Ősz - a szilva

A nyár utolsó felvonása, a szilva.



 A szilva kellemes édeskés ízével, mindenki szívébe belopja magát. Rengeteg fajtája létezik, ezzel együtt nagyon sok ízvilág közül válogathatunk. Vannak savanyúak, édesek és persze ezek közötti átmenetek. De nemcsak ízben, de állagban, nagyságban, színben is különböznek. Érdemes kipróbálni minél több fajtát, így változatossá tehetjük étrendünket, és mégis mindegyikből megkapjuk a szilvára jellemző jótékony tulajdonságokat.

A szilva a Közel-Keletről és a Földközi- tenger keleti medencéjéből származik.Már az egyiptomi fáraók sírjaiban találtak aszalt szilva maradványokat, és Svájcban a bronzkorból származó szilvamagok is előkerültek. Kis-Ázsiából és a Kaukázus környékéről a római légiók hozták Európába a szilvát. Már ekkor több mint 12 szilvafajtát ismertek. Igazán népszerűvé a középkorban vált. Itthon a szilva szó egy 1231-es dokumentumban fordul elő először „silwafa” formában.

Ősi magyar szilvák: Besztercei szilva, Boldogasszony szilvája, Duránci szilva, Nyári aszaló, Penyigei szilva, Sár(ga) szilva és Vörös szilva.

Ha egy kicsit körül nézünk a Magyar település nevekben sok helyen felfedezhetjük a szilva nevét, mint pl.: Szilvásvárad, Szilvás, vagy Szilvásszentmárton, ezek a nevek a szilva jelenlétére utaltak.

A kacsasült mellé isteni a vörösborban megpárolt szilvaköret. 

Kitűnő őszi vendégváró falatokat készíthetünk, ha a megmosott, félbevágott szilvákat megtöltjük fokhagymával elkevert vajkrémmel, és a tetejére diószemeket ültetünk.

  A szilvából remek pite és lekvár készíthető, de salátának és hideg gyümölcslevesnek sem utolsó. Finom íze mellett egészségre gyakorolt hatásai miatt is érdemes fogyasztani belőle. Ha télire is rakunk el belőle, kiváló vitamin- és ásványianyag-forrás szervezetünk számára.

Szilvalekvár

Szilvapálinkás szilvalekvár recept

 Ezt a különleges és pikáns szilvalekvár receptet kizárólag felnőttek részére ajánljuk, hiszen egy kevés szilvapálinkával van megbolondítva!

Hozzávalók: 2 kg magozott szilva, 2 dl narancslé, 1 citrom leve, 1 kg cukor, 1 dl szilvapálinka, 1 tasak tartósítószer.

A szilvát jó alaposan megmossuk, és kisebb darabokra felvágjuk. Fél kilót beleteszünk, a turmixgépbe majd pépesítjük. Ha elkészült meglocsoljuk a narancslével, a citromlével majd letakarva negyed óráig pihentetjük.

A végén hozzáadjuk a maradék szilvát, a cukrot, felforraljuk és takaréklángon állandó keverés mellett 25-30 percig főzzük

.Ha megfőtt a lekvárunk hozzáadjuk a tartósítószert, de adhatunk hozzá kocsonyásító szert is, majd beleöntjük, a pálinkát, elkeverjük, és forrón üvegekbe töltjük.

Most van itt az ideje - szilvás, barackos gombóc

A tökéletes forma a konyhában is sokszor előkerül. De miért is szeretjük a gombócokat? Mert vidámak, jókedvre derítenek, mert némelyiküket egy falással eltüntethetjük, mert a sima külső mögött meglepő és izgalmas tartalom rejtezik.

Ki ne imádná a magyar konyha hagyományőrző receptjét a Szilvás gombócot?  Vagy a barackos gombócot?

Hozzávalók:

• kb. 20 darabhoz:
• 1 kg burgonya
• fél kg szilva /sárgabarack/
• 35 dkg liszt + a nyújtáshoz
• 13 dkg Rama margarin,vagy 1-2 evőkanál olaj,
• 2-3 evőkanál búzadara, 
• 1 tojás, csipetnyi só
• 1 mokkáskanál őrölt fahéj
• 10 dkg zsemlemorzsa
• fahéjas porcukor a szóráshoz

Elkészítés:

1. A burgonyát meghámozzuk, megmossuk, kockákra vágjuk, és megfőzzük. Közben a szilvát megmossuk, kimagozzuk. A burgonyát áttörjük, hagyjuk kihűlni. 

2. Nagy lábosban kb. 5 liter vizet forralunk. A burgonyához keverjük a lisztet,   vajat, /olajat/ egy csipet sót, és alaposan összegyúrjuk. Lisztezett deszkán kb. 5 mm vastagra kinyújtjuk, és 6x6 cm oldalú négyzetekre vágjuk.

3. Minden négyzet közepére 1 szem szilvát /barackot/ teszünk, és megszórjuk egy csipet fahéjjal. A tésztacsúcsokat felhajtjuk, és két tenyerünk közt gombóccá sodorjuk. Ügyeljünk arra, hogy a tészta a gyümölcsöt teljesen beborítsa.

4. Óvatosan a forrásban levő vízbe tesszük a gombócok felét, megvárjuk, amíg a víz felszínére felemelkednek, és további 3-5 percig főzzük.

5. Közben a maradék vajon megpirítjuk a zsemlemorzsát. A gombócokat szitakanállal kiemeljük, lecsepegtetjük, és megforgatjuk a zsemlemorzsában. Tálra rakjuk, megszórjuk fahéjas porcukorral, és a maradék gombócokat is hasonlóan kifőzzük.



A termesztett szilva (Prunus domestica L.) "keleti eredetű"; ennél pontosabbat botanikusaink nem tudnak mondani. Hazai legkorábbi leletünk a bronz-vaskorból származik. Hazai nemesítése világhírű lett. Ősi magyar szilvák: Besztercei szilva, Boldogasszony szilvája, Duránci szilva, Nyári aszaló, Penyigei szilva, Sár(ga) szilva és Vörös szilva.

A szilva őshazája a Földközi tenger környéke lehet, talán épp Görögországból indult el világkörüli útjára, innen terjedt el egész Európába, de ma már Amerikában is termesztik, de még ma is Európa adja a szilvatermelés zömét, köztük Magyarország is az élen áll. Ma már hazánk egyik leghíresebb gyümölcse, hiszen a Magyar kék szilvát, külföldön is ismerik, a szilvapálinkánk pedig világhírű.
Ha egy kicsit körül nézünk a Magyar település nevekben sok helyen felfedezhetjük a szilva nevét, mint pl.: Szilvásvárad, Szilvás, vagy Szilvásszentmárton, ezek a nevek a szilva jelenlétére utaltak. A szilvák családja igen változatos, hiszen van zöld szilva, ilyen a zöld ringló, van lila színű: Ageni, és van kék szilva ilyen a Besztercei, de van piros színű is ez a vörös szilva, a sárga pedig a mirabella fajta.

A szilva főként a nyár végén érik be, jelképezi a nyár elmúlását, és az ősz kezdetét is. A befőzési időszaknak is az utolsó gyümölcse, amiből igen különleges receptek és ételek készülhetnek.

A szilvából remek pite és lekvár készíthető, de salátának és hideg gyümölcslevesnek sem utolsó. Finom íze mellett egészségre gyakorolt hatásai miatt is érdemes fogyasztani belőle. Ha télire is rakunk el belőle, kiváló vitamin- és ásványianyag-forrás szervezetünk számára.

 

A sárgabarack jótékony hatása vitathatatlan. Tartalmaz A-vitamint, béta-karotint, B17-vitamint, káliumot, kalciumot, foszfort, C-vitamint és ként. A csontok és a szövetek újjáépítésében fontos szerepe van, így fogyasztása egyaránt javasolt fiataloknak és időseknek. Növeli a sejtek energiáját, élettartalmát, fokozza a vérképzést, mérsékli az asztmás panaszokat. Vízhajtó, méregtelenítő hatású. Segít leküzdeni a baktériumok, vírusok által okozott fertőzéseket.

A csipkebogyó

A csipkebogyó története

A csipkebogyónak már a látványa is tetszetős, ahogyan a visszavonulóban lévő természet kopár ágai között messzire virít egy-egy piros bogyókkal teli bokor.Mintha kifejezetten erre az időszakra teremne, hogy számos előnyös tulajdonságával ajándékozza meg a télre készülő szervezetet.

Szaknyelven a Rosa canina-t, azaz a csipkebogyót a vadrózsa vitamindús gyümölcsének nevezik, de vannak tájegységek, ahol gyepűrózsa vagy ebrózsa néven emlegetik. A vadrózsára, mely a rózsa őse, erdőszélen, mezsgyén, bozótosban és sövényesben, napos pusztákon, és töltéseken akadhatunk rá.
Termését már a Krisztus előtti időkben gyógynövényként hasznosították.

Hazánkban cserjés hegy- és domboldalakon, tölgyesekben, erdővágásokon, erdőszéleken, csatornapartokon, kerítések mellett megtalálható az egész ország területén. Tömegesen fordul elő Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Veszprém megyékben. A vadon termő és termesztett rózsafajok begyűjtött terméseit a gyakorlatban egy fajként kezelik, mint Linné korában a XVIII. században szokásos volt.

A Bibliában a csipkebokor Mózes elhivatását jelképezi. A középkorban a lángoló, de el nem égő csipkebokrot Mária jelképének tekintették, aki Isten anyjává lett és mégis érintetlen maradt. A barokk művészetben az égő csipkebokor a szeplőtelen fogantatás jelképe lett.
A világos rózsaszín virágok júniusban vagy júliusban nyílnak, nem tömöttek, szinte szagtalanok, a törzset és az ágakat durva tüskék borítják. A húsos vacokból keletkezik az érett állapotban fénylő, piros csipkebogyó, amelynek belsejében több kőkemény aszmagtermés (mag) található. A magokat szúrós hegyű szőrök - viszketőpor - veszik körül.

A csipkebogyó tartalmaz fajtól függően 200-1700 mg/100 g C-vitamint, 14 g/100 g cukrot, 3,5 g/100 g pektint, 5 g/100 g alma- és citromsavat, 4 g/100 g fehérjét, karotinoidokat, B1-, B2-, E-vitaminokat és ásványi anyagokat (pl. magnézium).
A gyógyászatban frissítő íze, magas C-vitamin- és más (B1-, B2-, K-, P-) vitamin-, valamint ásványi anyag- és nyomelem tartalma miatt használjuk. A felaprított és szárított gyümölcsből készült tea reggel élénkítő hatású, nyáron hidegen alkalmas a nagy szomjúság oltására, télen pedig forrón fogyasztandó. A csipkebogyó sok teakeverék alkotórésze; mindenekelőtt azoké, amelyek a náthás időszakokban a megelőzést, influenzában pedig a panaszok csökkenését szolgálják.

A csipkebogyók teája a C-vitamin-tartalom miatt immunerősítő és roboráló hatású, influenzajárványok esetén megelőzésre, valamint náthás és lázas megbetegedések, legyengült állapotok kiegészítő kezelésére való, magnézium forrás, enzimaktivátor
és gátolja a meszesedést.
Serkenti a mellékvesék és a máj működését is. A csipkebogyótea gyenge hashajtóként és vizelethajtóként is ismert, ajánlott vesekő, vesehomok kezelésére is. Kevéssé ismert, hogy a csipkebogyók főzete külsőleg és belsőleg jól használható nehezen gyógyuló sebek, fertőzések kezelésére.
Lázas gyermekeknek ízleni szokott a csipkebogyótea, tisztán vagy mézzel édesítve. Specifikus hatásokat eddig nem tudtak kimutatni, bár enyhe hashajtó hatású, amit a gyümölcssav okoz, és a magoknak enyhe vizelethajtó hatása van. Közkedvelt még a túlérett csipkebogyóból készült lekvár (hecsedli) is. Étvágygerjesztő hatású, a reggeli "falatozást" segíti. Egyes vidékeken palacsintát is töltenek vele./csipkebogyó/