Erdők világnapja

Erdők és fák nélkül nem élhetünk, nélkülük nem lesz elég élelmünk. Az erdő a Föld tüdeje – szén-dioxidot köt meg, oxigént termel, árnyat ad, párologtatással hűti a Föld felszínét, az egészséges vízkörforgás egyik kulcsszereplője. Az erdők lassítják a klímaváltozást, szűrik a por- és zajszennyezést, segítik a talajmegőrzést és élőhelyet nyújtanak számos embernek, állatnak, hasznos beporzónak.

Az erdők folyamatosan változó, élettel teli, összetett ökológiai rendszerek – a biológiai sokféleség legnagyobb őrzőiként a szárazföldi állat- és növényfajok több mint 80%-ának adnak otthont. Munkát, élelmet és menedéket adnak közel 1,6 milliárd embernek, és nem csak fával és élelemmel látják el az emberiséget.

2013 óta az ENSZ Közgyűlés határozata alapján ünnepeljük minden évben március 21-én, a márciusi napéjegyenlőség napján az erdők világnapját.

Az erdők csendje, a természet szépsége jót tesz testnek és léleknek - oldja civilizált világunk stresszét, ellazít, feltölt. Töltsünk minél több időt fák között, a zöldben, ismerkedjünk velük, fogadjunk örökbe egyet és figyeljük, hogyan változik. "Csak aki ismeri a fákat, az képes védelmezni őket." Szeressük és védjük meglévő erdeinket, a városi, kerti fákat, és ültessünk a már elpusztítottak helyett.

8000 éve még a Föld szárazföldi területeinek felét borította erdő, ma már csak alig egyharmadát. Minden percben egy futballpályányi erdő tűnik el a Földről, és velük több 100 erdei állat- és növényfaj minden egyes nap!

.

S.O.S Bajban az erdő

A szakemberek becslése szerint 34 ezer hektár állami erdőben 30-40 év munkáját tette tönkre a decemberi természeti katasztrófa. A közmédia március 1-jén tartja az S.O.S Bajban az erdő című tematikus napot.
A műsorfolyammal a fákra, az erdőkre és az erdészek munkájára szeretnék felhívni az emberek figyelmét.

Az erdő csodái

A természetszerető embereket ősszel mindig elkápráztatják a lombhullató erdők fantasztikus színei.

A levelek elszíneződésének biokémiai okai

A levelek zöld pigmentje a klorofill. A klorofillban elnyelt fény szolgáltatja az energiát ahhoz, hogy a növény a szén-dioxidot és a vizet oxigénné és szénhidrátokká alakítsa át (ez a fotoszintézis). A klorofill vörös és kék fényt nyel el a növényre eső napfényből, ezért a leveleket zöldnek látjuk. Nyáron a klorofill rendszeresen elbomlik és újratermelődik a levelekben.

Sok növény leveleiben van egy másik pigment is, a karotin. Ez a vegyület a zöldeskék és a kék fényt nyeli el, ezért a karotinról visszavert fény sárgának látszik. Ha egy levélben karotin és klorofill is van, a levél élénkzöldnek látszik. A karotin kevésbé bomlékony vegyület, mint a klorofill, és még akkor is a levélben marad, ha a klorofill már eltűnt. Ilyenkor a levelet sárgának látjuk.

A levelekben előforduló pigmentek harmadik csoportja az antocianinok közé tartozik. Az antocianinok kék, kékeszöld és zöld fényt nyelnek el, ezért az antocianinokat tartalmazó levelek vörösek..

Vasárnapra- vers

Berda József: Hajnali erdő A hajnal, a ragyogó hajnal aranya csókolja sorra most a hatalmas tölgyek és bükkfák koronáit s te itt jársz s látod mint ébred az erdő; hogy minden fa külön-külön nyújtózik-ágaskodik, álmának illatát lehelvén szerteszét! S mindezt fokozván, mily isteni élmény látni, hogy csillog gyöngyként a harmat a leveleken! Mert most mosakodik, most tisztálkodik a tölgy, a bükk, a gyertyán s a többi szép férfi-óriás. - Mily kábító ez az illatömlés s mily rejtelmes szavakba-fonódás minden mozdulat itt! Szegény a szó, oly megilletődött a lélek. S most, halld csak! megszólalt már a cinke is, aztán a rigó, a pinty s a többi, színesnél színesebb tollas ékes. Felelj már titok: ki vezényli ezt a mennyei zenekart ily ámulatba-ejtőn? Se vége, se hossza nincsen a gyönyörű játéknak s közben itt is, ott is őzek futnak által, meg-megzörrentvén az ijedt bokrokat, hogy végre lásd: az erdő, íme, a komoly reggelbe lépett már s én tudom, - engem köszönt, a bámuló vándort, ki felejteni jött ide mindazt, mit a város börtöne ostorozott reá, s hogy itt lévén, újra boldog gyermeknek érezze magát, mint régen, mikor még tündérekről álmodozott!

Tavasz a Börzsönyben

Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A mintegy 600 km² területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence határolja.
Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. A legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.
A változatos táj remek túrázási lehetőségeket kínál. A Börzsöny nagy része nemzeti park.

A hegység aljzatát a Diósjenő-Márianosztra vonaltól északra ősi kristályos palák, a vonaltól délre mészkő és dolomit alkotják. (E vonalat a geológusok Diósjenői ároknak nevezték el). Ezen 200 – 250 millió éves aljzatot a Nyugat-Börzsönyben 1200 m, míg Diósjenő térségében 5-700 m mélységben találták meg. Az ősi aljzatra a földtörténeti ókor végén több millió éves üledékes kőzetek települtek, majd 30 millió évvel ezelőtt az oligocén tenger, 25 millió évvel ezelőtt pedig a miocén tenger üledékei rakódtak.
Ez utóbbi üledékek az eróziós völgyek klasszikus példájának mondható „Honti szakadékban” jól tanulmányozhatók.
A lefolyó csapadék mélyen bevágta magát a Honttal szemközti hegyoldalba, feltárva az egykor erre kanyargó Ős-Ipoly kavicstakaróját és az alatta fekvő idősebb üledékes rétegeket.
A szurdokvölgy bejáratánál jégkori löszfalak fogadják az érkezőt. (Innen – különösen felázott időszakban – nehéz a feljutás). Feljebb szürke agyagrétegek, közötte finom vulkáni por lerakódásai figyelhetők meg.
A szakadék középső és felső szakaszának agyagos homokrétegeiben sok ősmaradvány található. Kagylóteknők, növényi maradványok, cápafogak, makkrák-töredékek. A szakadék egy tulajdonképpen ma is aktív mozgásban lévő (felső bevágódása felfelé „vándorol”, alul pedig feltöltődik) 25 – 35 millió éves felszíni földtani szelvény.
A Börzsöny „születésének” időszakában tágabb térségünkben, úgy Skandinávia déli szegélyétől Afrika északi pereméig egy – mai megítélésünk szerint - kellemes szubtrópusi tenger hullámzott. 
Mintegy 16.5 millió évvel ezelőtt a föld mélyén dúló erők hatására a tengerfenék vastagra ülepedett aljzatát felboltozva, majd áttörve füstoszlop, vízgőz, hamu és kőzettörmelék tört a felszínre.
A 16.5 millió ével ezelőtt elkezdődött és 13.7 millió évvel ezelőtt már be is fejeződött vulkáni tevékenység - a tudomány mai állása szerint - három szakaszban zajlott le.
A legelső – mindössze 500 ezer évig tartó szakaszában (16.5 -16.0 évvel ezelőtt) egy a későbbieknél nagyobb átmérőjű és magasságú vulkán jött létre, ezt lesüllyedés, ill. lepusztulás követte.
Ennek helyén tört ki és működött 16.0 – 14.5 millió évvel ezelőtt - az előbbihez hasonlóan - a Börzsönyi vulkánosság második szakasza.
Az újabb kori szakaszok az előzőeket rendre lefedték, de azok roncsolt maradványai a hegység peremterületein helyenként még kimutathatók.
Az egymás után működő tűzhányók mindig az előzők beszakadásos kalderájában épültek fel.
A mai, Központi-Börzsönyt létrehozó 14.5 – 13.7 millió évvel ezelőtti harmadik szakaszban létrejött rétegvulkáni kúp alapátmérője mintegy 12-14 km lehetett, relatív magassága pedig elérhette az 1200 métert. (Egyes kutatók ennél lényegesen magasabbnak gondolják).
Ennek kúpja az eltelt évmilliók alatt jelentősen lepusztult, eredeti kráterének helyén jött létre a 3.7 x 5.5 km átmérőjű, s közel 300 méter mély Fekete-pataki eróziós kaldera. E kaldera peremét a Jancsi hegy, a Hollókő (természetesen nem azonos a közel 100 km-re lévő Hollókő településsel), Kövirózsás, Várbükk, Nagyhideg-hegy, Csóványos, Magosfa, Miklós tető hegycsúcsok jelölik ki. (A Hollókő sziklacsúcsáról a kaldera tökéletesen beazonosítható). A harmadik szakasz elmúltával lecsendült a vulkánosság, így megszűnt a táj képét megváltoztató legjelentősebb erő. Az időközben visszahúzódó tenger ugyan a hegység lábait még elöntötte (ennek emlékét őrzik a Dél-Börzsönyben lévő Törökmezői, illetve az Észak-Nyugat Börzsönyben található Bernecebaráti és Perőcsényi Lajta-mészkő lerakodások), de lassan az egész terület szárazulattá vált.
Persze, ha kisebb mértékben is, de a terület képe ezt követően is folyamatosan változott. Vetődések mentén egyes területrészei lesüllyedtek, mások kiemelkedtek. Más részein törésvonalak jöttek létre, illetve a hegység nyugati irányban kibillent (ennek következtében az azonos korú és keletkezésű rétegek a hegység nyugati oldalán mélyebben találhatók).
Ezt követően a hegység mai arculatának alakításában egy másik erő – az erózió vette át a fő szerepet. Pár tektonikus völgytől eltekintve (Kemencevölgy) a hegység mai völgyhálózatának zöme eróziós lemosódás során alakult ki.
A lemosódások „eredménye”, hogy a Börzsöny eredeti vulkáni takarójából legalább 300 m vastagságú rész hiányzik.
Mindezek ellenére - s geomorfológiai vonatkozásban ez a Börzsöny legnagyobb értéke - a hegység az eredeti vulkáni formakincsének jelentős részét megőrizte. A hegység külső kúppalástján a vizek sugárirányban kifelé folynak, a kalderán belül pedig összefolynak, s vizüket a kalderaperemen átvágódó Csarna patak vezeti le.
A Börzsöny kalderája – létrejöttének kora és a reá ható külső felszínalkotó erők ellenére olyan jó állapotú,  
amelyhez hasonlót a Kárpátokban is csak kettőt ismerünk: a hozzánk viszonylag közel lévő 1458 m magas, a Börzsönynél jóval fiatalabb Poljánát (érdemes egyszer felkeresni és megtekinteni, mert így nézhetett ki a Börzsöny úgy 5 millió évvel ezelőtt.) és a Görgényi- havasok legmagasabb kúpjának a 1777 m magas Mezőhavasnak szintén eléggé ép kalderáját. A hegység felszínének változása ma is tartó folyamat. A kőzetek aprózódása, fizikai, kémiai mállása kapcsán létrejön, vastagodik a termőtalaj, míg a csapadék e felhalmozott réteg lemosódását eredményezheti. (Napjaink éghajlatváltozása kapcsán lehullott özönvízszerű csapadékmennyiség olyan látványos átrendeződést okozhat némely területen, amihez átlagos körülmények között hosszú évtizedek kellenének).
Természetesen a térségbe érkező kevésbé avatott látogatókat inkább a kisebb részletek, a különös formák ragadják meg.
Ilyenek a hegygerincek kőtaréjai (Nagy Mána gerincéle, a Kövirózsás-Várbérc közötti sziklagerinc stb.), az ezekből létrejött, vagy „táplálkozó” kőfolyások, kőtengerek (Nagy Mána, Nagy-Pogányhegy déli oldala stb.), a hátrálva pusztuló krioplanációs lépcsők, illetve a kemény andezit alapkőzet különleges alakú képződményei (Szabó kövek, Viski kövek, Rend kövek, Boglyakő, Manókő, Asztalkő stb.).
A Börzsöny földtörténetének további érdekessége hogy a hegységképződés során, Nagybörzsönytől nyugatra hidrotermális úton létrejött, színesfémekben (arany, ezüst, bizmut stb.) gazdag terület keletkezett. Ennek bányászata a XIII.- XVI. században lecsengett, bár ezt követően többször is voltak rövid működései, ill. újraindítási törekvései. Sőt a kimerült bányák maradvány ásványvagyona iránt még napjainkban is tapasztalható némi érdeklődés.
Ugyancsak érdekes geológiai értékek a Szokolya térségben talált – a XVIII. században lebányászott vasérc telérek is.  /Forrás: Teszáry Károly-Börzsöny/



Mindenki  tapasztalta már, hogy amikor fájdalom éri, vagy problémák sokasága nehezedik a vállára, akkor egy séta a friss levegőn, ahol zöld koronájú fák veszik körül elsöprik a "viharfelhőket" feje felől, és megnyugszik!
Ez nem véletlen, hiszen a fák elszívják negatív gondolatainkat, és pozitív energiával töltenek fel.Ez azért van, mert a fák nagy energiával, gyógyító energiával rendelkeznek. 

A természetben való tartózkodással sokat teszünk egészségünkért hiszen a friss levegő jótékony hatással van idegrendszerünkre.Egyet azonban ne felejtsünk el szem előtt tartani: a fák ugyanolyan élőlények, mint mi emberek!Tudatosítanunk kell magunkban, hogy éppannyira függünk a fáktól,mint ők tőlünk!Mert ők jelentik számunkra az éltető levegőt, mindazt a gyönyörű,megnyugtató harmóniát, mely oly széppé teszi bolygónkat!

Az őszi erdő kincsei

Valentin naphoz..

A Grossarltal /Ausztria/ síterepen látható egy szív alakú erdő .

A helyi legenda szerint a szív alakú erdőrészt egy ismeretlen liftkezelő készítette azoknak a hölgyeknek, akik évről évre visszajártak őt meglátogatni - írja a Sielők.hu. A mítosz persze itt nem ér véget: a babonásabbak szerint aki mindkét oldalról körbesíeli ezt a szíverdőt, annak szerencséje lesz a szerelemben.