"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. április 21., vasárnap

A világ csodái - Rodoszi Kolosszus



A Rodoszi Kolosszus a Nap istenét, Hélioszt ábrázoló óriási méretű szobor volt. Ezt az óriási méretű alkotást a világ hét csodájából a hatodikként tartották számon az emberek. A szobrot Rodosz városában időszámításunk előtt 292 és 280 között emelték, magassága körülbelül 36 méter volt, amellyel kiemelkedett az ókori építészet legmagasabb szobrai közül is.



Kr. e. 408-ban Rodosz több birodalom fővárosa és fontos kereskedelmi pont volt. Elsősorban Ptolemaiosz egyiptomi királlyal állt szövetségben. Kr. e. 305-ben Démétriosz, Phürégia és Lükia királya hadba vonul Egyiptom ura, I Ptolemaiosz ellen. A makedón birodalom nem nézte jó szemmel ezt a szövetséget, és kérte Rodosz polgárait, hogy álljanak az ő oldalukra. A rodoszi elutasítást követően a makedónok Démetriosz irányítása alatt ostrom alá vették a várost, amely főleg erős falainak köszönhetően ellenállt az ostromnak.

Démetriosz - látva, hogy a hagyományos módon nem járhat sikerrel - egy hatalmas gépezetet épített. A szerkezet a városok rombadöntője, vagyis a Helepolisz elnevezést kapta. Ez a romboló monstrum 44 méter magas volt, és kilenc fakeréken gördült. A feljegyzések szerint 430 ember vontatta a szerkezetet a város alá, amelynek belsejében olyan katapultok voltak elhelyezve, amelyek óriási sziklatömböket tudtak eljuttatni a falakon túlra. Az óriási szerkezet első bevetésén teljes sikert aratott. A rodoszi polgárok városuk istenéhez, Hélioszhoz imádkoztak segítségért és a várfal elé egy mély gödröt ástak, amelyet faágakkal és földdel álcáztak. Másnap reggel a katonák közelebb tolták a falhoz Helepoliszt, amelynek első kerekei megbillentek, és a szerkezet mozdíthatatlanná vált. Ezen felül elzárta azt a nyílást, amelyet az előző nap sikerült a város falába ütni. Ezt követően Démétriosz feladta az ostromot.

Városuk megmenekülését imáik meghallgatásának vélték és az ostromgép maradványaiból felépítették a kolosszust.

A méretei alapján kolosszosznak /kolosszus/ nevezett szobrot a kikötő bejáratánál állították fel. Híres szobrászukat, Kharészt bízták meg az elkészítésével, aki 12 évig dolgozott segédeivel a nagy mű létrehozásán. A szobor magassága, testtartása, kivitelezésének technikai részletei, de még felállításának helye is egyaránt vitatottak, mivel sem maradványai, sem másolatai nem maradtak fenn. Közel huszonöt antik szerző írta le a szobrot, de egyikük sem látta ép állapotában.

Az óriási  szobor mindössze  ötven évig állt  a helyén,i.e.227 táján egy földrengés ledöntötte.Először helye akartál állítani, de egy jóslat lebeszélte erről a ródosziakat.

forrás: Rodoszi Kolosszus,
A világ Csodái/B.Bognár Attila/

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése