Az ember már ősidők óta próbálja megérteni a világegyetem összefüggéseit, különösen az élőlények és az égitestek kapcsolatát. A Napot és a Holdat mindig is kimagasló figyelem övezte, hiszen a két égitest minden ember életére hatást gyakorol. A Nap nélkül nem létezhetne élet a Földön, a Hold nélkül sötétek lennének az éjszakák. De a Hold a fény tükrözésén túl még számos feladatot is ellát, útmutatása, hatása nélkül nehezen élhetnénk a világban.
Régen az egyszerű embereket a hold fogyatkozása, növekedése izgatta a legjobban, ennek megfelelően rengeteg népi magyarázat született a jelenségre. Egyes helyeken úgy vélték, néphitünk szerint a halott táltosnak a szájába kell tenni valamit, nehogy lerágja az égről a holdat, máshol úgy tartották, hogy farkasok laknak benne, akik addig eszik, amíg csak egy darabka marad belőle. Ezután megpihennek, majd az ismét kövér holdból falatozni kezdenek. Egyesek úgy gondolták, ezek a farkasok valamikor gonosz emberek vagy megkereszteletlenül elhunyt gyerekek voltak, akik már nem tudnak anyjuktól szopni, ezért a holddal táplálkoznak. A természet ritmusa szerint élő emberek szellemiségét, fantáziáját tehát alaposan megmozgatta a ciklikusan fogyatkozó, majd növekvő hold. Az égitest kulturális, mitológiai vonatkozásai a világ összes népénél fellelhetők.
A néphit szerint a hold közvetlen hatást is gyakorol az emberi szervezetre, ciklusa összefügg a termékenységgel, a menstruációval, a szüléssel, a haj és a köröm növekedésével, az időjárási hatásokkal, de tőle függ a terméshozam is. A növények sikeres termesztéséhez nélkülözhetetlen a "holdismeret", de régen csak megfelelő holdálláskor gyűjtöttek gyógynövényeket is.
Megfigyelések szerint, ha valaki újhold péntekjén nyiratkozik meg, akkor gyorsan és dúsan nő majd a haja.
Ez különösen vonatkozik azokra a csecsemőkre, akik még nem "nyiratkoztak". Az újholddal indul növekedésnek az ezüst fényű égitest, hatása, ereje térfogatának gyarapodásával arányosan fokozódik. A néphit szerint a fogyó hold időszakában nem szabad hajat vágni, mert akkor megkopaszodik az ember. Ezzel szemben Angliában minden fordítva van: ott a népi bölcsesség a holdfogyta alatti hajvágást tartja kívánatosnak.
A középkori asztrológusok szerint a hold irányítja az agyvelőt, amely holdtöltekor éri el működésének teljességét. S ha ez így van, akkor az emberek életét, gondolkozását is a hold vezérli.
A néphagyomány az újhold fekvéséből a következő napok, hetek időjárására is következtet, például Szegeden a "régi emberek" úgy gondolták, ha a hold szarva lefelé áll, eső lesz, máshol hasonló holdállásból jó időre következtettek, mert szerintük a lefelé álló holdvégből már kicsorgott az eső. A vélemény mögött az a nézet húzódik, hogy a hold egy vízzel teli kristálygömb.
Ha az emberi agy a hold hatása alatt áll, menynyivel inkább igaz a hold uralma az egyszerűbb növények felett.
Bács-Kiskunban sokáig úgy gondolták, hogy a vetést és az ültetést leginkább akkor érdemes megejteni, amikor a hold a Föld alatt van. Ilyenkor ugyanis kísérő égitestünk a legteljesebben tudja kifejteni termékenyítő hatását.
A hold ereje változása idején kicsi, ráadásul a termésre leselkedő veszélyek ebben az időszakban fejtik ki leginkább hatásukat. Vas megyében kerülték a holdújulás idejére eső aratást, Szabolcsban pedig az újholdkori vetést. A vetemények állítólag erőteljesebben nőnek a dagadó hold idején, ám ha fogyóban van, a növények visszafejlődnek, illetve megáll a fejlődésük. Akadtak emberek, akik úgy gondolták, hogy a fogyó hold megeszi a gabonát. Csallóközben még mindig tartja magát az a hagyomány, amely szerint holdfogyáskor nem szabad ültetni, különösen kerülendő azon zöldségek ültetése, amelyeknek termése, fogyasztandó része a föld fölött van. Ezzel szemben növő hold idején kerülendő a krumpli, a répa, és más gyökeréért, gumójáért fogyasztott zöldség ültetése.
Az orvostudomány kétkedéssel fogadja a népi gyógyászat holdnaptárral kapcsolatos megfigyeléseit, nem hisz a holdhatásokban, ám vannak olyan természetgyógyász orvosok, akik figyelmet szentelnek ezeknek a megfigyeléseknek, s ennek megfelelően alakítják ki praxisukat.
Kétségtelen, hatással van a hold a tengerek mozgására is, az árapály jelenségre. S az is biztos, hogy az óceánok dagályai energiát adnak át az égitestnek, amely emiatt nagyobb pályát tud leírni a Föld körül - egyre messzebb kerülve a Földtől. A dagályhullámok súrlódásukkal fékezik a Föld forgását, csökkentve energiáját. Az árapály hatással van az állatvilágra is, teliholdkor, dagály esetén például egyes cápafajok szívesen támadnak a fürdőzőkre, s ilyenkor a kutyák is agresszívebbek.
Köztudott, hogy a szülésre készülő nők közül sokan a teliholdtól vezérelve szülik meg gyermeküket, bár ezt sokan inkább a frontérzékenységnek tudják be. A természeti népek asszonyai újholdkor menstruálnak, peteérésük pedig teliholdkor van. A hold szervezetre gyakorolt hatásait, a földsugárzás befolyásaihoz hasonlóan nehéz bizonyítani: például azt kimutatni, hogy egy műtét csak azért nem sikerülhetett, mert rossz holdállás idején végezték, vagy, nehezen hihető, hogy ha a fogorvosok a ragasztott hidakat és a koronát növő (és nem fogyó) holdnál helyezik el, az nem lesz hosszú élettartalmú.
A dohányzásról, s más rossz szokásról biztosan könnyebb leszokni a márciusi újhold napján, mint más napokon, főleg, ha az ember elhiszi, hogy ez a nap erőt ad ahhoz, hogy a vállalkozása sikeres lehessen. A természetgyógyászok szerint kétségtelen a hold szervezetre gyakorolt hatása, amely különösen a nyirok- és a vérkeringést befolyásolja.
A természettől, vallásoktól elidegenedett, sok szabadidővel rendelkező ember számára a holdhatásokról szóló "tananyag" elsajátítása talán új életlehetőséget, hitet hozhat magával. Az is biztos azonban, hogy az évszázados megfigyeléseken és hiedelmeken alapuló hagyományt megfelelő környezet és életmód hiányában, például lakótelepi lakásban, a modern fogyasztói társadalmak diktálta életritmussal, szokásokkal nehéz hitelesen magunkévá tenni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése