Nyári eső

Evolúciós oka lehet annak, hogy a legtöbben szeretik a friss eső illatát, amely a talajban lévő kémiai anyagok hirtelen felszabadulása miatt alakul ki.

 

  A sajátos illat egyik fő összetevőjét olyan növényi olajok adják, amelyeket a növények az eső előtti időszakban választanak ki. Az eső érkezésekor ezek a talajban felhalmozódó illatanyagok összekeverednek, és a levegőbe kerülnek. (Az is kiderült, hogy ezek a növényi olajok gátolják a csírázást, valószínűleg azért, hogy a száraz időszakban csökkenjen a vízért való versengés.)

Talajlakó baktériumok (sugárgombák, Actinomycetes) is hozzájárulnak az eső jó illatához egy olyan vegyülettel, amelyet spóraképzésük közben termelnek. Megint csak az esőcseppek azok, amelyek a talajban lévő spórákat és ezt a vegyületet a levegőbe juttatják. Egyébként ugyanez a vegyület adja a talaj "tavaszi szagát", amit például az első kertészkedéskor érezhetünk, és amelyre az emberi orr különösen érzékeny.
Diana Young antropológus (University of Queensland) szerint evolúciós gyökerei vannak annak, hogy kellemesnek érezzük az eső illatát. Ausztrál őslakók körében végzett kutatásai során kiderült, hogy ők a zöld színnel társítják az eső illatát, ami a száraz évszak utáni első csapadék, illetve a természet kizöldülése, végső soron pedig a táplálékforrások közötti ősi kapcsolatra utal. Young ezt "kulturális szinesztéziának" nevezi: a különböző érzékszervi tapasztalatok keveredését egy társadalmi kontextusban.

/forrás:origo/

Karácsonyi illatok

A karácsonynak olyan különleges ereje van, amilyen semmilyen más időszaknak, jellegzetes illata visszavisz minket a gyermekkorunkba. Még ha a időközben a receptek meg is változtak, a kedvenc karácsonyi fűszereink ugyanazok maradtak.

Az ünnepi készülődés elhagyhatatlan kelléke a vanília és a fahéj.

Vanília

A fűszerek királynőjének is nevezett vanília nem más, mint egy trópusi orchidea féle termése, talán éppen ennek köszönheti átható illatát. Régmúlt időkben először a kakaó ízesítésére használták, ma már a sütemények jellegzetes fűszere. A vanília illat egyet jelent az otthon melegével, mindig, mindenhol a szeretetet, a családot  juttatja eszünkbe. Kedvelt illatát illatosítókba, habfürdőkbe, testápolókba keverik, amely illat hangulatjavító, olaja a bőrt selymessé és puhává teszi.

A vanília felfedezése az Aztékoknál, Mexikóban 

Mexikó 1519-ben: Spanyol katonák, Hernando Cortez parancsnoksága alatt Vera Cruzba érkeznek és alig két év alatt meghódítják az Aztékok birodalmát. Abban reménykednek, hogy gazdagon megrakodva arannyal és ezüsttel térnek majd haza.

Az, hogy majd egy fűszerre találnak, amely majd értékesebb, mint az arany,nem gondolhatták. Vanília – egy kincs, ami ott, az örökzöld őserdőkben terem. Évszázadokkal korábban, mielőtt a spanyolok partra szálltak itt, az Aztékok tudták, hogyan használják a vaníliarúd intenzív illatát, jótékony hatásait.

Uralkodójuk Monteczuma (Montezuma) értékelte a finom, édesen fanyar fűszert, az őrölt vaníliát, amivel pompás királyi csokoládéitalát (tlilxochlit) ízesítette, számol be erről a spanyol konkvisztádor Bernal Diaz del Castillio 1520-ban.

A vanília ebben az időben társadalmi kiváltság volt, csak az Azték társadalom kiemelkedő tagjai jutottak hozzá. Az alárendelt Totonaco törzsektől viszont adó fejében szedték be.

A vanília vágykeltő hatását a francia udvarokban is ismerték

Nem tartott sokáig, és a vanília meghódította az európai fejedelemségeket – a fenségek lelkesedtek érte. A kakaóbab felfedezésével együtt a „Forró csokoládé vaníliával” divattá vált. Nem egyszerű tejes ital ala Nesquik, hanem egy ital, sűrű csokoládéból, mint ahogy a mai napig is a spanyol éttermekben időnként felszolgálják.

Angliában Elisabeth I. vezette be 1602-ben, amikor is „nemes” fűszerré nyilvánította és engedélyezte a vanília felvételét az udvari fűszerek listájára.

Franciaországban viszont Richelieu kardinális felfedezte a vanília vágykeltő hatását. Észrevette, hogy a vanília a hölgyekre kábító hatással van és mint afrodiziákum hat. Ebből a felfedezéséből kiindulva alkotta meg a híres – hírhedt Richelieu golyócskát” – amivel állítólag VIII. Lajos udvarának hölgyeit tucat számra hódított meg. Így lett aztán a vaníliának nagy sikere a parfümök előállításában is

/ forrás: fűszervanília története/

Házi vaníliás cukor

Vegyünk egy 5 decis befőttesüveget és két rúd vaníliát, ez utóbbiakat éles kés hegyével hasítsuk végig, hogy kicsit szétnyíljanak. Vanília az üvegbe be, majd töltsük fel az egészet cukorral.  Az üveget zárjuk le, és tegyük a konyhaszekrény mélyére egy-két hétre, amikorra is készen lesz a vaníliás cukrunk.

 


A legismertebb fűszerek közé tartozik a fahéj. Ceylon és a Szunda szigeteken valamint Kanadában vadon növő fák ágairól hántották le a sötétbarna színű fűszert, amit Cinnamomi cortexnek neveztek. Íze kesernyés-édeskés, picit csípős és illata jellegzetes. Legjobb minőségű a ceyloni, kínai és a malabári fahéj. Őrölt és darabos állapotban árusítják.
 Eleinte a Kínából származó fahéjat vagy kassziát használták. A keresztes vitézek később szerelmi bájitalt készítettek belőle. A XII. században Hildegard, a német rendfőnöknő már homloküreg-gyulladásra, megfázásra és náthára is javasolta. 1505-ben fedeztek fel a portugálok Ceylonon egy különleges és teljesen más fahéjat, mely a legjobb minőséget képviseli. A XVII. századi Európában a konyhában alkalmazták, és gyógyító képességeit csak a XIX. században fedezték fel újra, amikor gyomor- és méhbántalmakra használták. A fahéj illata meleg, fűszeres, ha borzongunk, betegnek érezzük magunkat vagy rossz a hangulatunk, akkor tanácsos az illatlámpába fahéjolajt tenni, mert a fahéj illata ilyenkor melegítő, vigasztaló hatással van ránk.




Ez az olaj kiválóan keverhető a narancsolajjal, ilang-ilanggal, jázminnal, szantálfával.

A fahéj kiválóan harmonizál még a gyömbérrel, köménnyel, szegfűszeggel, vaníliával, kurkumával és szerecsendióval is.

Őrölt állapotban: mézeskalács, almáslepény, rétes, diós sütemény, és rizsételek készítésére is használják. Egész állapotban: kompótok, gyümölcslevesek, mártások, italok készítésére használják. A fahéjat, állagától függetlenül, száraz, fénytől védett helyen kel tárolni.

Tipp: Molylepke távol tartására szárítsuk meg két narancsnak a héját, és tegyünk közé fahéjat. Kitűnő illata van, és a molylepkéket távol tartja a szekrényben tartott ruháktól.

Hang és illat

Egy kis érdekesség:

Dugd a kisujjadat a füledbe. Furcsa zajt hallasz, olyat, mintha egy nagy kagylót tartanál a füledhez.

Amit most hallasz, az a tested alaphangja. Egészséges embereknél ez legtöbbször a "ré" hang magasságának felel meg. Fáradtság, betegség vagy neurózis esetén ez eltolódhat a "fá" vagy a "lá" magasságára.

  Miközben az alaphangot hallgatod, lélegezz be egy erős illatot, és meghallod, hogy az alaphang megváltozik. Így hatolnak be a szagok lényed legmélyébe. A virágok, a parfüm, a tömjén és a finom olajok illata a szellemi
alaphangrezgésedet is megváltoztatja Ebben áll az illatok varázsa.

Az illatok nem csak kellemesek vagy kellemetlenek lehetnek, hanem a legtöbb esetben gyógyító hatásúak is, a gyógymódok között már az ősidők óta megtalálhatóak. Nem árt megismerkedni az aromák hatásával, mert a füstölőkkel, gyertyákkal ellentétes hatást is el lehet érni…

Egy indiai mese szerint volt egyszer egy fiatalasszony, aki felkereste a falu bölcsét, hogy mérget kérjen tőle az anyósának, mert az kiállhatatlan, veszekedős volt, megkeserítette az életét. A bölcs átadott neki egy üvegcsét azzal, hogy hat héten keresztül minden nap kenje vele végig az anyósa testét. Telt az idő, a fiatalasszony ismét felkereste a bölcset.

"Mindent úgy tettem, ahogy mondtad. De most azért jöttem, hogy adj valami ellenszert, mert megbántam a tettem. Az anyósom egyre kedvesebb és elviselhetőbb. Már nem kívánom a halálát."

"Menj haza nyugodtan lányom. Anyósod nem fog meghalni. Amit adtam neked, az illatos olaj volt, ami megváltoztatja az emberek lelkét..."

A mese is jól mutatja, hogy az illatoknak kulcsszerepe van érzelmeink és jó közérzetünk kialakításában, fokozásában. Felidézhetnek érzéseket, hangulatokat, amelyek kellemes emlékek ugyan, de pontos kép már nem rendelődik hozzá, inkább csak egy érzés. Az illatok által rögzült érzések, benyomások ugyanis egész életünket végigkísérik, sokkal tovább raktározódnak memóriánkban, mint a képek, hangok. Ennek az az oka, hogy az illatokat és az érzéseket ugyanaz az agyfélteke azonosítja.

Az illatok hatnak ránk. Viselkedésünkre, közérzetünkre, érzelmeinkre. A külvilágról kapott információk 3,5%-át nyerjük a szaglás útján. Az emberek kb. tízezer-féle szagot képesek megkülönböztetni.
A szagok felismerése az idők kezdetén az életben maradáshoz volt szükséges. Alapvetően kódolt, hogy a rossznak érzett szag és annak forrása felkelti veszélyérzetünket. Egyes szagok ma is figyelmeztethetnek veszélyre (gáz szag, égés szag). De nemcsak olyan anyagok szagától riadunk meg, amelyek mérgezést okozhatnak, akár az ártalmatlanoktól is. És ennek az ellenkezője is igaz, a kellemes illatú dolog is lehet veszélyes.
Az illatok hatalmát már az ősi civilizációkban felismerték: előszeretettel használtak illatos olajokat szakrális tevékenységekhez. Az illatok, szagok később a gyógyításban is fontos szerepet játszottak. Hippokratész a lehelet, a vizelet, illetve a testszag alapján állított fel diagnózist, de a kínai orvoslásnak is fontos eleme a szagvizsgálat. Manapság elsősorban az aromaterápiában használják az illatok jótékony hatását. A különféle aromák segíthetnek ellazulni vagy éppen energizáló hatásúak, jótékonyan befolyásolhatják érzelmeinket, idegrendszerünket.
Az illatok mindig hozzátartoztak – és ma is hozzátartoznak - az asszonyi csábítás eszköztárához is.   . Manapság a kozmetikai ipar hihetetlen fejlettségének köszönhetően rengeteg illat közül választhatjuk ki a nekünk leginkább tetszőt. Azt, hogy mi a kellemes vagy a kellemetlen, az évezredek során kialakult tapasztalat vagy az aktuális divat dönti el.

Az illatok közvetlenül hatással vannak lelki egyensúlyunkra. Egy kellemes illat nagyon gyorsan javíthat a kedvünkön, viszont a nagyon intenzív, átható illat nyugtalanít, és rossz hatással van ránk. Bizonyára mindenkinek megvan a kedvenc illata: a frissen főzött kávé illatát általában még azok is szeretik, akik nem fogyasztják. Egy pékség illatához is általában pozitív élmények kapcsolódnak, de ha valaki fogyókúrázik, számára ugyanaz az illat akár kellemetlen is lehet. Vannak nehezen meghatározható illatok: ilyen például, amikor először megérezzük a tavasz illatát. Vagy ne feledkezzünk meg az eső utáni friss illatról sem.
A különböző szagok emlékképeket idéznek fel: a fenyőillatról asszociálhatunk a karácsonyra, egy bizonyos sütemény illatáról nagymamánkra. Ha egy bizonyos szag jelenlétében tanulunk meg valamit, akkor könnyebben visszaidézzük, ha ugyanaz csapja meg az orrunkat. A szagokhoz azonban hozzá is lehet szokni: az állandó szaghatásnak kitett szaglósejtek érzéketlenné válnak a szagingerrel szemben (telítődnek).
Az illatok az ételek ízéhez kapcsolódva fokozzák a gasztronómiai élvezetet. Az ételek „íze” valójában főleg azoknak a gázoknak az illata, amelyek az ivás, rágás folyamán szabadulnak fel a táplálékokból, és beszivárogva az orrlyukakba eljutnak a szaglóhámhoz. Az agy a szagjeleket összegzi a nyelv által kibocsátott íz-jelekkel, és a szájban lévő ételhez hozzárendel egy ízt. A jó konyha az ízérzékelésre és a szaglásra egyaránt épít, és mindkét érzékszervünket rendkívüli módon kifejlesztheti. A szaglás étkezésnél betöltött szerepét meggyőzően bizonyítja az, hogy ha náthásak vagyunk, nem érezzük az ízeket sem.
  /Bulyáki Judit/

 
Illóolajok testnek és léleknek
Manapság az illóolajokat inkább szépségük, aromájuk, testápolási szerepük miatt használják, de az ókori civilizációkban még a gyógyító, betegségmegelőző funkciójuk volt fontosabb, a vallási szertartások részeként használták őket.
A modern korban az 1900-as évek elején ismerték fel újra az olajok gyógyító hatását, az aromaterápiát. Legközvetlenebb formája az illóolajok belélegzése. Szinte azonnal érezhetően hat, javítja a hangulatot, enyhíti a stressz okozta panaszokat. Használhatók a lakás levegőjének felfrissítésre, egészségmegőrzésre is.

De nem csak az orron át juthatnak be az illóolajok a testbe. A bőrön keresztül, masszázs vagy fürdő közvetítésével szintén ellazít, méregtelenít és regenerál. Ez magyarázza, hogy miért érezzük magunkat egyből otthonosabban az olyan helyeken, ahol levendulás, rózsa vagy ylang-ylang illatú gyertyát, párologtatót használnak.

Frissítő, kikapcsoló, vagy akár gyógyhatású fürdő készítéséhez a megfelelő hatás elérése érdekében célszerű a kiválasztott esszenciát egy kevés mézben vagy tejfölben elkeverni, mert így egyenletesebben oszlik el a vízben az olaj, és jobban oldódik.

Az illóolajokat különböző eljárásokkal, többnyire préseléssel és lepárlással növényekből vonják ki, ezért nem zsírosak, maradék nélkül elillannak. A lepárlás valószínűleg ázsiai eredetű tudomány, itt állították elő az első illatszereket a perzsák. Ők már nem egyszerű főzéssel állították elő a rózsaolajat, hanem a rózsaszirmokra öntött vizet melegítették, és eközben a kicsapódott pára magával ragadta a virág illatanyagait, ami aztán a hűtőrészben lecsapódott vízről gyűjtöttek össze. Ezt a tudományt aztán az arabok terjesztették el Indiától Spanyolországig. Európában a XVIII. század során ismerték meg széles körben a desztilláció fortélyát.

Ugyanannak a növénynek más részéből kivont olajok más-más tulajdonsággal, jótékony hatással rendelkeznek, bizonyos növényeknek pedig csak a levelét (menta, zsálya, tömjén), kérgét (fahéj), magát a törzsét (cédrus, szantálfa), a szirmát (viola, rózsa), gyökerét (liliom), esetleg a héját (narancs) hasznosítják. Másoknál a növény által termelt gyantaszerű anyagból készítik az illatesszenciát (kámforfa, mirha).Az illóolajok nem egységes anyagok, kémiai összetevőinek száma 50 és 500 körül van. A mesterségesen előállított illóolajok is nagyon jó illatosító anyagok, de gyógyhatásuk nincsen.

A legkedveltebb illatok

A rózsa és a cédrus, bár előbbi élénkít és eufórikus hatást okoz, utóbbi pedig nyugtat és pihentet, mégis hasonlóan kiegyensúlyozzák az otthon hangulatát, ha ezeket használják. Mindkettő eloszlatja a haragot, félelmet, hangulati kilengéseket. A rózsa egyes elméletek szerint a fogamzást is elősegíti.

A levendula az egyik legkedveltebb, legismertebb illóolaj. Azonban nem csak a szekrényben hasznos, hanem az otthon más szegleteiben is. Jól ismert, hogy megnyugtat és ellazít, illata segít az elalvásban, de rosszkedv, levertség esetén jobb kedvre is derít. A levendula ez utóbbi hatásához hasonlóan a kakukkfű is élénkít, erősít, oldja a stresszt. Ha ezeket az illatokat párologtatjuk, sokat teszünk a test és az idegrendszer kiegyensúlyozásáért.

Fahéjjal leginkább a hálószobát érdemes illatosítani… A jól ismert fűszert legelőször szerelmi bájitalok főzésére használták, később jöttek csak rá emésztést javító, náthát és megfázást gyógyító, fertőtlenítő és vérkeringést javító hatására. Mindezek mellett azonban afrodiziákumként tartják számon, akár masszázsolajban, akár párologtatóban használva.

A baktériumölő, fertőtlenítő hatású aromaolajok közül a két legismertebb talán az eukaliptusz és a mirha. Az eukaliptusszal nem csak a kórokozók ellen vehetjük fel sikeresen a küzdelmet, hanem a túlzott izzadással is. A mirhát már az egyiptomiak is nagy becsben tartották, a tömjénnel együtt. Ezt használták halottaik balzsamozásakor is, hogy megszépítsék túlvilági utazásukat, a tömjént pedig az istenekkel való kapcsolatfelvétel elősegítésére alkalmazták. Az orvostudomány csak az utóbbi időben figyelt fel a tömjén vérkeringést javító, reuma elleni, gyulladást csökkentő hatására. A mirhát manapság a fogínybetegségek, a száj és az emésztőrendszer elgombásodásának (candidiasis) kezelésére alkalmazzák, mivel így a hasznos baktériumokat nem pusztítják el a szervezetben.

Mindnek más a hatása

* meleg, fűszeres, édes illatok (például ánizs, fodormenta, kardamom, szantálfa): jókedvre derítik, egyensúlyban tartják, felpezsdítik és harmonikussá teszik nem csak az embert, de az egész környezetet is, ismert afrodiziákumok

* citromos, gyümölcsös, erős aromájú olajok (például bergamott, boróka, citromfű, grapefruit, mandarin és narancs): serkentik, felvillanyozzák a levert embereket, kreatív ötleteket hoznak, frissítenek és tettekre sarkallnak, tisztítják a lakás levegőjét, párologtatva vírus- és baktériumölő hatásuk van

* erős, balzsamos, fűszeres illatokat (babér, borsmenta, cédrusfa, eukaliptusz, fenyő, gyömbér, kakukkfű, zeller és zsálya): akkor érdemes használni, ha ösztönzésre, serkentésre, az összpontosítás elősegítésére, az egyensúly megteremtésére van szükség, gyulladás- és lázcsillapító hatásuk régóta ismert

* tüzes, virágos, illatok (geránium, ylang-ylang, levendula, rozmaring és rózsa): romantikus hangulatot teremtenek, kikapcsolnak, segítik a relaxálást, fiatalító, felélénkítő hatásúak, a klimaxos tünetek enyhítésére is jó hatásfokkal használhatók

* átható, füstös, erős illatok (mirha, pacsuli, teafa): élénkítő, frissítő, ösztönző és tisztító hatásúak, antibakteriális hatásukat már az ókortól kezdve ismerik, és sebfertőtlenítésre, gyulladáscsökkentésre kiválóan használhatók