Advent

Az adventi négy hét az ünnepre való lelki ráhangolódást szolgálja.

Régen éjféli harangszó jelezte kezdetét, egyúttal pedig az egyházi év megnyitását is. Advent idején a vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak, hajnali misére jártak, amit - a középkorból eredeztetett kifejezésekkel - angyali vagy aranyos misének is hívtak, és Szűz Máriának ajánlottak.

Az adventi koszorú története

A mai advent varázsos hangulatát, a karácsonyi várakozást hosszú évszázadok mitológiája alakította. Az adventi koszorú készítésének hagyománya is évszázadokra nyúlik vissza. A vesszőből, fűzfából, fenyőágakból font koszorút arany vagy piros színű szalaggal díszítettek. Minden egyes szín, forma sajátos jelentést hordozott. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, az arany és a sárga pedig a fényé. A kör alakú forma az örökkévalóság jelképe, a varázserőé, ami soha el nem múlik. Úgy tartották, hogyha ilyen "szent" koszorúkkal veszik körbe a házakat, az elűzi a gonosz szellemeket...Aztán ezek a szimbólumok lassan feledésbe merültek...



Adventi koszorú négy gyertyával

Csak 1838-ban újította fel Johann Heinrich Wichern protestáns lelkész. Ő alapította az első gyermekotthont Hamburgban. A ház egyik termébe fából hatalmas csillárt készített, és az adventi időszakban minden nap az istentiszteletek alkalmával egy-egy gyertyát tűzött a csillárkoszorúba. Ez az ötlet gyorsan követőkre talált más gyermekotthonokban is. Évről-évre szebben és szebben díszítették fel ezeket a koszorúkat.
1860-ban Berlin-Tegelben született meg az a gondolat, hogy a fakarikát fonott fenyőkoszorúval helyettesítsék, és a huszonnégy gyertya helyett csupán négyet tűzzenek rá, a négy adventi vasárnap jelképeként. Így végül elég kicsi lett a koszorú ahhoz, hogy a családi házakban és lakásokban is helyet kapjon és hirdethesse a közeledő karácsony örömét.

"A Karácsony éppen azt hirdeti nekünk, hogy minden külső változásnak lelki feltételei is vannak, s belső változás nélkül igazi eredményt várni nem lehet. A népek lelkületében kell jobb igazságnak fakadnia ahhoz, hogy jobb világrend születhessék."

/Makkai Sándor
erdélyi magyar író és református püspök
1890. május 13. — 1951. július 19./

Karácsonyra - sütemények

Aprósütemény

50 dkg liszt
1 csg sütőpor
25 dkg cukor
20 dkg zsír
2 egész tojás
1 cs vaníliás cukor

összegyúrjuk, elfelezzük. Az egyik felébe kakaót teszünk- Kis formával kiszaggatjuk, világosra sütjük.
Egy barnát, egy fehéret lekvárral, vagy krémmel összeragasztunk.

Csacsifüle

25 dkg zsírt habosra kavarunk, belemorzsolunk 2 dkg élesztőt, 50 dkg liszttel, 1,5 dl tejföllel, 2 kanál porcukorral csipet sóval gyúrjuk össze. Hideg helyen egy éjszakát pihentetjük. Másnap ujjnyi vastagra nyújtjuk, pohárral kiszaggatjuk, lekvárt, vagy diókrémet teszünk rá, közepes tűznél világossárgára sütjük. Még forrón 2 csg van.cukorral kevert porcukorba forgatjuk.

Diós linzer

25 dkg liszt
12 dkg vaj
1 tojás sárgája
1 evőkanál pocukor
2-3 evőkanál tejföl, 

összegyúrjuk, fél centi vastagra nyújtjuk., világos színűre sütjük

Baracklekvárral megkenjük, ráhalmozzuk az alábbi tölteléket.

12 dkg porcukrot elkeverünk 12 dkg apróra vagdalt dióval, reszel citromhéjjal, ezt belekeverjük 6 tojásfehérjéből felvert kemény habba, tölteléket egyenletesen rákenjük a tésztára, visszatesszük a langyos sütőbe, néhány percig szárítjuk.
Hosszúkás darabokra vágva adjuk asztalra.

A karácsonyi sütemény

Miért olyan finomak a karácsonyi sütemények?

Mert sok szeretettel készülnek.
Mert bennük rejlik a várakozás öröme.
Mert szívből jönnek.
Mert megédesítik az adventet.
Mert meghitté teszik a karácsonyi délutánokat.
Mert a saját gyermekkorunkat juttatja az eszünkbe.

MERT ÉDES.

Vers vasárnapra

Babits Mihály: Karácsonyi ének

-részlet-

Becsesnek láttad te e földi test
koldusruháját, hogy fölvetted ezt?
s nem vélted rossznak a zord életet?
te, kiről zengjük hogy "megszületett"!

Szeress hát minket is, koldusokat!
Lelkünkben gyujts pici gyertyát sokat.
Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk
törékeny játékunkat, a reményt.

Karácsonyi díszek

Karácsony

Számos hiedelmet vonz maga köré. Ezek többnyire még a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, vagyis a téli napfordulóval kapcsolatos mágikus eljárások, de mára már keveredtek az ünnep keresztény elemeivel. Ezen a napon tilos volt erdőn, mezőn tevékenykedni, mindenki csak a ház körül dolgozott. Tilos volt kölcsönadni és kölcsönkérni, mert az elvitte a gazda hasznát. Ugyanígy nem volt tanácsos varrni, foltozni, nehogy hályog legyen a gazdasszony szemén. A jó szaporulatot segítette, ha lencsét főztek a jószágnak, vagy ha megveregették őket. Ha az állatok ezen a napon bal oldalukon feküdtek, hosszú, hideg télre lehetett számítani. Ha karácsony “böjtjén” kukorékol a kakas, számítani lehetett arra, hogy valaki meghal a házból. “Szerencsés” volt, aki éppen karácsonykor halt meg, mert akkor bűnbocsánatot nyert.
Az esti vacsoránál mindennek meg volt a maga előírása és jelentése. Például jelentősége volt a szépen hímzett karácsonyi abrosznak is, amelyet kizárólag erre az alkalomra használtak. Az ünnep fontos kelléke volt az asztalon a kenyér, s valahol a kalács. Jelentősége volt annak is, hogy az asztalra kerülő kenyér egész legyen, hogy a teljes esztendőre bőven legyen. Az asztal alá szénát, szalmát tettek, hogy a gazda majd azt tegye az állatok alá, ezáltal biztosítva egészségüket a következő esztendőre. Az almának karácsonykor sokféle mágikus szerepet tulajdonítottak. A palócoknál például egy almát annyi felé vágtak, ahányan voltak a családban, s mindenki kapott belőle, hogy összetartson a család vagy ha valaki eltévedne hazataláljon. A karácsonyi dióevés széles e hazában elterjedt szokás volt. Az egészséges dió egészséget, a rossz betegséget jelentett. Szokás volt a diódobálás. Jelentősége, jelentése tájanként különbözött. Nyitragerencséren ezt mondták:

“Édes angyalkáim megajándékoztatok erővel, egészséggel, én megajándékozlak egy-egy dióval.”

Népszerű karácsonyi szokás volt magyar nyelvterületen a kántálás és a betlehemezés. Amikor 24-én az ifjak kántálni mentek, az annyit jelentett, hogy körbejárták a falut, köszöntőket mondva, s énekelve. Mind-ezért általában jutalmat kértek és kaptak. Ilyen számunkra is jól ismert kántáló ének a Csordapásztorok vagy a Betlehem, betlehem a te határidba kezdetű.
Barcaság falvaiban szokás volt, hogy négy-öt kisfiúból álló csoport felkeresse a rokonokat, szomszédokat, a szülők jóbarátait, s az ajtó előtt köszöntőt énekeljen. Az alábbi éneket a gyűjtők már cigányoktól hallották, akik azonban ezt régebben a csángóktól tanulhatták:

Felkelék, felkelék szép piros hajnalba,
Nyilván látom, nyilván menyország kapuja.

Azon emelkedik egy kerek dombocska,
Azon nevelkedik egy édes almafa.

Édes az almája, cukros a levele,
Hogyne sírnék, rínék, hogy kapjak belőle.

Az ének elhangzása után általában valamilyen tréfás, ajándékkérő köszöntőt mondtak:

A nagy óriásnál
Kilenc évet laktam,
A Vörös tengerbe
Nagy halakat láttam.
Láttam, az erdőből
Kifutott egy róka,
Olyan vót a farka,
Mint egy májoshurka.

A vers után a gazda a gyermekeket házba hívta, vagy a küszöbön osztotta szét az előkészített diót, almát, kalácsot.

Én kicsike vagyok,
A fogaim nagyok,
Megtöröm a diót,
Csak sokat aggyatok !

BetlehemezésA betlehemezés nagyobb előkészületet igénylő dramatikus játék. Több tájanként változó elemből áll, amelyek külön-külön is megállják a helyüket. Ilyen a bábtáncoltató betlehemezés, a szálláskeresés, vagy a Heródes-játék.

... Jóreggelt bölcs kovács!
Mért nem attál szállást ?
Mért nem attál Szűzanyánknak
Éjszakára szállást ?

Ha én tuttam volna
Hogy te vagy Mária,
Aranyból is, ezüstből is
Szállást attam volna.
Én pediglen hideg földre
Lefeküttem volna. ...

Az ostyahordás többnyire karácsony böjtjén vagy néhány nappal előtte történt. A kántortanító az iskolás gyerekekkel minden családnak megfelelő számú ostyát küldött. Ennek fejébe a családok a tanító számára lisztet, babot, tojást, kolbászt, hurkát stb. adtak. Az ostya a karácsonyi vacsora fontos részét képezte, amelyet sok helyen mézzel, borssal, fokhagy-mával együtt ettek, sőt az állatoknak is adták egészségvarázsló céllal.

Mikor az Úr Jézus világra született,
Először is mihozzánk hasonló gyerek lett,
Mint mennyei mester tanított sok jóra,
Most az ostyaszínbe testét nekünk aggya.

Hozzták a pásztorok sajtot, báránykákot,
Mi is azonképpen horgyuk az ostyákot
Szálljon erre a házra
Isten áldása.

Az éjféli misére általában együtt ment a család. Ekkor kellett magukkal vigyék Luca óta készített széket, vagy inget. Ugyancsak e napon kellett megnézni, vajon kivirágzott-e a Borbála-ág. A karácsony éjféli időjárásból jósoltak a követ-kező évi termésre. Jászdózsán például úgy tartották, ha csillagos az ég az éjféli misekor, akkor sok kukorica lesz. Legkedvesebb azaz elképzelés, hogy az éjféli mise alatt megszólalnak az állatok és kibeszélik a gazdájukat.
Karácsony a középkorban
A 14-15. századi emberekre a mély vallásosság jellemző, életüket az egyház szigorú normák, keretek között szabályozta. Vallásosságuk leginkább az ünnepek alkalmával nyilvánult meg.

A középkor egyik fontos ünnepe volt a karácsony, melynek időpontja egybeesett a téli napfordulóval. A 4. századig nem volt fix dátuma az ünnepnek, majd I. Gyula pápa (337-352) határozta meg karácsony napjának december 25-ét.

A mai karácsonyi ünnepektől eltérően a középkorban hosszabb ideig tartott az ünneplés, a karácsony egyfajta lezárása volt az évnek. Mivel a munka ilyenkor szünetelt, ezért a családi ünnepek és a pihenés hónapjai ezek. Az egyház az ünnepnapokon tiltotta a munkát, persze ez alól mindig akadtak kivételek. Karácsony este együtt üldögélt a család a tűz mellett, majd együtt indultak a templomba.

A karácsony előtti időszak, advent a böjt időszaka, amiben bizonyos ételek fogyasztása tilos volt (pl tojás, hús). Ez volt a bűnbánás időszaka, amikor az emberek a túlvilági dolgokra koncentráltak, misékre jártak, elmélyültek vallásukban. Emiatt is várták annyira a karácsonyi ünneplést, a bőséges lakomákat. Az advent kezdetét éjféli harangozás jelezte. A keresztények kezdetben csak egy adventi vasárnapot ünnepeltek meg, illetve az egyházban nem is volt kötelező az advent ünneplése. A 7. században Nagy Szent Gergely pápa rendelte el a négy adventi vasárnap megtartását, illetve majd csak V. Pius pápa tette kötelezővé az advent ünneplését 1570-ben.

Karácsony második napja az adakozás napja, amikor az előljárók (a király, a nemesek, kézművesek és kereskedők) pénzt adományoztak a szolgálóiknak, inasaiknak kifejezve ezzel bőkezűségüket. Az ünneplés és lakomázás után a karácsonyi ünnepkör egészen Vízkeresztig folytatódott. A vízkereszt, vagy háromkirályok napja különlegesebb és vidámabb ünnep volt. A távolról érkezett három király jobban megragadta az emberek képzeletét. Vízkeresztkor csoportok járták körbe a várost és eljátszották a királyok érkezését.

Karácsonyi titkok

A karácsonyfa díszítéséről szóló első írásos emlék 1521-ből származik, úgy tartják, hogy Elzász tartomány a karácsonyfa szülőföldje.
Kezdetben almával díszítettek, mely a Paradicsom fáját jelképezte, Ádám és Éva történetére utalva. Később megjelentek az aranydiók, papírból hajtogatott virágok vagy a szárított gyümölcsök.

A bejgli eredete igencsak homályos, sajnos a legendákon kívül nem sokat tudunk az egyik legkedveltebb karácsonyi édességről. A töltelékeknek viszont kultikus jelentősége van, melyekről érdemes említést tenni.

A bőséget, termékenységet szimbolizáló mák és a szintén gazdagságot, jó egészséget, jólétet jelképező, rontás ellen védő dió jól illik a karácsony szimbolikájába .

Karácsonyfa díszek

Nem véletlen, hogy a karácsonyfadíszek jellegzetes figurák és formák.  Mindegyiknek megvan a saját jelentése, ami esetenként mélyebb, mint gondolnánk.  Maga a karácsonyfa az életet jelképezi, mind a szín, mind az ágak spirál-szerű elhelyezkedése az életre, a születésre utal. A fára akaszthatunk gömb alakú díszt, amely a teljességet, a törékenységet és illékonyságot jelképezi.  A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami magát, a felemelkedő Jézust jelenti.  Esetenként a csúcsdísz üstökös alakú, hiszen az vezette a három királyt Betlehembe.
Angyalhajat és szalmát is szórhatunk az ágak közé, ez a Kisjézus jászolának alját szimbolizálja.  A szalma helyett idővel a szebb és csillogóbb angyalhaj jött divatba, de vannak, akik ma is betartják a szalmaszórás szép régi hagyományát.  Elengedhetetlenek az angyalkák, amelyek az Advent angyalait szimbolizálják.  Négy héten át leszáll egy-egy közénk és üzenetet hoz, amit csak a kiválasztottak értenek meg.

Minden dísz színes, de a legtöbb arany és ezüst színű.  Ezek a színek a pompát, a gazdagságot szimbolizálják.  A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti.  Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik.  A dió pedig formájánál fogva, ami az emberi agyhoz hasonlatos, a bölcsességet és a tudást testesíti meg a fán.  Ezek a termések játszhatnak arany, vagy ezüst színekben, ekkor a fénylő bölcsességet hozzák el. 

Nem hiányozhat a csengettyű sem, amely a negyedik adventi angyal érkeztét jelzi.  Ekkor gyűlik a család a fa köré, a karácsony lényege ekkor jön el, a szeretet és az összetartozás ilyenkor kap nagy szerepet a szenteste folyamán.

A díszítés mellett szokás a fát kivilágítani, melyet régebben gyertyával oldottak meg.  A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága.  Jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.  Ezeken a fontos jelképeken kívül persze kerülhet más is a fára, az ilyen apró kis figurák a gyermeklétet, az önfeledtséget és ártatlanságot jelentik


Magyar jellegzetesség a fára akasztható selyem- és sztaniolpapírba csomagolt csokoládébevonatos édesség, a szaloncukor.  A szaloncukor a Boldogság építőköveit jelenti, mivel csokoládéból készül, ami köztudottan boldogságforrás.  Régen nagyon gyakoriak voltak a mézeskalács díszek, mely a föld porából megformált, tűzpróbán átesett embert jelképezi.

 

Jézus születésnapja

Jézus születése napját Krisztus után 350-ben I. Gyula pápa nyilvánította hivatalosan ünneppé. A dátum – december 25. – nem volt véletlen, mivel a téli napfordulat idejét a különböző népek már Jézus földre jövetele előtt is kiváltságos időpontnak tartották. A nappalok hosszabbodása – a fény születése – azonos volt számukra az élet ciklikusságával, az élet születésével, folytonosságával. A Nap járása szerint a legrövidebb nappal és a leghosszabb éjszaka az év utolsó harmadára esik. 

A kereszténység előtti időkben a fényt ünnepelték a téli napforduló idején és igyekeztek elhárítani a félelmet keltő sötétséget. A Mithras-kultusz a Nap születésnapját - Natalis Solis invicti -ünnepelte. Az északi népek Woden és Thor istenek emlékére gyújtottak máglyát, hogy annak fénye űzze el a sötétséget. A kelták az örökzöld növényeket köszöntötték, mint az újjászületés tanújeleit.A közép-és kelet-európai népek hite szerint a sötétben megbújó démoni erőket kell ajándékozással megenyhíteni.

Az ókori istenek, félistenek, uralkodók vagy hadvezérek születésének leírásában gyakran szerepel egy vagy több csillag feltűnése. A betlehemi jászol fölött is egy fényes csillag látható minden festményen, hiszen az evangéliumokban ott szerepel, hogy az égen feltűnt az „uralkodó születésére utaló” csillag.

Kétezer éven keresztül kitartóan állították minden kor asztrológusai, hogy igenis fontos égi jelenségek történtek Jézus születése idején. A Bibliában rengeteg valós történelmi és csillagászati esemény szerepel, és ha megtudjuk, pontosan mi látszott az égen akkoriban, úgy be lehet azonosítani, mikor is született Jézus.

Lukács evangéliumában találunk Jézus születésére egy pontosnak látszó adatot: e szerint akkor született, amidőn Augustus császár által elrendelt összeírás folyt, és amikor az ottani helytartó „Czirénius” volt. A Biblia leírásai és a valóságos történelem között nagyjából hét év különbség van: ezért feltehetően Jézus hét évvel korábban született, mint ahonnan a későbbi tudósok az időszámítást elkezdték.

Mi fénylett az égen?

A csillagot a napkeleti bölcsek még a hazájukban, azaz Jeruzsálemtől mintegy ezer kilométeres távolságban lévő Mezopotámiában látták meg, és hetekig vándoroltak, mire Jeruzsálembe értek. Felmerült, hogy üstököst láthattak, hiszen annak van csóvája.

Ezekben az években csak i.e. 12-től találunk említést üstökösről - ezt nevezték el később Halley csillagászról -, ez az időpont azonban túlságosan távol esik a születéstől. Nemrég kiszámították, hogy i.e. 5-ben a Finsler üstökösnek is látszania kellett, erről azonban egyetlen forrásmunka sem tesz említést.

Az asztrológus szerint:
Az üstökös-elmélet ellen szól, hogy az üstököst mindig baljóslatú égi jelnek, szerencsétlenségek hírnökének tartották, hiszen már az alakja is véres kardra vagy tőrre emlékeztetett. Az üstökös jelezte a véres háborúkat, neves emberek halálának bekövetkeztét, de örömhírt, uralkodók vagy nagy emberek születését soha. Ezért a betlehemi csillag nem lehetett üstökös.

Talán szupernova?

Ritka égi jelenség a csillagászatban az úgynevezett nova-fellángolás - a régiek úgy vélték, hogy ilyenkor új csillag jelenik meg az égen, innen a neve is. A szupernova fellángolás ezzel ellentétben egy óriási égi katasztrófa: egy idős csillag hirtelen halála. Robbanásakor sokmilliárdszorosra is megnövekedhet, és ilyenkor még hosszú hetekig, hónapokig látható marad.
Az utóbbi évezredben mindössze három szupernova-fellángolás tűnt fel: 1054-ben, 1572-ben és 1604-ben. A gondosan vezetett ókori csillagászati krónikák viszont semmiféle fényes jelenségről nem emlékeznek meg i.e. 134. és i.sz. 173. között.

A bolygók együttállása

Amikor két vagy több bolygó igen közel kerül egymáshoz az égen, az szabad szemmel is jól látható jelenséget produkál. A bolygók általában a legfényesebb csillagok fényével is vetekszenek, tehát két látszólag egymás mellé kerülő bolygó fénye feltűnően nagy lehet.

Érdekes, hogy i.e. 2-ben júniusban, a legfényesebben ragyogó Vénusz és a Jupiter került közel egymáshoz, és egy páratlanul fényes csillaggá olvadt össze az égen. Ez azonban Heródes halála után történt, így nem jöhet szóba, mint betlehemi csillag.

Kepler számításai szerint viszont i.e. 7-ben a Jupiter és a Szaturnusz háromszor is együttállásba került az égen. A későbbi kutatások is megerősítették, hogy abban az évben június elején, szeptember végén és december első felében jött létre olyan együttállás, amelyben szinte egyetlen fényes, nagy csillagnak tűnt a két bolygó – decemberben pedig a Mars is csatlakozott az együttálláshoz.

A Jupiter és a Szaturnusz együttállása valóban rendkívüli égi jelenség, i. e. 7 után már csak 1603-ban történt hasonló, és ilyen legközelebb 2238-ban lesz.

Mit üzen nekünk karácsony ünnepe?

Az ünnepeknek jelentőségük van életünkben. Olyan különleges alkalmak, amelyek felszínre hozzák a lelkünkbe rejtett titkokat.

Karácsony ünnepe elsősorban hangulatával közvetíti felénk üzenetét. A szeretet ünnepe a szívünkhöz szól.

Ünnepi hagyományaink

A hagyományok több ezer éves biztos alapjain áll ez az ünnep. Az emberek már az ó-korban megünnepelték a téli napfordulót. Ez volt a fény újjászületésének ünnepe. A régi rómaiak is már átvették Mithrásznak, a Legyőzhetetlen Nap istenének ünnepét, s később a keresztény vallás – bölcsen – e nagy hagyományokkal rendelkező napra tette legnagyobb ünnepét, Jézus születése napját, mint a fény újjászületésének új jelképét. Így folytatódott a több ezer éves hagyomány, melynek üzenete szinte az egész világon ugyanazon értékeket hordozza: az újjászületés vágyát, és az új születésének magasztos pillanatát, a gyermek iránti szeretetet, a családi összetartozás értékeit és élményeit, embertársaink iránti pozitív érzéseinket, és a békés együttlét örömét. Ezt a vágyat, a jövőre vonatkozó bíztatást hordozzák a karácsonyi szimbólumok: az utat mutató csillag, a boldogságot, békességet jelképező angyalok, a megváltásunkra született gyermek stb.

A karácsony érzelmeket gerjesztő ünnep, hiszen alapvető értéke a szeretet.
Azzal, hogy elfogadjuk magunkat és embertársainkat, megtapasztaljuk a belső béke hatalmát. Elhagyjuk előítéleteinket, és emberi kapcsolatainkban megtanulunk a szívünkkel látni. Erich Fromm szerint a szeretet az egyetlen racionális válasz az emberi lét kérdéseire.

Falatnyi édességek - a szeretet ízei

Az apró és édes szép falatkák porcelán, vagy üvegkehelyben tálalva csábító díszei az ünnepi asztalnak..

Trüffelgolyó

Hozzávalók:

5 dkg étcsokoládé
10 dkg tejcsokoládé
5 dkg fehér csokoládé
10 dkg porcukor
3 dkg vaj
0,5 dlg tejszín
2-3 babpiskóta morzsája
1 kávéskanál reszelt narancshéj
a forgatáshoz tej, ét- és fehér csokoládé gyöngy vegyesen

Elkészítés:

A tejszínt az összetördelt csokoládéval vízgőz fölött felolvasztjuk, hozzáadjuk a vajat, meg a porcukrot, és egynemű krémmé kavarjuk. Levesszük, kicsit hűlni hagyjuk, majd belekavarjuk a narancshéjat, meg a piskótamorzsát, és összedolgozzuk. Pár órára hűtőbe tesszük dermedni, mjd golyókat formázunk és csokoládégyöngybe forgatjuk Hűvűs helyen tároljuk.

Gesztenyegolyó

25 dkg gesztenyemassza
5 dkg vaj
5 dkg kekszmorzsa
7 dkg porcukor
1 teáskanál rumaroma
a forgatáshoz  dkg csokoládédara

A szobahőmérsékletű vajat kikavarjuk a porcukorral, majd belekavarjuk a puha gesztenyemasszát meg a rumot, végül a kekszmorzsát. Golyókat formázunk és a csokoládéformába forgatjuk. Hideg helyen 1-2 napig tárolhatjuk.

Mandulás csokoládégolyó

10 dkg  étcsokoládé, 10 dkg darált mandula, 1-2 evőkanáé méz, késhegynyi mézeskalács fűszerkeverék.
a forgatáshoz 5 dkg apróra vágott mandula.


Elkészítés:
A csokoládét vízgőz felett megolvasztjuk és belekverjük a mézet meg a fűszerkeveréket. Kicsit hűlni hagyjuk, majd beledogozzuk a darált mandulát, vízes kézzel golyókat formázunk, vágottmandulába fogajuk.
Hideg száraz helyen tároljuk.


/A masszákat kevés folyadékkal puhíthatjuk, vagy kevés kekszmorzsával tömörebbé tehetjük/


 

Karácsony - babonák a magyar hiedelemvilágból

A karácsony a legszebb ünnepünk, ilyenkor éljük meg legintenzívebben a család összetartozását, a szeretet mélységét.. Az év leghosszabb éjszakája a szenteste, melynek sötétjét a szívekben és a lakásban gyújtott fényekkel enyhítjük.

Tele van ez az időszak hiedelmekkel és babonákkal...

Karácsony napján semmit sem szabad kiadni a házból, sőt a kölcsönadott dolgokat is vissza kell kérnünk, nehogy kár érjen a jövő esztendőben, ha tartozunk adjuk vissza az adósságunkat, ellenkező esetben egész évben kölcsönből fogunk élni.

A karácsonyfát semmi esetre se vigyük be szentestéig, mert elűzi a szerencsét. Vázákban csokorba kötve vagy a lakásban felaggatva fagyöngyöt is helyezzünk el, hogy egészséget hozzon szeretteink számára.
A karácsonyi menünek is gazdagnak és változatosnak kell lennie, ha azt szeretnénk, hogy ehhez hasonló étkezések és jómód várjanak ránk a jövőben,

A karácsonyi abrosznak mindenképp kell némi pirosat is tartalmaznia, ami az öröm színe és boldogságot hoz a házba.




Ha éjféli misére megyünk, ne feledjünk kevés mákot a zsebünkbe rejteni, amit hazafelé szórjunk el magunk körül, ez megvéd majd attól, hogy ránk találjanak a rosszakaróink.
Sokfelé Luca-széket vittek a templomba az éjféli misére, hogy arra állva megláthassák a boszorkányokat.

Egyes vidékeken azt hitték, hogy amíg a gazda és családja a templomban van, az otthoni jószágok emberi nyelven szólalnak meg, kibeszélik egymás között hogyan bánnak velük a háziak.

A megtisztított hal pikkelyeiből rejtsünk el néhányat a pénztárcánkba, hogy sok pénzünk legyen!

Miután letakarítottuk az ünnep asztalt, egy szeletke kenyeret mindenképpen hagyjunk a  közepén, hogy soha el ne fogyjon jövő évben az asztalról.

Karácsony, ízek,illatok

Decemberben minden a Karácsonyról szól..

Vanília

A fűszerek királynőjének is nevezett vanília nem más, mint egy trópusi orchidea féle termése, talán éppen ennek köszönheti átható illatát. Régmúlt időkben először a kakaó ízesítésére használták, ma már a sütemények jellegzetes fűszere. A vanília illat egyet jelent az otthon melegével, mindig, mindenhol a szeretetet, a családot és a nagyi finom sütijeit juttatja eszünkbe. Kedvelt illatát illatosítókba, habfürdőkbe, testápolókba keverik, amely illat hangulatjavító, olaja a bőrt selymessé és puhává teszi.

A trópusokról származó fahéj nem pusztán nevében őrzi a fa elnevezést, valóban fiatal faágak lehántott kérge, ami, azon túl, hogy ízletesebbé teszi a süteményeket, igen magas olajtartamú, s ezek az olajok vitaminokban gazdagok.A fahéj belsőleg emésztést javító, görcsoldó hatású, külsőleg használva izomlazító. Belélegezve tisztítja a légutakat és idegerősítő. A karácsonyi asztal díszeként ezüstszalaggal kis csokorba köthetjük, s így a szép dekoráció illóolaját is élvezhetjük.

Narancs és a szegfűszeg

Habár manapság már egész évben kapható, mégis télen fogyasztunk több narancsot. Uralkodó illatát már akkor élvezhetjük, mikor megszabadítjuk héjától, s ha azt meleg helyen hagyjuk, még sokáig narancs felhőbe vonja a szobát. A narancs illóolaja antibakteriális hatású, így a megfázások kezelésére is kiváló, remek stresszoldó, szaglószervünket éppúgy elbódítja, mint idegeinket. A szegfűszeg, akár csak a vanília, szintén egy trópusi virágfajta, a régi időkben leginkább a menyasszonyi koszorúból ismert mirtusz bimbója. A még nem egészen kinyílt virágot szedik le és szárítják ki, kellemes, erőteljes illatát ennek köszönheti, alakja nagy fejű szegre emlékeztet, bizonyára innen az elnevezése. Miközben fogyasztásával fertőtlenítjük az egész szervezetet és erősíthetjük a gyomrot, belélegezve az orrot és a garatot is tisztítja. Szegfűszeget rágcsálva üdévé tehetjük leheletünket, a legenda szerint az ókori kínai udvarban csak így lehette a császár elé járulni. A szegfűszeg naranccsal pazarul kombinálható, mutatós dísz és szobai illatosító egyszerre. Egy egészséges narancsba tűzdeljünk szegfűszegeket, akasszuk ki, vagy tegyük kosárkába, fahéj rudakkal és fenyőágakkal is dekorálhatjuk.

Ha a sütés, főzés hevében kifogynánk a fenti fűszerekből, akkor sem kell kétségbe esni, ezeket az illatokat más formában is otthonunkba csempézhetjük.

Illatgyertya

Ma már nem csupán illata, de színe, formája alapján is számtalan féle gyertya közül válogathatunk. Egy vanília, narancs, fenyő vagy fahéj illatú gyertya feldobhatja az ünnepi asztalt. Ezeknek az illatgyertyáknak a többsége már nem csöpög, és a tűz látványa a feng shui szerint melegséget, barátságos hangulatot teremt. Apró kellemetlenség csupán, hogy a gyertyát elfújva a füstje még egy ideig bent marad, s ezt néhányan nem kedvelik. Gyertyát csak úgy égessünk, ha valaki bent van a szobában, tilos magára hagyni a lángot.

Illóolaj

Illóolajokkal ugyanazt a hatást érhetjük el, mint a gyertyákkal, s a párologtatók között is tetszés szerint válogathatunk. Az alkalomhoz illő párologtatok között találkozhatunk mécsessel működő és elektromos változattal is. Ez utóbbinak hátránya, hogy nem gyönyörködhetünk a lángban, viszont bátran otthagyhatjuk, nincs az a veszély, hogy a tűz belekap valamibe. Illóolajat nem csak a megszokott módon párologtathatunk, önthetünk néhány cseppet a lámpa búrájára, így minden felkapcsoláskor egyszerre ér bennünket a fény és illat impulzus. A különféle illóolajokat keverhetjük is, saját kompozíciót alkotva, ekkor azonban figyeljünk arra, hogy mit mivel társítunk, ügyeljünk az arányokra is, mindenből csak keveset csöpögtessünk, hiszen az olajok erősítik egymást.

Potpourri

A francia szó jelentése egyveleg, és eredetileg a zenében a több szerzeményből összeállított mű megnevezése volt, szó szerinti fordításban rothadt fazék. Régmúlt időkben ugyanis a francia vidékeken vizes fazékba tették a száraz virágokat, majd meleg helyre tették illatozni azokat. Egy idő után persze már nem illatoztak, hanem inkább bűzlöttek, így sürgősen ki kellett tenni a szűrüket. Látványában és illatában is megfelelőbb formát találtak hát neki, száraz virágszirmokat helyeztek művészi rendbe tálakra, üvegedényekbe, még később pedig illóolajakkal itatták át, hogy intenzívebbé tegyék a szagokat. A karácsonyi potpourrit akár házilag is elkészíthetjük alkalomhoz illő termésekből és fűszerekből. Virágszirmok helyett most fenyőágból, fahéj darabkákból, szegfűszegből és dióból készítsünk kompozíciót, amik magukban is illatoznak, de a hatás fokozására betehetjük ezeket egy nylon zacskóba, meglocsolhatjuk narancs illóolajjal, s egy éjszakás pihentetés után kitehetjük őket az ünnepi asztalra.

Füstölő

A kultikus világból, a buddhista vallásból került a mindennapjainkba a füstölő, ami nem csupán illatosításra, de a légtér fertőtlenítésére is alkalmas. Úgy tartják, a felszálló füsttel együtt kívánságaink is eljutnak az égiekhez. Karácsonykor válasszuk a szegfűszeg vagy a fahéj illatút! Egy-egy füstölő rudacska akár fél óráig is ég, átható illata pillanatok alatt átitatja a szoba minden pontját, sokkal uralkodóbb, mint a fentebb említett illatgyertya, illóolaj vagy potpourri.

Karácsonyi ételek

A karácsonyi asztalra kerülő ételek legtöbbjének szimbolikus üzenete volt: így mákos tésztát enni jó házasságot, hüvelyeseket gazdagságot és jó termést jelentett. A közösen elfogyasztott alma a család összetartozását, a mézzel elkészített fokhagyma pedig a jövő évi egészséget szolgálta.

Korábban Magyarországon a hal inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején.

A karácsonyi vacsoraasztalnak is fontos szerepe volt a néphitben. A régiek sok helyen a karácsonyi abroszból vetették a búzát a jobb termés érdekében.
Elterjedt volt az a hit is, hogy a fák tövébe szórt karácsonyi morzsa a jobb gyümölcstermést segíti elő. A halászok a karácsonyesti asztal alá tették hálójukat, hogy egész esztendőben jó fogásuk legyen.



A hal, főleg annak rántott változata bécsi eredetű, ahol ma már a puncs is előkelő helyett vívott ki magának. A disznó előre túr, így fogyasztása a következő évre a fejlődést jelentette. A szárnyasokat azért nem fogyasztották, mert hátrafelé kapar, s ez rossz előjel. 

A káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítjük el.  A pulyka már a tengerentúlról, illetve a britektől, a szigetországból átvett "jellegzetes" étel, ami kissé elhalványította e régi hiedelmet. A diós és a mákos bejgli sziléziai vidékről származik, körülbelül a 16. század óta ismerjük, de arra, hogy miért került be a karácsonyi étrendbe, nincs pontos magyarázat.

A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. A pulyka mellett a liba is jellemző, főként Franciaországban és Németországban. Az angolszász országokban szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül. Igazi karácsonyi különlegesség náluk a mazsolás puding, amelybe kis ajándékokat is rejtenek. Úgy tartják, hogy megtalálójának szerencséje lesz.

Rajtunk kívül is vannak olyan nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve egyéb tengeri ételek ugyancsak nélkülözhetetlenek az ünnepi asztalról. De más, számunkra ismeretlen ételek is helyet kapnak az ünnepi menüben: Oroszországban a karácsonyi ételsor fontos része a blini, a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta. Szintén karácsonykor készítik el a savanykás füstölt húsos, tejföllel és kaporral tálalt krumplilevest, szoljankát, illetve a vodkás toroskáposztát.

A lengyelek is készítenek hallevest, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak. Lengyelországban az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít. Csehországban sokfogásos, bőséges vacsorát szolgálnak fel, és úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt.

A skandináv országokban desszertként habos tejberizst esznek, amibe egy szem mandulát rejtenek: aki megtalálja, ajándékot kap. A lazac Finnországban jellemző, ahogy a gesztenyés liba, libamáj is. Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik.

forrás:HVG

Ünnepi terítés

Ma már elképzelhetetlen, de egykor nemhogy abrosz, szalvéta, hanem kés és villa se került mindig az asztalra. A terítés művészete apránként alakult ki. De vajon hogyan?

Az antik világ

Az antik világban kereveten heverve étkeztek - Perzsiából átvett szokás szerint. A vendégek trapéz alakú elefántcsont vagy ezüst asztalkán, kis tálcákon, feldarabolva kapták az ételt. És kézzel fogyasztották. Kanalat csupán a leveshez használtak. Később divatba jöttek az apró, hegyes végű kanalak. Ezekkel törték fel és ették a tojást. A régi görögöknél az a mondás járta, hogy a lakomavendégek száma több legyen a gráciákénál (3), de kevesebb a múzsáéknál (9).

A római birodalomban Lucullus lakomáján virágszirmok hullottak a vendégekre. Néró vacsoraterme lassan forgott az étkezés idején. Petronius a Timalchio lakomája című szatírájában leírta: művészi megmunkálású bronztálakban hozták az ételt, és aranykupáját ki-ki hazavihette. Amúgy többnyire ónedényekből táplálkoztak, egyes nézetek szerint ez a fém visszafogta a termékenységet.

A sötét középkor

A sötét középkorban kenyérszeleteken tálalták a húst. Később a szegények saját készítésű faedényeket, a gazdagok fémből valót használtak. Még a fogadókban is nagy, közös asztalnál ettek. Nemritkán vad harc dúlt a jobb falatokért. Egy francia fogadós találta ki, hogy az egyes társaságoknak külön asztalnál szolgál fel. Egy másik pedig kitette az aznapi ételek listáját az ajtóra. Ez volt a Carte de jour, azaz az étlap őse.

Reneszánsz

A reneszánsz sok újítást hozott. Ekkor terjedt el a villa, amit Mátyás király felesége, Beatrix révén hamarosan Magyarországon is használtak. Galeotto történetíró feljegyzése szerint Mátyás olyan gusztusosan tudott kézzel enni, hogy soha nem piszkolta be magát. Apor Péter pedig egy erdélyi lakoma leírásakor említi, hogy kését mindenki maga hozta. Az étkezés előtt a szolgák elkérték, megtisztították, majd visszaadták ezeket tulajdonosuknak. Ugyanitt olvasható, hogy a fatányérok közepén ónbetét volt.

Kezdetben az inasok telerakták az asztalokat a levesekkel, előételekkel, főétellel és desszertekkel, gyümölcsökkel. Hamarosan rájöttek: ez így áttekinthetetlen. A fogások egymást követő feltálalása ezután alakult ki. A porcelán európai elterjedése forradalmasította a terítést. Az üvegpoharakat pedig Medici Katalin vitte magával hozományul Párizsba.

Az európai terítési szokásokat a 18-19. században vették át hazánkban. A Gundel-dinasztia sokat tett ezek elterjesztéséért. Gundel Károly például leírja a Vendéglátás művészete című munkájában, hogy a kényelmes étkezés elengedhetetlen feltétele a megfelelő méretű és magasságú asztal. A világítás pedig - szerinte - akkor jó, ha a hölgyek fesztelenül érzik magukat. Tehát: a fény legyen elegendő, de ne túl éles. Rugó emelte a gyertyát mindig a megfelelő magasságba. A reneszánsz, barokk székek még merev, kemény támlájúak voltak. Magyar bútortervező, Breuer Marcell találta fel a test formáját követő támlásszéket.

Viszonylag későn, a 19. század közepén, a biedermeier idején jelent meg az abrosz. Damasztból készült, gyakran csipkeszegéllyel. Az asztalkendő már korábban is ismert volt, részben a cipók letakarására, részben kéztörlésre használták.

Az asztalok dekorálására már az ókorban is figyelmet fordítottak. A 18-19. századi csendéletek tanúsága szerint akkoriban terjedtek el a virágdíszek. A századfordulón már Magyarországon is mindent tudtak a terítés művészetéről. Az István főherceg vendéglőben például Gundel János Mikszáth-szobát rendezett be. Itt nemcsak a menü tükrözte a Felvidék konyhaművészetét, hanem a díszítések is palócosak voltak.

A polgárság - ahogy anyagi helyzete engedte - igyekezett felzárkózni az arisztokráciához. A porcelán elterjedése és a gyári üveg általánossá válása sokat segített ebben. Ma már a terítés kellékei mindenki számára hozzáférhetők - viszonylag olcsóbb vagy éppen drágább kivitelben. Ízlés és fantázia kérdése, miként díszítjük az ünnepi asztalt.

Karácsony


Általában sokkal nagyobb gondot fordítunk a karácsonyi ünnepi vacsorára, mint bármely más étkezésre az év folyamán. Szenteste vagy karácsony első napján, esetleg mindkét alkalommal elmúlt idők emlékét idézzük, és az ételsor összeállításánál többnyire hűen követjük a családi hagyományokat.


Ünnepi asztaldísz

Vásárolhatunk előre elkészített asztaldíszt, de sokkal hangulatosabb, ha egy egyszerűbb változattal mi magunk próbálkozunk meg. Megvalósításához mindössze némi időre, képzelőerőre, türelemre és természetesen egyszerű eszközökre, anyagokra van szükség.

Kincsek a szekrény mélyéről


Mielőtt az ünnepi kellékeket beszereznéd, nézz körül otthon a varródoboztól kezdve a kamráig. Számtalan apróság rejlik mindenütt, melyből kiváló dekoráció válhat.

Asztali csokorhoz nem feltétlenül kell élővirág. Tegyél tányérba négy-öt citromot vagy narancsot, amelyeknek héját előzőleg éles késsel csíkoztál. Díszítsd örökzöld levelekkel, bogyókkal, tobozzal. A mécses gyertyát pedig ültesd kagylóhéjba.

Óriás szaloncukorjelmezbe bújtathatsz apró ajándékokat. Kartonpapírból vagy karácsonyi csomagolópapírból csavarj hengert, és ebbe rejtsd a meglepetést. A két végét fogd össze színes szalaggal. Így tedd az asztalra.

Karácsonykor..

Mi is a fagyöngy?

Egy különleges varázskellék, vagy nagy hatalommal bíró növény? Már a kelták is tisztelték csodálatos tulajdonságait, s az évszázadok során egyre szélesebb körben ismerté vált. Tumorellenes hatású, vérnyomáscsökkentő szer, mindamellett a régi idők egyik varázsnövénye.

Egy angolszász hagyomány szerint aki fagyöngy alatt ad csókot kedvesének, annak szerelme örökké tart.

Egy skandináv legenda szerint Frigg adta ezt a csodálatos lehetőséget a pároknak. Loke rengeteg bosszúságot okozott az Isteneknek, ám valahogy mindig megúszta a dolgot. Amikor Friggnek, a házasság istennőjének, és Odennak, minden istenek atyjának gyermeke született, jelzést kaptak, hogy valaki megpróbál majd az ifjú Balder életére törni. Anyja mindennél jobban féltette, így minden élőlényből, és élettelen tárgyból kicsikarta az ígéretet, hogy nem bántják gyermekét.

Az ártalmatlannak tűnő fagyöngyről azonban megfeledkezett. Loke rájött a hibára, s maga mellé állította a növényt. Egy délután, az istenek unaloműzésként gerelyt dobáltak, s a sérthetetlen Balder volt a célpont. Amikor Hod került sorra, Loke egy fagyöngyből készített dárdát nyomott a kezébe. A dárda áthatolt Balder testén, s megölte őt. Az istenek megengedték, hogy Frigg azt tegyen a fagyönggyel, amit szeretne. 

Miközben Frigg könnye ráhullott a növényre, valaki csókot lehelt arcára, s apró, fehér bogyókká váltak a könnyek. Ekkor Frigg azt kívánta, hogy a fagyöngy többé ne árthasson senkinek; aki alá áll, kapjon lehetőséget a szeretetre és a megbocsátásra.

Azóta is karácsonykor fagyöngy lóg minden ajtó felett.

Más hiedelmek szerint a boszorkányok elriasztására is alkalmas, ezért nem árt, ha helyet kap az örökzöldekből készült ajtódíszekben és koszorúkban. A növény kultuszát az európai telepesek magukkal vitték az Újvilágba, így karácsonykor szinte minden ajtón megtalálható.

Kalács- kukuca

De mi is ez a kukuca vagy csánt madárka, galamb, búbos, tubi, tuba, tubika, tubuka, bádics, cinke, fecske, kukucs

Tulajdonképpen egy kelt tésztából készített kalács, amelyet nemcsak karácsonykor, hanem a húsvéti ünnepkörben, sőt a halottkultusz részeként, máshol pedig lakodalmak alkalmából osztogattak kicsinek és nagynak, öregnek és fiatalnak, halottnak és élőnek..   Karácsonykor a tésztamadár az élettel, a tiszta lélekkel, a rituális tisztasággal és áttételesen a feltámadás hitével állhat összefüggésben, a felfelé szálló madár az égiekre vonja az emberek figyelmét ./Gazda Klára: A kalács és rituális kontextusa./

Hozzávalók: 4 személyre

- vaj a tepsi kikenéséhez
- egész bors
- 1 evőkanál őrölt mák
- 2 tojás
- csipet só
- maréknyi cukor
- 5 dkg zsír
- 4 dl tej
- 2,5 dkg élesztő
- 50 dkg liszt

Az élesztőből 1 kanál liszttel és 1 dl langyos tejjel kovászt készítünk. A lisztet beleöntjük egy tálba, elmorzsoljuk benne a zsírt vagy a margarint. Hozzáadjuk a sót, a cukrot meg az egyik tojást, és a maradék langyos tejjel bedagasztjuk. A tészta kissé kemény, jól formázható legyen. Kétujjnyi vastag, 15-20 cm hosszú rudakat sodrunk belőle úgy, hogy az egyik végükön hagyunk egy kis gombócot. Úgy tekerjük fel, mint a csigát, végül a gombócot feligazítjuk a csiga tetejére. Ez lesz a „kukuca” feje. A tojást felverjük a kanálnyi őrölt mákkal, és szépen lekenjük vele a csigákat. A fejére 2 szem borsból elkészítjük a szemét. Kivajazott tepsibe sorba rakjuk, és így hagyjuk 30 percig kelni. Előmelegített sütőben körülbelül 20 perc alatt készre sütjük .


Van egy kalács: kukuca,
friss kalácsból kalácsforma.
Azt mondják, ha jó leszek,
meg is kapom karácsonyra.

Azt mondják, hogy madárforma,
azért kapom karácsonyra.
Azt mondják, hogy szárnya van,
csőre van, és lába van,
frissen szabad kézbe vennem,
karácsonykor meleg madár
ülhet majd a tenyeremben.

Szeme helyén bors van.
Adják ide gyorsan!

Nemes Nagy Ágnes

Édes finomság - karácsonyi íz

A triffle az angol konyha kihagyhatatlan desszertje, krémes, szaftos, és ha a megfelelő ízeket kombinálod, akkor még ünnepi is. A szabály egyszerű, mindig legyen egy réteg tészta, majd rá két réteg krém vagy gyümölcs, a szinteket pedig addig ismételjük, ameddig a tál meg nem telik.

Feketeerdő triffle

Hozzávalók:

2 tojás
2 ek. liszt
2 ek. cukor
2 tk. kakaópor (ha valaki kakaósabb piskótát szeretne, az tehet bele többet is, de akkor érdemes csökkenteni a liszt mennyiségét)
1 üveg meggybefőtt
1 dl cseresznyepálinka
1 tábla tejcsokoládé
2 dl habtejszín
1 csomag habfixáló
1 csomag „nem főzős” pudingpor
3 dl tej (vagy amennyit a pudinghoz írnak)

A piskótához a tojásokat válasszuk ketté, a 2 kanál cukrot keverjük habosra a tojások sárgájával. Majd adjuk hozzá a kakaóval elkevert lisztet. A tojások fehérjéből verjünk kemény habot, és óvatosan adjuk a masszához. Sütőpapírral kibélelt tepsibe öntjük a masszát, majd 180 fokos sütőben 15-18 perc alatt készre sütjük. Tűpróbával ellenőrizzük.

A pudingot elkészítjük a tasakon leírtak alapján. A tejszínhabot keményre verjük a habfixálóval, majd óvatosan összekverjük a pudinggal.

A meggyet beáztatjuk a pálinkába, és egy kicsit összemelegítjük. Majd leszűrjük. A leszűrt pálinkát ráönthetjük a piskótára.

A csokit apróra vágjuk, majd elkezdjük rétegezni a süteményt. Legalább egy éjszakára hűtőbe tesszük, és hidegen tálaljuk.

Mézeskalácsos triffle

Hozzávalók:

2 tojás
2 ek. liszt
1 tk. mézeskalács-fűszerkeverék
2 ek. méz
1 ek. cukor
2 dl habtejszín
1 csomag mézeskalács ízű puding
tej a pudinghoz
1 csomag habfixáló
1 üveg meggybefőtt

A tojásokat szétválasztjuk. A sárgáját habosra keverjük a cukorral és a mézzel, majd hozzáadjuk a mézeskalács-fűszerkeverékkel elkevert lisztet. Sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, majd 180 fokon készre sütjük. Vigyázni kell, mert a méz miatt hamar odaéghet. A pudingot a tasakon leírtak szerint elkészítjük, majd hozzáadjuk a habfixálóval keményre vert habot. A meggybefőttet lecsepegtetjük majd turmixoljuk. Ha piskóta kihűlt a szokásos módon rétegezzük a süteményt.

Csokihabos triffle

Ez a recept annyiban különbözik a többitől, hogy itt a pudingot is magunk főzzük, és piskóta helyett brownie-t használunk.

Hozzávalók:

300 gramm étcsoki
200 gramm vaj
4 ek. tej
180 gramm cukor
5 tojás
4 ek. liszt

A csokikrémhez:
2 dl tejszín
15 dkg étcsokoládé
2 tojás sárgája

A csokihabhoz:
2 dl tejszín
10 dkg fehér csoki

A csokit vízgőz felett olvasszuk fel  a tejjel. Vegyük le a tűzről, adjuk hozzá a kis darabokra vágott vajat. Hagyjuk hűlni egy kicsit, majd keverjük hozzá egyenként az öt tojás sárgáját, és legvégül adjuk hozzá a négy evőkanál lisztet (volt, hogy a lisztet kihagytam már véletlenül, így is teljesen vállalható, de azért az egy kicsit más süti lesz). A tojásfehérjéből verjünk kemény habot, és a végén keverjük a masszához. A masszát sütőporral kibélelt tepsiben nagyjából 30-35 percig sütjük.

A csokit gőz felett felolvasztjuk, majd hozzáadjuk a tejszínt, ha már meleg, de még nem forró hozzákeverjük a tojások sárgáját, és állandó kevergetés mellett besűrítjük. Figyelem! Nem szabad hagyni, hogy felforrjon, különben a tojássárgája kicsapódik.

 A fehér csokit gőz felett felolvasztjuk, a tejszínből habot verünk, majd hozzákeverjük az olvasztott csokit.

A sütit a szokásos módszer szerint rétegezzük.

Erdei gyümölcsös  karácsonyi trifle

• 1 l habtejszín
• 25 dkg mascarpone
• 15 dkg porcukor
• 6 ek konyak
•  félig fagyott erdei gyümölcs
• 15 dkg vaj
• 4 ek méz
• 4-5 szem szegfűszeg
• 1 tk őrölt fahéj
• 2 ek finomra aprított kandírozott gyömbér
• 20 dkg zabpehely
• 10 dkg barnacukor
• 10 dkg durvára darált mandula
• 10 dkg kókuszchips
• 9 dkg liszt

A morzsához egy közepes lábosban felolvasztjuk a vajat és a mézet. A szegfűszeget mozsárban összetörjük és a fahéjjal és a gyömbérrel a lábosba tesszük. Hozzáadjuk a zabpelyhet,a barnacukrot, a durvára darált mandulát, a kókuszchips felét, és a lisztet. Jól összekeverjük, sütőpapírral bélelt tepsire terítjük. 180 fokra előmelegített sütőben 20 percig sütjük amíg aranybarna lesz, sütés közben néhányszor átkeverjük. Amikor kész, kivesszük a sütőből és hagyjuk kihűlni.

A habhoz a lehűtött tejszínt habbá verjük a porcukorral. Amikor majdnem kész, hozzákeverjük a mascarponét és kanalanként hozzáadjuk a konyakot is. Addig keverjük, amíg kemény habot kapunk.

Összeállítjuk a desszertet: egy szép üvegtál aljára gyümölcsöt szórunk, rákanalazzuk a hab 1/3 részét, megszórjuk bőven morzsával és  addig folytatjuk a rétegezést, amíg megtelik a tál vagy elfogynak az alapanyagaink. A tetejére rászórjuk a maradék kókuszchipszet és azonnal kínájuk.

Tipp: a morzsát akár 3 napra előre is elkészíthetjük, légmentesen záródó dobozban tároljuk.

Az erdei gyümölcsöket azért tesszük bele félig fagyottan, mert így pont kienged és nem lesz "szottyos" mire fogyasztjuk.

Forrás - kép

Street Kitchen.

Nők Lapja Cafe