Verőcén került sor szerdától vasárnapig az 5. nyílt lovasíjász Európa-bajnokságra .
A keleti sztyeppék lovas népei majdhogynem az idők kezdetétől fogva a lóról való nyilazás harcmodorát követték. Honfoglaló őseink is ezzel a harcmodorral dúlták végig európát. Az idők során bár megkopott a lovasíjászat tudománya, de ma már újra űzik, bár már csak sportként és szórakoztató látványosságként.
A lovasíjászatra a visszacsapó íjakkal és a lovakkal való bánás magas szintű összhangja jellemző. A ló kitágítja a harci alkalmazás lehetőségeit a gyalogos íjászattal szemben, hiszen lövés közben is helyváltoztatásra képes. Az ellenséges sorokat általában távolról indított nyílzáporral próbálták megtörni, miközben ők maguk mozgásban lévén nem nyújtottak könnyű célpontot az ellenfél gyalogos íjászainak. Az ellenséget körbelovagolva, folyamatosan támadták. Gyakran színleltek menekülést, mely szintén az ellenséges sorok felbomlását eredményezte, mivel üldözőbe vették őket, viszont az üldözők továbbra is célpontot jelentettek. A könnyű fegyverzet, és a tartalék lovak használata lehetővé tette jelentősebb távolságok megtételét is. Közelharcban is megállták a helyüket a harcosok, mivel nem csak íjjal bántak jól, hanem egyéb fegyverekkel is: kelevész, szabja, fokos, csatacsillag. A lovakra jellemző volt a lobbanékonyság, gyorsaság, szilajság. A lovak is egyfajta fegyverként működtek. Az őseink által használt íjak a leletek szerint 35-60 kg húzóerőt kívántak meg. !Wikipedia/
Verőce a Börzsöny egyik legősibb települése, a "Dunakanyar kapuja" , közel 3 ezer lelket számláló település
A kedves település látványosságaiból néhány:
- Gorka Géza Kerámia Múzeuma
- Katolikus templom
- Migazzi-kastély
- Huszár /Pufi/ Kastély
- Öreg rádiók állandó kiállítása
- Református templom
- Ybl Miklós tervezte támfalas Duna-part
- Római kori őrtorony és hídfő romjai
- Tóth Dávid szobrászművész alkotásai
- Magyarkút felé vivő úton Mátyás király 500 éves fája.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése