A vizek gyógyító erejét nagyon régen ismeri az ember. Valószínűleg a növények gyógyító erejének felismerésével egyidőben már ismerték.
A gyógyvizekről biztosan állíthatjuk, hogy azonosak a mesékben szereplő „élet vizével”. Mindig foglalkoztatták az ember képzeletét. Az ókorban különösen a meleg vizű forrásokat övezte áhítat: szellemek és nimfák, láthatatlan lények védnöksége alá helyezte őket a közhiedelem. A mesékben szereplő megannyi tündér és sellő egykor mind valamelyik víz vagy forrás védőszelleme volt.
A történelem első nagy orvosának, a görög Hippokrátésznek érdekes műve maradt az
utókorra a vizek gyógyító erejéről. A rómaiak e téren is átvették a görögök tapasztalatát. Ők is betegek és sebesültek ápolására használták a gyógyvizeket. Nemcsak Itáliában, de az egész hatalmas birodalomban kiépítették és ápolták a gyógyforrások környékét.
Magyarország gyógyvizei
Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.
Az országban mintegy 150 melegvizes gyógyfürdő, köztük 36 speciális - többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó - fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest - évtizedek óta a világ "fürdőfővárosa" - egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van.
Mióta ismerik a budai "Hunyadi János" keserűvizet?
A Fekete Kutyához címzett Váci utcai posztókereskedés, ez a szolid, jól menő üzlet a kőszegi születésű Saxlehner András tulajdona volt. Hűséges vevői közé tartozott többek között egy Bayer József nevű budaörsi paraszt-szabó. Bayer mester egy alkalommal elpanaszolta, hogy a kelenföldi telkén ásott kútban ihatatlan víz fakadt föl. Saxlehner, aki vevőinek ügyes-bajos dolgaikban is segítségére volt, azonnal felfigyelt a hallottakra. Indokolt is volt ez a nagy érdeklődés, mert hiszen a budai Erzsébet keserűvízforrás már 1853-tól kezdve szép hasznot hajtott tulajdonosainak. Egy-két vegyelemzés után kiderült, hogy rendkívül értékes szulfáttartalmú gyógyvíz került elő, s az örsödi lapályon van a világ egyik leggazdagabb keserűvíztelepe.
A fürge eszű és tőkeerős Saxlehner sürgősen megvásárolta a kis budai szabó kincses telkét, a környéken újabb területeket szerzett, úgy, hogy nemsokára 80 holdon 184 kút ontotta a gyógyvizet és a busás hasznot. Párizsban divattá lett aperitifként budai keserűvizet inni, Indiába hajórakományok vitték a Saxlehner-forrás vizét, melyet a "békebeli milliomossá" hatalmasodott világcég főnöke - hű magyar szívét bizonyítandó - Hunyadi Jánosról keresztelt el.
A nagy siker után Örsödön és Őrmezőn egyre szaporodtak a foglalások. A Ferenc József mellett feltűnt a Széchenyi- és Deák Ferenc-forrás és az Apenta-telep is. S a világ immár száz esztendeje issza a kelenföldi lapály szulfátos vizét.
forrás: Kiváncsiak klubja/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése