Miért fontos a reggeli?

A reggeli napunk legfontosabb étkezése. Több szempontból is. Egyrészt, a vacsora és a reggeli ébredés között legalább 8-10 óra eltelik, mialatt szervezetünk sem folyadékhoz, sem ennivalóhoz nem jut. Azt gondolnánk, hogy nincs is szükségünk az éjszaka folyamán energiára, hiszen alvás  közben úgysem csinálunk semmit, de ez nem így van.

 

Szervezetünk folyamatosan, így éjszaka is dolgozik. A létfontosságú funkciók, mint például a légzés, vérkeringés, éppúgy energiát igénylő folyamatok, mint mondjuk egy délutáni séta. Természetesen nem akkora mennyiségű energiát emésztenek fel a létfenntartáshoz szükséges folyamatok, mint a napközben végzett tevékenységeink, de ez nem jelenti azt, hogy az éjszaka folyamán felhasznált energia pótlására ne lenne szükségünk.

 

Miért kell reggelizni?

A reggeli célja azon kívül, hogy megtöri a több órás éhezési fázist, hogy energiával lássa el szervezetünket. "Ha rendesen reggelizünk, jobb lesz a koncentráló képességünk és a teljesítményünk, nem fog el minket a farkaséhség a délelőtti órákban.

 

 

 

/Forrás: HáziPatika/

Richelieu bíboros feltalálta az "asztali kést"

1637. 05. 13.

A bíboros illetlennek találta, ahogyan vacsoravendégei vadásztőreikkel piszkálták ki a fogaik közé szorult maradékot az étkezés befejezése után. Parancsot adott, hogy a tőrök végét kerekítsék le, és ezentúl ilyen késekkel terítsenek a vendégeknek. Így született meg a ma is használatos lekerekített végű kés.
/ezen a napon/

Bár az ősember természetesen kézzel evett, már a kőkorszakból is maradtak ránk faragott kő ivóedények, a Tigris-Eufrátesz vidékén egy ókori város romjai között pedig agyag-, réz- és cserépedényeket találtak.

Az evőeszköz
A legutóbbi időkig a paraszti étkezésben a kanálnak és késnek volt fontos szerepe. A kanál általában személyi tulajdon volt, melyre, például némely palóc falvakban tulajdonjegyet véstek. A kanalakat a konyhán tartották különféle kanáltartókban, kanalasban. Az úri háztartásban a középkorban ismeretes volt az öblös fából készült kanálforma, melynek először csak a nyelénél alkalmaztak ezüst díszítést, majd a 15. sz. végén megjelent az ezüst és a cink kanál. A középkor vége felé még nem mindenkinek volt kanala, és a közös kanállal való étkezésnél a kenyérre csorgatva fogyasztották a folyékonyabb ételeket. A kanál dísz- és ajándéktárggyá is vált, mivel a nyele díszítési lehetőségként kínálkozott a fa- és csontművesek, ötvösök számára. A parasztok kanala fából készült, a közös tálból való étkezéshez alakították hosszú nyelűre és öblösre. – A kés a parasztember elsőrangú fontosságú eszköze. Evésen kívül számos célra használja. pl. faragásra, metszésre. Vásárban ) vagy vándorkereskedőktől szerezték be, és maguk is alakítgatták a szaru- vagy fanyelű, rézzel, faragással cifrázott késeket. – A villa szerepe a paraszti étkezésben a legutóbbi időkig nem volt jelentős, általában a kéz ujjai vagy a kés helyettesítették. Az étkezésen kívül különböző rendeltetésű kanalakat készítettek és használtak, így sós, tejfölös, lisztmerő, tésztaszűrő stb. kanalat. A speciális szelőkés, melyből egy darab volt, a paraszti háztartásban kenyér és hús szeletelésére szolgált. A villának főként a sütésnél, a hús forgatásánál volt fontos szerepe, ismeretesek paraszti használatból tésztaszedő villák is. Az evőeszközök általában személyi tulajdonban voltak. Mindenkinek volt kanala, csak a férfiaknak kése, evőeszközeiket pl. lakodalmakkor ki-ki magával vitte, esetleg a csizmaszárba dugva. A pásztorok, halászok, pákászok és a parasztok rögtönzött evőeszközei voltak pl. a nádvillák, kanalas gém csőréből készített kanál stb..

A családi étkezés az üzleti, és partnerkapcsolat jelentős és meghatározó színtere a fehér asztal, egy kis alacsony virágdísszel, esetleg gyertyatartóval díszítve.A falat sokkal jobban ízlik, ha szépen megterített asztal mellett fogyasztjuk el. Ezért gondosan kell teríteni, akkor is, ha csak szűk családi körben ebédelünk, vagy vacsorázunk, esetleg reggelizünk. Különösen vonatkozik ez a szabály a vendégfogadásra.Ne tévesszük össze a fogalmakat, terítésről van szó és nem edénykiállításról. Nem szükséges tehát az asztal edényekkel és evőeszközökkel úgy megrakni, hogy ott mozdulni se lehessen. Nem a hivalkodás a cél, hanem hogy a vendég jól érezze magát.

Az ókorban kereveten heverve étkeztek, Perzsiából átvett szokás szerint. A vendégek trapéz alakú elefántcsont vagy ezüstasztalkán, kis tálcákon, feldarabolva kapták az ételt. És kézzel fogyasztották. Kanalat csupán a leveshez használtak. Később divatba jöttek az apró, hegyes végű kanalak. Ezekkel törték fel és ették meg a tojást. A régi görögöknél az a mondás járta, hogy a lakomavendégek száma több legyen a gráciákénál, de kevesebb a múzsákénál. A római birodalomban Lucullus lakomáján virágszirmok hullottak a vendégekre. Néró vacsoraterme lassan forgott az étkezés idején. Petronius a Satyriconjában leírta: művészi megmunkálású bronztálakban hozták az ételt, és aranykupáját ki-ki hazavihette. Amúgy többnyire ónedényekből táplálkoztak, egyes nézetek szerint ez a fém visszafogta a termékenységet.

A középkorban kenyérszeleteken tálalták a húst. Később a szegények saját készítésű faedényeket, a gazdagok fémből valót használtak. Még a fogadókban is nagy, közös asztalnál ettek. Nemritkán vad harc dúlt a jobb falatokért. Egy francia fogadós találta ki, hogy az egyes társaságoknak külön asztalnál szolgál fel. Egy másik pedig kitette az aznapi ételek listáját az ajtóra. Ez volt a Carte de jour, azaz az étlap őse.

A reneszánsz sok újítást hozott. Ekkor terjedt el a villa, amit Mátyás király felesége, Beatrix révén hamarosan Magyarországon is használtak. Galeotto történetíró feljegyzése szerint Mátyás olyan gusztusosan tudott kézzel enni, hogy soha nem piszkolta be magát. Apor Péter pedig egy erdélyi lakoma leírásakor említi, hogy kését mindenki maga hozta. Az étkezés előtt a szolgák elkérték, megtisztították, majd visszaadták ezeket tulajdonosuknak. Ugyanitt olvasható, hogy a fatányérok közepén ónbetét volt. Kezdetben az inasok telerakták az asztalokat a levesekkel, előételekkel, főétellel és desszertekkel, gyümölcsökkel. Hamarosan rájöttek: ez így áttekinthetetlen. A fogások egymást követő feltálalása ezután alakult ki.

A porcelán európai elterjedése forradalmasította a terítést. Az üvegpoharakat pedig Medici Katalin vitte magával hozományul Párizsba. Az európai terítési szokásokat a 18-19. században vették át hazánkban. A Gundel-dinasztia sokat tett ezek elterjesztéséért. Gundel Károly például leírja a Vendéglátás művészete című munkájában, hogy a kényelmes étkezésnek elengedhetetlen feltétele a megfelelő méretű és magasságú asztal. A világítás pedig - szerinte - akkor jó, ha a hölgyek fesztelenül érzik magukat. Tehát: a fény legyen elegendő, de ne túl éles. Rugó emelte a gyertyát mindig megfelelő magasságba. A reneszánsz, barokk székek még merev, kemény támlájúak voltak. Magyar bútortervező, Breuer Marcell találta fel a test formáját követő támlásszéket. Viszonylag későn, a 19. század közepén, a biedermeier idején jelent meg az abrosz. Damasztból készült, gyakran csipkeszegéllyel. Az asztalkendő már korábban is ismert volt, részben a cipók letakarására, részben kéztörlésre használták. Az asztalok dekorálására már az ókorban is figyelmet fordítottak. A 18-19. századi csendéletek tanúsága szerint akkoriban terjedtek el a virágdíszek.




1. Szervírozó kanál: ezzel szedhetjük ki a különböző ételeket a tálból (pl.: burgonya püré)

2. Kávés kanál: Kávéhoz, és kaviárhoz használható.

3. Teás kanál: Egyel kisebb méretű mint a normál leveses kanál, teázáshoz, gyümölcsökhöz és desszertekhez használatos.

4. Koktél kanál: hosszú nyelű apró fejű kanál, fagylalthoz és nagy adag desszertekhez, jeges kávéhoz ajánlott.

Sokszor azt se tudjuk melyikhez nyúljunk...

5. Salátás villa: A hideg előételeket, salátákat esszük vele.

6. Desszert kés: a sütemények, édességek fogyasztásához használhatjuk.

7. Hagyományos villa: Bármilyen étkezéshez ezt használjuk, kivéve halételekhez.

8. Hagyományos-kés: Minden esetben ezt tesszük az asztalra kivéve ha hal az étel.

9. Leveses-kanál: Levesekhez terítünk vele.

10. Halas villa: Ha halat tálalunk, akkor a hagyományos villa helyére halas villát teszünk.

11. Hal-kés: Ha halat tálalunk, akkor a hagyományos kés helyére a különleges végű hal-kés kerül.

Ezeken kívül terítetünk még:


Coctail villa: Érdekes ívelt fogazatával tengeri ételeket, olajbogyót, és a tenger gyümölcseit fogyaszthatjuk.

Koktél villa

Steak kés: A húsok szeletelésére szolgál, általában élesebb mint a hagyományos kés.

Az éles steak kés

Vaj-kés:

Csak a kenésre alkalmas...

A vaj kenéséhez és kenhető sajtokhoz használatos, életlen, kicsi csak kenésre alkalmas.


Az étkezési etikett betartására többek között azért is érdemes ügyelnünk, mert az evőeszközökkel kapcsolatosan számos hiedelem is kialakult, márpedig ha nem vagyunk figyelemmel e szabályokra, könnyen lehet, hogy megbántjuk babonás vendéglátónkat, asztalnál ülő ismerősünket. Többfelé élő hiedelem például, hogy nem szabad kést tenni a villa ágai közé, ha az asztalra tett villa ágai felfelé állnak. Azt mondják, az előírás megszegője veszekedni fog az asztaltársával, ha pedig egyedül étkezik, azzal, akivel a legközelebb leül enni. Ha a vendég az evés befejezése után a kést és a villát egymáson keresztbe fektetve hagyja a tányéron, azt jelenti, hogy az étel pocsék volt, és balszerencsét kíván a szakácsnak.
 

Mit mivel és hogyan együnk?

 
Az étkezési etikett betartására többek között azért is érdemes ügyelnünk, mert az evőeszközökkel kapcsolatosan számos hiedelem is kialakult, márpedig ha nem vagyunk figyelemmel e szabályokra, könnyen lehet, hogy megbántjuk babonás vendéglátónkat, asztalnál ülő ismerősünket. Többfelé élő hiedelem például, hogy nem szabad kést tenni a villa ágai közé, ha az asztalra tett villa ágai felfelé állnak. Azt mondják, az előírás megszegője veszekedni fog az asztaltársával, ha pedig egyedül étkezik, azzal, akivel a legközelebb leül enni. Ha a vendég az evés befejezése után a kést és a villát egymáson keresztbe fektetve hagyja a tányéron, azt jelenti, hogy az étel pocsék volt, és balszerencsét kíván a szakácsnak.

Kenyér - a kenyereskosárból nem kell villával venni a kenyeret, hanem a szeletet nyugodtan meg lehet fogni, és rátenni az erre a célra elhelyezett kenyértányérra, vagy ennek hiányában a szalvétára, a tányérunk mellé. Apró darabkákat törve fogyasztjuk a kenyeret, nem szükséges kést használni. 

A tojást tojástartóban szolgáljuk fel, és kiskanál jár hozzá. A kemény tojásokat megpucolva, mártás kiséretében szokták tálalni, ebben az esetben villával kell elfogyasztani.

A meleg és hideg húsokat késsel szeleteljük és villával esszük meg. Nem illik összedarabolni az egész húst, mindig csak annyit vágunk, amennyit el is fogyasztunk, aztán jöhet a következő darabka.

A darált húsból készült ételeket nem vágjuk késsel, hanem villával szedünk belőle egy-egy falatot.

A meleg halételeket a halhoz való evőeszközökkel /halvilla, halkés/ fogyasztjuk. A halcsontokat a tányér szélére tesszük. 

Gyümölcsök: a szőlőszemeket  leszedjük  a szárról, a tányérra tesszük és egyenként megesszük. Az almát a gyümölcskéssel 4-8 részre vágjuk fel, kiszedjük  a magházat, majd darabonként/szeletenként esszük meg. A mandarint, narancsot kézzel megpucoljuk, cikkekre szedjük és máris lehet fogyasztani.

Ha pudingot tálalunk,akkor úgy terítjük az asztalt, hogy a villa a tányér jobb oldalán legyen, mert ezt az ízletes édességet jobb kézzel, villával kell enni.

Miközben étkezünk, az éppen használt evőeszközt a kezünkben tartjuk. Ha befejeztük az evést, nem kérünk többet, akkor a villát, kést, kanalat - amivel ettünk - egymás mellé helyezzük a tányérra úgy, hogy nyelük jobbra legyen.

Ne töltsünk italt egy olyan pohárba, amely nem teljesen üres.

Vannak különféle tálalási típusok.

Svájci típusú tálalás: mindenki elé odateszik az ételt, a tányérral együtt.

Angol   típusú  tálalás: a tányér üres,tálakon, tálcákon hozzák ki az ételt, és a felszolgáló szedi ki a vendégek tányérjára. Ilyenkor a kínálás mindig a vendég bal oldaláról történik.

Francia típusú tálalás: a tányér üres, az angol tálaláshoz hasonlóan kihozzák az ételt, de a vendég maga szedi ki a tányérjára- késsel és villával.

AKI ELŐTT MEG KELL HAJOLNUNK...

AKI ELŐTT MEG KELL HAJOLNUNK......
KORUNK MUMUSA A KOLESZTERIN!!!

Kétfajta - a köznyelv által jónak és rossznak - nevezett koleszterin létezik.Tudományosan ezt HDL és LDL koleszterinnek hívják.
 
HDL -t a jó koleszterin  (nagy sűrűségű lipoprotein)
Ez védi érfaladat és így sokáig boldogan élhetsz
LDL a rossz koleszterin.
(alacsony sűrűségű lipoprotein)

HDL-LDL koleszterin arány   azon múlik, hogy mivel táplálkozunk.

Ha javítani akarsz a HDL-LDL koleszterin arányodon, oda kell
figyelned táplálkozásodra.

Kerüld a zsírban, olajban sült ételeket, a melegen sajtolt olajok használatát.
Ugyanakkor fokozd hidegen sajtolt olajok jelenlétét étkezéseidben! Ne gondolj semmi misztikumra, salátádra  bőven locsolj olíva, napraforgó, mák, szőlőmagolajokat.

Emellett fogyassz sok olajos magvat: diót, mandulát, mogyorót, napraforgómagot,stb.
 .Ez főleg télen fontos, mert az olajból nemcsak érrendszered kenőanyag
származik, de szervezeted ezzel tudja az állandó testhőmérsékletedet tartani.
 .
Továbbá az olajokban található hőérzékeny E vitamin fontos építője az érrendszernek.




A hagyma hatása.

A hagyma hígítja a vért, csökkenti a vérrögképződést - sütve, főzve is -,
elpusztítja a baktériumokat, szabályozza a vércukorszintet. Még az
emésztést is segíti!

Koleszterinjavító hatása mellett a hagyma kiváló tüdőtisztító is, ezért a
városi embernek egyenesen kötelező, bár erre a lila fajta a megfelelőbb.

Hogyan edd? - Nyersen rakhatod kenyérre, vagy vághatod salátába. A nyers
fogyasztás szabályát betartva csak képzeleted szab határt annak, hogyan,
mivel készíted el.

Mennyit egyél? - a kísérletek alapján már napi fél vöröshagyma hatásos.

Meddig tartson a kúrád? - ha koleszterin csökkentés a célod, legalább 2
hónapig végezd!

Összegezve, koleszterinszinted javulása érdekében:

1, Egyél több nyerset, és kerüld a zsírban, olajban sütött dolgokat. Használj
hidegen sajtolt olajat és egyél magvakat, hogy májad az érvédő HDL
koleszterint állítsa elő. 
2, Egyél hónapokig naponta legalább egy fél fej vöröshagymát, hogy
megjavítsa csökkentse a rossz, és javítsa a jó koleszterin mennyiségét
véredben - javasolja dr. Gurewich. Minél csípősebb a hagyma, annál jobb a
hatásfoka!

+1 ötlet: az LDL koleszterin magas értéke miatt az érfalra rakódó nyálkát
kiválóan oldja egy csodálatos déligyümölcs: a grapefruit.
Sajátos vegyületei úgy oldják fel a lerakódott, érszűkítő anyagot, mint
zsíroldó a tűzhelyre égett zsírt. Ha nem vagy hajlandó lemondani a zsíros
ételekről, legalább fogyassz rendszeresen grapefuitot!

 

Ui.: hagymaszag ellen zárd az étkezésedet szegfűszeg vagy édesköménymag
rágásával, utóbbi kiváló erjedésgátló is egyben.

A tojás: a hiedelmekkel ellentétében nem ártalmas,

sőt, a jó koleszterint, a HDL-t emeli!!!

Egy jó hír:
Naponta egy pohár borocska
csökkenti a koleszterin szintedet!!!

Jó étvágyat és jó hangulatot hozzá!!!

Három szem mazsolát akár 20 percig is lehet enni

Új étkezési stílus terjed az USA-ban. Lényege a tudatosság: az ízek és az étel állagának tudatos megtapasztalása és élvezete a csendben.

A módszer kipróbálása egyszerű: tegyünk egy villányi ételt a szánkba. Mindegy, milyen étel, de szerencsés, ha valami olyasmi, amit kedvelünk. Ezután jön a legnehezebb része a dolognak: tegyük le a villát. És most figyelmünket fordítsuk a szánkban lévő falatra: rágjuk meg alaposan, merüljünk bele az étel állagába, ízvilágába és összetevőinek harmóniájába. Miközben eszünk, kapcsoljuk ki a tévét, távolodjunk el a számítógéptől, és lehetőleg maradjunk csendben. Koncentráljunk csak az étel megtapasztalására, és élvezzük ki minden morzsáját. Legyen az étkezés meditáció, épp úgy, mint ahogy meditáció lehet a légzés, a séta, a tánc vagy egy vonatból az elsuhanó táj figyelése. És épp úgy, mint egy meditáció során, a tudatalattiból ilyenkor is előtörhetnek kérdések: vajon szüksége van a szervezetemnek erre az ételre? Nemcsak boldogtalanságból, unalomból vagy idegességből eszem?
/Forrás:Szekér Szimonetta,origo/

A tudatos étkezés alapjaiban nem tűnik bonyolultnak, mégis, aki próbálta már, tudja, hogy igazi kihívás. Megszoktuk ugyanis, hogy mint mindennel, az evéssel is gyorsan akarunk végezni. A tudatos étkezés viszont pont a lelassulásról szól, és ez sokaknak nem megy könnyen. Aki rendszeresen gyakorolja, előbb-utóbb azt is megtapasztalja, hogy kisebb mennyiségekkel is beéri.

Mivel az átállás nem mindenkinek könnyű, ajánlott kis lépésekben áttérni az étkezési stílusra. Ha valakinek nincs rá ideje, hogy mindennap gyakorolja, az próbálja ki heti egy étkezésnél, vagy legyen naponta egy apró dolog - egy desszert, három korty tea -, amelyet tudatosan és csendben fogyaszt el.

A tudatos étkezés megtapasztalása

Evés közben a figyelem legyen csak az ételen: ne telefonáljunk, tévézzünk és számítógépezzünk párhuzamosan.

Étkezzünk csendben - gyerekes családban persze megvalósíthatatlan egy teljes étkezést csendben eltölteni, de kezdetnek néhány perc is elég.

Legalább hetente egyszer próbáljunk tudatosan étkezni.

Rágjunk lassan! Ha valaki megszokta, hogy már két-három rágás után lenyeli az ételt, nem könnyű hirtelen hosszan, lassan megrágni az ételt, de érdemes kipróbálni, hiszen új ízek tárulhatnak fel.