"Jegyezd meg jól, de ne csüggedj soha, remény, csalódás, küzdelem, bukás, sírig tartó nagy versenyfutás. Keresni mindig a jót, a szépet, s meg nem találni - ez az élet." (Madách Imre)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirándulás. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: kirándulás. Összes bejegyzés megjelenítése
2012. október 19., péntek
Ipolytarnóc
Országunk páratlan történelmi és kulturális kincsei nemcsak az elmúlt
századok és évezredek emlékét őrzik páratlan formában, de képesek akár
több százezer év, sőt, évmilliók távlatába kalauzolni.
Nógrád
megye északi szögletében, az Ipoly-folyó közelében bújik meg földtani
örökségünk gyöngyszeme, az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi
Terület
. Ipolytarnóc nevét először a környéken megtalált közel 100 méter
hosszúságú, és 8 méter kerületű óriási megkövesült fa tette híressé. A
világ legnagyobb ismert megkövesedett fenyő-féléjét a Borókás-patak
bontotta ki a vulkáni kőzetek halotti lepléből. Az Ősvilági Pompejinek is nevezett, Európa Diplomás és világörökségi nevezés alatt
álló terület 23-17 millió éves képződményeinek változatos kövületei a
különleges konzerválódási körülményeknek köszönhetően válhattak
közkincsé. A vulkáni katasztrófa elpusztította az ősi Ipolytarnócot, de
egyúttal lehetőséget is adott arra, hogy maradványai átvészeljék az
évmilliókat.
2012. szeptember 9., vasárnap
A Bükk-fennsík
.
A hegység nevét leggyakoribb fájáról, a bükkről kapta, amely itt közel 100 ezer hektáron terül el, és amelyet ezzel Magyarország legnagyobb összefüggő erdőségeként tartanak számon. A Bükk hegység középső része 1977 óta nemzeti parkká nyilvánított terület.
A Bükk legérdekesebb része a Bükk-fennsík, egy meredek sziklafalakkal és lejtőkkel körülzárt, majdnem vízszintes terület. A fennsík a Bükk hegység központi részének tekinthető. 7-800 méteres magasságával körülbelül 20 négyzetkilométeres területével Magyarország legnagyobb és legmagasabban fekvő karszt-fennsíkja.
A
Szalajka-völgy a Bükk hegység és az ország egyik legszebb magashegységi
jellegű völgye. A természet szinte halmozza itt a szépséget, de
történelmi emlékeket is rejt a vidék.
A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.
A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.
A természeti értékek között tarthatjuk számon a Szalajka-patakot, a Sziklaforrást, a Fátyol-vízesést vagy az erdei tanuló-sétautat, a történelmi nevezetességek között az istállóskői ősemberbarlangot, a vidék ipari történetét megidéző Szabadtéri Erdészeti Múzeumot, a Mária-vasbányát és a közelben lévő történelmi várromokat: a tatárjárás előtti Éleskővár romjait és a Mátyás király korabeli lovagvár, a Gerennavár ma már alig felfedezhető maradványait.
A völgy fő értéke a sebes folyású Szalajka-patak. A Szalajka név egy régi mesterségre utal. Itt állították elő ugyanis az üveggyártáshoz nélkülözhetetlen alapanyagot, a hamuzsírt, amelynek latin neve sal alcalicus volt, s ebből képezték a szalajka nevet. A kb. 4 km hosszú Szalajka-völgyben folyó Szalajka-patak medrét több helyen mesterségesen megduzzasztották, a tavakban pisztrángot tenyésztenek. Nyáron a keskeny nyomtávú kisvasúttal is végig lehet menni a völgyön.
Vizek, pisztrángok
A 800-900 méter magas Bükk-fennsík töbreiben eltűnő víz egy hatalmas (mindmáig ismeretlen) barlangrendszert vájva, a hegy gyomrában 400-500 méter szintkülönbséget leküzdve tör elő a Szalajka-völgyben. A patakot három forrás táplálja. Egyik a Sós-forrás, amely egy nagy kősziklákból ered, és így vizét majd két méter magasról zuhogtatja le, és két melegforrás, amelyek télen sem fagynak be. A Szikla-forrásból kiömlő, egész évben egyenletes hőmérsékletű víz (9-12 °C) kedvező lehetőséget teremt a pisztrángtenyésztéshez. A Szalajka-völgyben a pisztráng valószínűleg őshonos, intenzív tenyésztéssel csak 1957 óta foglalkoznak.
Répáshuta a Bükk-hegység
egyik völgyében, 500-575 méter magasságban, a Bükki Nemzeti Park
szívében fekvő település. Miskolctól és Egertől 30-30 km távolságra.
A bátrabbak Mezőkövesd felöl is megközelíthetik, az ország leghosszabb és egyik legszebb völgyén, a Hór-völgyön keresztül.
A bátrabbak Mezőkövesd felöl is megközelíthetik, az ország leghosszabb és egyik legszebb völgyén, a Hór-völgyön keresztül.
A települést 220 éve alapították a jobb megélhetést kereső szlovák, ruszin és német üveghutás mesterek, akik az üveggyártás felhagyását követően mészégetéssel, faszénégetéssel és fakitermeléssel foglalkoztak. A megélhetés és letelepedés alapját az erdő adta, és adja a mai napig.
A falu egyre népszerűbb kirándulóhely, mely köszönhető a helyiek vendégszeretetének, a háborítatlan természetnek és helyi ételspecialitásairól ismert Vadász Étteremnek.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)

