Badacsony a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".

 A szeptember második hétvégéjén megrendezésre kerülő, a régió talán legimpozánsabb őszi programot teremtő rendezvénye a Badacsonyi Szüret. A vendégek megismerhetik a régió történelmi, kulturális tradícióit, a borkészítést, gasztronómiai hagyományokat. A rendezvény fő műsorszáma a szüreti felvonulás vasárnap, amelyen a hagyományos ökrösfogat mellett felvonulnak környékbeli települések képviselői lovas kocsikkal, táncegyüttesek, borrendek.

 

Minden, amit a természetben szépnek ismerünk, csodálatosképpen együtt van itt, a Badacsony környékén.  Gyönyörű, büszke hegyek, omlatag öreg várak, napsütötte,   szőlős déli lankák.

A monda szerint óriások játszottak itt valaha, játékos kockákkal, kúpokkal, dombokkal, labdázó óriások, Vulcanus fiai, akik valami hirtelen intésre elvonultak e földről, s itt hagyták szeszélyes összevisszaságban a játékaikat.

E nagyszerű tájban a hasonlók közt is legnagyobb, legmagasabb, legismertebb és legértékesebb a Badacsony.

Közvetlen a tó partjáról indul lejtője, előbb szelíden és álmatagon, hogy feljebb mind meredekebbé válva, hogy bazaltsziklákban, szélrágta oszlopokban, kőszákokban folytatódjék. A tomaji és szigligeti öblök tisztelettudó szerénységgel fogják közre, félsziget talpazatán állva Badacsony büszkén tekint a tóra, s az csillogó hullámszemével visszatekinget rá. Mint egyik méltatója jellemezte, úgy emelkedik a tó tükre fölé a Badacsony hegye, mint a Balaton "Bazaltkoszorús Királya".

Régészeti kutatások szerint a Badacsony oldala már a kelták idejében lakott volt, de kora vaskori bronzleletek is felszínre kerültek a régészeti és bányászati feltárások során. A kelták idejében már ismert volt a szőlőművelés, majd i.sz. 92-ben Domitianus római császár (a birodalom több más területéhez hasonlóan, az itáliai szőlőtermelők érdekeinek védelmében) az itteni szőlőket kivágatta. Probus császár ide telepített veteránjainak újból engedélyezte a szőlőtermesztést 282-ben. A Badacsonyt és környékét a honfoglalás idején a Vérbulcsú-Lád nemzetség szállta meg, ennek emléke él a hegy délnyugati oldalán lévő Badacsonylábdi helységnévben. A hegy keleti oldalán lévő lakott település neve a Tomaj nemzetségre utalva Tomaj lett. Ez a helységnév a környéken máshol is előfordul, pl. Lesencetomaj, Cserszegtomaj. Írásban először 1317-ben említik Tomajt. A XVIII-XIX. században kezdett Badacsony és az itt termő bor ismertté válni, ami elsősorban a javuló közlekedési viszonyoknak volt köszönhető.

A Badacsonyon különböző éghajlati zónák találkoznak; itt húzódik a mérsékelten nedves-mérsékelten hűvös, továbbá a mérsékelten száraz-mérsékelten meleg klíma határa. A két típus jelenléte különösen szembetűnő a hegy átellenes oldalain: míg a déli, délnyugati részek szubmediterrán vonásokat mutatnak, addig az északi lejtőkön atlanti hatás érvényesül. Az évi csapadékösszeg 650 mm körüli, de az uralkodó széliránynak kitett északnyugati tetőrészeken megközelíti a 700 mm-t. A verőfényes déli lankákon a napsütéses órák száma meghaladja a 2000-et, lehetőséget teremtve az évezredes szőlőkultúrának.

  

A szépséges táj  borai   magukban hordozzák a bőséges balatoni napsütés, a sajátos mikroklíma és a bazaltos talaj adta íz- és illatvilágukat, semmi mással össze nem téveszthető jegyeket felmutatva.

A Rózsakő Badacsony egyik nevezetessége,   lapos bazalttömb.

A helyiek szerint a Rózsakő varázserővel bír. "Hogyha egy leány meg egy legény ráül a kőre, háttal a Balatonnak, egymás kezét fogva, még abban az évben egymáséi lesznek. De az is elég, ha a leány ül a kőre háttal a tónak, rágondol szerelmesére és felsóhajt. Akire gondol, annak a szíve érte fog dobogni."

 Forrás: Badacsony, Badacsony története