"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)

2013. december 6., péntek

Karácsonyi illatok

A karácsonynak olyan különleges ereje van, amilyen semmilyen más időszaknak, jellegzetes illata visszavisz minket a gyermekkorunkba. Még ha a időközben a receptek meg is változtak, a kedvenc karácsonyi fűszereink ugyanazok maradtak.

Az ünnepi készülődés elhagyhatatlan kelléke a vanília és a fahéj.

Vanília

A fűszerek királynőjének is nevezett vanília nem más, mint egy trópusi orchidea féle termése, talán éppen ennek köszönheti átható illatát. Régmúlt időkben először a kakaó ízesítésére használták, ma már a sütemények jellegzetes fűszere. A vanília illat egyet jelent az otthon melegével, mindig, mindenhol a szeretetet, a családot  juttatja eszünkbe. Kedvelt illatát illatosítókba, habfürdőkbe, testápolókba keverik, amely illat hangulatjavító, olaja a bőrt selymessé és puhává teszi.

A vanília felfedezése az Aztékoknál, Mexikóban 

Mexikó 1519-ben: Spanyol katonák, Hernando Cortez parancsnoksága alatt Vera Cruzba érkeznek és alig két év alatt meghódítják az Aztékok birodalmát. Abban reménykednek, hogy gazdagon megrakodva arannyal és ezüsttel térnek majd haza.
Az, hogy majd egy fűszerre találnak, amely majd értékesebb, mint az arany,nem gondolhatták. Vanília – egy kincs, ami ott, az örökzöld őserdőkben terem. Évszázadokkal korábban, mielőtt a spanyolok partra szálltak itt, az Aztékok tudták, hogyan használják a vaníliarúd intenzív illatát, jótékony hatásait.
Uralkodójuk Monteczuma (Montezuma) értékelte a finom, édesen fanyar fűszert, az őrölt vaníliát, amivel pompás királyi csokoládéitalát (tlilxochlit) ízesítette, számol be erről a spanyol konkvisztádor Bernal Diaz del Castillio 1520-ban.
A vanília ebben az időben társadalmi kiváltság volt, csak az Azték társadalom kiemelkedő tagjai jutottak hozzá. Az alárendelt Totonaco törzsektől viszont adó fejében szedték be.
A vanília vágykeltő hatását a francia udvarokban is ismerték
Nem tartott sokáig, és a vanília meghódította az európai fejedelemségeket – a fenségek lelkesedtek érte. A kakaóbab felfedezésével együtt a „Forró csokoládé vaníliával” divattá vált. Nem egyszerű tejes ital ala Nesquik, hanem egy ital, sűrű csokoládéból, mint ahogy a mai napig is a spanyol éttermekben időnként felszolgálják.
Angliában Elisabeth I. vezette be 1602-ben, amikor is „nemes” fűszerré nyilvánította és engedélyezte a vanília felvételét az udvari fűszerek listájára.
Franciaországban viszont Richelieu kardinális felfedezte a vanília vágykeltő hatását. Észrevette, hogy a vanília a hölgyekre kábító hatással van és mint afrodiziákum hat. Ebből a felfedezéséből kiindulva alkotta meg a híres – hírhedt Richelieu golyócskát” – amivel állítólag VIII. Lajos udvarának hölgyeit tucat számra hódított meg. Így lett aztán a vaníliának nagy sikere a parfümök előállításában is
/ forrás: fűszervanília története/

Házi vaníliás cukor

Vegyünk egy 5 decis befőttesüveget és két rúd vaníliát, ez utóbbiakat éles kés hegyével hasítsuk végig, hogy kicsit szétnyíljanak. Vanília az üvegbe be, majd töltsük fel az egészet cukorral.  Az üveget zárjuk le, és tegyük a konyhaszekrény mélyére egy-két hétre, amikorra is készen lesz a vaníliás cukrunk.

 


A legismertebb fűszerek közé tartozik a fahéj. Ceylon és a Szunda szigeteken valamint Kanadában vadon növő fák ágairól hántották le a sötétbarna színű fűszert, amit Cinnamomi cortexnek neveztek. Íze kesernyés-édeskés, picit csípős és illata jellegzetes. Legjobb minőségű a ceyloni, kínai és a malabári fahéj. Őrölt és darabos állapotban árusítják.
 Eleinte a Kínából származó fahéjat vagy kassziát használták. A keresztes vitézek később szerelmi bájitalt készítettek belőle. A XII. században Hildegard, a német rendfőnöknő már homloküreg-gyulladásra, megfázásra és náthára is javasolta. 1505-ben fedeztek fel a portugálok Ceylonon egy különleges és teljesen más fahéjat, mely a legjobb minőséget képviseli. A XVII. századi Európában a konyhában alkalmazták, és gyógyító képességeit csak a XIX. században fedezték fel újra, amikor gyomor- és méhbántalmakra használták. A fahéj illata meleg, fűszeres, ha borzongunk, betegnek érezzük magunkat vagy rossz a hangulatunk, akkor tanácsos az illatlámpába fahéjolajt tenni, mert a fahéj illata ilyenkor melegítő, vigasztaló hatással van ránk.




Ez az olaj kiválóan keverhető a narancsolajjal, ilang-ilanggal, jázminnal, szantálfával.

A fahéj kiválóan harmonizál még a gyömbérrel, köménnyel, szegfűszeggel, vaníliával, kurkumával és szerecsendióval is.

Őrölt állapotban: mézeskalács, almáslepény, rétes, diós sütemény, és rizsételek készítésére is használják. Egész állapotban: kompótok, gyümölcslevesek, mártások, italok készítésére használják. A fahéjat, állagától függetlenül, száraz, fénytől védett helyen kel tárolni.

Tipp: Molylepke távol tartására szárítsuk meg két narancsnak a héját, és tegyünk közé fahéjat. Kitűnő illata van, és a molylepkéket távol tartja a szekrényben tartott ruháktól.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése