Lengyelországban érdekes szokás dívik. Az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak.
Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik. A böjtösnek nem mondható szentesti vacsorát valóságos ételorgia követi december 25-én és 26-án.
Németországban december 24-én hal legfeljebb előételként kerül a fehér damaszttal megterített asztalra. Az ünnepi menü általában négyfogásos, az első hideg előétel (többnyire kaviár pirítóssal, vagy kagylóból, rákból készült saláta). Ezután általában húsleves következik, majd liba-, esetleg kacsasült. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés torta zárja a menüsort.
Franciaországban december 24-én érkezik a Mikulás, akkor kell a csizmát az ablakba tenni. Itt egyébként egyáltalán nem vallásos jellegű az ünnep . A tulajdonképpeni ünnep 25-e, amikor az ott is csemegének számító libamájat fogyasztják. A franciák híres karácsonyi süteménye a buche de noel, amit mi egyszerűen csokoládés fatörzsnek ismerünk.
Skandináviában akár 38 fogásos karácsonyi vacsora is elképzelhető az egyébként gasztronómiailag is puritán népeknél. Ennek eredete abba a korba nyúlik vissza, amikor a parasztok és halászok az év minden napján heringet és bogyókat ettek. A család egyetlen libáját vagy kacsáját karácsonyra tartogatták. A történelmi múlt mai maradványa, hogy az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Utána elmaradhatatlan a habos tejberizs, amibe egy szem mandulát rejtettek. Aki megtalálja, ajándékot kap. Ez a kedves, és gyerekek számára izgalmas szokás egész Skandinávia-szerte dívik.
Olaszországban nincs egységes menü, az ünnepi étkek tájanként, tartományonként változnak. Északon a vadat és a szárnyasokat részesítik előnyben, Veneto tartományban pulykát vágnak és polentával körítik a pecsenyét. Nápolyban elmaradhatatlan a Roccocco-keksz, egy mandulából készült kemény sütemény, amelyet a híres vörösborba, a Lacrima de Gesuba (Jézus könnyei) mártogatnak.
Buche de Noel /karácsonyi fatörzs/
Hozzávalók 12 szelethez:
A tésztához: 6 evőkanál cukor, 6 tojás, 3 evőkanál kakaó, 6 evőkanál rétesliszt, 3 evőkanál rum, késhegynyi szódabikarbóna
A krémhez: 15 dkg cukor, 3 tojás, 3 evőkanál kakaó, reszelt narancshéj, 20 dkg vaj
Elkészítés: A cukrot a tojássárgájával és a szódabikarbónával habosra keverjük, majd beledolgozzuk a kakaót, a lisztet, végül óvatosan belevegyítjük a kemény habbá vert tojásfehérjét is. A masszát akkora, sütőpapírral kibélelt sütőlemezre öntjük, hogy ujjnyi vastag tésztát kapjunk. Kb. 10 perc alatt megsütjük. Tiszta ruhára borítjuk, a papírt lehúzzuk róla és rummal meglocsoljuk. A ruha segítségével többször ki-be tekerjük. Felcsavarva hagyjuk kihűlni. A krémhez a cukrot a tojással és a kakaóval habosra verjük, narancshéjjal ízesítjük, majd gőz fölött sűrű krémmé keverjük. Langyosra hűtjük és kikeverjük a puha vajjal. A szétnyitott piskótatekercset megkenjük a krém felével, összetekerjük, majd kívül is bevonjuk a kakaókrémmel. A krémet villával berovátkoljuk, hogy „fakérget” kapjunk. Szeletelés előtt legalább 8 órára hűtőszekrénybe helyezzük.
forrás: mindmegette
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése