Égi kísérőnk a Hold

2019 leglátványosabb szuperholdját figyelhetjük meg az égen kedden este, írja a CNN.

A National Geographic cikke szerint Magyarországon a Hold még a napnyugta előtt pár perccel felkel, a holdkelte időpontja a keleti országrészben 16:47, Budapesten 17:00, nyugati határainknál 17:11 lesz, ez azt is jelenti, hogy magát a holdkeltét csak teljesen tiszta égen láthatjuk. Cserében a napnyugtát követő körülbelül 20 perc során a keleti ég alján húzódó rózsás sávban sárgállik majd égi kísérőnk, különösen szép látványt nyújtva a megfigyelőknek.




 Az egyiptomi legendák szerint a Hold a gonosz Szeth-kígyó fejéből született, mégis halálos ellenségek. A Hold Hórusz szeme, Szeth és Hórusz folyamatos háborúban, csatározásban állnak egymással, amikor a földön holdfogyatkozás van, éppen akkor Szeth kitépi Hórusz szemét. Ámon-Ré Napisten nem harcol a Holddal, inkább örvend, hogy éjszaka helyettesíti őt az égen. Íbiszfejű holdisten, az írástudók és a varázslók patrónusa. Ő találta fel az írást és vezeti a világegyetem naptárát. Az istenek udvari írnokaként ábrázolják.

Germán mitológiában

Freyja a germán mitológiában az élet és a halál, a szerelem és a harc, a termékenység és a varázslat istennője. Otthona, Folkvang, ahol azok az elesett vitézek kaptak örök szállást, akik nem fértek be a Valhallába. Freyja gyakran változtatott alakot, leginkább sólyom szeretett lenni. Férje, Od hamar elhagyta. Freyja, aki bánatában arany-, más legendákban borostyánkönnyeket hullatott, macskák vonta hintóján bejárta érte az egész világot. Holdistennő, később a termékenység, a szerelem, valamint a szépség istennője is, a Valkűrök vezetője.
Freyja legféltettebb kincse a Brising nyakéke volt, amelyért szerelemmel fizetett az ékszert készítő négy törpének. A történteket azonban Loki elárulta Odinnak. Loki, légy képében elrepült Freyjához, ott átváltozott bolhává, megcsípte és ellopta az ékszert..

Telihold: a holdfázisok egyike, amikor a Föld a Hold és a Nap között helyezkedik el. A Hold és a Nap egymással szemben állnak, ilyenkor a Hold teljes félgömbje, egész fényes korongja látható.

"Régi almanachokban még fellelhető a hónaphoz kapcsolódó jelzővel illetett telihold.

január:           Öreg telihold, Karácsony utáni holdtölte
február:          Havas, ínséges vagy farkasok holdtöltéje
március:        Varjú teleholdja, böjti vagy kérges hold
április:           Fű vagy tojás teliholdja
május:           Vetési vagy tej holdja
június:           Rózsa-, virág- vagy eper holdja
július:            Viharok teliholdja, szénahold
augusztus:    Fejes kukorica vagy gabona holdja
szeptember:  Gyümölcsök teliholdja, aratás holdtöltéje
október:        Aratás vagy vadászok holdja
november:     Vadászok holdtöltéje, fagyos vagy hódok hold
december:    Karácsony előtti holdtölte vagy hosszú éjek teliholdja" 

forrás: meteoline


Az emberek évezredek óta kutatják az égi kísérőink és a mindennapi életünk közötti összefüggéseket. Az asztrológia művelői felfedezték, hogy az időnek nem csupán mennyisége, hanem minősége is van.

 Hippokratész így oktatta tanítványait: “Aki az orvostudományt anélkül műveli, hogy figyelembe venné a csillagok mozgásának hasznát, az bolond”.A 16. század neves orvosa, Paracelsus az ókori hagyományokhoz hasonlóan a Naprendszer bolygói és az emberi test szervei, szervrendszerei között összefüggést talált (például a Napot a szívhez, a Holdat az agyhoz, a Merkúrt a tüdőhöz kapcsolta). Ezért tartotta fontosnak, hogy az orvos legyen jártas a csillagjóslás tudományában

.A híres természettudós, Charles Darwin így ír erről: “Az ember az emlősökhöz, a madarakhoz, sőt még a rovarokhoz is hasonlóan alá van vetve azoknak a titokzatos törvényeknek, amelyek szerint bizonyos normális folyamatok, mint a terhesség, a növények növekedése és beérése, bizonyos betegségek időtartama, a hold periódusaitól függ.”

Január 31-én éjszaka egyszerre lesz szuperhold, kék hold és vérhold az égen. Erre utoljára 1866. március 31-én volt példa.

Mi az a szuperhold?

A Hold ellipszispályán kering a Föld körül, átlagos földtávolsága 384 ezer kilométer. Földközelpontban (perigeumban) azonban 48 280 kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint földtávolpontban (apogeumban). Ez a távolságkülönbség a Hold látszó átmérőjében is megmutatkozik: földközelpontban nagyobbnak és fényesebbnek látszik. Ha a földközelpont egybeesik a teliholdfázissal, akkor beszélünk földközeli teliholdról, vagy a köznyelvben elterjedt, nem hivatalos elnevezéssel szuperholdról.

Mi az a kék Hold?

Átlagos esetben egy évben 12 teliholdat figyelhetünk meg, minden egyes hónapban egyet. Vannak azonban olyan évek, amikor 13 telihold bukkan fel az éjszakai égbolton, azaz van egy olyan hónapunk, amikor kétszer látható teljes egészében bolygónk égi kísérője. Ezt a jelenséget nevezzük kék Holdnak.

Mi az a vérhold?

 

Január 31-én teljes hkörön szóródó fény hatására vöröses színűvé változik. Égi kísérőnk eme sokak által baljósnak tekintett alakját nevezik vérholdnak."/Origo/ 

Rejtélyes útitársunk, a Hold

A hold az égen egy ezüst lant,
Megannyi húr a sugarak;
A hold ezüst lantján a szellők
Szellemkezekkel játszanak.
(Petőfi Sándor: Holdvilágos éj) 

Égi kísérőnket vélték őseink égisten bal szemének, égi lámpásnak, istenek labdájának, hitték a Nap nővérének, feleségének, ellenségének, az éjszakai égboltot bejáró holdistennek.

Az egyiptomi mitológiában a kampós  csőrű íbisz jelképezte a Holdat, és Thot, az írástudók, művészek, varázslók pártfogója volt a holdisten, de holdistennőként tisztelték Hathort is, a holdsarlóra emlékeztető szarvakkal ábrázolt szerelemistennőt.  

A görögök Szelénét, Héliosz napisten nővérét, a rómaiak Lunát tisztelték holdistennőként, de megszemélyesítette a Holdat Apollón húga, Artemisz (Diana), és az éjszaka háromtestű istennője, Hekaté is. 

Szeléné – a legenda szerint – egy szépséges halandóba lett szerelmes, és hogy kedvesét, Endümiónt, el ne veszítse, halhatatlanságot kért számára az istenek urától. Zeusz teljesítette kívánságát, de nemcsak örök ifjúságot adott a szép pásztornak, hanem örök álmot is, így a szomorú istennő, égi útja végeztével, csak alvó szerelmesét látogathatta.   

A Hold 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszerrel egy időben született, a Földnek egy hozzá hasonló méretű (kb. félakkora átmérőjű) égitesttel való ütközésekor. 

A Holdnak nincs légköre, így levegő és víz híján nyoma sincs rajta az életnek. Ami pedig foltos „ábrázatát” illeti, azt a hegyei közt elterülő, eleinte tengereknek hitt medencéknek és a felszínét borító több százezer kráternek köszönheti. A meteorit becsapódások okozta kráterek kiemelkedő tudósok (köztük Hell Miksa, Segner (zégner) János András, Bolyai János, Eötvös Lóránd, Szilárd Leó, Kármán Tódor, Neumann János) neveit viselik.   

Mivel a Holdnak nincs saját fénye, a Földről csak a Nap által megvilágított részét láthatjuk. Teliholdkor a teljes korongja fénylik, újholdkor — amikor éppen a Nap és a Föld között halad át — felénk forduló „arca” sötétbe borul.  

Keringésének és saját tengelye körüli forgásának ideje azonos, ezért mindig ugyanaz az oldala fordul felénk. (Mozgása a körhintán ülőéhez hasonló, aki éppen megfordul a tengelye körül — sorra szembe kerül vele az északi, keleti, déli és nyugati táj — mialatt egy teljes kört ír le.) A túlsó oldalát alig 40 éve ismerjük, a holdszondáknak köszönhetően. 

"Január 31-én éjszaka egyszerre lesz szuperhold, kék hold és vérhold az égen. Erre utoljára 1866. március 31-én volt példa.

Mi az a szuperhold?

A Hold ellipszispályán kering a Föld körül, átlagos földtávolsága 384 ezer kilométer. Földközelpontban (perigeumban) azonban 48 280 kilométerrel közelebb van a Földhöz, mint földtávolpontban (apogeumban). Ez a távolságkülönbség a Hold látszó átmérőjében is megmutatkozik: földközelpontban nagyobbnak és fényesebbnek látszik. Ha a földközelpont egybeesik a teliholdfázissal, akkor beszélünk földközeli teliholdról, vagy a köznyelvben elterjedt, nem hivatalos elnevezéssel szuperholdról.

Mi az a kék Hold?

Átlagos esetben egy évben 12 teliholdat figyelhetünk meg, minden egyes hónapban egyet. Vannak azonban olyan évek, amikor 13 telihold bukkan fel az éjszakai égbolton, azaz van egy olyan hónapunk, amikor kétszer látható teljes egészében bolygónk égi kísérője. Ezt a jelenséget nevezzük kék Holdnak.

Mi az a vérhold?

Január 31-én teljes holdfogyatkozás is lesz. Ilyenkor a Hold teljesen a Föld árnyékába kerül, ám a holdkorong mégsem sötétedik el teljesen, hanem a földi légkörön szóródó fény hatására vöröses színűvé változik. Égi kísérőnk eme sokak által baljósnak tekintett alakját nevezik vérholdnak."/Origo/
 

A Hold 68 éve nem járt ilyen közel a Földhöz, mint ma fog.

2016. november 14-én, hétfőn 14 óra 52 perckor kerül látótávolságba a Hold, mely 14 százalékkal nagyobb lesz és 30 százalékkal fényesebben ragyog majd a megszokottnál. Természetesen a látvány este is szép lesz.

1948 januárja óta nem járt ilyen közel a Hold a Földhöz, ráadásul olyan ritka jelenségről van szó, amelyre a NASA szerint legközelebb 2034. november 25-én kerül majd sor.

/24.Hu/

A Hold

Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása, hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban.
 
A Hold 4,6 milliárd évvel ezelőtt, a Naprendszerrel egy időben született, a Földnek egy hozzá hasonló méretű (kb. félakkora átmérőjű) égitesttel való ütközésekor. 

Égi kísérőnket vélték őseink égisten bal szemének, égi lámpásnak, istenek labdájának, hitték a Nap nővérének, feleségének, ellenségének, az éjszakai égboltot bejáró holdistennek.  

Az egyiptomi mitológiában a kampós  csőrű íbisz jelképezte a Holdat, és Thot, az írástudók, művészek, varázslók pártfogója volt a holdisten, de holdistennőként tisztelték Hathort is, a holdsarlóra emlékeztető szarvakkal ábrázolt szerelemistennőt. 

A görögök Szelénét, Héliosz napisten nővérét, a rómaiak Lunát tisztelték holdistennőként, de megszemélyesítette a Holdat Apollón húga, Artemisz (Diana), és az éjszaka háromtestű istennője, Hekaté is. 

Régen az egyszerű embereket a hold fogyatkozása, növekedése izgatta a legjobban, ennek megfelelően rengeteg népi magyarázat született a jelenségre. Egyes helyeken úgy vélték, néphitünk szerint a halott táltosnak a szájába kell tenni valamit, nehogy lerágja az égről a holdat, máshol úgy tartották, hogy farkasok laknak benne, akik addig eszik, amíg csak egy darabka marad belőle. Ezután megpihennek, majd az ismét kövér holdból falatozni kezdenek..
A természet ritmusa szerint élő emberek szellemiségét, fantáziáját tehát alaposan megmozgatta a ciklikusan fogyatkozó, majd növekvő hold. Az égitest kulturális, mitológiai vonatkozásai a világ összes népénél fellelhetők.

Hogy került a félhold a török zászlóra? 

A török zászlóra, a legenda szerint, azért került a félhold, mert I. Oszmán szultán, a török birodalom alapítója, egy éjszaka óriási félholdat látott álmában. Allah ezzel jelezte, hogy meg kell hódítania a hitetlenek világát, és félte is Európa évszázadokon át a török hódítókat jelképező félholdat. 

    

Az első ember, aki a Holdon járt

  Neil Armstrong volt  az első ember, aki a Holdon járt. 1930. augusztus 5-én született.

A rejtélyes Hold

Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása, hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban. 

Háromórás nappalok, ezerötszáz napos évek, több jégkorszak és minimális szárazföldi élet - talán ilyen lenne bolygónk, ha nem keringene körülötte a Hold. A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését.

A Hold leglátványosabb, szabad szemmel is jól látható hatása a Földön az apály-dagály-jelenség, azaz a tengerjárás. Ez részben a Hold gravitációs vonzása, részben a Hold és a Föld egymás körüli keringése miatt jön létre. A tengerjárásnak számos közvetett hatása van, geológiai és biológiai szempontból egyaránt.

Egy kopár és gyorsabban forgó Föld

A Hold nélkül sokkal kisebbek lennének a dagálymagasságok, mivel csak a távolabbi Nap okozna árapály-jelenséget. Az árapály egyik legfontosabb hatása, hogy bolygónkat a tengelyforgás mai értékére (körülbelül 24 órára) lassította. A jelenség hiányában talán jelenleg is a Föld korai állapotában becsült, 4-6 óra körüli érték lenne jellemző. A gyorsabb forgás miatt erősebb lenne az úgynevezett eltérítő erő (Coriolis-erő), amely a sarkvidékek vagy az Egyenlítő felé haladó légáramlatok mozgásának kelet-nyugat irányú komponenst ad. Emiatt a globális légkörzés feltehetőleg erősebb zonális jellemzőket mutatna, tehát több légkörzési sáv alakulna ki.

A nagy tömegű Hold stabilizálja a Föld forgástengelyét, és fenntartja a jelenlegi 23,5 fokos ferdeségét. A Hold nélkül változna a tengelyferdeség, amitől gyakoribb lenne a szélsőséges éghajlat egy adott földrajzi helyen - természetesen csak földtörténeti időskálán, azaz millió évek távlatában. Elvileg nem kizárt, hogy a tengelyferdeség a Hold nélkül alkalmanként magas értékeket is felvenne, akárcsak a Mars múltjában. Külső bolygószomszédunk körül nincs nagy tömegű kísérő, ennek hiányában (a modellszámítások alapján) időnként 40 fokot vagy még nagyobb értéket is felvehet a tengelyferdesége.

A földi tengelyferdeség növelésével nőne a különbség az egyes évszakok között. Nagyobb területeken lehetne hosszú nyári nappal, illetve hosszú téli éjszaka, jelentős hőmérséklet különbségekkel. A sarkvidéki jégtakaró nagysága, kiterjedése is élénken váltakozna, és talán a légköri vízpára- és a felhőképződés, csapadékhullás jellemzőit is befolyásolná a Hold hiánya. Gyakoribban lehetnének a jégkorszakok, amelyek alkalmanként a Föld nagyobb részére kiterjednének (úgynevezett globális hólabda állapotok).

A Hold által kifejtett árapály-súrlódás hatása nélkül (a 4-6 órás tengelyforgás miatt) egy év közel 1500 - a jelenleginél sokkal rövidebb - napból állna. A gyorsabb forgás következtében bolygónk egy kicsit lapultabb is lenne, ami szintén fontos, de nehezen vizsgálható következményekkel járna a kőzetburok egészére, illetve a benne zajló mozgásokra.

Kísérőnk fázisváltozásainak ciklusa az idő mérésében segédkezett, a Hold nélkül nem lenne hónap ("Hold nap") naptárainkban. Emellett sok kultúrában töltött be a Hold fontos szerepet, amelynek hiányában nemcsak istenekből lenne kevesebb, de talán a mindig sötét éjszaka is másként jelenne meg gondolkodásunkban.
/!Kereszturi András/

 
A kiszámíthatatlan, de mégis körforgásba torkolló természetet mindig tisztelet és találgatás övezte. A legtöbb rejtélyt istenek, szellemek és egyéb természetfölötti lények tevékenységével magyarázták, melyeket általában emberi tulajdonságokkal ruháztak fel. Félelem övezte a titokzatos lényeket, melyek csak a kiválasztottaknak jelentek meg teljes valójukban. Papok és sámánok közvetítésével igyekeztek áldozatokkal, imákkal, varázslatokkal megnyerni őket a maguk ügyének. A több termés, a biztonságos utazás, vagy éppen a háborúk szerencsés kimeneteléhez kérték a láthatatlan erők segítségét.

A legtöbb kultúrában női istenként tisztelték, de szinte mindig a Nappal egy párba sorolták, mint nő és férfi természetbeni szimbólumait. A Hold az éjszaka bolygója, a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben. Az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe.

Egyiptomban
Az egyiptomi legendák szerint a Hold a gonosz Szeth-kígyó fejéből született, mégis halálos ellenségek. A Hold Hórusz szeme, Szeth és Hórusz folyamatos háborúban, csatározásban állnak egymással, amikor a földön holdfogyatkozás van, éppen akkor Szeth kitépi Hórusz szemét. Ámon-Ré Napisten nem harcol a Holddal, inkább örvend, hogy éjszaka helyettesíti őt az égen. Íbiszfejű holdisten, az írástudók és a varázslók patrónusa. Ő találta fel az írást és vezeti a világegyetem naptárát. Az istenek udvari írnokaként ábrázolják.

Germán mitológiában
Freyja a germán mitológiában az élet és a halál, a szerelem és a harc, a termékenység és a varázslat istennője. Otthona, Folkvang, ahol azok az elesett vitézek kaptak örök szállást, akik nem fértek be a Valhallába. Freyja gyakran változtatott alakot, leginkább sólyom szeretett lenni. Férje, Od hamar elhagyta. Freyja, aki bánatában arany-, más legendákban borostyánkönnyeket hullatott, macskák vonta hintóján bejárta érte az egész világot. Holdistennő, később a termékenység, a szerelem, valamint a szépség istennője is, a Valkűrök vezetője.
Freyja legféltettebb kincse a Brising nyakéke volt, amelyért szerelemmel fizetett az ékszert készítő négy törpének. A történteket azonban Loki elárulta Odinnak. Loki, légy képében elrepült Freyjához, ott átváltozott bolhává, megcsípte és ellopta az ékszert..

/érdekességek,a Hold /

A holdfázisok hatásai

Augusztusi holdnaptár

= Telihold  = Újhold  = Elsö negyed, növekedni  = Utolsó negyed, növekedni

Augusztus
	Hé	Ke	Sz	Cs	Pé	Sz	Va
31				1	2	3	4
32	5		7	8	9	10	11
33	12	13		15	16	17	18
34	19	20		22	23	24	25
35	26	27		29	30	31

A Hold Föld körüli keringésének többféle hatása (fényhatás, gravitációs, energetikai, meteorológiai, asztrológiai, stb.) is van az élőlényekre.

Mindenki előtt ismeretes, hogy a Hold a Földünk körül kering. A keringés ideje (teleholdtól teleholdig) kb. 29,53 nap, vagyis egy hónap. /Az elnevezés is innen ered: Ho(ld)nap/ A keringés során a Hold a Nap fényét veri vissza, tükrözi a földre. A Hold pályáján való tovahaladásából adódóan azt láthatjuk, hogy az napról napra hízik, vagy éppen fogyóban van. A fényváltozás, vagyis a látvány alapján a Holdnak négy fázisát különböztethetjük meg. Újholdtól (amikor nem látjuk a Holdat az égen) kb. 7,4 napig tart az I. negyed. Az első negyed végén a Hold tányérjából egy felet láthatunk. Újabb 7,4 napig, vagyis Teleholdig tart a II. negyed. Teleholdkor a Hold teljes tányérja világít az égen. Ebben a kb. 15 napos időszakban a Holdból egyre többet látunk, azaz a Hold “dagad”. A Telehold utáni kb. 15 napos időszakban a Holdat napról napra “fogyni” látjuk. Telehold után kb. 7,4 napig tart a III. negyed, melynek végén ismét felére csökken a Hold tányérja, majd végezetül 7,4 napig, azaz a következő Újholdig tart a IV. negyed.
A Hold gravitációs hatása is ismert. A hold viszonylagos közelsége és tömege miatt a gravitációja is jelentős, annak hatásaival komolyan számolnunk kell. Iskolai tanulmányainkból tudjuk, hogy a Hold gravitációs vonzása okozza a tengereken, óceánokon az ár-apály jelenséget. A Hold gravitációja maga felé próbál húzni minden, a földön található dolgot és mivel a vízmolekulák egymáson viszonylag könnyen elmozdulnak, ezért ez a hatás a vizek vonatkozásában a legszembetűnőbb. Tehát a Hold magafelé mintegy “szívja” a Földet, és annak minden elemét, és erre a vizek reagálnak a legintenzívebben.

A Hold gravitációs hatása a látvánnyal ellentétes, illetve más ritmust követ: Újhold idején a Hold a Földünk és a Nap között áll. Mivel a Föld, a Hold és a Nap egyvonalban áll, a Hold és a Nap gravitációs vonzása egymást erősíti, a Hold és a Nap gravitációs vonzása úgymond “összeadódik”, így tulajdonképpen dupla erővel “vonzódik” minden, a Földön lévő dolog a Hold felé. Tehát Újholdkor a Földünk gravitációs vonzása úgymond a legkisebb, hiszen minden a Hold és a Nap felé “törekszik”. Ahogy a Hold tovahalad pályáján ez a Nappal való gravitációs “együttállás” fokozatosan megszűnik, a Hold vonzása egyre csökken, ezért minden a Föld középpontja felé igyekszik elmozdulni. Ez a hatás az első negyed végén (amikor egy felet látunk a Holdból) tetőzik, azaz az első negyed végén a földön a legnagyobb a gravitáció. Az első negyed után a földön lévő dolgokra ható gravitáció ismét csökkenni kezd és Teleholdkor ismét eléri minimumát. Teleholdkor a Föld, a Hold és a Nap ismét egyvonalban áll, csak most a Föld a Hold és a Nap közé kerül, így a két égitest gravitációja “egymás ellen dolgozik” azaz az egyik erre, a másik arra igyekszik húzni a Földön lévő dolgokat. A Hold tömege és közelsége miatt a Hold hatása a jelentősebb. Majd a harmadik negyedkor ismét viszonylagosan nagyobb a gravitációs hatás a földön, amely Újholdig ismét a viszonylagos minimumra csökken.
Összefoglalva: a Föld középpontja felé húzó erő (a gravitáció) Újholdkor és Teleholdkor a legkisebb, azaz minden a Föld középpontjától ellentétes irányba törekszik. A Föld középpontja felé húzó erő az első és a harmadik negyed végén (amikor a Hold felét látjuk az égen) a legnagyobb, azaz ilyenkor minden a föld középpontja felé kívánkozik.


Az emberek évezredek óta kutatják az égi kísérőink és a mindennapi életünk közötti összefüggéseket. Az asztrológia művelői felfedezték, hogy az időnek nem csupán mennyisége, hanem minősége is van.Hippokratész így oktatta tanítványait: “Aki az orvostudományt anélkül műveli, hogy figyelembe venné a csillagok mozgásának hasznát, az bolond”.A 16. század neves orvosa, Paracelsus az ókori hagyományokhoz hasonlóan a Naprendszer bolygói és az emberi test szervei, szervrendszerei között összefüggést talált (például a Napot a szívhez, a Holdat az agyhoz, a Merkúrt a tüdőhöz kapcsolta). Ezért tartotta fontosnak, hogy az orvos legyen jártas a csillagjóslás tudományában.A híres természettudós, Charles Darwin így ír erről: “Az ember az emlősökhöz, a madarakhoz, sőt még a rovarokhoz is hasonlóan alá van vetve azoknak a titokzatos törvényeknek, amelyek szerint bizonyos normális folyamatok, mint a terhesség, a növények növekedése és beérése, bizonyos betegségek időtartama, a hold periódusaitól függ.”
Őseink megfigyelései a holdfázisok hatásairól máig megállják helyüket. Néhány alapelv figyelembe vételével könnyebbé tehetjük mindennapi tevékenységeinket!


Újholdkor (tehát amikor a hold elsötétül az égbolton) legmagasabb a test méregtelenítési készsége, ekkor érdemes leginkább böjtöt tartani, rossz szokásainkkal  felhagynunk, illetve új, hasznos szokásokat felvennünk. Ez  a nap ugyanis a legalkalmasabb kezdet. Újhold idején a Hold mindig abban a jegyben áll, ami az adott hónap napjegye (tehát augusztusban az oroszlánban).

Növő holdnál minden elfogyasztott falat nagyobb eséllyel képez zsírpárnákat: ez az időszak a tápanyagok beépülésének kedvez, a gyógyszerek is erőteljesebben hatnak. Ebben az időszakban azonban lassabb a gyógyulás, és kedvezőtlenebbül alakulnak a műtétek. Növények átültetésére, vetésére viszont különösen alkalmas az időszak, mert gyorsan gyökeret eresztenek és növekedésnek indulnak. A növő hold időszaka az erőgyűjtésnek, a felkészülésnek és tervezésnek kedvez – ha lehetséges, ilyenkor tartózkodjunk a nagy erőkifejtést igénylő, fárasztó munkáktól, mert nehezen fogunk boldogulni velük.

A telihold körüli 1-2 napban rendszerint megnő a forgalom a szülészeteken: ekkor (valamint növekvő hold idején) születik a legtöbb kisbaba. Az arra érzékenyebb emberek nyugtalanabbak lehetnek, ilyenkor a balesetek és bűncselekmények száma is magasabb – ilyenkor jól tesszük, ha éberebbek vagyunk, és jobban vigyázunk magunkra.

Fogyó holdkor viszont minden könnyebben és gyorsabban megy, még akkor sem hízunk, ha többet eszünk, mint rendszerint. A méregtelenítési folyamatok ekkor a legerősebbek, és aktívabbak is vagyunk, mint más időszakokban. Ha megválaszthatjuk egy műtét idejét, érdemes fogyó hold idejére tenni. Sokféle munka hatékonyabban elvégezhető a kertben és a háztartásban: a mosáshoz kevesebb mosószer is elegendő, a ruhák mégis tisztábbak lesznek. Gyomok kiirtására is ez a legalkalmasabb időszak (különösen, ha a bak által uralt napon végezzük: az ágyás hosszú időre mentes marad a gazoktól).
A különböző időminőségek két-három naponként váltják egymást, s ez egyúttal különböző hatások érvényre jutását is jelenti. Szobanövényeinket érdemes levélnapokon (vízjegy: rák, skorpió, halak) locsolni, ugyanakkor a virágnapokon (levegő jegy: ikrek, mérleg, vízöntő) jobb hanyagolni az öntözést, mivel az ekkor öntözött növényeken gyakran kártevők telepszenek meg. Hajat vágatni lehetőleg oroszlán-napokon menjünk, ha azt szeretnénk, hogy dús és erős szálú legyen a hajunk, semmiképp ne válasszuk viszont a halak és a rák napjait (ha ilyenkor mosunk hajat, az kedvez a korpaképződésnek). A szűz-napokon készített frizura hosszabb ideig megtartja a formáját. Szőrtelenítésre ugyanakkor alkalmasabbak a bika által uralt napok (a fogyó holdnál): a szőr sokáig nem fog visszanőni. Ha fogorvoshoz készülünk, kerüljük a levegő jegyeit (ikrek, mérleg, vízöntő) és ha lehet, a fogyó holdat válasszuk. “Vizes” napokon (rák, skorpió, halak) könnyebben boldogulunk minden vizes munkával, de ekkor nem ajánlatos hosszan szellőztetni, a nedvesség ugyanis beveszi magát a lakásba – a tűzjegy napjain (kos, oroszlán, nyilas) azonban bátran szellőztethetünk hosszabban. A megfigyelések szerint az időjárás az ikrek napjain gyakran megfordul.
Hihetetlennek tűnik? A fentiek mind évszázadok tapasztalatain alapulnak, a régebbi korokban mindenki természetesnek és magától értetődőnek tekintette ezeket a szabályokat. Talán manapság már egyre többen rájövünk arra, hogy nem érdemes eltávolodni a természettől, hiszen az ember maga is a természet része…

A rejtélyes Hold

Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása, hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban.

Régen az egyszerű embereket a hold fogyatkozása, növekedése izgatta a legjobban, ennek megfelelően rengeteg népi magyarázat született a jelenségre. Egyes helyeken úgy vélték, néphitünk szerint a halott táltosnak a szájába kell tenni valamit, nehogy lerágja az égről a holdat, máshol úgy tartották, hogy farkasok laknak benne, akik addig eszik, amíg csak egy darabka marad belőle. Ezután megpihennek, majd az ismét kövér holdból falatozni kezdenek. Egyesek úgy gondolták, ezek a farkasok valamikor gonosz emberek vagy megkereszteletlenül elhunyt gyerekek voltak, akik már nem tudnak anyjuktól szopni, ezért a holddal táplálkoznak. A természet ritmusa szerint élő emberek szellemiségét, fantáziáját tehát alaposan megmozgatta a ciklikusan fogyatkozó, majd növekvő hold. Az égitest kulturális, mitológiai vonatkozásai a világ összes népénél fellelhetők.

A néphit szerint a hold közvetlen hatást is gyakorol az emberi szervezetre, ciklusa összefügg a termékenységgel, a menstruációval, a szüléssel, a haj és a köröm növekedésével, az időjárási hatásokkal, de tőle függ a terméshozam is. A növények sikeres termesztéséhez nélkülözhetetlen a "holdismeret", de régen csak megfelelő holdálláskor gyűjtöttek gyógynövényeket is.

Megfigyelések szerint, ha valaki újhold péntekjén nyiratkozik meg, akkor gyorsan és dúsan nő majd a haja.
Ez különösen vonatkozik azokra a csecsemőkre, akik még nem "nyiratkoztak". Az újholddal indul növekedésnek az ezüst fényű égitest, hatása, ereje térfogatának gyarapodásával arányosan fokozódik. A néphit szerint a fogyó hold időszakában nem szabad hajat vágni, mert akkor megkopaszodik az ember. Ezzel szemben Angliában minden fordítva van: ott a népi bölcsesség a holdfogyta alatti hajvágást tartja kívánatosnak.

A középkori asztrológusok szerint a hold irányítja az agyvelőt, amely holdtöltekor éri el működésének teljességét. S ha ez így van, akkor az emberek életét, gondolkozását is a hold vezérli.
A néphagyomány az újhold fekvéséből a következő napok, hetek időjárására is következtet, például Szegeden a "régi emberek" úgy gondolták, ha a hold szarva lefelé áll, eső lesz, máshol hasonló holdállásból jó időre következtettek, mert szerintük a lefelé álló holdvégből már kicsorgott az eső. A vélemény mögött az a nézet húzódik, hogy a hold egy vízzel teli kristálygömb.
Ha az emberi agy a hold hatása alatt áll, menynyivel inkább igaz a hold uralma az egyszerűbb növények felett.
Bács-Kiskunban sokáig úgy gondolták, hogy a vetést és az ültetést leginkább akkor érdemes megejteni, amikor a hold a Föld alatt van. Ilyenkor ugyanis kísérő égitestünk a legteljesebben tudja kifejteni termékenyítő hatását.

A hold ereje változása idején kicsi, ráadásul a termésre leselkedő veszélyek ebben az időszakban fejtik ki leginkább hatásukat. Vas megyében kerülték a holdújulás idejére eső aratást, Szabolcsban pedig az újholdkori vetést. A vetemények állítólag erőteljesebben nőnek a dagadó hold idején, ám ha fogyóban van, a növények visszafejlődnek, illetve megáll a fejlődésük. Akadtak emberek, akik úgy gondolták, hogy a fogyó hold megeszi a gabonát. Csallóközben még mindig tartja magát az a hagyomány, amely szerint holdfogyáskor nem szabad ültetni, különösen kerülendő azon zöldségek ültetése, amelyeknek termése, fogyasztandó része a föld fölött van. Ezzel szemben növő hold idején kerülendő a krumpli, a répa, és más gyökeréért, gumójáért fogyasztott zöldség ültetése.

Az orvostudomány kétkedéssel fogadja a népi gyógyászat holdnaptárral kapcsolatos megfigyeléseit, nem hisz a holdhatásokban, ám vannak olyan természetgyógyász orvosok, akik figyelmet szentelnek ezeknek a megfigyeléseknek, s ennek megfelelően alakítják ki praxisukat.

Kétségtelen, hatással van a hold a tengerek mozgására is, az árapály jelenségre. S az is biztos, hogy az óceánok dagályai energiát adnak át az égitestnek, amely emiatt nagyobb pályát tud leírni a Föld körül - egyre messzebb kerülve a Földtől. A dagályhullámok súrlódásukkal fékezik a Föld forgását, csökkentve energiáját. Az árapály hatással van az állatvilágra is, teliholdkor, dagály esetén például egyes cápafajok szívesen támadnak a fürdőzőkre, s ilyenkor a kutyák is agresszívebbek.
Köztudott, hogy a szülésre készülő nők közül sokan a teliholdtól vezérelve szülik meg gyermeküket, bár ezt sokan inkább a frontérzékenységnek tudják be.
Forrás:
/Dadányi István/

Vasárnapi szuperhold

Vasárnap a Hold a Földnek a Nappal ellentétes oldalán helyezkedik majd el, vagyis telihold lesz. Ilyenkor a legfényesebb és legfeltűnőbb az égen, derült idő esetén egész éjszaka megfigyelhető. Ezen a hétvégén az átlagosnál is valamivel feltűnőbb, amit néhol szuper teliholdnak is neveznek - noha semmilyen különleges tulajdonsága vagy következménye nincsen.

A Hold elliptikus pályán kering a Föld körül. Ennek eredményeként földtávolsága 356 410 kilométer és 406 680 kilométer között változik. Ezen a hétvégén éppen földközelben jár, amikor telehold fázist mutat, így most lesz a legfényesebb 2012-ben.

Vasárnap a Hold látszó mérete mintegy 14%-kal lesz nagyobb, és 30%-kal lesz fényesebb, mint átlagosan. A fázisától függetlenül a Hold akkor a legfeltűnőbb, amikor alacsonyan van az égen, tehát holdkeltéhez vagy holdnyugtához közel jár - ekkor ugyanis a tereptárgyakhoz tudjuk viszonyítani méretét, és agyunk látszólag nagyobbnak érzékeli azt, mint amikor magasan jár az égen. A Hold folyamatosan árapályhatást fejt ki bolygónkra. Ennek keretében nemcsak a világtenger szintje emelkedik és süllyed periodikusan, hanem a szilárd kőzetburokban is történnek mozgások. Az árapály (a Hold távolságától függetlenül) mindig telihold és újhold idején a legnagyobb, mivel ekkor a Hold a Nappal egy vonalba kerül, és a két égitest árapálykeltő hatása összeadódik.

Forrás:origo.

Égi kísérőnk a Hold

Háromórás nappalok, ezerötszáz napos évek, több jégkorszak és minimális szárazföldi élet - talán ilyen lenne bolygónk, ha nem keringene körülötte a Hold. A Holdnak komoly hatása van a Földre, és a kezdetektől befolyásolja geológiai, sőt biológiai fejlődését.

A Hold leglátványosabb, szabad szemmel is jól látható hatása a Földön az apály-dagály-jelenség, azaz a tengerjárás. Ez részben a Hold gravitációs vonzása, részben a Hold és a Föld egymás körüli keringése miatt jön létre. A tengerjárásnak számos közvetett hatása van, geológiai és biológiai szempontból egyaránt.

Egy kopár és gyorsabban forgó Föld

A Hold nélkül sokkal kisebbek lennének a dagálymagasságok, mivel csak a távolabbi Nap okozna árapály-jelenséget. Az árapály egyik legfontosabb hatása, hogy bolygónkat a tengelyforgás mai értékére (körülbelül 24 órára) lassította. A jelenség hiányában talán jelenleg is a Föld korai állapotában becsült, 4-6 óra körüli érték lenne jellemző. A gyorsabb forgás miatt erősebb lenne az úgynevezett eltérítő erő (Coriolis-erő), amely a sarkvidékek vagy az Egyenlítő felé haladó légáramlatok mozgásának kelet-nyugat irányú komponenst ad. Emiatt a globális légkörzés feltehetőleg erősebb zonális jellemzőket mutatna, tehát több légkörzési sáv alakulna ki.


A nagy tömegű Hold stabilizálja a Föld forgástengelyét, és fenntartja a jelenlegi 23,5 fokos ferdeségét. A Hold nélkül változna a tengelyferdeség, amitől gyakoribb lenne a szélsőséges éghajlat egy adott földrajzi helyen - természetesen csak földtörténeti időskálán, azaz millió évek távlatában. Elvileg nem kizárt, hogy a tengelyferdeség a Hold nélkül alkalmanként magas értékeket is felvenne, akárcsak a Mars múltjában. Külső bolygószomszédunk körül nincs nagy tömegű kísérő, ennek hiányában (a modellszámítások alapján) időnként 40 fokot vagy még nagyobb értéket is felvehet a tengelyferdesége.

A földi tengelyferdeség növelésével nőne a különbség az egyes évszakok között. Nagyobb területeken lehetne hosszú nyári nappal, illetve hosszú téli éjszaka, jelentős hőmérsékletkülönbségekkel. A sarkvidéki jégtakaró nagysága, kiterjedése is élénken váltakozna, és talán a légköri vízpára- és a felhőképződés, csapadékhullás jellemzőit is befolyásolná a Hold hiánya. Gyakoribban lehetnének a jégkorszakok, amelyek alkalmanként a Föld nagyobb részére kiterjednének (úgynevezett globális hólabda állapotok).

A Hold által kifejtett árapály-súrlódás hatása nélkül (a 4-6 órás tengelyforgás miatt) egy év közel 1500 - a jelenleginél sokkal rövidebb - napból állna. A gyorsabb forgás következtében bolygónk egy kicsit lapultabb is lenne, ami szintén fontos, de nehezen vizsgálható következményekkel járna a kőzetburok egészére, illetve a benne zajló mozgásokra.

Kísérőnk fázisváltozásainak ciklusa az idő mérésében segédkezett, a Hold nélkül nem lenne hónap ("Hold nap") naptárainkban. Emellett sok kultúrában töltött be a Hold fontos szerepet, amelynek hiányában nemcsak istenekből lenne kevesebb, de talán a mindig sötét éjszaka is másként jelenne meg gondolkodásunkban.
!Kereszturi András/

 

A kiszámíthatatlan, de mégis körforgásba torkolló természetet mindig tisztelet és találgatás övezte. A legtöbb rejtélyt istenek, szellemek és egyéb természetfölötti lények tevékenységével magyarázták, melyeket általában emberi tulajdonságokkal ruháztak fel. Félelem övezte a titokzatos lényeket, melyek csak a kiválasztottaknak jelentek meg teljes valójukban. Papok és sámánok közvetítésével igyekeztek áldozatokkal, imákkal, varázslatokkal megnyerni őket a maguk ügyének. A több termés, a biztonságos utazás, vagy éppen a háborúk szerencsés kimeneteléhez kérték a láthatatlan erők segítségét.

A legtöbb kultúrában női istenként tisztelték, de szinte mindig a Nappal egy párba sorolták, mint nő és férfi természetbeni szimbólumait. A Hold az éjszaka bolygója, a szépséget, a fényt jelképezi a sötét végtelenben. Az odaadás, a termékenység, a természet ciklikusságának, változékonyságának jelképe.

Egyiptomban
Az egyiptomi legendák szerint a Hold a gonosz Szeth-kígyó fejéből született, mégis halálos ellenségek. A Hold Hórusz szeme, Szeth és Hórusz folyamatos háborúban, csatározásban állnak egymással, amikor a földön holdfogyatkozás van, éppen akkor Szeth kitépi Hórusz szemét. Ámon-Ré Napisten nem harcol a Holddal, inkább örvend, hogy éjszaka helyettesíti őt az égen. Íbiszfejű holdisten, az írástudók és a varázslók patrónusa. Ő találta fel az írást és vezeti a világegyetem naptárát. Az istenek udvari írnokaként ábrázolják.

Germán mitológiában
Freyja a germán mitológiában az élet és a halál, a szerelem és a harc, a termékenység és a varázslat istennője. Otthona, Folkvang, ahol azok az elesett vitézek kaptak örök szállást, akik nem fértek be a Valhallába. Freyja gyakran változtatott alakot, leginkább sólyom szeretett lenni. Férje, Od hamar elhagyta. Freyja, aki bánatában arany-, más legendákban borostyánkönnyeket hullatott, macskák vonta hintóján bejárta érte az egész világot. Holdistennő, később a termékenység, a szerelem, valamint a szépség istennője is, a Valkűrök vezetője.
Freyja legféltettebb kincse a Brising nyakéke volt, amelyért szerelemmel fizetett az ékszert készítő négy törpének. A történteket azonban Loki elárulta Odinnak. Loki, légy képében elrepült Freyjához, ott átváltozott bolhává, megcsípte és ellopta az ékszert..

/érdekességek,a Hold
meteorologus /

Holdhatás

Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása, hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban.

Régen az egyszerű embereket a hold fogyatkozása, növekedése izgatta a legjobban, ennek megfelelően rengeteg népi magyarázat született a jelenségre. Egyes helyeken úgy vélték, néphitünk szerint a halott táltosnak a szájába kell tenni valamit, nehogy lerágja az égről a holdat, máshol úgy tartották, hogy farkasok laknak benne, akik addig eszik, amíg csak egy darabka marad belőle. Ezután megpihennek, majd az ismét kövér holdból falatozni kezdenek. Egyesek úgy gondolták, ezek a farkasok valamikor gonosz emberek vagy megkereszteletlenül elhunyt gyerekek voltak, akik már nem tudnak anyjuktól szopni, ezért a holddal táplálkoznak. A természet ritmusa szerint élő emberek szellemiségét, fantáziáját tehát alaposan megmozgatta a ciklikusan fogyatkozó, majd növekvő hold. Az égitest kulturális, mitológiai vonatkozásai a világ összes népénél fellelhetők.
A néphit szerint a hold közvetlen hatást is gyakorol az emberi szervezetre, ciklusa összefügg a termékenységgel, a menstruációval, a szüléssel, a haj és a köröm növekedésével, az időjárási hatásokkal, de tőle függ a terméshozam is. A növények sikeres termesztéséhez nélkülözhetetlen a "holdismeret", de régen csak megfelelő holdálláskor gyűjtöttek gyógynövényeket is.
Megfigyelések szerint, ha valaki újhold péntekjén nyiratkozik meg, akkor gyorsan és dúsan nő majd a haja.
Ez különösen vonatkozik azokra a csecsemőkre, akik még nem "nyiratkoztak". Az újholddal indul növekedésnek az ezüst fényű égitest, hatása, ereje térfogatának gyarapodásával arányosan fokozódik. A néphit szerint a fogyó hold időszakában nem szabad hajat vágni, mert akkor megkopaszodik az ember. Ezzel szemben Angliában minden fordítva van: ott a népi bölcsesség a holdfogyta alatti hajvágást tartja kívánatosnak.
A középkori asztrológusok szerint a hold irányítja az agyvelőt, amely holdtöltekor éri el működésének teljességét. S ha ez így van, akkor az emberek életét, gondolkozását is a hold vezérli.
A néphagyomány az újhold fekvéséből a következő napok, hetek időjárására is következtet, például Szegeden a "régi emberek" úgy gondolták, ha a hold szarva lefelé áll, eső lesz, máshol hasonló holdállásból jó időre következtettek, mert szerintük a lefelé álló holdvégből már kicsorgott az eső. A vélemény mögött az a nézet húzódik, hogy a hold egy vízzel teli kristálygömb.
Ha az emberi agy a hold hatása alatt áll, menynyivel inkább igaz a hold uralma az egyszerűbb növények felett.
Bács-Kiskunban sokáig úgy gondolták, hogy a vetést és az ültetést leginkább akkor érdemes megejteni, amikor a hold a Föld alatt van. Ilyenkor ugyanis kísérő égitestünk a legteljesebben tudja kifejteni termékenyítő hatását.
A hold ereje változása idején kicsi, ráadásul a termésre leselkedő veszélyek ebben az időszakban fejtik ki leginkább hatásukat. Vas megyében kerülték a holdújulás idejére eső aratást, Szabolcsban pedig az újholdkori vetést. A vetemények állítólag erőteljesebben nőnek a dagadó hold idején, ám ha fogyóban van, a növények visszafejlődnek, illetve megáll a fejlődésük. Akadtak emberek, akik úgy gondolták, hogy a fogyó hold megeszi a gabonát. Csallóközben még mindig tartja magát az a hagyomány, amely szerint holdfogyáskor nem szabad ültetni, különösen kerülendő azon zöldségek ültetése, amelyeknek termése, fogyasztandó része a föld fölött van. Ezzel szemben növő hold idején kerülendő a krumpli, a répa, és más gyökeréért, gumójáért fogyasztott zöldség ültetése.
Az orvostudomány kétkedéssel fogadja a népi gyógyászat holdnaptárral kapcsolatos megfigyeléseit, nem hisz a holdhatásokban, ám vannak olyan természetgyógyász orvosok, akik figyelmet szentelnek ezeknek a megfigyeléseknek, s ennek megfelelően alakítják ki praxisukat.
Kétségtelen, hatással van a hold a tengerek mozgására is, az árapály jelenségre. S az is biztos, hogy az óceánok dagályai energiát adnak át az égitestnek, amely emiatt nagyobb pályát tud leírni a Föld körül - egyre messzebb kerülve a Földtől. A dagályhullámok súrlódásukkal fékezik a Föld forgását, csökkentve energiáját. Az árapály hatással van az állatvilágra is, teliholdkor, dagály esetén például egyes cápafajok szívesen támadnak a fürdőzőkre, s ilyenkor a kutyák is agresszívebbek.
Köztudott, hogy a szülésre készülő nők közül sokan a teliholdtól vezérelve szülik meg gyermeküket, bár ezt sokan inkább a frontérzékenységnek tudják be. A természeti népek asszonyai újholdkor menstruálnak, peteérésük pedig teliholdkor van. A hold szervezetre gyakorolt hatásait, a földsugárzás befolyásaihoz hasonlóan nehéz bizonyítani: például azt kimutatni, hogy egy műtét csak azért nem sikerülhetett, mert rossz holdállás idején végezték, vagy, nehezen hihető, hogy ha a fogorvosok a ragasztott hidakat és a koronát növő (és nem fogyó) holdnál helyezik el, az nem lesz hosszú élettartalmú.
A dohányzásról, s más rossz szokásról biztosan könnyebb leszokni a márciusi újhold napján, mint más napokon, főleg, ha az ember elhiszi, hogy ez a nap erőt ad ahhoz, hogy a vállalkozása sikeres lehessen. A természetgyógyászok szerint kétségtelen a hold szervezetre gyakorolt hatása, amely különösen a nyirok- és a vérkeringést befolyásolja.
A természettől, vallásoktól elidegenedett, sok szabadidővel rendelkező ember számára a holdhatásokról szóló "tananyag" elsajátítása talán új életlehetőséget, hitet hozhat magával. Az is biztos azonban, hogy az évszázados megfigyeléseken és hiedelmeken alapuló hagyományt megfelelő környezet és életmód hiányában, például lakótelepi lakásban, a modern fogyasztói társadalmak diktálta életritmussal, szokásokkal nehéz hitelesen magunkévá tenni.

BlogThis!