Pünkösdi népszokások

A pünkösd az egyház tanításában a Szentlélek, a népszokásokban pedig a nyárköszöntés az ünnep lényege.


Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektől duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.

Jól tudták a régiek, ilyenkor meg kell állni egy pillanatra. A nagy nyári munkák előtt ünnepelni kell. Köszönteni az új életet, imádkozni a bő termésért, gyermekáldásért. Erre szolgált a pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. A templomokban évről évre megemlékeztek erről a napról, a lángnyelveket a pünkösdi rózsa szirmaival helyettesítették, a Szentlélek jelképeként fehér galambot repítettek szabadon. A lányok és asszonyok bíborvörös ruhába öltöztek, befont copfjukat a hagyomány szerint a bal vállukra kanyarítva, a férfiak felöltötték ünneplőjüket és kezdődhetett a mulatság.

A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz. Több elemük a kereszténység előtti időkbe nyúlik vissza. Visszavezethető a római floráliákra: a floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt, a növényvilág és a virágok (tágabb értelemben a termékenység) istennőjét köszöntötték. Az istennő görög nevén Khlóris, azaz Zöldellő, Viruló.

Pünkösdi jelképek

 

Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.

Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.

Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

Májusfa
Pünkösd jelentőségét növelte a májusfaállítás, amely egyaránt jelen volt május elején és pünkösdkor, csak a 20. században vált le az ünnepről. Gyakoriak voltak a bálok és párválasztási szokások is kötődtek a jeles naphoz. A kétnapos ünnepen tilalmak léptek életbe: tilos volt állatokat befogni és kenyeret dagasztani. A májusfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Általában az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokon lányoknak is állítottak fát. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte.

Pünkösdi király
A legelterjedtebb a középkor óta ismert szokás a királyválasztás volt, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás, de leginkább lovas számokon) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Jókai Mór Egy magyar nábob című regénye pontosan beszámol ezekről az egy évig érvényes előjogokról: a király ingyen ehetett és ihatott a kocsmákban, a kontót a közösség fizette; társai őrizték marháit és lovait; hivatalos volt az ünnepségekre; nem kapott testi fenyítést csekély vétség esetén; és nem utolsó sorban tisztelet övezte.

Pünkösdi királynéjárás
Dunántúlon a pünkösdi királynéválasztás volt szokásban. A lányok házról házra jártak, az élén a pünkösdi királynéval. Eredetileg 4 nagyobb lány (később több) körbevisz a faluban egy ötödiket. A királynéi cím nem a legszebbet, hanem a legkisebbet illette. A lányok fehér ruhát öltöttek, a királynő feje felé piros kendőt tartottak vagy lefátyolozták arcát. A házaknál megálltak énekelni, cserébe pedig tojást, szalonnát vagy pénzt kaptak. Az Alföldön és Északkelet-Magyarországon nem volt divatos e szokás, sőt, egyáltalán nem alakult ki egységes hagyomány. Összességében elmondható, hogy szintén végigjárták a házakat adomány fejében, ám a menet lehetett vegyes, leányok és legények egyaránt részt vettettek benne. Gyakran a pünkösdi király és királyné együtt vonult az élén, társaik pedig lakodalmas menetet imitáltak. Ezt a szokást pünkösdölésnek nevezik.

Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűztek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám. Néhol a lányos házakra tettek ki zöld ágakat.

Törökbasázás, borzakirály, rabjárás
Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.
A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mentek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal tértek haza.
A borzajárás során körbekísértek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra jártak.

Magyarok Nagyasszonyának Ünnepe

A hagyomány szerint Szent István király halála előtt, Szűz Mária oltalmába ajánlotta koronáját és országát.



 Őseink ezt a felajánlást szent örökségként adták át nemzedékről nemzedékre. Vaszary Kolos bíboros, prímás kérésére a Szentszék is elismerte a Mária - tiszteletnek ezt a nemzeti jellegét, és XII. Leó pápa 1896-ban külön ünnepet engedélyezett, Szent X. Piusz pápa az ünnepet október 8-ára tette át. 1980-ban II. János Pál pápa ezen a napon szentelte fel a Szent Péter bazilika altemplomában az új magyar kápolnát, a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére.

Zenei Világnap - október 1.

 A zene kincs, sokféle muzsika öleli körül mindennapi életünket, bátorít, lelkesít, vigasztal, szeret minket, embereket. A zene a legjobb barátunk, mindig segít, mellettünk van, bennünk él.

A Zenei Világnap ünnep. A ZENE ünnepe.

           Az 1970-es évek elején Jehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére lett október 1. a zene világnapja. Ilyenkor a világ valamennyi koncerttermében felcsendül a muzsika.

"Mindenik embernek a lelkében dal van
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének
Az hallja a mások énekét is szépnek. "

/Babits/

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

Március 25-e Jézus fogantatásának ünnepe. Régi magyar neve, Gyümölcsoltó Boldogasszony, és a hozzá fűződő gazdag hiedelemanyag mutatja, hogy az oltás, szemzés hagyományos napja volt e tájon. A jámbor néphit szerint azért, mert Mária is ezen a napon fogadta méhébe Jézust.

 A magzat fogantatásához kapcsolódó analógiás mágia, valamint az évszázados megfigyeléseken alapuló népi bölcsesség szerint ezen a napon indul meg igazán a mezõk növényeinek növekedése, ekkor érdemes gyümölcsfát oltani, szemezni. Ekkor használták fel a február 10-én, Skolasztika névnapján levágott, és a pincében tartott oltóágakat. A reggeli mise után, akit tehette indult a gyümölcsösbe oltani. A régi szõlõ és gyümölcsgazdák azt vallották, hogy "az ember ilyenkor Szûz Máriával olt almát."
A göcseji néphit szerint az ekkor oltott fát nem szabad letörni vagy kivágni, maguktól kell elkorhadniuk. Ha mégis kivágják, vér folyik belõle. Székelyföldön az e napon oltott fákra rontás ellen piros szalagot kötöttek

A tápiógyörkiek féregûzõnek használták a lemetszett gallyacskákból rakott tüzet, Szegeden a méhek mézelõ kedvét serkentették a kaptár elé állított gallyal.

A Bánátban ugyancsak a tudomány által analógiás mágiának nevezett bûbájjal éltek: vörösbort ittak, hogy az újonnan ültetett fák vére növekedjék, pattogatott kukoricát ettek, hogy a rügyek kipattanjanak. A meddõ asszonyok sem maradtak tétlen, föltétlenül a férjükkel háltak ezen a napon.

A pásztorok is ehhez a naphoz kötik a tavasz kezdetének egyik pillanatát: „Gyümölcsoltó indítja meg a mezõt a növekedésre. Gyümölcsoltó elõtt, ha vasharapóval húzzák is kifelé a füvet, akkor se gyün ki a fõdbül. De ha elmúlt gyümölcsoltó, akkor, még ha kalapáccsal verik vissza, akkor is eljön." A hal is felveti már magát a vízben, mondták a halászok.

Gyümölcsoltó Boldogasszony hozza haza az énekesmadarakat is. A budaörsi gazdák kitárt istállóajtóval fogadták Isten madarát, a fecskét. Számos idõjárással kapcsolatos jóslat is kötõdik ehhez a márciusi naphoz, a délvidéken például a hangos békakuruttyolásból még 40 napi hideg idõre következtettek. Gyimesben úgy gondolták, ha rossz idõ van, akkor kellemetlen tavaszra lehet számítani. És mivel mindennek az ellenkezõje is igaz, az Ipoly mentén azt vallották, hogy Gyümölcsoltó hidege, a téli hónapok megölõje.

Hal és Borünnep

2014. június 19-22. között ez évben is megrendezésre kerül a Balatoni Hal és Borünnep Balatonfüred - Tihany - Csopak - Paloznak helyszíneken. A programsorozat célja, a kultúra, a bor- és gasztronómia minél szélesebb körben történő megismertetése.

A Balatonban 41 halfaj él. A leghíresebb a fogassüllő, köves tófenéken érzi igazán jól magát.  A balatoni horgászok horgára leggyakrabban keszeg akad. Parti zónában ívik a csuka is

A Balaton legnagyobb testű hala a harcsa, ragadozóhal. A Magyar Tenger egyik legősibb hala azonban a garda, a pontyfélék családjába tartozik. Teste karcsú, ezüstös, kb. 20-25 cm. A garda nagy csapatokban az ősz végén ér - mélyebb vizet keresve- a tihanyi-kútba, vagy annak környékére.

 

 

  

Pünkösd ünnepe

Húsvét után, az 50. napon ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét. Ez az ünnep a pünkösd, az egyházi év harmadik legnagyobb ünnepe. A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a tüzes nyelvek jelképezésére égő kócot, rózsákat és ostyát hullattak a magasból, néhol fehér galambokat eresztettek szét a templomban. Szimbolikus növénye a pünkösdi rózsa, szirmával a szentlélek tüzének lángnyelveit jeleníti meg. A néphagyomány pünkösdkor köszönti az élet megújulását.

Pünkösd ünnepét a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele utána Szentlélek leszállt az apostolokra. Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték a Pészach utáni ötvenedik az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.
A magyar pünkösdi szokásokban a keresztény szokások keveredtek az ősi, pogány szokásokkal, a már meglévő pogány hagyományokra épültek rá a keresztény elemek, és olvadtak össze egy ünneppé.
Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.
A középkorban a Szentlélek eljövetelét megelőző szél zúgását kürtökkel, harsonákkal utánozták. A lángnyelveket égő kócok jelképezték, melyeket a templom padlásáról eresztettek alá a hívek közé.

Pünkösd szombatja is félig ünnep volt. A múlt században ezen a napon még általános volt hajnalban, a Tiszában való fürdés, hogy elkerülje a fürdőzőt minden betegség. A lányok is megfürödtek ilyenkor a Tiszában. Se menet, se jövet, se fürdés közben egy szót sem szóltak, abban a hitben, hogy így nem fog rajtuk semmiféle rontás.

Pünkösd jelképei, Pünkösd ételei

Néhol már ősszel koszorúba font gesztenyét tesznek a verembe, hogy pünkösdkor a ház előtt vagy az utcán fogyasszák el. A Pünkösd hagyományos étele a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender, a tésztákat friss gyümölccsel - eperrel, cseresznyével - töltötték meg.

Pünkösdi jelképek

• Pünkösdi rózsa: pünkösdi rózsát szoktak a mosdóvízbe szórni, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
• Fehér galamb: a templomban sok helyen a Szentlélek jelképeként fehér galambokat engedtek szabadon.
• Zöld ág: nyírfaágat, gyümölcságat, bodzát tettek pünkösdkor a házakra, az istállókra, hogy távol tartsák tőlük az ártó, gonosz szellemeket.

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában.  
 

A Pünkösdikirályné járás.

A legszebb kislányt választották meg kiskirálynénak, ami nagy tisztesség volt. Mise után házról házra jártak jókívánságokkal, versekkel, énekekkel köszöntve a háziakat, virággal szórták be a szobát. A játék végén a háziak megkérdezték a lányokat: Hadd látom a királynétokat édes-e vagy savanyú? Fellebbentve a díszes kendőt megcsiklandozzák a kislány állát. Ha a királyné mosolyog, de a fogát a világért sem villanthatja ki, megnyugszanak a háziak, mert jó lesz a termés. Ekkor a háziak almát, tojást, kolbászt, pénzt ajándékoztak a jókívánóknak.

Pünkösdikirály választás

Amolyan legényvirtus volt, lovas versennyel, tűzugrással, tekézéssel. Aki a legderekabbnak bizonyult, egy évig ingyen ihatott a falu kontójára és minden mulatságra hivatalos volt. A pünkösd az udvarlás, párválasztás ideje. Ilyenkor enyhültek a szigorú szabályok, a leányok bátran mutatkozhattak választottjukkal. A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is.


 Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik, csupa olyat, amiben megkapaszkodhatunk és amik által továbbléphetünk. Most majd Pünkösdvasárnap és hétfő után, a keddek és szerdák hétköznapjaiban.

 

Karácsony üzenete

Az ünnepeknek jelentőségük van életünkben..
Olyan különleges alkalmak, amelyek felszínre hozzák a lelkünkbe rejtett titkokat.      


Jól csak a szívével lát az ember...

Azzal, hogy elfogadjuk magunkat és embertársainkat, megtapasztaljuk a belső béke hatalmát. Elhagyjuk előítéleteinket, és emberi kapcsolatainkban megtanulunk a szívünkkel látni.

“Művészet-e a szeretet? Ha igen, akkor tudást és erőfeszítést igényel. Vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve, olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, beleesik? (…) Az emberek nagy többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja. Nem mintha nem volna nekik fontos a szeretet. Élnek-halnak érte; boldog és boldogtalan szerelmi történetek garmadáját nézik végig a moziban, a szerelemről szóló bárgyú dalok százait hallgatják meg – azt azonban jóformán senki sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.” (Erich Fromm)

“Azért szeretünk valakit, mert fáradunk érte, és azért fáradunk érte, mert szeretjük.” (Erich Fromm)

 

Zenei Világnap - október 1.

 A zene kincs, sokféle muzsika öleli körül mindennapi életünket, bátorít, lelkesít, vígasztal, szeret minket, embereket. A zene a legjobb barátunk, mindig segít, mellettünk van, bennünk él.

A Zenei Világnap ünnep. A ZENE ünnepe.

           Az 1970-es évek elején Jehudi Menuhin világhírű hegedűművész kezdeményezésére lett október 1. a zene világnapja. Ilyenkor a világ valamennyi koncerttermében felcsendül a muzsika.

"Mindenik embernek a lelkében dal van
És a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének
Az hallja a mások énekét is szépnek. "

/Babits/



A zene nagyban befolyásolja érzéseinket,gyógyítja a lelket és a lélek ha rendben van, a test is egészséges. 

Fiatal korban általában,harsogó dübörgő zenét hallgatunk,hisz az életünk is olyan  .A zene testi és lelki közérzetünkre egyaránt hatással van. Egy gyermek ösztönösen, tudja, hogy neki mi a jó. Azokat a hangokat ismételgeti, amikre neki esetleg pont szüksége van. Ma már tudományos körökben is egyre jobban ismert a zene gyógyító hatása, a zene stresszoldó, izomlazító, nyugtató, altató, depresszióellenes hatásáról is egyre többet tudunk. Persze ellentétes hatások is előidézhetők. A zene feszültségkeltő szerepe is ismert, például a filmek kísérőzenéje révén. Az egyén felelőssége, hogy az állapotának, hangulatának, igényeinek megfelelő zenét válassza és a zenész felelőssége, hogy zenéjével mit idéz elő.

A zene egyfajta különösen hatékony kommunikáció amely képes mind a zenész, mind a hallgatók lelkében hangulatokat teremteni, változásokat előidézni. Míg a beszéd az értelmünket célozza meg, addig a zene elsősorban érzelmeinkre és azon keresztül a többi lelki folyamatunkra hat. Ez a hatás hangok, hangközök, ritmus és egyéb zenei eszközök segítségével érhető el, de a hangsúly nem ezeken van, ezek csak a hordozói annak a tartalomnak, amit a zenével közvetítünk.

A legtöbb ember hallgat zenét. Azért tesszük ezt mindannyian, mert valamit kapunk ezáltal.  … A zene az érzelemvilágunkra való hatása által képes minket bárhová elrepíteni. Olyan érzelmeket tud kiváltani, amik esetleg a zene hallgatása nélkül nem jelentek volna meg bennünk. A zene tehát az érzelmi életünk gazdagításában nyújthat nagy segítséget. Különösen fontos ez a mai, túlzottan intellektuális irányban eltolódott világunkban, ahol a logikus dolgok és a tudás mellett az érzelmek sokszor háttérbe szorulnak. A zene segíthet a szív és a fej helyes egyensúlyának megtalálásában.

Hal és Borünnep. 2013.

  Balatoni Hal és Borünnep Balatonfüred - Tihany - Csopak - Paloznak .

A hal  és borünnep célja a kultúra, a bor-és gasztronómia minél szélesebb körben történő megismertetése.

  

Balatonfüred település Veszprém megyében, a balatonfüredi kistérség központja. A Balaton egyik leglátogatottabb üdülőhelye a Balaton-felvidéken. A Balaton északi partjának történelmi hangulatot árasztó kisvárosa több mint kétezer éves múltra tekint vissza. Jelentős településsé a 19. században vált, amikor a hazai kulturális és társadalmi élet egyik legjelentősebb központjaként tartották számon. Híres költők, írók, politikusok töltötték itt a nyarat, lelték gyógyulásukat. Vonzereje gyönyörű fekvésében, szénsavas forrásainak gyógyhatásában, a Balaton-felvidéken termő zamatos, jó boraiban rejlik.

Június 21. A Zene európai ünnepe

1982-ben tartották először Franciaországban. Maurice Fleuret francia zenetudós javasolta, hogy a nyár első napját a világon mindenütt köszöntsék zenével. Az ötlet Jack Lang, akkori francia kulturális miniszter támogatásával valósult meg.

 A zene egyfajta különösen hatékony kommunikáció amely képes mind a zenész, mind a hallgatók lelkében hangulatokat teremteni, változásokat előidézni. Míg a beszéd az értelmünket célozza meg, addig a zene elsősorban érzelmeinkre és azon keresztül a többi lelki folyamatunkra hat. Ez a hatás hangok, hangközök, ritmus és egyéb zenei eszközök segítségével érhető el, de a hangsúly nem ezeken van, ezek csak a hordozói annak a tartalomnak, amit a zenével közvetítünk.

A legtöbb ember hallgat zenét. Azért tesszük ezt mindannyian, mert valamit kapunk ezáltal.

Karácsonyi vásárok

Az ünnepi hangulatot talán a karácsonyi vásárok tudják a legjobban átadni: színek, hangok, ízek varázslatos kavalkádja ejt ámulatba és teremt téli csodákat.

Karácsonyi vásárok Bécsben

  A kandírozott gyümölcsök, vattacukor és egyéb finomságok aromája járja át a vásárokat. A fabódékban találjuk a hagyományos karácsonyi puncsokat, a sült gesztenyéket és megannyi varázslatos karácsonyi díszt és kézipari terméket.

A brüsszeli téli csodák

Brüsszel szívében minden év telén megtartják a Téli Csodákat, idén november 26.-tól január 2.-ig. A Sainte Catherine és a Marché aux Poissons tereken. Az idelátogatókat jégpálya és karácsonyi vásár várja. Meleg és barátságos légkörben megannyi terméket árusítanak itt.

A piac maga vidám fényekkel van díszítve, finom illatok keringik be és rengeteg standon ígér igazi ünnepi hangulatot. 


Francia karácsonyi vásárok

A Franciaországban megrendezésre kerülő karácsonyi vásárokat Marché de Noël-nek nevezik, Fantasztikus hangulatot sugároz a gall ízű vásár, nem beszélve a karácsonyi szezonban árusított finom borokról. A legtöbb francia városban rendeznek karácsonyi vásárt november végétől december végéig.
Párizsban, Lille-ben és Mulhouse-ban vannak a legnagyobb és legnépszerűbb karácsonyi vásárok.
 

50 karácsonyi vásár Berlinben

A német fővárosban több mint 50 karácsonyi vásár kerül megrendezésre. Egy népszerű vásár a Kaiser Wilhelm emléktemplom mellett, vagy a Gendarmenmarkt-on található. A forralt bor és a sült fahéjas csillagok illata kísérti az idelátogatót. Kézműves standok, szórakozási lehetőségek és karácsonyi ajándák-standok (Yuletide dekorációk, dísztárgyak, játékok, kiegészítők) várják a vendégeket.

A Weltbrunnen szökökút melletti színpadon Advent minden hétvégéjén mini-koncertek kerülnek megrendezésre, gyermekkórusok, jazz zenészek lépnek fel az emberek szórakoztatására. A berlini karácsonyi piacok a mennyei zenéktől és illatoktól válnak felejthetetlenné.
 
Karácsonyi vásár az olasz Trentoban

A hegyek közt megbújt romantikus olasz város meleg ünnepi légkörrel vonzza Karácsony táján a turistákat. Csak el kell látogatunk a trentoi Piazza Fiera vásárba és felfedeznünk a mágikus világi illatokat, ízeket, színeket és fényeket. A karácsonyi várakozás nem is telhet ennél szebben.
 

Budapesti karácsonyi vásárok

Európa egyik legnépszerűbb karácsonyi vásárait Budapesten rendezik meg minden évben, a Vörösmarty téren. Több mint 100 fapavilon vonzza a látogatókat egyedülálló folklór és iparművészeti termékekkel. Karácsonyi díszek, apró ajándékok, gyertyák, kesztyűk, sapkák, kovácsoltvas és fonott termékek kavalkádja ejti ámulatba a vendégeket. Olyan különleges termékeket kapni itt, mint sehol máshol a világon.

Megtapasztalhatod a tél igazi csodáit, megkóstolhatod az igazi magyaros ételeket, amelyeket zsűri értékel. Szomjadat forralt borokkal olthatod, desszertnek pedig érdemes megkóstolni a kürtőskalácsot, sült gesztenyét vagy mézeskalácsokat. Amikor a színes pavilonok közt sétálsz érdemes magadnál tartanod a forralt bort és a lángost, miközben magadba szippantod az ünnepi hangulat varázsát. Előadások, táncok, népi énekesek, kórusok szórakoztatnak.

Egy óriási karácsonyfa és adventi koszorú világít a tér közepén, különleges világítástechnikával, hogy a látogatók az egész Advent alatt megtapasztalhassák az ünnepi hangulatot. November közepétől december végéig tart a budapesti karácsonyi vásár.

forrás: bien.hu

Imre Beáta

Birsünnep, a birs az ősz ajándéka

A birs a Kaukázusi hegyvidék enyhébb éghajlatú tájain őshonos. Ezen a tájon azóta is megterem a szabálytalan alakú, göröngyös felszínű eredeti változat.
A birset először görög leírásokban találjuk (i.e. 600) mint házasságkötési szertartások fontos részét. Az ifjú párnak átnyújtott birset a menyasszony az intelligens utódok fogantatása érdekében elfogyasztotta.
Termesztése Mezopotámiában már az alma termesztésbe vétele előtt megkezdődött.
A közel-keleten szívesen fogyasztják és rendszeres kiegészítője a német és a dél-afrikai konyhának is. A birs savassága ugyanis kellemesen ellensúlyozza az említett népek körében oly népszerű zsíros ételeket.

Táplálkozástani értéke
Emésztési panaszokra, elsősorban savhiányra a középkor óta fogyasztjuk. Különlegessé teszi magas P-vitamin tartalma, amely antioxidánsként gátolja a szervezet öregedési folyamatait és elősegíti a C-vitamin hatásának kifejtését. Ezen kívül kiváló A-, B1-, B2-, B3-, C- és E-vitamin forrás.
Gazdag ásványi anyagokban (réz, vas, kálium, foszfor) és a vérkeringést serkentő, a szervezet méregtelenítésében fontos szerepet játszó pektinben.

Érdekességek

A birs már az ókorban is a boldogság, a szerelem és a termékenység szimbóluma volt.

Azt tartotta az athéni törvény, hogy a menyasszonynak a nászéjszakán a hálószoba küszöbén el kell fogyasztania egy birset, hogy az asszony a férjét annyi gyerekkel ajándékozza meg, ahány mag a birs magházában van.

A gyümölcs a részegségen is segített állítólag: „A birs, ha iszogatás közben eszed, megakadályozza a bor gőzét, hogy a fejedbe szálljon” (Simon Seth, 11. századi orvos)

A birs tudományos neve azt jelenti: krétai alma.

A szüret

A szüret nem csak komoly munka, hanem régi népszokásunk és ünnepünk. Az édes szőlő, és az ebből készülő isteni nedű, a bor ünnepe. A szőlőföld tulajdonosa ekkor az egész éves munka, fáradozás eredményét aratja le. A szüret mindig is fontos ünnep volt számunkra, és szerencsére mindmáig megőrizte ezt az örömteli jellegét szerte az országban. Talán nincs egy másik nemzeti himnusz a világon a magyaron kívül, amely azért mond köszönetet istennek, mert borral és bőséggel ellátta az országot.

A szüret hagyományosan Szent Mihály napján, azaz szeptember 29-én kezdődik, azonban ma már a legtöbb helyen korábban, szeptember közepén is neki kezdenek a nagy munkának. A kemény munka mellett jut idő vidámságra és jókedvre is, ebben az időszakban több helyen szerveznek szüreti mulatságokat, felvonulásokat és fesztiválokat.

A kisebb földeken a család és a barátok még ma is együtt szüretelnek. Az emberek együtt szedik le a szőlőt, amit nagy dézsákba tesznek, és innen viszik tovább feldolgozásra. A szüreti mulatsághoz hozzátartozik az étel, ital, ének és tánc.

Szeptember 29. Szent Mihály napja

 

Szent Mihály arkangyal ünnepe. Az első évezred fordulóján lett az egyház ősi oltalmazója mellett a halottak szószólója is, a túlvilágra költöző lélek kísérőtársa, kalauza, bírája. Az Utolsó Ítélet angyalaként a lélek jó és gonosz cselekedeteit mérlegeli. Innen ered halottszállító saroglya Szent Mihály lova elnevezése.

A középkori Mo.-on Szent István korától nagy kultusza volt. A 18. sz. közepéig Szent Mihály napja hazánkban parancsolt ünnep volt.

Ezzel a nappal kezdődött az ún. kisfarsang ideje, a lakodalmak őszi időszaka, amely Katalin napjáig (november 25-ig) tartott.
Szent Mihály napja a gazdasági év fordulója. A Szent György napkor legelőre hajtott állatokat ilyenkor hajtották haza. Ez a nap a pásztorok elszámoltatásának, szegődtetésének időpontja is volt. Szent Mihály napja a cselédfogadás egyik időpontja. A Bács megyei Topolyán, ha valaki arra kényszerült, hogy költözködjék, azt mondták neki: „No ennek is már Szent Mihály van”.

A gyergyói pásztorok pl. Szent Mihály napján tartották a farkasünnepet, hogy a csordát a hazatérés idejére megvédjék a farkasok kártételeitől.

Göcsejben azt tartották, hogy annak, aki Szent Mihály napján mosott, kisebesedett a keze, aki pedig mángorolt, annak a háza felett egész éven dörögve pihentek a fellegek.

Sokféle időjárással kapcsolatos szólás, közmondás ismeretes Szent Mihály napra vonatkozóan. Az Ipoly menti falvakban úgy tartották, ha a fecskék még nem mentek el Szent Mihályig, akkor hosszú őszre lehet számítani. Bácskában úgy mondják: Szent Mihálykor keleti szél - Igen komoly telet ígér.
Szent Mihály napja után a fű akkor sem nőne tovább, ha harapófogóval húznák.

Az őszi vetésre az előtte levő vagy utána következő két hetet tartják a legalkalmasabbnak.

 

 

Születésnap

A születés évfordulóját már az ókorban is megülték, főleg a rokonok, barátok társaságában, akik átadták ajándékaikat, és tolmácsolták a jókívánságaikat. A születésnapi ünnepségeket egykoron sokfelé azért tartották meg, hogy az ünnepeltet megvédjék a veszélytől, a gonosz szellemektől, akik a születésük napján különösen vonzódnak az emberhez. Először csak a királyokat tartották olyan fontos személyeknek, hogy ünnepséget rendezzenek számukra, és sokfelé a koronázás évfordulóját is születésnapként ünnepelték. Görög feliratok tanúsítják, hogy a Ptolemaioszok Egyiptomban, valamint Kis-Ázsiában Kommagené és Pergamon királyai már az i.e. a 3. században más-más napon ünnepelték a születésnapjukat és a trónra lépésüket. A régi rómaiaknál az ünnepelt és az ünneplők fehér ruhát öltöttek, a házi isteneket koszorúkkal díszesítették fel. Egyes híres és nevezetes férfiak - császárok, jeles hadvezérek - születésnapját nyilvánosan ünnepelték. Később világszerte általánossá vált a születésnap ünneplése, és ez a szokás a gyermekek esetében ma is megmaradt. Az első gyermek születésnapi zsúrokat Németországban tartották. A születésnapi kellékek a világ különböző tájain hasonlóak egymáshoz: a gyertyák arra szolgálnak, hogy a jókívánságokat felvigyék az Istenhez; a játékok megmutatják, mennyit fejlődött az előző évhez képest a gyerek; a fülhúzások, csípések, veregetések mind-mind jó szerencsét hoznak az elkövetkezendő évben. Bizonyos szokások azonban országonként is kialakultak. Az angolok az ünnepi tortába szimbolikus tárgyakat sütnek, aki például pénzt talál a süteményben, gazdag lesz. Az ünnepeltet annyiszor dobják fel a levegőbe, ahány éves, ez után még egyszer, hogy szerencsés legyen, majd ráadásként „az öregember kókuszdiójáért”. Skóciában annyi egyfontos bankjegyet kap a gyermek ahány éves, plusz egyet, hogy szerencsés legyen. Ezen kívül minden egyes betöltött évért egy paskolás jár a fenekére. Írországban a kisgyereket fejjel lefelé emelik fel és imitálva a padlóra "ejtik" a jószerencse érdekében. A „leejtések” száma a gyermek életkora, plusz egy az extra, a szerencséért. Németországban egész nap égnek a születésnapi gyertyák, melyeket már hajnalban meggyújtanak. A tortán annyi gyertya van, amennyi éves a gyerek, plusz egy a jó szerencséért. A vacsora után mindenki elénekli a születésnapi dalt, majd az ünnepelt elfújja a gyertyákat. Ha elsőre sikerül kioltani valamennyit, a kívánsága teljesülni fog. Az ajándékok kibontása után elkezdődik a mulatság. Ugyancsak Németországban, ha egy férfi eléri a 30 éves életkort, és még nincs barátnője, akkor tisztára kell takarítania a városháza lépcsőit. Közben a barátai kőzúzalékot szórnak a lépcsőkre, a takarítás végeztével is. Így minden lány láthatja, hogy a férfi már 30 éves és még sincs barátnője, pedig jól tud takarítani. Hollandiában az 5, 10, 15, 20 és 21 születésnap éveit "korona" éveknek nevezik. A korona évi születésnapokon az ünnepeltnek különösen nagy ajándék jár. A házat és az ünnepelt ebédlőasztalnál lévő székét virágokkal, szalagokkal, léggömbökkel díszítik fel. Az iskolában enni kap osztálytársaitól, a tanítója szalagokból, virágokból készített születésnapi sapkát vagy kalapot ad neki. Norvégiában a születésnapját ünneplő gyerek kiáll az osztály elé, választ egy társat, akivel egy keveset táncol, miközben az osztály a boldog születésnapot énekli. Dániában zászlót tűznek az ünnepelt házára. Az ajándékokat az alvó gyermek ágya köré teszik, hogy ébredéskor azokat lássa meg elsőként. Litvániában a születésnapját ünneplő személy ajtaja körül virágfüzérek lógnak. Az ünnepelt egy feldíszített székben ül, amelyet a családtagok háromszor felemelnek. Olaszországban a gyermek fülét annyiszor húzzák meg, ahány éves. Az azeriek a születésnapi partikon kapott ajándékokat sem csomagolják ki, nehogy zavarba hozzák az ajándékozót. Még a gyerekek is kerülik az ajándék megnézését, nehogy megbántódjék az ajándékozó, ha nem tetszik nekik az ajándék. Afrika különböző részein a születésnap helyett a gyermekcsoportok számára avatási ünnepséget tartanak. Amikor a gyerekek elérnek egy bizonyos életkort, megismerik és megtanulják törzseik törvényeit, szokásait, hiedelmeit, dalait, táncait. Dél-Afrikában a gyerek 21. születésnapjára egy papírból, alufóliából, fémből, ezüstből vagy aranyból készült kulcsot kap ajándékba, mely arra utalás, hogy az ifjú készen áll kinyitni jövője kapuját. Dél-Amerikában az argentin lányok, ha 15 évesek lesznek, a tiszteletükre rendezett összejövetelen apjukkal és a fiúkkal keringőt lejtenek. Brazíliában dívik a fülcimpa meghúzása, s az ünnepelt gyerek az első süteményt, vagy tortaszeletet legjobb barátjának, vagy legkedvesebb rokonának, de rendszerint a szüleinek adja. Uruguayban a keringőn kívül, a rituáléhoz tartozik a születésnapi torta gyertyákkal, a villany leoltása, majd a boldog születésnapot dal eléneklése. Az ünnepelt elfújja a gyertyákat, majd a vendégek megtapsolják vagy megéljenzik, néhányan tréfálkoznak, hangosan fütyörésznek, és megérintik az ünnepelt vállát vagy a fejét. Ecuadorban a lányokat 15. születésnapjukon rózsaszín ruhába öltöztetik, apjuk adja rájuk az első magas sarkú cipőt és keringőznek lányukkal. Guayanaban a születésnapot ünneplők jelmezt viselnek, és speciális húsos currys rizst és jellegzetes tortát esznek. Közép-Amerikában, a mexikóiak rendszerint a mennyezetről lelógatott papírmaséból készült állatot, ún. pinátát ütögetnek, mely meg van töltve különféle nyalánkságokkal. A születésnapját ünneplő gyerek szemét bekötik, és a gyerek addig üti a pinátát, míg nyílást nem tör rajta. Ezután az összes gyerek osztozik az édességeken. Amikor egy lány betölti a 15. évét, nagy társaságot hívnak össze, s mint fiatalasszonyt mutatják be mindenkinek. Az apa keringőt táncol vele. Panamában is divat a pináta és a nagy parti. A pináta a gyerekre hasonlít, tele van kandiscukorral és konfettivel, amelyet vagy bottal ütnek vagy szalagokkal húzogatnak. A süteményeket jégkrémmel szolgálják fel. Puerto Ricoban annyiszor paskolják meg az ünnepelt gyerek karját, ahányadik születésnapját ünneplik. A nagy ünnepségnek része az ünnepi vacsora is. Kubában hasonlóan ünneplik a születésnapokat, mint az USA-ban. Észak-Amerikában, az Egyesült Államokban egy tortát készítenek, melynek tetejét annyi gyertya díszíti, ahány éves az ünnepelt, aki az ünnepi dal után elfújja a gyertyákat. Itt is elterjedt az a hiedelem, miszerint, ha az első elfújásra az összest sikerült elfújnia, kívánsága teljesülni fog. Kanadában Új Skócia, Prince Edward-sziget és Újfundland lakói a születésnapjukat ünneplő gyerekek orrát bekenik vajjal, hogy szerencsések legyenek. A bevajazott orr ugyanis túl csúszós ahhoz, hogy elkaphassa a gonosz. Quebec tartományban a gyermek születésnapján minden betöltött évéért egy puncsot kap, plusz egyet, hogy szerencsés legyen. A kínaiaknál a születésnapját tartó gyereket pénzajándékkal lepik meg. Az ebédre hívott rokonok és barátok ebédre nudlit esznek, és az ünneplő gyereknek hosszú életet kívánnak. Vietnámban mindenki újév napján tartja születésnapját, mert vagy nem tudják, vagy nem ismerik születésük pontos dátumát. Az újszülött újév napján lesz egyéves, függetlenül attól, hogy mikor született. A gyermekek évének az adott évre érvényes hold naptár szimbólumának az évét tekintik. Az új év első reggelén a szülők gratulálnak a gyermeknek, hogy egy évvel idősebb lett, és a szülők, rokonok, barátok piros borítékokkal ajándékozzák meg, melyben szerencsepénzt talál. Nepálban, hogy szerencsés legyen a gyerek, az ünnepelt homlokára színezett rizsjoghurtból rajzolnak egy jelet. A Fülöp-szigetek keleti és nyugati részén élők, ugyancsak nudlit készítenek, amely a hosszú életet jelképezi, a lakást léggömbökkel díszítik fel, és pinátát lógatnak alá. Az ünnepség előtt a család misére megy, hogy hálát adjanak Istennek. Japánban az esemény tiszteletére a gyerek vadonatúj ruhát visel, és családi körben meglátogatják a sinto szentélyt. Indiában a születésnapját ünneplő gyerek színes ruhában megy iskolába, és egy igaz barátja segítségével osztálytársainak csokoládét oszt szét. Oroszországban sohasem szabad a tényleges dátum előtt megünnepelni a születésnapot, mert nem biztos, hogy megéri az ünnepelt. A születésnapon pitével kínálják a vendégeket a jókívánságokkal feldíszített helyiségben. Izraelben a kis gyereket székre ültetik, melyet annyiszor emelnek fel, majd tesznek le, ahány éves a gyermek, ráadásul még egyszer, hogy a jó szerencséje érdekében. Új-Zélandon a torta, gyertya és hamisan elénekelt dal után annyi tapsot kap az ünnepelt, ahány éves, plusz egyet, hogy szerencsés legyen.

Ősök napja 2011

A hónap utolsó hétvégéjén, július 29-től 31-ig tartják meg az első Kárpát-medencei Ősök Napja hagyományőrző rendezvényt Bugacon. A három napon mások mellett a honfoglalás korának jeles történelmi alakjaira emlékeznek hagyományőrző seregszemlével, bemutatókkal, koncertekkel, előadásokkal és az ősök fájánál tartandó ünnepséggel.