A Vácrátóti Botanikuskert.....

A nagyrészt eredeti formájában fennmaradt, szentimentális angolpark stílusban kialakított főúri kastélyparkban őrzött mintegy 13 000 növényfajt és fajtát magában foglaló tudományos közgyűjtemény egyedülálló, felbecsülhetetlen értékű nemzeti kincs.

Minden évszakban lebilincselő látvány 27 hektáron. Az eddig észlelt fészkelő madárfajok száma 62, a tavakban 22 halfaj él, 73 puhatestű (csiga és kagyló) állatfaj talált itt otthonra. Egynyári növénybemutatók, hangulatos sétautak, muskátli- és rózsa fajtabemutató és a természet sok-sok apró csodája várja egész évben az érdeklődőket.

Őszi színek - Budapest - Normafa

Ez a csodálatos, erdővel borított hegytető a főváros legszebb kilátópontja .

Története
 

A monda szerint a Normafa Mátyás király születésekor sarjadt. Egy vén bükkfát hívtak így, ami az egykori "ősbükkös" egyik óriás tagja volt. Az elnevezés eredete több változatban maradt ránk.
Az egyik magyarázat szerint egykor a Normafánál vámolták meg a környező falvakból Budára érkező árut. A különböző portékákra más és más norma (díj) volt kiszabva, amelyet itt kellett fizetni. A nagy fa alatt lerovandó norma szó idővel összekapcsolódott a bükk-matuzsálem nevével. Később a Normafa (ahogyan a környéket is nevezték) kedvelt kirándulóhely lett. Írók, költők, művészek gyakran látogattak ide. Ehhez kapcsolódik a neve eredetéről ismert másik legenda. Eszerint az egykor ide látogató Schodelné Klein Rozália híres énekesnő, művésztársai unszolására, az öreg bükk alatt elénekelte Bellini Norma című operájának nagyáriáját. Schodelné oly nagy tetszést aratott énekével a szabad ég alatt, hogy a jelenlévők a fát azon nyomban elnevezték Normafának.
A fa sorsa a továbbiakban igen viharosan alakult a szó szoros értelmében, ugyanis többször villámcsapás érte, majd végül 1927. június 19-én, vasárnap délelőtt kidőlt. Emlékére a főváros 1962-ben egy új bükkfát ültetett. A kidőlt fatörzset a margitszigeti artézi forrás medencéjében helyezték el, hogy a mészköves bevonat örök időkre konzerválja. Időközben azonban megfeledkeztek róla, és a vízesés falához támasztott törzset a reárakódott, vastag mészbevonat elválaszthatatlanul odakötötte a falhoz, ma is ott látható.

 

Az őszi erdő kincsei

Őszi séta

Nemcsak mi, magyarok értünk egyet abban, hogy hazánk fővárosa az egyik legszebb fekvésű város a világon..



Séta a Várban

A budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven. 1987 óta az UNESCO Világörökség listáján Budai várnegyed néven szerepel.

A hegy gyomrában labirintus, a felszínen évszázadok építészeti és kulturális emlékei őrződtek meg.
"Európának három város a gyöngye, Velence a vizeken, a síkon Firenze, és Buda a hegyen" - így tartották a középkori utazók. A várnegyedben található épületek közül számos önmagában is jelentős nevezetesség. Ilyen többek között a Mátyás-templom; a köztársági elnök hivatala, a Sándor-palota, ami előtt delente zenés őrségváltás szolgál látványossággal; és természetesen a királyi palota, amely országos gyűjteményeknek, múzeumoknak ad otthont.
A Várhegy gyomrában a kanyargó barlangokat az évezredek során elnyelt víz ereje vájta, s az ember mint búvóhelyet, raktárt vagy mint menekülő útvonalat használta.

A Dísz tér   – amely nevét csak a 18. században, az itt zajló katonai parádékról és az őrségváltásról kapta – a középkori város főtere volt. Itt rendezték a vásárokat és ez volt a szintén tömegeket vonzó eseménynek számító kivégzések helyszíne is. 1457-ben például a későbbi híres magyar király, Mátyás bátyját, Hunyadi Lászlót fejeztette itt le V. László király. A Hess András tér a Budai krónikát kiadó nyomdászról kapta a nevét. Hess nyomdája a tér 4. számú házában működött, a Budai krónika volt az első Magyarországon nyomtatott könyv. A 3. szám alatt található a Vörös Sün Ház: itt egykor híres kabaré működött, valamint – az 1760-as években - ebben az épületben tartották Budán elsőként színházi előadást. A tér épületein megfigyelhetjük a Várra jellemző építészeti stílusok váltakozását: a neoklasszikus stílus jegyei barokk és gótikus elemekkel keverednek szabadon, ahogy azt a negyedet át- meg átépítők szeszélye és persze a kor divatja megkívánta. 

Az Úri utca  az egyetlen olyan házsor a negyedben, amely észak-déli irányban végigfut az egész platón. Érdemes figyelni a részletekre és be-bekukkantani az udvarokra is. Itt látható a negyed egyetlen gótikus, s ráadásul emeletes lakóháza (homlokán a 31. számú táblával), vagy a 37. számú barokk épület tágas udvarán rejtőző, kora középkori lakótorony. Itt, a közelben nyílik a Balta köz, amely az Úri utcát a Tárnok utcával köti össze szűk sikátorával. Három ősi kereskedőház sorakozik egymás mellett; a Tárnok utca 14., 16., és 18. számú épületek. Kettőnek előreugró emeleti traktusa kőgyámokkal alátámasztva kínál különös árkádsort a sétálóknak. A 14. számú épületnek rekonstruált falfestése is XV. századi. A 18. számú ház a Várnegyed egyik legrégibb patikája. 

Tovább sétálva az Úri utcán megnézhetjük még a Veszprémi-ház (Úri utca 38.) udvarának déli falánál a hétszázötven esztendős, csúcsíves ülőfülkéket, az Úri utca 41. mögött a Dárda közben álló XV. századi fal- és kapumaradványt, amely a Várnegyed legrégibb épített emléke. A Hadik-ház 1720 körül épült, gyönyörű barokk magánpalota. Így jutunk lassan el a hosszú utca északi végéhez, ahol egy egész épületnegyed monstruma terpeszkedik: a 49. szám alatti együttes, a Hadtörténeti Múzeum.


A Szentháromság tér helyén a középkorban a Szent Miklós utca húzódott, az 1686-os ostromban azonban az itt álló házak elpusztultak. Ez egyébként az egyik legfontosabb a terek közül. Itt állott a XIII. században épített domonkos kolostor. Tornya homlokfalán Mátyás király Bautzenben (Németország) lévő domborművének másolatát helyezték el. A Hilton Szálló e kolostor köré épült. Itt áll a Mátyás-templom,


A szomszédos tér első magyar nyomtatvány készítőjének, Hess András budai nyomdásznak a nevét viseli, akinek közeli műhelyéből került ki a Budai Krónika 1473-ban. Itt áll a Vörös Sün-ház - kapuja és cégére is 1820 körüli. A Kapisztrán téren pedig a középkori Mária Magdolna-templom vonzza a tekintetet.

A Tóth Árpád sétány a főváros egyik legszebb sétaútja. A fákkal beültetett, padokkal ellátott sétaút a Budai Vár dél-nyugati oldalán, a várfalak vonalát követi a Fehérvári rondellától az Esztergomi rondelláig.

A várfalnak ezen az oldalán a budai városrészhegyes-völgyes panorámájában lehet gyönyörködni.


/Kép:  szucsadam Őszi séta Budapesten/,
Budapesti séta, Vár ,

 

 

 

Séta

 


 Egy ember, aki lassan elvegyül a tájjal, része lesz egy erdőnek vagy mezőnek, ütemesen átadja magát a természet nagy díszletei között az örök valóságnak, az időtlen világi térnek, minden pillanatban úgy érzi, hazatért séta közben. A séta a teljes magány. Egy szobában könyvek és tárgyak vannak körülötted, melyek életed feladataira és kötelességeire figyelmeztetnek, a munkára vagy a hivatásra. Aki sétál, megszabadult munkájától, egyedül van a világgal, lelkét és testét átadja az ősi elemeknek. Gondold meg, hogy a földön jársz és csillagok alatt sétálhatsz. Nagyszerű dolog ez.”

/Márai/

Sétáljunk egy keveset a nagy hidegben is..

A télen túlságosan felfűtött házak hozzájárulhatnak az elhízás terjedéséhez állítja egy új brit tanulmány, mely az Obesity Reviews folyóirat legutóbbi számában jelent meg.

Ha kevés időt tölt valaki a hidegben, akkor minimálisra csökken a test melegen tartásához szükséges energiafelhasználás, így a testsúly megtartása is zavart szenvedhet. A test hőtermelő képessége is visszaesik.

Téli séta

Sokan alig töltenek napi tíz percnél többet télen a szabadban: a fűtött lakásból fűtött járműveken fűtött munkahelyre utaznak. Nem kell félni a hidegtől: a friss levegőn való mozgás növeli a szervezet ellenállóképességét. A melegben való ücsörgés viszont az elhízást is sietteti, az eljövendő bőséges ünnepi étkezéseket ajánlott tehát mindenképpen hosszú sétákkal összekötni.

Télen is szükséges a szabadban tartózkodni

A Kárpát-medencében szervezetünk a négy évszakhoz alkalmazkodott, ezért ajánlott télen is minél több időt tölteni a szabadban.

"Elkényelmesedünk, romlik szervezetünk alkalmazkodóképessége, ha télen csak a melegben tartózkodunk. Minél többet sétálunk, kirándulunk télen is a friss levegőn, annál inkább erősödik a szervezet ellenállóképessége, valamint fokozódik a tüdő légcseréje és felgyorsul a vérkeringés is
Elhízáshoz vezet, hogy egyre kevesebbet vagyunk télen a szabadban

A legfrissebb kutatási eredmények szerint az, hogy a nyugati ember egyre kevesebbet tartózkodik télen a szabadban, valamint hogy a beltéri átlaghőmérséklet is folyamatosan emelkedik a fejlett világban, szintén hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen küzdenek súlyproblémával. A hideg ugyanis segíti a zsírfelesleg kordában tartását, azáltal, hogy beindítja a zsírsejtek úgynevezett barna zsírszövetté alakulását.

"Korábban úgy tudtuk, hogy a barna zsírszövet a téli álmot alvó állatokra jellemző, és az embernél csak csecsemőkorban van jelen nagy mennyiségben. Ma már tudjuk, hogy a felnőttekben is megtalálható" - mondja dr. Halmy László belgyógyász, endokrinológus, a Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke.

Az újszülöttben nagy mennyiségben megtalálható barna zsírszövet feladata a test melegen tartása. A felnőtt szervezetben a barna zsírszövet már csak elszórtan található meg, ám még kis mennyiségben is akár 20 százalékkal képes felpörgetni a szervezet energiafelhasználását, azaz hőtermelését, és ezáltal az anyagcserét is.

"A barna zsírsejtek különlegessége, hogy rengeteg mitokondrium található bennük, ezek pedig a sejtek energiaközpontjai. Szimpatikus (serkentő) idegrendszeri hatásra hidegben a mitokondriumok hőt kezdenek termelni, ily módon a barna zsírszövet a kalóriaégetés révén melegen tartja a szervezetet" - mondja Halmy. Ez a folyamat azonban csak hidegben indul be; melegben a bevitt zsiradékok nagy energiájú vegyületekké alakulnak, amelyeket a szervezet elraktároz, és súlytöbblet alakul ki.

Mivel a fejlett világ lakóinak többsége ideje nagy részét télen is egy szűk tartományban ingadozó, komfortos hőmérsékleten tölti, kevesebb energiát éget, mint korábban. Ezt persze a bevitt táplálék mennyiségével lehetne korrigálni, de a legtöbb emberre nem jellemző, hogy pont télen fogná vissza kalóriabevitelét. Az eljövendő bőséges ünnepi étkezéseket ajánlott tehát mindenképpen hosszú sétákkal összekötni.

forrás: origo