Karácsonyi titkok

A karácsonyfa díszítéséről szóló első írásos emlék 1521-ből származik, úgy tartják, hogy Elzász tartomány a karácsonyfa szülőföldje.
Kezdetben almával díszítettek, mely a Paradicsom fáját jelképezte, Ádám és Éva történetére utalva. Később megjelentek az aranydiók, papírból hajtogatott virágok vagy a szárított gyümölcsök.

A bejgli eredete igencsak homályos, sajnos a legendákon kívül nem sokat tudunk az egyik legkedveltebb karácsonyi édességről. A töltelékeknek viszont kultikus jelentősége van, melyekről érdemes említést tenni.

A bőséget, termékenységet szimbolizáló mák és a szintén gazdagságot, jó egészséget, jólétet jelképező, rontás ellen védő dió jól illik a karácsony szimbolikájába .

Karácsonyfa díszek

Nem véletlen, hogy a karácsonyfadíszek jellegzetes figurák és formák.  Mindegyiknek megvan a saját jelentése, ami esetenként mélyebb, mint gondolnánk.  Maga a karácsonyfa az életet jelképezi, mind a szín, mind az ágak spirál-szerű elhelyezkedése az életre, a születésre utal. A fára akaszthatunk gömb alakú díszt, amely a teljességet, a törékenységet és illékonyságot jelképezi.  A fa tetejére csúcsdísz kerül, ami magát, a felemelkedő Jézust jelenti.  Esetenként a csúcsdísz üstökös alakú, hiszen az vezette a három királyt Betlehembe.
Angyalhajat és szalmát is szórhatunk az ágak közé, ez a Kisjézus jászolának alját szimbolizálja.  A szalma helyett idővel a szebb és csillogóbb angyalhaj jött divatba, de vannak, akik ma is betartják a szalmaszórás szép régi hagyományát.  Elengedhetetlenek az angyalkák, amelyek az Advent angyalait szimbolizálják.  Négy héten át leszáll egy-egy közénk és üzenetet hoz, amit csak a kiválasztottak értenek meg.

Minden dísz színes, de a legtöbb arany és ezüst színű.  Ezek a színek a pompát, a gazdagságot szimbolizálják.  A dió és az alma a tudást és a bölcsességet jelenti.  Az alma, amellett, hogy a bűnbeesés jelképe, a Tudás fájáról származik.  A dió pedig formájánál fogva, ami az emberi agyhoz hasonlatos, a bölcsességet és a tudást testesíti meg a fán.  Ezek a termések játszhatnak arany, vagy ezüst színekben, ekkor a fénylő bölcsességet hozzák el. 

Nem hiányozhat a csengettyű sem, amely a negyedik adventi angyal érkeztét jelzi.  Ekkor gyűlik a család a fa köré, a karácsony lényege ekkor jön el, a szeretet és az összetartozás ilyenkor kap nagy szerepet a szenteste folyamán.

A díszítés mellett szokás a fát kivilágítani, melyet régebben gyertyával oldottak meg.  A gyertyák jelentése a szentháromság, a test (viasz), szellem (láng) és a kanóc (lélek) hármassága.  Jelképezi Jézus születését, azaz a fény eljövetelét.  Ezeken a fontos jelképeken kívül persze kerülhet más is a fára, az ilyen apró kis figurák a gyermeklétet, az önfeledtséget és ártatlanságot jelentik


Magyar jellegzetesség a fára akasztható selyem- és sztaniolpapírba csomagolt csokoládébevonatos édesség, a szaloncukor.  A szaloncukor a Boldogság építőköveit jelenti, mivel csokoládéból készül, ami köztudottan boldogságforrás.  Régen nagyon gyakoriak voltak a mézeskalács díszek, mely a föld porából megformált, tűzpróbán átesett embert jelképezi.