Olyan különleges alkalmak, amelyek felszínre hozzák a lelkünkbe rejtett titkokat.
Jól csak a szívével lát az ember...
Azzal, hogy elfogadjuk magunkat és embertársainkat, megtapasztaljuk a belső béke hatalmát. Elhagyjuk előítéleteinket, és emberi kapcsolatainkban megtanulunk a szívünkkel látni.
“Művészet-e a szeretet? Ha igen, akkor tudást és erőfeszítést
igényel. Vagy kellemes érzés, amit megtapasztalni a vaksors műve,
olyasmi, amibe az ember, ha szerencsés, beleesik? (…) Az emberek nagy
többsége manapság kétségkívül az utóbbi nézetet vallja. Nem mintha nem
volna nekik fontos a szeretet. Élnek-halnak érte; boldog és boldogtalan
szerelmi történetek garmadáját nézik végig a moziban, a szerelemről
szóló bárgyú dalok százait hallgatják meg – azt azonban jóformán senki
sem hiszi, hogy szeretni meg kellene tanulnia.” (Erich Fromm)
“Azért szeretünk valakit, mert fáradunk érte, és azért fáradunk érte, mert szeretjük.” (Erich Fromm)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése