A víz gyógyító ereje

A gyógyítás fegyvertárából a két legősibb gyógyszer mindmáig kiállta az idők próbáját: a gyógynövény, s a gyógyvíz. Emberemlékezet óta nagy becsben álltak a források s nemcsak azért, mert jó ivóvízzel látták el a környezetük lakosságát és állatvilágát, hanem sok helyen gyógyító erejük miatt. A vizek gyógyító erejét nagyon régen ismeri az ember. Valószínűleg a növények gyógyító erejének felismerésével egy időben már ismerték.

A gyógyvizekről biztosan állíthatjuk, hogy azonosak a mesékben szereplő „élet vizével”. Mindig foglalkoztatták az ember képzeletét. Az ókorban különösen a meleg vizű forrásokat övezte áhítat: szellemek és nimfák, láthatatlan lények védnöksége alá helyezte őket a közhiedelem. A mesékben szereplő megannyi tündér és sellő egykor mind valamelyik víz vagy forrás védőszelleme volt.

 A víz gyógyító erejét már az ókori rómaiak is ismerték, hiszen fejlett fürdőkultúrájuk nem csak a tisztálkodást szolgálta.A meleg vizes medencében olyan fontos dolgokról lehetett elmélkedni, mint például a napi intrikák, s talán még a híres jogi fortélyok is itt kerültek terítékre. A régi arab mesékben is minden vendéglátás azzal kezdődik, hogy a látogató kényeztető fürdőt és illóolajos bedörzsölést kap. S talán nem véletlen, hogy mind a mai napig megmaradt a köztudatban az az ősi mondás: ha fáradt, kimerült vagy, végy egy szépítő fürdőt!

 Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős.


A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, 30 °C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (hévíznek vagy termálvíznek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot.

Magyarország gyógyvizei

Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.

Az országban mintegy 150 melegvízes gyógyfürdő, köztük 36 speciális - többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó - fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest - évtizedek óta a világ "fürdőfővárosa" - egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van. 

Gyógyvízek Magyarországon

Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.

Az országban mintegy 150 melegvizes gyógyfürdő, köztük 36 speciális - többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó - fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest - évtizedek óta a világ "fürdőfővárosa" - egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van.


Hirös város az Alföldön Kecskemét..

A magyar költészet prófétikus alakja Petőfi Sándor már a XIX. században így örökítette meg Kecskemétet, s ez a jelző tovább él napjainkban is. De vajon miért őrizhette meg több évszázadon keresztül ez a Magyarország közepén található szép város ezt a kitüntető címet? Talán azért, mert sikerült harmóniát teremteni a múlt emlékei, a történelmi hagyományok, a jelen és a jövőbe mutató fejlesztések között.

Kecskemét Magyarország szívében, a Duna-Tisza közti homokhátságon, Budapesttől délre, 86 kilométerre, fekszik. A város ősi magját a kereskedelmi útvonalak találkozásánál létrejött település jelentette.

Történelme során írók, tudósok, híres utazók egyaránt rácsodálkoztak Kecskemétre.
Az idelátogatókat Kecskemét belvárosának szecessziós hangulata már az első pillanatban magával ragadja. A hírös város neve a "kecske" szóból ered, a "mét" pedig járást jelent. Címerünkben is a kecske látható alatta városunk jelmondatával: "Sem magasság, sem mélység nem rettent."

Városháza

A Főterén található a szecesszió gyöngyszemeként nyilvántartott Városháza, amely 1893-97 között épült Lechner Ödön és Pártos Gyula tervei alapján. A város egyik legismertebb épülete, turisták által leglátogatottabb műemléke. Homlokzatáról 1983 óta minden egész órában felcsendül a harangjáték Kodály, Erkel és Beethoven műveivel. Falait pedig Zsolnay majolika díszíti, amely más kecskeméti épületeken is megtalálható. Dísztermében a festményeket a híres magyar festő, Székely Bertalan készítette.


A szecesszió mesterműveként ismert, dalban is megénekelt Cifrapalotát ( Márkus Géza 1902) hullámzó falfelületei, csillogó tetőcserepei, növény - és állatmotívumokat formázó kerámiadíszei teszik egyedülálló építészeti remekké.

Nagytemplom

A Főtér meghatározó épülete az 1774-1806 között épült Nagytemplom építési ideje azért nyúlt hosszúra, mert a tornyát tűz és földrengés pusztította. Ez az Alföld legnagyobb copf stílusban épült székesegyháza, harangja 2400 kg súlyú, 74 méter magas tornyába 94 lépcsőn vezet az út.

 Kecskeméti Fürdő

Gyógyhatás

A termálmedencéket 1000 m mélységről feltörő, 49 C gyógyhatású víz táplálja, mely nagy sókoncentrációjú, nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz, jodidion tartalma következtében a jódos gyógyvizek csoportjába sorolható, s emellett floridion tartalma is jelentős.

A mesékben szereplő "élet víze"

A gyógyvizek

A vizek gyógyító erejét nagyon régen ismeri az ember. Valószínűleg a növények gyógyító erejének felismerésével egyidőben már ismerték.

A gyógyvizekről biztosan állíthatjuk, hogy azonosak a mesékben szereplő „élet vizével”. Mindig foglalkoztatták az ember képzeletét. Az ókorban különösen a meleg vizű forrásokat övezte áhítat: szellemek és nimfák, láthatatlan lények védnöksége alá helyezte őket a közhiedelem. A mesékben szereplő megannyi tündér és sellő egykor mind valamelyik víz vagy forrás védőszelleme volt.
A történelem első nagy orvosának, a görög Hippokrátésznek érdekes műve maradt az
utókorra a vizek gyógyító erejéről. A rómaiak e téren is átvették a görögök tapasztalatát. Ők is betegek és sebesültek ápolására használták a gyógyvizeket. Nemcsak Itáliában, de az egész hatalmas birodalomban kiépítették és ápolták a gyógyforrások környékét.


Magyarország gyógyvizei

Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.

Az országban mintegy 150 melegvizes gyógyfürdő, köztük 36 speciális - többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó - fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest - évtizedek óta a világ "fürdőfővárosa" - egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van.

Mióta ismerik a budai "Hunyadi János" keserűvizet?

A Fekete Kutyához címzett Váci utcai posztókereskedés, ez a szolid, jól menő üzlet a kőszegi születésű Saxlehner András tulajdona volt. Hűséges vevői közé tartozott többek között egy Bayer József nevű budaörsi paraszt-szabó. Bayer mester egy alkalommal elpanaszolta, hogy a kelenföldi telkén ásott kútban ihatatlan víz fakadt föl. Saxlehner, aki vevőinek ügyes-bajos dolgaikban is segítségére volt, azonnal felfigyelt a hallottakra. Indokolt is volt ez a nagy érdeklődés, mert hiszen a budai Erzsébet keserűvízforrás már 1853-tól kezdve szép hasznot hajtott tulajdonosainak. Egy-két vegyelemzés után kiderült, hogy rendkívül értékes szulfáttartalmú gyógyvíz került elő, s az örsödi lapályon van a világ egyik leggazdagabb keserűvíztelepe.

A fürge eszű és tőkeerős Saxlehner sürgősen megvásárolta a kis budai szabó kincses telkét, a környéken újabb területeket szerzett, úgy, hogy nemsokára 80 holdon 184 kút ontotta a gyógyvizet és a busás hasznot. Párizsban divattá lett aperitifként budai keserűvizet inni, Indiába hajórakományok vitték a Saxlehner-forrás vizét, melyet a "békebeli milliomossá" hatalmasodott világcég főnöke - hű magyar szívét bizonyítandó - Hunyadi Jánosról keresztelt el.

A nagy siker után Örsödön és Őrmezőn egyre szaporodtak a foglalások. A Ferenc József mellett feltűnt a Széchenyi- és Deák Ferenc-forrás és az Apenta-telep is. S a világ immár száz esztendeje issza a kelenföldi lapály szulfátos vizét.
forrás: Kiváncsiak klubja/