Valószínűleg feltűnő vörös színe ihlette az ókor emberét, hogy a római hadistenről nevezze el. Noha csak feleakkora, mint a Föld, az összes égitest közül mégis ez hasonlít legjobban lakóhelyünkhöz. A Marson egy nap alig tart tovább, mint a mi bolygónkon, és hasonló tengelyferdeségének köszönhetően még évszakok is megfigyelhetők rajta. A felszíne is csaknem ugyanolyan változatos.
A sarkokat fehér, víz és szén-dioxid alkotta jeges pólussapkák fedik. Hegyeket, sőt
óriási, régen kialudt tűzhányókat mászhatnánk meg a bolygón. A Marson található a
Naprendszer legnagyobb vulkánja, az Olympus Mons, amely közel huszonhat kilométer
magas (háromszor magasabb, mint a Föld legnagyobb hegyei) és a lába a Kárpát-medence
egészét(!) betakarná. A Földön a hasonlóan nagy vulkánok a súlyuk miatt belesüllyednének
a kéregbe, itt viszont a Mars gyenge gravitációja miatt a vulkáni hegyek kisebb súlyúak.
A viszonylag kis gravitáció egy nagyon ritka szén-dioxid légkört tart a bolygó körül, felszínén százszor kisebb a légnyomás, mint a Földön. Mégis, a Marsot övező gázréteg elegendő ahhoz, hogy időnként akár a fél bolygót is betakaró homokviharok söpörjenek végig a felszínen. Éghajlata kismértékben eltér a Földétől, a hőmérséklet a legtöbb helyen a fagyos -120 és a langyos +20 Celsius fok között változik.
Évmilliárdokkal ezelőtt a Mars éghajlata sokkal melegebb volt, és a felszínén vízfolyások hömpölyögtek. Erre a kiszáradt folyómedrek utalnak. A víz kölcsönhatásba lépett a felszínt alkotó vassal, ami ennek következtében "elrozsdásodott". A rozsda jellegzetes vöröses színt ad a felszínnek.
Felülete ma száraz. Sok helyütt kövekkel borított száraz sivatagokat találunk. Két Viking-űrszonda is ilyen vidékre ereszkedett le. 1976-ban a Viking űrszondák életet is kerestek a Mars felszínén. Számos kísérletet végeztek az élet kimutatására, de nem jártak sikerrel. Találtak ugyan érdekes és gyanús gázcserére emlékeztető kémiai folyamatokat, de nem lehetett egyértelműen megállapítani, hogy azok élő vagy élettelen anyagtól származnak-e. (Azonban az Antarktisz jegében több, a Marsról származó kőzetre bukkantak, amelyekben - úgy tűnik - életnyomok is fellelhetőek.)
A Mars körül két kicsiny hold kering, melyek szabálytalan formájú törmelékek. Valószínűleg a kisbolygó-övezetből származnak, csak a bolygó gravitációja fogta be őket. (Nap körüli keringésük során túl közel kerülhettek hozzá, így azóta körülötte kénytelenek körözni.) A nagyobbik, belső hold, a Phobos alig huszonkét kilométeres szikladarab. Mindössze hatezer kilométerre kering a Mars felszíne fölött, s egyre közelebb kerül a bolygóhoz. Lehet, hogy százmillió éven belül szétesik, gyűrűt formál a Mars körül, vagy esetleg rázuhan a bolygóra. A másik hold, a Deimos, mely a maga tizennyolc kilométeres átmérőjével a Naprendszer legkisebb ismert holdja. Mindkét égitestet sötét, alighanem szénben gazdag kőzetek alkotják. Finom porral borított felszínüket számos repedés hálózza be. /forrás: Naprendszer/
Mars kutatás
A kis kíváncsi
Az MSL marsjárója, a Curiosity (Kiváncsiság) körülbelül kétszer hosszabb és ötször nehezebb, mint az eddigi Mars-járók, kilencszáz kilogrammot nyom, és 183 centiméter magas. Az elődeihez hasonlóan hat kereke van, viszont ha egy meghibásodik, akkor az nem marad beragadva, mint a Spiritnél három éven keresztül, hanem szabadon tud forogni majd.Click Here for: "How to Get to Mars. Very Cool!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése