Tokaji borvidék
Északkelet Magyarország kis városkáját
világhírűvé tették az ízletes és kiváló borok. Aki erre kirándulgat,
feltétlenül látogasson el a pincesorokhoz, és bátran kóstolgassa e
méltán híres borvidék különleges nedűit.
Világhírre
csak a XVII. században emelkedett, amikor a jellegzetes kései szüret és
a borkészítési eljárás eredményeként ismertté vált a borvidék rangos
különlegessége a Tokaji aszú. A Tokaji aszú XIV. Lajos udvarában kapta
"a borok királya a királyok bora" kitüntető címet. A híres Tokaji aszú
kóstolását tehát semmiképpen se hagyja ki, ha erre jár.
Ma
már külföldiek szerint az egyik legjobb hazai borunk a tokaji. A
borvidék 2002-ben a világörökség részévé vált, és a Tokaji boroknak a
híre az óta is egyre csak nő, sikere töretlen. Ma már a Tokaji név
védett, így csak Magyarországon, a Tokaji borvidéken palackozott borok
viselhetik ezt a nevet.
A Fehérborainak nagyságát a talaj különlegessége, a borfajták és a készítési mód adja.
A Fehérborainak nagyságát a talaj különlegessége, a borfajták és a készítési mód adja.
A
borkülönlegességek készítéséhez az itteni őszi párás, ködös reggelekkel
induló október szükséges. A párásabb időt többnyire enyhe, napfényes,
derűs száraz időszak váltja fel. A Zempléni hegység déli és keleti
lejtői védik a szőlőket a széltől, ugyanakkor elősegítik a pára
felemelkedését a szőlőkhöz. Mindez kedvez a szőlő nemes rothadásának,
aszúsodásának, ami késő ősszel következik be. Az aszúszemeket kézzel
szedik, majd puttonyokba rakják. Ahány puttonyt használtak fel egy liter
borhoz, annyi puttonyos lesz a bor, ebből készül a 3-4-5-6 puttonyos
Tokaji aszú. Csak 3-5 évente van igazán jó termés, mert ehhez meleg
nyárra és hosszú száraz őszre van szükség.
A Borvidékre jellemző fajták furmintból, hárslevelűből, sárga muskotályból készülnek
Egri borvidék
Eger borát ma már külföldön is jól ismerik.
Ez a csodaszép város, nemcsak borairól híres, hanem a rengeteg
látnivalóiról, mint a híres Egri várról, ahol Dobó István harcolt...
Eger klímája hűvös és csapadékos, viszonylag későn tavaszodik, ami
ideális a jó borhoz.
A borvidék elsősorban a vörösborairól ismert, melyek a jó évjáratokban testesek, mély színűek és elegánsak. A fehérborok jó évjárat esetén testesek, tüzesek.
A borvidék elsősorban a vörösborairól ismert, melyek a jó évjáratokban testesek, mély színűek és elegánsak. A fehérborok jó évjárat esetén testesek, tüzesek.
A bikavér története
A
borászat Eger és Szekszárd meghatározó gazdasági ágazatát jelentette.
Az egri püspökség és a szekszárdi bencés apátság jóvoltából a kora
középkortól virágzó borkultúra jellemezte a területeket egészen a török
hódításokig.
A
honfoglalás után a szekszárdi bencés apátság I. Béla király által
kiállított alapító oklevele tartalmazta az első biztos adatot a környék
szőlőműveléséről, amely felsorolta az 1061-es adományokat. Ebben név
szerint is szerepeltek a Csin és Bika nevű szőlőskertek, amelyek a mai
napig létező dűlőnevek. Sokan azt a következtetést vonták le, hogy a
bikavér kifejezés a Bika dűlőnévből alakult ki.
Az
egri hagyományok a bikavér elnevezést Eger első, 1552-es török
ostromához kötik. Úgy tartják, hogy a vár parancsnoka, Dobó István
kapitány az ostrom szorongató óráiban vörösbort hozatott a várfalon
harcolóknak. Az asszonyok hordták a falra a vérszínű folyadékot, mely
vörösre festette a védők szakállát, sőt olykor még a páncélját is. Az
ostrom döntő napjaiban az a hír terjedt el a török seregben, hogy a
magyar katonák bikavért isznak. Így a bika ereje lüktet ereikben, ettől
váltak olyan vadakká, ezért inkább abbahagyták az ostromot.
A
kutatások szerint azonban hazánkban a török hódoltságig csak fehérbort
készítettek. A törökök elől menekülő, illetve a török seregekkel együtt
beérkező rácok hozták magukkal a kadarka fajtát és a héjon erjesztéses
vörösborkészítés technológiáját Magyarországra. A kadarka alapvetően a
török hódoltság területén terjedt el, így jutott el a budai, egri,
szekszárdi és a villányi borvidékre (1541 Buda és Szekszárd, 1596 Eger
elfoglalása). A 19. század közepéig azonban nem szerepel a bikavér
kifejezés írott formában sem összeírásokban, sem oklevelekben, sem
útleírásokban.
A
19. századtól kezdve számos irodalmi alkotásban megjelenik a szekszárdi
táj és legfőbb jellegzetessége, a bor. Szekszárd Garay Jánosnak – a
nagyotmondó, kicsit itókás Háry János-figura megalkotójának – köszönheti
a helyi óvörös borra használt bikavér nevet, amelyet először a Szegzárdi bordal című versében írt le 1846-ban:
Töltsd pohárba, és csodát látsz!
Színe, mint a bikavér,
S mégis a gyöngy, mely belőle
Fölragyog, mint hó, fehér.
És a tőke, melyen termett,
Nemde oly zöld, mint a rét?
Hol leled föl szebben együtt
Szép hazánk háromszinét?
A bikavér bor jól beérett szőlőből készült,
mélyvörös bor, mely két évig érlelhető. Olyan fajtákat válogatott a
készítéséhez, amelyek biztosan beérnek és megadják a helyi
jellegzetességét. Az Egri bikavér legalább három szőlőfajta borának a
házasításával készül. Alapjait a Kékfrankos, Cabernet, Merlot, Kékoportó
adják, ezekből lesz az egyedi bársonyos, ám mégis tüzes testes bor.
Bikavért csak a jól felkészült pincészetek tudtak készíteni, akik
megengedhették maguknak a több fajta termesztését. A borvidéknek kiváló
termőhelyi adottságai vannak.
Borvidékre jellemző fajta vörösborokhoz a cabernet franc, cabernet sauvignon, kékfankos, kékoportó, merlot, zweigelt.
Fehérborként az olaszrizling, leányka, tramini, muscat ottonel és rizlingszilváni jelentős.
Badacsonyi borvidék:
Badacsony népszerűségét a Balatoni strandoknak és jó minőségű borainak köszönheti. Az ide látogatók egyszerre gyönyörködhetnek a Balatonban és kortyolgathatják a nagyszerű borokat.
Badacsony népszerűségét a Balatoni strandoknak és jó minőségű borainak köszönheti. Az ide látogatók egyszerre gyönyörködhetnek a Balatonban és kortyolgathatják a nagyszerű borokat.
A tónak
köszönhető párás egyedi klíma, és a Balaton veri vissza a napsugarakat a
szőlőfürtökre, ezáltal alkalmassá teszi szőlő termesztésre a tájat. A
környéken leginkább a fehér borok a jellemzők. Régészek kutatási
bebizonyították, hogy már 2500 évvel ezelőtt is termesztettek szőlőt
ezen a vidéken.
A borok igazán testesek, magas
az alkohol és a savtartalmuk. Badacsonyi kirándulás alkalmával finom
borokat, ízletes ételek is megkóstolhatunk, és megcsodálhatjuk
Magyarország legszebb tájait.
A tájra jellemző
borok: Olaszrizling, rizlingszilváni, szürkebarát és muskotály a
jellegzetes fajtái. Kisebb mértékben előfordulnak zöldszilváni, budai
zöld és kéknyelű
borok is.
Villányi-Siklósi borvidék
borok is.
Villányi-Siklósi borvidék
Gyönyörű pincesorok, fürdők és szép kirándulóhelyek várják a látogatókat. A borvidék időjárása is hozzájárult a népszerűségéhez.
A
Villányi rész a vörösboroké, a Siklósi pedig a fehérborok szülőhelye. A
vörösborok között vannak könnyed ízvilágú borok, és többéves érlelésű
különlegességek is. A magas csersavtartalom és az érleléskor kialakuló
buké teszi jellegzetessé a villányi bort.
Borvidékre
jellemző fajta vörösborokhoz a cabernet franc, cabernet sauvignon,
kadarka, kékfrankos és zweigelt. Fehérborokhoz chardonnay, olaszrizling,
rajnai rizling, rizlingszilváni, tramini.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése