23. Budavári Borfesztivál

Budai Vár, 2014. szeptember 10-14.

 

A magyar bort gazdag kulturális környezetbe ágyazva mutatja be a látogatóknak, ezzel szolgálva a hazai borkultúra fejlődését, társadalmi elismertségét, továbbá a bor és kultúra, nemzeti identitást és közösséget erősítő szerepét.


 

 

 

 

Hal és Borünnep

2014. június 19-22. között ez évben is megrendezésre kerül a Balatoni Hal és Borünnep Balatonfüred - Tihany - Csopak - Paloznak helyszíneken. A programsorozat célja, a kultúra, a bor- és gasztronómia minél szélesebb körben történő megismertetése.

A Balatonban 41 halfaj él. A leghíresebb a fogassüllő, köves tófenéken érzi igazán jól magát.  A balatoni horgászok horgára leggyakrabban keszeg akad. Parti zónában ívik a csuka is

A Balaton legnagyobb testű hala a harcsa, ragadozóhal. A Magyar Tenger egyik legősibb hala azonban a garda, a pontyfélék családjába tartozik. Teste karcsú, ezüstös, kb. 20-25 cm. A garda nagy csapatokban az ősz végén ér - mélyebb vizet keresve- a tihanyi-kútba, vagy annak környékére.

 

 

  

Csurran-csöppen Vince, Tele lesz a pince..

A termőfölddel szoros kapcsolatban élő ember számára mindig meghatározó volt a természet iránymutatása. Ilyen tudás kötődik a Vince-naphoz is.

A szőlősgazdák a Vince-nap időjárásából és a metszett “Vince vesszők” állapotából jósolták a szüret gazdagságát. A vesszőket üvegbe, melegbe tették, s várták, hogy kihajtson. Ha sok rügy hajt ki, akkor bőségesen lesz bor, ha nem, akkor szomjúhozás várható...

Mondókák 

Hogyha szépen fénylik Vince,
Megtelik borral a pince. 

Fényes Vince, tele pince.
Ködös Vince, üres pince. 

Ha fénylik Vince, megtelik a pince.
Ha csepeg, csurog, kevés lesz borod. 

Vince, ki a borok szentje: a telet tanítja rendre.
Mint a jó borok a hideget, Vince úgy győzi le a telet. 

Ha szent Vintze napja fénylik, meg-telik a pintze, és sok jó bort várhatni.
Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince. 

Régi igazság ez. Igaz-e, jó Vince? 

Most, hogy ünnepeljük névnapodon Vincét,
Telj meg áldással Te, s csorduljon meg pincéd.

Vígan egyél és mulasd az esztendő elejét, de Vincére és Pálra vigyázz! 

Szent Vince kultusza, s valószínűleg Franciaországból érkezett hozzánk. Több helyen ezen a napon vesszőket, úgynevezett Vince-vesszőket vágtak a szőlőből, majd otthon vízbe helyezték azokat, s a hajtásokból, rügyekből következtettek a leendő termésre. Több helyen, némileg pogány hatásként a szőlőkben a lugasokra, tőkékre finom ételeket, szalonnát, disznósajtot is aggattak, ezzel is a bő termést kívánva ösztönözni. Úgy mondták: a szőlőfürtök legalább akkorák legyenek, mint a kiakasztott gömböcök. Más szőlővidékeken hagyomány volt, hogy a gazdák összegyűltek a szőlőhegyen, s nótaszóval, finom ételekkel köszöntötték Szent Vincét, s persze a bor is jócskán fogyott ezen a napon. Érdekesség, hogy a szőlőheggyel nem rendelkező településeken is ekkor következtettek a termésre, több helyen például azt tartották, hogy amekkorák az ereszen a jégcsapok, akkora kukoricacsövek fognak teremni…

 Szent Vince mindenesetre népszerű, főleg a borvidékeken közismert szent volt, utóbbiak lehet azért is vették be kedvenc borszentjeik közé, mivel neve latinos alakban igencsak hasonlított a Vinum - bor szóra.

János nap december 27.

A János a 16-18. században a legnépszerűbb férfinév volt, elterjedtségére utal a mondás: Én is János, kend is János, az Isten is János.

Van az évben egy nap, amikor a borokra áldás hull az égből. Persze nem elég, ha csak kitöltjük a poharunkba, arra kérni is kell az áldást. Sőt! Ezen a napon a szőlősgazdák borukkal egészen a templomi oltárig mennek. A papi szertartás elvégzése után a frissen megáldott borok tulajdonosai minden hordójukba csepegtetnek, hogy a benne lévő nedű ne romoljon meg. Ahogy sok ünnepünknek, ennek a december 27-ei névnapnak is érdekes és sokrétű hagyományai vannak.

A bor fogyasztását sokszor kötik össze Szent Jánossal. Írásos bizonyítékok szerint a 13. századtól, Németországban terjedt el a János-napi borszentelés, melynek Johannisminne a német neve. Ekkor a pap a következő szavakkal adta vissza a bort a híveinek: „Igyátok Szent János szeretetét!” Tehát a megszentelt bor maga az evangélista szeretete.

Magyarországon már 1499-ból is vannak írásos emlékek az ünnepi ceremóniákról, mégpedig a pécsi misekönyvben tesznek róla említést. Miután a pap megáldotta a bort, nagy reménysége lehet a gazdáknak a következő évi jó termésre.

A megszentelt bornak gyógyerőt is tulajdonítottak, tévelyedett emberrel, gyermekkel itatták, megrontott állat hátára keresztet rajzolva locsolták, vagyis az ártó szellemek, az ördög kísértése ellen javasolták, meghintették vele a vetőmagot, illetve fül-, fej és fogfájásra, tehén fájós tőgyére használták. De ha valaki útra indult vagy harcba ment, akkor annak is szinte már kötelező jelleggel kellett a nedűből kortyolnia, hogy áldás legyen útján és munkáján.

Végül, de nem utolsó sorban a szőlőből készült ital mellé az almára is szoktak áldást kérni, melyet utána a torokfájás esetén használtak, illetve az állatokkal is etettek, mert úgy gondolták, így egészségesek lesznek.

Sőt! A 15. században a nemesi és polgári társaságok búcsúpohárra hívása is „Na, még a Szent János áldására!” mondattal vette kezdetét, melyet ülve kellett a jelenlévőknek elfogyasztaniuk.

Hal és Borünnep. 2013.

  Balatoni Hal és Borünnep Balatonfüred - Tihany - Csopak - Paloznak .

A hal  és borünnep célja a kultúra, a bor-és gasztronómia minél szélesebb körben történő megismertetése.

  

Balatonfüred település Veszprém megyében, a balatonfüredi kistérség központja. A Balaton egyik leglátogatottabb üdülőhelye a Balaton-felvidéken. A Balaton északi partjának történelmi hangulatot árasztó kisvárosa több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Jelentős településsé a 19. században vált, amikor a hazai kulturális és társadalmi élet egyik legjelentősebb központjaként tartották számon. Híres költők, írók, politikusok töltötték itt a nyarat, lelték gyógyulásukat. Vonzereje gyönyörű fekvésében, szénsavas forrásainak gyógyhatásában, a Balaton-felvidéken termő zamatos, jó boraiban rejlik.

Vince napon - a borról

A bor orvosság

A tokaji aszú a világ egyik legjobb természetes csemegebora. A tőkén aszúsodó, a nemes penész hatására betöppedt, mazsolára emlékeztető szőlőszemek a megnövekedett magas cukor- és savtartalom hatására egyedülállóan finom, harmonikus íz- és zamatanyagok hordozói. A bor készítése nagy szakértelmet igényel, az érlelése nemes penésszel bevont pincékben történik éveken keresztül. Az ászkolás során alakul ki az aszú fő jellemvonásaként a földíz, kenyéríz, amelyet évjárattól és dűlőktől függően egészít ki mandula-, csokoládé-, vagy szentjánoskenyéríz. A borok királya a kellemes gasztronómiai élmény mellett a szintetikus gyógyszereket megelőzően orvosságént is szolgált. Vényre írta fel a doktor, amelyet a patikában lehetett kiváltani. Az aszú gyógyító ereje a különlegesen érlelt alapanyagában és a bor elkészítésének módjában rejlik. 


A modern, tudományos kutatások eredményei igazolják, hogy a mértékletesen fogyasztott vörösbor nemcsak az emésztésünk serkentéséhez és jó hangulatunkhoz járul hozzá, de kedvező hatással van a szervezet szív- és vérkeringési rendszerére is. Ennek oka, hogy a borban antioxidáns hatású, flavonoid nevű anyag található, amely meggátolja a koleszterin lerakódását az erekben, ezenkívül értágító hatása is ismert. Nem mindegy, hogy naponta mennyit fogyasztunk a borból! A francia kutatók véleménye, hogy negyed-fél liter vörösbor szolgál legjobban egészségünkre. Aki viszont egyáltalán nem iszik alkoholt, fogyassza a vörösbor alapanyagát, a kék szőlőt, így szintén megelőzheti az érrenszeri betegségeket. A leggyakoribb fajtái: Kékfrankos, Kékoportó, Kadarka, Pinot Noir, Merlot, Cabernet Franc, Cabernet Sauvignon.





A borivó tízparancsolata

1. Bort sohase igyál éhgyomorra!
2. Ivás előtt ne egyél édes ételeket!
3. Ügyelj a borfajták hőmérsékletére!
4. Bort mindig megfontoltan, lassan igyál!
5. Apró kortyokban élvezd a bor zamatát!
6. A nemes borokat csak tisztán igyad!
7. Tarts mértéket a borivásban!
8. Jobban ízlik a bor, ha közben eszel is!
9. Szeresd, de légy erősebb a bornál! !
10. Gondolj arra egy pillanatra, mennyi verejtékes, nehéz munka van egy pohárnyi magyar borban!

Szent Vince a bor védőszentje

A népszokás

„Ha csorog Vince, tele kamra, tele pince. Ha fénylik Vince, megtelik a pince, ha nem csorog, üres lesz, ha csak csepeg, csorog, kevés lesz a borod.”

A hagyománytisztelő borosgazdák úgy tartják, hogy Szent Vince a bor védőszentje, napja pedig a termésjóslás napja. Ekkor készülődik a tavasz, de legalábbis kezd visszavonulni a tél. Tehát a "szőlővessző pálfordulóján” minden bortermelő vidéknek megvan a maga hagyománya. Sok helyen hívnak papot, aki áldást istentől, hogy jó termés legyen, majd meglocsolja szentelt vízzel a szőlőterületet. (Valahol szentelt borra esküsznek.) A hagyomány szerint ilyenkor nemcsak a mennyiséget, de a termés minőségét is meg lehet jósolni.

„Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince!”  Tehát a gazdák vesszőt metszenek (vincevesszőket), üvegbe teszik, s várják hogy kihajtson. Ha kihajt, akkor a jó termés ígérete mellett a tavaszi fagyoktól is megmenekül a szőlő. A szőlősorok végére szokás hurkát, kolbászt kötni (hogy milyen hosszú), és disznósajtot (hogy milyen telt legyen) kötözni, s ezzel ösztönözni a szőlőfürtöket a növekedésre. Általános azonban a pincejárás hagyománya. A szőlősgazdák ilyenkor egyik pincéből a másikba járva kóstolják egymás borát, és közben áldomást mondanak/énekelnek a jó termésért. (Név nélkül nyilatkozó szakértőnk szerint a régiek, és sokan a maiak közül úgy tartják, hogy Vince napkor sok bort kell inni annak, aki jó szőlőtermést szeretne gazdaságában.)

De ki volt igazából Vince?
Vince vértanú volt, akit Hispániában válogatott módszerekkel kínoztak halálra a keresztényüldözések idején.

Vince, a borok szentje

Legendája az Érdy-kódexben, és ponyvaköltők verseiben maradt fent. Neve jelentése győzedelmes. Arról, hogy volt e az átlagosnál szorosabb kapcsolat Vince és a bor között, nem maradt fent írásos emlék. Mindenesetre erős kultusza alakult ki Európában már az 1000-es évek elején. A Vince-napi regula első hazai írásos előfordulása a pesti ferencesek középkori misekönyvének 1498 tájáról származó kéziratos bejegyzése.
Kutatók gyanítják, hogy neve (Vincent-vinum) miatt hozták össze az emberek a borral (Vin-cent- százszoros bor).


 Burján István visszaemlékezése
Új Magyar Képes Újság
horvátországi magyar hetilap
IX. évfolyam 04. szám 2004. január 22.
(részletek)
„A régi Magyarország néhány határszéli német falujában ezen a napon nem dolgoztak. Misét hallgattak, áldomást ittak. (...)

A drávaszögi Hegyalján a szőlősgazdák ezt a napot tartották legnagyobb ünnepüknek.  

 
„Egyes gazdák ilyenkor kimentek a szőlőskertbe, s annak minden sarkán megmetszettek egy-egy tőkét, néhány vesszőt hazavittek, és meleg szobában rügyeztették. Ennek fejlődéséből, a rügyezés mértékéből azután az őszi termésre következtettek.  Vince napján a tél fele már elmúlt, és ha reggel a kocsi jégen járt, délután meg verebek fürödtek a napfényben, jó termés volt várható. E népi bölcsesség talán azon alapszik, hogy a szőlő valóban akkor éri el a legjobb cukorfokot, ha az éjszakák hidegek, a nappalok pedig melegek. Vörösmarton, hogy minél több napfény jusson a pincébe, ilyenkor szélesre tárják az ajtaját, mert minél jobban besüt a nap, annál több bor lesz a hordókban. A legismertebb Vince-napi regula szerint:
Ha megcsordul a Vince, Tele lesz a pince!
Vagyis, ha ezen a napon olvad, az eresz megcsordul, és jégcsapok keletkeznek, akkor jó és bőséges lesz a bortermés. S ha ez mégsem következett be, a népi találékonyság pótolta az időjárás "mulasztását", a jó gazda egy vödör vizet öntött a présház tetejére, és már csorgott is a Vince!„

 Forrás: katolikus.hu, hhrf.org
/Pécsi Borozó/

Badacsony a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".

 A szeptember második hétvégéjén megrendezésre kerülő, a régió talán legimpozánsabb őszi programot teremtő rendezvénye a Badacsonyi Szüret. A vendégek megismerhetik a régió történelmi, kulturális tradícióit, a borkészítést, gasztronómiai hagyományokat. A rendezvény fő műsorszáma a szüreti felvonulás vasárnap, amelyen a hagyományos ökrösfogat mellett felvonulnak környékbeli települések képviselői lovas kocsikkal, táncegyüttesek, borrendek.

 

Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén.  Gyönyörű, büszke hegyek, omlatag öreg várak, napsütötte,   szőlős déli lankák.

A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, labdázó óriások, Vulcanus fiai, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat.

E nagyszerű tájban a hasonlók közt is legnagyobb, legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony.

Közvetlen a tó partjáról indul lejtője, előbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szélrágta oszlopokban, kőszákokban folytatódjék. A tomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullámszemével visszatekinget rá. Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".

Régészeti kutatások szerint a Badacsony oldala már a kelták idejében lakott volt, de kora vaskori bronzleletek is felszínre kerültek a régészeti és bányászati feltárások során. A kelták idejében már ismert volt a szőlőművelés, majd i.sz. 92-ben Domitianus római császár (a birodalom több más területéhez hasonlóan, az itáliai szőlőtermelők érdekeinek védelmében) az itteni szőlőket kivágatta. Probus császár ide telepített veteránjainak újból engedélyezte a szőlőtermesztést 282-ben. A Badacsonyt és környékét a honfoglalás idején a Vérbulcsú-Lád nemzetség szállta meg, ennek emléke él a hegy délnyugati oldalán lévő Badacsonylábdi helységnévben. A hegy keleti oldalán lévő lakott település neve a Tomaj nemzetségre utalva Tomaj lett. Ez a helységnév a környéken máshol is előfordul, pl. Lesencetomaj, Cserszegtomaj. Írásban először 1317-ben említik Tomajt. A XVIII-XIX. században kezdett Badacsony és az itt termő bor ismertté válni, ami elsősorban a javuló közlekedési viszonyoknak volt köszönhető.

A Badacsonyon különböző éghajlati zónák találkoznak; itt húzódik a mérsékelten nedves-mérsékelten hűvös, továbbá a mérsékelten száraz-mérsékelten meleg klíma határa. A két típus jelenléte különösen szembetűnő a hegy átellenes oldalain: míg a déli, délnyugati részek szubmediterrán vonásokat mutatnak, addig az északi lejtőkön atlanti hatás érvényesül. Az évi csapadékösszeg 650 mm körüli, de az uralkodó széliránynak kitett északnyugati tetőrészeken megközelíti a 700 mm-t. A verőfényes déli lankákon a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, lehetőséget teremtve az évezredes szőlőkultúrának.

  

A szépséges táj  borai   magukban hordozzák a bőséges balatoni napsütés, a sajátos mikroklíma és a bazaltos talaj adta íz- és illatvilágukat, semmi mással össze nem téveszthető jegyeket felmutatva.

A Rózsakő Badacsony egyik nevezetessége,   lapos bazalttömb.

A helyiek szerint a Rózsakő varázserővel bír. "Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."

 Forrás: Badacsony, Badacsony története

Budavári Borfesztivál

Vörös, fehér, száraz vagy édes a bor, szinte mindegy ...  ! Mosolyogva koccintsuk egymás és a magunk egészségére, és büszkék legyünk nemzeti kincseinkre! 

A  Budavári Borfesztivál, Közép-Európa egyik legrangosabb, legnépszerűbb szakmai rendezvénye, művészeti fesztiválja, ahol a számtalan eseményt az emberiség leginkább kultikus terméke, a bor fogja össze 
A szeptember 8-án kezdődő budavári ünnepi forgatagon 15 ország több mint 200 borászata és két színpadon közel hatvan kulturális produkció várja a látogatókat. A hazai nedűk mellett neves borkereskedők és a vendégrégió jóvoltából számos külföldi bor is bemutatásra kerül. A borkínálatban ott lesznek a hazai és a rangos nemzetközi versenyeken érmeket, díjakat nyert borok, valamint készítőik, akik szívesen válaszolnak az érdeklődők kérdéseikre. Díszvendég a Kárpát-medence határon túli magyar borászata.  

Január napjai

Jeles napok januárban:

Újév (január 01.)
Vízkereszt (január 06.)
Szent Antal napja (január 17.)
Piroska napja (január 18.)
Sebestyén napja (január 20.)
Vince napja (január 22.)
Pál fordulása (január 25.)


Népi mondóka
Pálnak fordulása
Fél tél elmúlása
Piroska napján a fagy
Negyven napig el nem hagy.
Ha fénylik a Vince,
Megtelik a pince.
A ködös január
Nedves tavasszal jár.

A bor védőszentjének tartott Szent Vince napja a borosgazdák hagyományos termésjósló napja. Bálint Sándor néprajzkutató szerint a szentet "ősidőktől kezdve úgy tisztelték, mint aki legyőzi a tél sötét hatalmait és előkészíti a lassan közeledő tavasz útját. Nevének a vinum=bor szóval rokon hangzása magyarázza, hogy a szőlőművesek Vince névnapjának időjárásából a következő bortermésre szoktak jósolni."

A hagyománytisztelő szőlőművesek e napot tekintik a "szőlővessző pálfordulójának". A tájegységenként eltérő hagyományban - a kötelező mulatozáson felül - van néhány közös vonás: mindenütt az adott nap időjárásából és a mulatozás végén metszett "vincevesszők" állapotából jósolják a szüret gazdagságát, majd a szőlővesszőket öblös szájú üvegbe téve várják, hogy azok kihajtanak-e. Ha igen, a tavaszi fagyoktól sem kell tartania a gazdának.