Olvasni jó

Miért jó olvasni?

Egy könyv olvasása számtalan élményt nyújthat. Kiszabadulhatsz a mindennapok fogságából, olyan világba juthatsz el, ahol öröm élni, ahol minden perc különleges, érdekes, izgalmas.

Egy jó könyv érzéseket kelt az emberekben.

Egy jó könyv megríkat, megnevettet. 

Egy jó könyv megfogja a kezed, és magával visz egy olyan helyre, amiről még csak nem is álmodtál.

Olyan szereplőket ismerhetsz meg, akikkel együtt tudsz érezni, akiknek szurkolhatsz, akiket szerethetsz.

Elolvasni egy jó regényt egy hosszú és boldog ismertség kezdete. Egy könyv mindig ott lesz neked, megnevettet, ha szomorú vagy, felvidít, ha teljesen magadba fordultál, kirángat a legmélyebb és legsötétebb sarokból is.

Megnyugtat, magával ragad, és nem ereszt.

Egy jó könyv olyan lehet, mint egy papírbarát. 

"A könyvek, mint az emberek, csak akkor adják ide titkukat, bizalmukat, ha te is átadod magad nekik."

/Márai/

Április 22. a könyv és a szerzői jogok napja. 

A katalánok javaslatára az UNESCO nyilvánította ezt a napot a könyv napjává.

Könyvhét 2014

Sok ember kedvenc időtöltése az olvasás. A jelek szerint ők választják az egyik legelőnyösebb elfoglaltságot ahhoz, hogy egészségesek maradjanak! Egyre több a bizonyíték rá, hogy ha kedvtelésből olvasunk, azzal nemcsak jól érezzük magunkat, növeljük írás-és olvasási készségeinket és ismereteinket, hanem mentális és fizikai egészségünket is javítjuk.

A könyvhetet alapító Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2014. június 12-16-a között, immáron 85. alkalommal szervezi meg az Ünnepi Könyvhetet és hozzá kapcsolódóan a 13. Gyermekkönyvnapokat.

Az olvasás elősegítheti emberi kapcsolataink és más kultúrák megértését, de hozzájárul ahhoz is, hogy empatikusabbak legyünk.
 Amikor olvasunk, elképzeljük a tájat, a hangokat, az illatokat, az ízeket, amelyek le vannak írva. Ennek során az agyi területeknek - melyek a való életben is aktivizálódnak hasonló helyzetekben és feldolgozzák a tapasztalatokat – új idegpályái is működésbe lépnek. Más szavakkal agyunk valós élményekként fogja fel a leírtakat, mintha mi magunk is résztvevői lennénk. Ez nem történik meg, amikor tévét nézünk vagy számítógépes játékkal játszunk.

Ha belefeledkezünk egy könyvbe, az mentális egészségünkre nézve nagyon előnyös. Ahogy mondani szokás, sosem vagyunk egyedül egy könyv mellett. Az olvasás nemcsak elűzi a magány érzését, segít lenyugodni, stresszoldó és hozzájárul ahhoz, hogy egy időre elfelejtsük mindennapi gondjainkat.

Kezdődik az iskola

Egy felmérés szerint a hazai fiatal felnőttek kétharmada gyakorlatilag sosem vesz könyvet a kezébe,de Európában sem jobb a helyzet. Pedig a szépirodalom nem pusztán szórakozás. Ma világszerte ismert és elfogadott tény, hogy szövegértési készségünk szoros összefüggésben áll azzal, hogyan boldogulunk a világban.


A lapok között rejlő csoda..
Minél több állatos, kalózos, királylányos történetet hall a kicsi gyermek, annál könnyebben tanul meg olvasni, sőt a többi tantárgyból is nagyobb sikerre számíthat az iskolában.

Van szemük, a SZÉPRE, fülük a hamisra..

Tapasztalat, hogy már az újszülött odafigyel  az ismerős hangokra, nyugodtabban kezd szuszogni, ha édesapja, vagy édesanyja beszél hozzá. Az olvasás  szeretetéhez vezető út már csecsemőkorban, a szöveg nélküli, színes, képes-rajzos könyvecskék szülőkkel közös lapozgatással kezdődik.   Úgysem érti még! állítják sokan, amikor az esti olvasásról esik szó.Gondoljunk csak arra, ha az ezredszer felolvasott kedvenc meséjükben egyetlen szót eltévesztünk, a rácsos ágyból azonnal jön a javított változat. A varázslatos történetek megmozgatják a gyerek fantáziáját, fejlesztik szókincsét.

A.mese haszna

 Az emberrel vele születik a mese imádata: a gyerekek öt-hat éves korukig nem győzik kedvenc meséiket újra meg újra meghallgatni. Ha a szülő valahol rövidíteni vagy javítani szeretne, közbevágnak, és a már kívülről tudott eredeti változatot követelik.A mesében bőven részesülő gyerekek azt is szeretik, ha a témát, a motívumokat ők adhatják meg: „Papa, most mesélj a cirmos cicáról és a partvisról”, mondják, noha soha ilyen mesét nem hallottak még, és akkor a szülő  rögtönözhet mesét a cirmos cicáról és a partvisról, vagy a szekrényről és a háromorrú boszorkáról, vagy a sünről és a gilisztáról. Nem árt a rögtönzött mesét a mesemondónak azonnal megjegyeznie, mert szóról szóra azt fogják követelni újra.

"Megtanulnak betűt vetni

a tétova kis kezek:

csengő-bongó szép szavakkal

telnek majd a füzetek...

Ma, amikor útnak indul

a sok kicsi iskolás,

kívánjuk, hogy öröm legyen

számukra a tanulás!"

/Szalai Borbála/

Az olvasás

Szakemberek szerint az olvasás nem csupán egy kellemes szabadidős tevékenység, sőt nem is csupán az agy pallérozása céljából javasolandó, hanem mindemellett még szellemi és fizikai frissességünket is nagymértékben képes javítani

A történetek felépítésükből adódóan arra késztetik az agyat, hogy összekapcsoljon egymás utáni eseményeket, felfedezzen ok-okozati összefüggéseket, aminek elsajátítására már egészen kicsi korban nagy szükség van. Ezért fontos, hogy a szülők biztassák gyermekeiket az olvasásra, ám emellett a könyvek révén kapcsolataink is gazdagodhatnak, más kultúrákat is megismerhetünk, ezáltal empatikusabbá válhatunk a környezetünk felé.

Az olvasás cseppet sem passzív tevékenység, hiszen miközben beleéljük magunkat egy történetbe, szinte elveszünk abban, és mi magunk is az események részeseivé válunk. Egy 2009-es kutatás során a szakemberek MRI segítéségével kimutatták, hogy olvasás közben az agy számos területe aktivitásba lép, attól függően, hogy éppen miről olvasunk, és ezáltal új idegpályák is kifejlődhetnek. Ugyanez tévénézés vagy számítógépezés közben nem történik meg.

A Sussex Egyetem kutatói  azt is megállapították, hogy az olvasás a mentális egészségünkre is jótékonyan hat, hiszen aki olvas, az soha nincs egyedül, emellett egy jó könyv segít ellazulni, és segít elfeledtetni – ha csak időszakosan is – a saját gondjainkat. A szakemberek megállapították, hogy hat perc olvasás már több mint kétharmadával képes csökkenteni a stressz-szintet, vagyis hatásosabb a zenehallgatásnál vagy sétálásnál is. A mentális javulás mellett azonban fizikai javulást is okozhat az olvasás, mivel egyrészt megóvja agyunkat az idő előtti öregedéstől, testünket pedig különféle betegségektől.

Forrás:Natúrsziget

Az olvasás öröme semmihez nem fogható..

Olvasni nagyszerű dolog.,Az olvasás öröme semmihez nem fogható..

Elég felkapni egy történelem könyvet és kezdődhet az utazás.  Számos író nemcsak intellektuális és spirituális tudást jelent, nemcsak a tudás áldását és a lelkileg felemelő érzést nyújt könyveik olvasása, hanem ezek az ember legjobb barátai. Már kezdetektől fogva azok voltak, hiszen az ember elrejtőzhetett egy jó könyvvel, melynek szavai vigasztalást nyújthattak a léleknek.

Az olyan könyvek, amelyek tágítják a látókört és táplálják a lelket, soha sem avulnak el, sőt az idő múlásával egyre értékesebbé válnak számunkra és a jövő generációi számára.

A könyvek elhelyezésének művészete

Nem mindegy hogyan rakjuk a könyveket a polcokra, hiszen ennek is igazi művészete van. Amikor egy padlótól plafonig érő könyvespolccal találod magad szemben, bármelyik szobában is legyen, próbálj meg élettel teli kompozíciókat kreálni növényekkel, porcelán és sárgaréz tárgyakkal és szobrocskákkal és könyvtámaszokkal. Ez az eljárás szórakoztató, hiszen féltve őrzött tárgyaidat elrejted a kedvenc könyveid közé.

Ünnepi Könyvhét

A könyvhetet alapító Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 2012. június 7. és 11. között, immáron 83. alkalommal szervezi meg az Ünnepi Könyvhét központi rendezvényét és a hozzá kapcsolódó 11. Gyermekkönyvnapokat Budapesten, a hagyományos helyszínen, a Vörösmarty téren és a Deák Ferenc utcában.



“A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék. ” (Arisztotelész)

Egy olyan ember, aki nem olvas könyveket, semmivel sem különb annál, mint aki nem tudja elolvasni őket.” (Mark Twain)


Sokat olvastam. De az olvasással is úgy van az ember, tudod… csak akkor kapsz a könyvektől valamit, ha tudsz is adni olvasmányaidnak valamit. Úgy értem, ha olyan lelket viszel feléjük, amely az olvasás párharcában hajlandó sebeket kapni és adni, hajlandó vitatkozni, meggyőzni és meggyőződni, s aztán gazdagodva attól, amit tanult a könyvből, életben vagy munkában építeni abból valamit…” (Márai Sándor: Az igazi)

A könyvek varázslatos világa

"Sokan azt gondolják, a negyedik dimenzió az IDŐ szerintem a KÖNYV. Kinyitod, belépsz, majd becsukod. Egyszerű, mint egy ajtó, de az ember bent ragadhat örökre…"

 

A  könyvek világa hatalmas, nagy világ,   üdülés és menedékhely a mindennapok világa elől,
  a legcsendesebb és legkitartóbb barátok; a legelérhetőbb és legbölcsebb tanácsadók, és a legtürelmesebb tanítómesterek." 

Április 23. A katalánok javaslatára az UNESCO nyilvánította ezt a napot a könyv napjává.