak dolgozni. A néphagyomány szerint, ahány darabra törik a grillázs torta, annyi boldog évet fognak együtt tölteni.

A rákóczi túrósnak nem sok köze van Rákóczi Ferenchez. Ugyanakkor mégis egy budapesti szakácshoz, bizonyos Rákóczi Jánoshoz köthető, aki 10 évig a Bristol, 20 évig a Gellért Szálló éttermeinek vezetője volt. A korabeli források arról számolnak be, hogy az 1930-as években már ismerték. Receptje az 1937. decemberi Magyar Szakácsban olvasható először, a világot jelentő deszkákat pedig az 1958-as brüsszeli világkiállítás jelentette a sütemény számára.

A Somlói galuskának helyrajzilag van magyar vonatkozása. Általában annyival elintézik, hogy a Somló hegyről kapta a nevét. De ennél azért többről van szó! A csoki öntettel meglocsolt diós, kakaós, vaníliakrémes piskótagaluska a Gundel étterem egykori főpincérét, Gollerits Károlyt dicséri. Minthogy a főpincér felesége a Marcal-medence ezen részéről származott, és ő is besegített a finomság elkészítésébe, úgy gondolta, hogy szülőföldje megérdemel egy ekkora megtiszteltetést. /Forrás S,G, tészta/

Szerencsesüti és a baklava

A szerencsesüti múltjáról, származásáról - mint szinte minden világszerte elterjedt hagyományról - ellentmondásos történetek keringenek..
.

Az egyik történet szerint kínai harcosoktól eredeztethető a sütemény (i. sz.: 13-14. század), kik sikeres szervezkedésük egyik eszközének tekintették a süteményekbe rejtett üzeneteket. Eszerint a változat szerint a tészta sem lényegtelen. Kimondottan lótuszdiópasztából készült, mivel a mongolok, akik akkortájt uralták Kínát, nem szerették az ízét.

Egy másik történet szerint Amerikában kezdte terjeszteni egy bevándorló kínai, s akkora lett a sikere, hogy hamarosan utánozni kezdték, míg végül világszerte elterjedt. Ebben a változatban beszélnek 1916-os és 1964-es dátumokról is. E szerint a nézet szerint a 90-es évekig Ázsiában ismeretlen volt ez a süti. Az ázsiai országokban Amerikai szerencsesütiként ismerik az emberek.

A harmadik változat szerint Japán a származás forrása, pontosabban a sintoista szentélyek, ahol az évforduló ünnepségek alkalmával az újévi szerencsekívánságokat csomagolták ezekbe a süteményekbe.

Előfordul még a legendák között Jung neve is, mint aki a szerencsesüti napjainkban való elterjedésének forrása lenne, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy ő nem szerencsejóslatokat szándékozott becsomagolni, hanem Konfucius bölcseleteit.

Hol hát az igazság? Valójában honnan is ered a szerencsesüti? Talán napjainkra már végleg feledésbe merült... Lehet, hogy sohasem fogjuk biztosan ismerni eredetét, de talán nem is baj. Hiszen így, ha lehet, még varázslatosabb, még misztikusabb ez a homályba vesző múltú élő legenda...

Linkek

Szerencsesüti
Szerencsesüti legendája
Szerencsesüti igazi története
Szerencsesüti receptje
Szerencsesüti üzenetek

Ha fel kellene sorolnunk, milyen keleti édességeket ismerünk, melyiket emlitnénk először, alighanem a baklava  végezne az első helyen. A baklava olyan különlegességnek számított évszázadokig, amelyet csak az uralkodói, főúri udvarokban lehetett megkostólni A baklavát magáénak ismeri fél mditerráneum, egész Észak-Afrika, a Közel-Kelet, az egykori Perzsia Azerbajdzsán, Örményország és a Balkán nagy része is.

 A szultáni palota konyhájában egykor valóságos főzőakadémia müködött, a baklava tésztájának készítése a szakácsok felvételi feladatai közt első helyen szerepelt. Először is a tésztát  pontosan a tepsi méretére kellett nyújtani, de olyan hártyavékonyra,  hogy száz rétegére egy aranyérmét  élével ejtve a pénzdarabnak koppania kellett a tepsi alján! A látványos bemutatót érdeklődő közönség figyelte, és siker esetén a szakács nem csak az állást nyerte el, hanem az aranypénzt is megtarthatta...