A múzeum alapításának terve 1872. március 5-ére nyúlik vissza, amikor Xántus Jánost kinevezték a Magyar Nemzeti Múzeum Etnográfiai Osztályának őrévé. (Ennek emlékére március 5-én rendezik meg minden évben a Néprajzi Múzeum napját.) Első kiállítása is Xántus János nevéhez fűződik.
A Néprajzi Múzeum háromemeletes, eklektikus épülete a Kúria, a legfelsőbb törvénykezés palotája volt 1849-ig. Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1896-1897-ben. Az Igazságügyi Palotát Hauszmann Alajos egyik legkiválóbb munkájaként tartják számon.
A négyhomlokzatú, közel 6,5 ezer négyzetméter beépített alapterületű - alapvetően neoreneszánsz, de barokkos részleteket is felmutató - épület arányai szigorúak, ám díszeinek ornamentikája gyakran játékos vonalvezetésű.
Nemes (többek között háromlovas diadalszekérrel, főpárkányon ülő szobrokkal gazdagított) főhomlokzatának timpanonnan záruló portikusza nemcsak díszíti, de össze is fogja első két emeletét. A homlokzatok szobrai Senyei Károly, Fadrusz János, Zala György, Róna József, Donáth Gyula munkái.
A belső helyiségek egymásba kapcsolása, különösen a nagycsarnok térkompozíciója, a lépcsők és árkádok játéka nagyszerű látvány. A szürke márványtáblás előtér szigora ellentéte a nagycsarnok színes márványtól, stukkótól és aranyozástól csillogó pompájának.
A központi csarnok mennyezetét Lotz Károly nagy allegorikus festménye díszíti. Ezen megjelenik felhőtalapzaton a királynői termetű Justitia, két oldalán jobbról az igazság és a béke, balról a bűn és a megtorlás csoportja. A festmény másik oldalán felvonulnak az igazság áldásos hatásait megszemélyesítő alakok: a Rend, a Bőség és a Dicsőség. Balról a Kereskedelmet jelképező Hermész ül, vele szemben pedig az Ipar allegóriája áll - de megjelenik a Földművelés, az Őstermelés, a Művészet és a Tudomány alakja is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése