A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: víz. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: víz. Összes bejegyzés megjelenítése
2019. október 15., kedd
Budapesti Víz Világtalálkozó
Harmadszor rendezi meg a Budapesti Víz Világtalálkozót. Magyarország.
A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is.
Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.
A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is.
2019. március 22., péntek
Víz Világnapja március 22.
Az ENSZ 1993-ban nevezte ki március 22-ét a Víz Világnapjává. A világnapok olyan hétköznapi ünnepek, amikor az emberiség számára fontos dolgokra irányul a figyelem. A Víz Világnapja egyike ezen ünnepeknek. E nap jelentősége tehát éppen az, hogy világszerte felhívja a figyelmet vízbázisaink fokozott védelmére, az ivóvíz fontosságára, különleges értékére.
A Víz Világnapja alkalmával a megszokottnál is több figyelem irányul ember és víz évmilliókra visszatekintő kapcsolatára .
A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."(Saint-Exupéry)
A víz világnapja jó alkalmat teremthet arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének.
A Víz Világnapja alkalmával a megszokottnál is több figyelem irányul ember és víz évmilliókra visszatekintő kapcsolatára .
A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is. Jelenünk és az eljövendő generációk sorsa többek között azon is múlik, hogy miképp gazdálkodunk a Földön meglévő vízkészleteinkkel, hogyan óvjuk és hasznosítjuk vizeinket.
"Víz! Se ízed nincs, se zamatod, nem lehet meghatározni téged, megízlelnek, anélkül, hogy megismernének. Nem szükséges vagy az életben: maga az élet vagy."(Saint-Exupéry)
A víz világnapja jó alkalmat teremthet arra, hogy végiggondoljuk, mit jelent számunkra a víz, mint az élet jelképe, szimbóluma, melyet joggal tekinthetünk az élet bölcsőjének.
Lehoczky János:
A VIZEK FOHÁSZA
/részlet/
"Vándor, ki szomjadat oltod forrásom vizével
vigyázz reám!
Csepp vagyok és óceán.
Tomboló vihar és szivárvány,
búvópatak és szökőár,
felhő és kút.
Ismersz, mint szigorú jéghegy, zord jégvilág,
mint lenge hópehely, tréfás jégvirág,
illanó pára, gomolygó zivatar.
Vízesés robaja, hullám moraja,
cseppkő csöppenése, veder csobbanása,
eső koppanása, véred dobbanása.
Kék vagyok, mint a tenger,
fénylő, mint a csermely,
szőke, mint a folyó,
zöld, mint a tó,
fehér, mint a hó.....
Víz vagyok.
Őrizned kell!"
A VIZEK FOHÁSZA
/részlet/
"Vándor, ki szomjadat oltod forrásom vizével
vigyázz reám!
Csepp vagyok és óceán.
Tomboló vihar és szivárvány,
búvópatak és szökőár,
felhő és kút.
Ismersz, mint szigorú jéghegy, zord jégvilág,
mint lenge hópehely, tréfás jégvirág,
illanó pára, gomolygó zivatar.
Vízesés robaja, hullám moraja,
cseppkő csöppenése, veder csobbanása,
eső koppanása, véred dobbanása.
Kék vagyok, mint a tenger,
fénylő, mint a csermely,
szőke, mint a folyó,
zöld, mint a tó,
fehér, mint a hó.....
Víz vagyok.
Őrizned kell!"
2016. november 23., szerda
Kerítés kiállítás
A legszebb magyar természetfotókat felvonultató, 41 képből álló kerítés
kiállítás nyílt a Várkert Bazárban. A 26 hazai természetfotós művein
keresztül sokszínű módon és stílusban köszön vissza a tárlat témája, a
víz.
A kerítés kiállítás tematikáját a november 28-30 között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 inspirálta, amelynek mottója „A víz összeköt”
Száz
éve kevesebb, mint 2 milliárd ember élt a Földön, most pedig 7,4
milliárdan vagyunk. Az évszázad közepére 9,6 milliárdan leszünk.
A víz iránti igény a következő 35 évben még ennél dinamikusabban, becslések szerint akár 55%-al is emelkedhet, hiszen a népességen belül bővül a középosztály aránya, és a magasabb életszínvonal nagyobb vízfogyasztással jár.
Az édesvíz eloszlása a világban egyenetlen. Már vannak olyan régiók, amelyek különlegesen veszélyeztetetté váltak. Jelenleg 1,7 milliárd ember él olyan területeken, ahol a vízkivétel kétszeresen meghaladja a természetes utánpótlást, azaz előbb-utóbb kimerülnek a helyi források. Tíz éven belül már 4 milliárd főre emelkedik az év valamely részében vízhiánynak kitett emberek száma.
Az éghajlat már tapasztalható változásával erősödnek a szélsőségek az időjárásban. Gyakoribbá válnak az aszályok, árvizek, sőt ezek sokszor egyszerre jelennek meg egymástól párszáz kilométer távolságra.
A vízzel való bánásmódon változtatnunk kell.
A kerítés kiállítás tematikáját a november 28-30 között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 inspirálta, amelynek mottója „A víz összeköt”
A világ népességének rohamos növekedésével,
a világgazdaság folyamatos bővülésével egyre több vizet fogyasztunk, és
egyre több vizet szennyezünk el.
Száz
éve kevesebb, mint 2 milliárd ember élt a Földön, most pedig 7,4
milliárdan vagyunk. Az évszázad közepére 9,6 milliárdan leszünk.A víz iránti igény a következő 35 évben még ennél dinamikusabban, becslések szerint akár 55%-al is emelkedhet, hiszen a népességen belül bővül a középosztály aránya, és a magasabb életszínvonal nagyobb vízfogyasztással jár.
Az édesvíz eloszlása a világban egyenetlen. Már vannak olyan régiók, amelyek különlegesen veszélyeztetetté váltak. Jelenleg 1,7 milliárd ember él olyan területeken, ahol a vízkivétel kétszeresen meghaladja a természetes utánpótlást, azaz előbb-utóbb kimerülnek a helyi források. Tíz éven belül már 4 milliárd főre emelkedik az év valamely részében vízhiánynak kitett emberek száma.
Az éghajlat már tapasztalható változásával erősödnek a szélsőségek az időjárásban. Gyakoribbá válnak az aszályok, árvizek, sőt ezek sokszor egyszerre jelennek meg egymástól párszáz kilométer távolságra.
A vízzel való bánásmódon változtatnunk kell.
Vízfogyasztás - Víz Világtalálkozó
A Kárpát-medence területén egykor a Pannon-tenger hullámzott aminek
öröksége az, hogy ásványvizekben, gyógyvizekben, hévizekben a Föld egyik
leggazdagabb vidéke vagyunk.
A világon egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez és naponta 10 ezer gyermek veszti életét a tiszta ivóvíz hiánya miatt.
Lao-ce szavaival élve: „A víz jósága az, hogy hasznára van minden létezőnek. Rajtunk múlik, egyenként és együttesen, hogy így lesz-e.
A Budapesti Víz Világtalálkozó adta az apropót egy érdekes „kísérlethez”, amellyel többek között a véges készletekre és a tudatos vízfogyasztásra hívták fel a figyelmet. Egy folyó csapot helyeztek el a Nyugati téren, és megvizsgálták, hányan mennek el mellette anélkül, hogy elzárnák. Az öt órán át tartó kísérlet ideje alatt több ezren mentek el a csap mellett, és ebből 43-an zárták el azt.
A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016
A Világtalálkozó logójában látható vízcsepp első üzenete figyelmeztetés és figyelemfelhívás, amely „az utolsó csepp” kifejezésre épül, utalva arra, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, mielőbb cselekedni kell: újszerű és hatékony megoldásokra van szükség a fenntartható vízgazdálkodás területén.
A második üzenet mélyebb tartalommal bír: az az édesvízkészlet, amelyen minden földi élőlénynek osztoznia kell, úgy aránylik a Föld tömegéhez, mint a logóban a kis csepp a Föld megjelenítéséhez. Ha pedig ennek az édesvízkészletnek az elérhető mennyiségét nézzük, akkor még ennél is drámaibb a helyzet: a Föld vízkészletének csupán 3%-a alkalmas emberi fogyasztásra, ennek több mint kétharmad része azonban nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhető.
A harmadik üzenet pedig arra a szintén kritikus területre világít rá, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kihívások 80%-a vízhez kötődik.
A világon egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez és naponta 10 ezer gyermek veszti életét a tiszta ivóvíz hiánya miatt.
Lao-ce szavaival élve: „A víz jósága az, hogy hasznára van minden létezőnek. Rajtunk múlik, egyenként és együttesen, hogy így lesz-e.
A Budapesti Víz Világtalálkozó adta az apropót egy érdekes „kísérlethez”, amellyel többek között a véges készletekre és a tudatos vízfogyasztásra hívták fel a figyelmet. Egy folyó csapot helyeztek el a Nyugati téren, és megvizsgálták, hányan mennek el mellette anélkül, hogy elzárnák. Az öt órán át tartó kísérlet ideje alatt több ezren mentek el a csap mellett, és ebből 43-an zárták el azt.
A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016
A Világtalálkozó logójában látható vízcsepp első üzenete figyelmeztetés és figyelemfelhívás, amely „az utolsó csepp” kifejezésre épül, utalva arra, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, mielőbb cselekedni kell: újszerű és hatékony megoldásokra van szükség a fenntartható vízgazdálkodás területén.
A második üzenet mélyebb tartalommal bír: az az édesvízkészlet, amelyen minden földi élőlénynek osztoznia kell, úgy aránylik a Föld tömegéhez, mint a logóban a kis csepp a Föld megjelenítéséhez. Ha pedig ennek az édesvízkészletnek az elérhető mennyiségét nézzük, akkor még ennél is drámaibb a helyzet: a Föld vízkészletének csupán 3%-a alkalmas emberi fogyasztásra, ennek több mint kétharmad része azonban nehezen, vagy egyáltalán nem hozzáférhető.
A harmadik üzenet pedig arra a szintén kritikus területre világít rá, hogy a klímaváltozással kapcsolatos kihívások 80%-a vízhez kötődik.
2015. március 23., hétfő
Víz Világnapjához
A Kárpát-medence területén egykor a Pannon-tenger hullámzott aminek öröksége az, hogy ásványvizekben, gyógyvizekben, hévizekben a Föld egyik leggazdagabb vidéke vagyunk.
A világon egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez és naponta 10 ezer gyermek veszti életét a tiszta ivóvíz hiánya miatt.
Lao-ce szavaival élve: „A víz jósága az, hogy hasznára van minden létezőnek. Rajtunk múlik, egyenként és együttesen, hogy így lesz-e.
A világon egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez és naponta 10 ezer gyermek veszti életét a tiszta ivóvíz hiánya miatt.
Lao-ce szavaival élve: „A víz jósága az, hogy hasznára van minden létezőnek. Rajtunk múlik, egyenként és együttesen, hogy így lesz-e.
2015. március 6., péntek
A víz kincs, a víz érték!
2015 március 4-6. között Budapest ismét a víz világfővárosává válik. „EWA Spring Days 2015 – Budapest Water Conference”
A Budapesti Víz Konferencia 2015 célja, hogy összegezze az elmúlt időszak eredményeit, valamint a jövő vízügyi prioritásainak tükrében megismertesse, megvitassa a települési vízgazdálkodás aktuális kérdéseit, valamint fejlesztési ajánlásokat fogalmazzon meg a következő fejlesztési ciklusra.
A víz különleges kincs.
Színtelen és szagtalan. A négy alapvető természeti elem egyike. A természet körforgásának alapja. Az ember testének 70%-a, agyunk majdnem 90%-a és bolygónknak közel háromnegyed része. Itt fejlődött először élet. Van belőle édes, sós és savanyú is, van gyógyító és tisztító víz, lágy és kemény. Használható külsőleg és belsőleg egyaránt. Lehet álló víz, folyó, vagy éppen zuhogó. Szilárdan, folyékonyan, légneműen, földön, föld alatt, levegőben létezik. Az egyetlen olyan elem a Földön, amely mindhárom halmazállapotban megtalálható. Víz a felhő, az eső, a hó és a jég is. Valamennyi formája életünk nélkülözhetetlen része, mindennapjaink láthatatlan kísérője. Olyan, mint a levegő…
A különböző vallások más és más dolgoknak tulajdonítottak jelentőséget, de egyben mindegyik közös volt. A víz jelentőségét minden kultúrában felismerték és számára méltó helyet adtak hitükben, rituáléikban. A legtöbb teremtésmítoszban megtaláljuk az őstengert. Szimbolikája mindenhol megegyezik, hiszen a tisztaság, az érintetlenség, a lelki üdv cseppfolyósított jelképe.
2014. június 30., hétfő
Ami nélkül nincs élet - a víz
Víz nélkül Földünkön nem keletkezhetett volna soha élet. A víz
az egész bioszféra életében kulcsszerepet játszik, az
organizmusokon kívül éppúgy, mint a belsejükben. Az élet a
víztõl függ.
Földünk 70 százalékát /több mint kétharmadát/ víz borítja.
A gleccserek visszahúzódása 1850 óta világszerte megfigyelhető, a folyamat napjainkban gyorsult fel: 2007-re az 1996-oshoz képest már kétszeres sebességgel olvadnak a Föld legfontosabb édesvíz utánpótlásai. A lehetséges következmény a vízkészlet csökkenése, hosszú távon a pedig a világtenger szintjének emelkedése. A világtengerek szintje az olvadás miatt évente 3-8 milliméterrel növekszik. A legijesztőbb olvadás az Antarktiszon zajlik. Nem kizárt, hogy a következő kétszáz évben eltűnik a Antarktisz jege, amely olyan vízszintemelkedéshez vezet, amely nemcsak az óceániai szigetvilág országait öntheti el, de veszélyt jelentenek Amszterdamra, Velencére, New Yorkra, Londonra is.
Mi a "vízlábnyom"?
Köbméterben kifejezve azt az egy főre eső vízmennyiséget mutatja, amennyit valamely termék előállításához és/vagy szolgáltatás igénybevételéhez évente felhasználunk. Ennek a globális átlaga 1240 köbméter/fő.
1 kg búza 1500, ugyanennyi rízs 3000 liter vizet" fogyaszt" egy csésze kávé 150 literből jön ki, egy bögre teához 40 liter víz kell.
Egy olyan nagyváros, mint például NEW YORK naponta körülbelül 4 millió m3 vizet fogyaszt. Vajon ki lehet-e elégíteni ezeket az állandóan növekvõ igényeket? A víz körforgását véve figyelembe, általában úgy vélik, hogy a felhasználható édesvízmennyiség (20 000 km3/év) elegendõ lenne az emberiség számára, azzal a feltétellel, ha ésszerûen és hatékonyan gazdálkodnának vele, ami jelenleg nem történik meg.
Egy ember az élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el. Ezek azonban csak a szerencsésebb emberek! A világon kb. 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni. Korunk egyik nagy problémája - főként a fejlődő országokban - a vízhiányos területek egészséges vízzel való ellátása.
Vízmegtartó technikák a háztartásban
Zuhanyozzunk fürdés helyett.
Ne folyassuk mosogatás közben a vizet feleslegesen.
Használjuk a mosógép víztakarékos programját.
Ha csöpög a csap, folyik a vécé, javítsuk meg azonnal!
A zöldségmosó vizet használjuk viráglocsolásra.
Földünk 70 százalékát /több mint kétharmadát/ víz borítja.
A gleccserek visszahúzódása 1850 óta világszerte megfigyelhető, a folyamat napjainkban gyorsult fel: 2007-re az 1996-oshoz képest már kétszeres sebességgel olvadnak a Föld legfontosabb édesvíz utánpótlásai. A lehetséges következmény a vízkészlet csökkenése, hosszú távon a pedig a világtenger szintjének emelkedése. A világtengerek szintje az olvadás miatt évente 3-8 milliméterrel növekszik. A legijesztőbb olvadás az Antarktiszon zajlik. Nem kizárt, hogy a következő kétszáz évben eltűnik a Antarktisz jege, amely olyan vízszintemelkedéshez vezet, amely nemcsak az óceániai szigetvilág országait öntheti el, de veszélyt jelentenek Amszterdamra, Velencére, New Yorkra, Londonra is.
Mi a "vízlábnyom"?
Köbméterben kifejezve azt az egy főre eső vízmennyiséget mutatja, amennyit valamely termék előállításához és/vagy szolgáltatás igénybevételéhez évente felhasználunk. Ennek a globális átlaga 1240 köbméter/fő.1 kg búza 1500, ugyanennyi rízs 3000 liter vizet" fogyaszt" egy csésze kávé 150 literből jön ki, egy bögre teához 40 liter víz kell.
Egy olyan nagyváros, mint például NEW YORK naponta körülbelül 4 millió m3 vizet fogyaszt. Vajon ki lehet-e elégíteni ezeket az állandóan növekvõ igényeket? A víz körforgását véve figyelembe, általában úgy vélik, hogy a felhasználható édesvízmennyiség (20 000 km3/év) elegendõ lenne az emberiség számára, azzal a feltétellel, ha ésszerûen és hatékonyan gazdálkodnának vele, ami jelenleg nem történik meg.
Egy ember az élete folyamán kb. 5 millió liter tiszta vizet használ el. Ezek azonban csak a szerencsésebb emberek! A világon kb. 1,2 milliárd ember kénytelen tiszta víz nélkül élni. Korunk egyik nagy problémája - főként a fejlődő országokban - a vízhiányos területek egészséges vízzel való ellátása.
Vízmegtartó technikák a háztartásban
Zuhanyozzunk fürdés helyett.
Ne folyassuk mosogatás közben a vizet feleslegesen.
Használjuk a mosógép víztakarékos programját.
Ha csöpög a csap, folyik a vécé, javítsuk meg azonnal!
A zöldségmosó vizet használjuk viráglocsolásra.
2014. június 5., csütörtök
Ivóvíz a levegőből
Föld, levegő, tűz és víz – az ókorban úgy tartották, ez a négy őselem alkotja a világunkat.
Az ember által ismert világegyetemben a kék bolygó az egyetlen olyan hely, ahol élet található. Ez a Föld, amely élővilágunk milliónyi fajának és ma már több mint 7 milliárd embernek a közös otthona.
Noha bolygónk kétharmadát víz borítja, az öntözésre és emberi
fogyasztásra alkalmas édesvízkészlet ennek csupán töredéke, a Föld
teljes vízkészletének mindössze 2 százaléka. Jelenleg is számos,
elsősorban fejlődő országban jelent napi problémát a megfelelő minőségű
és mennyiségű ivóvízhez jutás. Egy ENSZ felmérés szerint jelenleg is
több mint 1 milliárd embert érint az ivóvízhiány, alig egy évtized múlva
pedig ez a szám már közel megháromszorozódhat. A vízhiány oka részben a
szegénység, részben a környezetszennyezés, részben pedig a
klímaváltozás okozta szárazodás, elsivatagosodás.
Az ember által ismert világegyetemben a kék bolygó az egyetlen olyan hely, ahol élet található. Ez a Föld, amely élővilágunk milliónyi fajának és ma már több mint 7 milliárd embernek a közös otthona.
Noha bolygónk kétharmadát víz borítja, az öntözésre és emberi
fogyasztásra alkalmas édesvízkészlet ennek csupán töredéke, a Föld
teljes vízkészletének mindössze 2 százaléka. Jelenleg is számos,
elsősorban fejlődő országban jelent napi problémát a megfelelő minőségű
és mennyiségű ivóvízhez jutás. Egy ENSZ felmérés szerint jelenleg is
több mint 1 milliárd embert érint az ivóvízhiány, alig egy évtized múlva
pedig ez a szám már közel megháromszorozódhat. A vízhiány oka részben a
szegénység, részben a környezetszennyezés, részben pedig a
klímaváltozás okozta szárazodás, elsivatagosodás.
A legkézenfekvőbb megoldást a tengerek és óceánok vizének sótalanítása
jelenthetné, a Természetvédelmi Világalap (WWF) azonban nem támogatja
ezt a technológia a vele járó üvegházhatású gázok kibocsátása miatt.
Az egyik alternatív megoldást a ködből történő vízgyűjtés kínálja. A
módszer elterjedését segíti a FogQuest nevű kanadai nonprofit szervezet,
amely a fejlődő országok hegyvidéki területein élőknek segít ködgyűjtő
eszközök felállításával kellő mennyiségű ivó-és öntözővízhez jutni. A
ködgyűjtő eszköz lényegében egy két rúd közé kifeszített speciális,
polipropilén és polietilén keverékéből álló, 40 négyzetméteres háló. Ez a
háló segít megkötni a levegőben található nedvességet, amely aztán a
háló szövetein keresztül tartályokba folyik. Egy háló naponta akár
150-170 liter vizet is képes összegyűjteni a megfelelő éghajlaton. A
módszert alkalmazzák többek között Chilében, Peruban, Ecuadorban,
Haitin, de Namíbiában is.
Szintén a levegő páratartalmának kiaknázását célozza az a speciális
szélturbina, amelynek prototípusát 2012 őszén állította fel az Eole
Water cég Abu-Dzabiban. Kifejezetten olyan területekre szánják a
rendszert, ahol nem áll rendelkezésre központi áramhálózat. A működéshez
szükséges energiát a szélturbina állítja elő. A turbina orr részén
keresztül beáramló levegőt egy generátorral felforrósítják, majd az egy
hűtőberendezésen halad át, ahol lecsapódik a benne lévő nedvesség. Ezt
egy tárolóba vezetik, majd megszűrik és megtisztítják. A speciális
szélturbina a sivatagi környezetben naponta 500-800, de akár 1000 liter
vizet is képes előállítani.
Cikkforrások:
meteo.postr.hu
alternativenergia.hu
2014. március 21., péntek
Az élet forrása a víz
A víz karcsúbbá tesz
Fogyni szeretnél? Ha sok vizet iszol, az felgyorsítja az anyagcserédet, ezáltal hamarabb megszabadulsz a méreganyagoktól és a felesleges kilóktól. A víz teltség érzetet ad, tehát ha két fogás között éhes lennél, igyál meg egy jó nagy pohár vizet.Cseréld le az üdítődet – ami tele van kalóriával – vízre. Minden étkezés előtt igyál meg egy pohár vizet, amely kitölti a gyomrod egy részét, így nem eszel sokat. Még gyorsabb lesz az anyagcseréd, ha hideg vizet iszol langyos helyet. Ugyanis a szervezeted mire felmelegíti a vizet, eléget pár extra kalóriát.
A víz növeli az energiaszintedet
Ha fáradtnak és lehangoltnak érzed magad, akkor valószínű, hogy kiszáradtál. Igyál vizet, ami helyre billenti az egyensúlyodat. Ne várd meg, amíg szomjas leszel, mert akkor már kiszáradtál. A víz segít a vörösvértesteknek az oxigén szállításában és a különböző tápanyagokat is segíti eljutatni a tested sejtjeihez.Elegendő mennyiségű víz esetén a szívednek sem kell annyit dolgoznia, nem kell olyan erősen pumpálnia a vért a testbe.
A víz csökkenti a stresszt
Az agy 85 százaléka víz. Ha kiszárad, az elméd és a tested stressz hatása alá kerül. A kiszáradást úgy kerülheted el, hogy mindig van egy üveg víz az asztalodon vagy a táskádban, és bármit csinálsz, ha úton vagy, ha nem, kortyolgass!A víz segít az izomtónus megtartásában
Alvás közben is van az izomzatnak egy alaptartása, alapfeszessége, vagyis izomtónusa. Elegendő víz fogyasztásával nem lesz izomgörcsöd és segít abban, hogy az ízületeid ne kopjanak. Amikor hidratált vagy, akkor hosszabb és erőteljesebb izommunkára vagy képes anélkül, hogy fájna.A víz táplálja a bőrödet
Az arcod finom ráncai és vonalai mélyebbek, ha a bőröd ki van száradva. A víz egy természetes arckrém. Ha iszol, vízzel töltődnek fel a bőrsejtek, így az arcod fiatalabbnak néz kiAz ivóvíz kiüríti a szennyeződéseket a szervezetedből, javítja a vérkeringésedet, így az arcod tiszta, világos és ragyogó lesz.
A víz segíti az emésztésedet
Az ivóvíz elengedhetetlen a jó emésztés érdekében. A vízben feloldódnak a méreganyagok, és segít kijuttatni azokat a külvilágba az emésztőrendszereden keresztül.Ha a szervezeted kiszárad, akkor a megmaradt kis mennyiségű vizet a legszükségesebb helyen használja fel a tested, így a „hulladék” kiürítésére nem jut elég mennyiségű víz, aminek a következmény az, hogy ezek a mérgező anyagok a szervezeten belül felhalmozódnak különböző betegségeket okozva.
A víz csökkenti a vesekő kialakulásának kockázatát
A fájdalmas vesekő, mind gyerekeknél, mind felnőtteknél egyre nagyobb arányban fordul elő, mert nem isznak elegendő vizet.A veséd a víz segítségével tud méregteleníteni. Ha keveset iszol, akkor kevesebb vízben tudja a méreganyagokat, a sókat, az ásványi anyagokat kiválasztani, ami nagyon megterheli a vesédet. Van, hogy a kevés folyadék miatt ezek az anyagok felhalmozódnak a vesédben, szilárd, kristályos formában és így alakul ki a kő.Elegendő vizet iszol?
Igyál meg naponta másfél-két liter vizet! A megivott víz minősége sem mindegy. Csak jó minőségű, tisztított, csapvizet igyál, vagy alacsony nátriumtartalmú, szénsavmentes ásványvizet. Egyszerű a recept és még nem is fájdalmas: igyál megfelelő mennyiségű vizet, így sok kellemetlenségtől kímélheted meg magadat.
2014. február 17., hétfő
A víz gyógyító ereje
A gyógyítás fegyvertárából a két legősibb gyógyszer mindmáig kiállta az idők próbáját: a gyógynövény, s a gyógyvíz. Emberemlékezet óta nagy becsben álltak a források s nemcsak azért, mert jó ivóvízzel látták el a környezetük lakosságát és állatvilágát, hanem sok helyen gyógyító erejük miatt. A vizek gyógyító erejét nagyon régen ismeri az ember. Valószínűleg a növények gyógyító erejének felismerésével egy időben már ismerték.
A gyógyvizekről biztosan állíthatjuk, hogy azonosak a mesékben szereplő „élet vizével”. Mindig foglalkoztatták az ember képzeletét. Az ókorban különösen a meleg vizű forrásokat övezte áhítat: szellemek és nimfák, láthatatlan lények védnöksége alá helyezte őket a közhiedelem. A mesékben szereplő megannyi tündér és sellő egykor mind valamelyik víz vagy forrás védőszelleme volt.
A víz gyógyító erejét már az ókori rómaiak is ismerték, hiszen fejlett fürdőkultúrájuk nem csak a tisztálkodást szolgálta.A meleg vizes medencében olyan fontos dolgokról lehetett elmélkedni, mint például a napi intrikák, s talán még a híres jogi fortélyok is itt kerültek terítékre. A régi arab mesékben is minden vendéglátás azzal kezdődik, hogy a látogató kényeztető fürdőt és illóolajos bedörzsölést kap. S talán nem véletlen, hogy mind a mai napig megmaradt a köztudatban az az ősi mondás: ha fáradt, kimerült vagy, végy egy szépítő fürdőt!
Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős.
A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, 30 °C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (hévíznek vagy termálvíznek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot.
Magyarország gyógyvizei
Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.
Az országban mintegy 150 melegvízes gyógyfürdő, köztük 36 speciális - többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó - fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest - évtizedek óta a világ "fürdőfővárosa" - egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van.
A gyógyvizekről biztosan állíthatjuk, hogy azonosak a mesékben szereplő „élet vizével”. Mindig foglalkoztatták az ember képzeletét. Az ókorban különösen a meleg vizű forrásokat övezte áhítat: szellemek és nimfák, láthatatlan lények védnöksége alá helyezte őket a közhiedelem. A mesékben szereplő megannyi tündér és sellő egykor mind valamelyik víz vagy forrás védőszelleme volt.
A víz gyógyító erejét már az ókori rómaiak is ismerték, hiszen fejlett fürdőkultúrájuk nem csak a tisztálkodást szolgálta.A meleg vizes medencében olyan fontos dolgokról lehetett elmélkedni, mint például a napi intrikák, s talán még a híres jogi fortélyok is itt kerültek terítékre. A régi arab mesékben is minden vendéglátás azzal kezdődik, hogy a látogató kényeztető fürdőt és illóolajos bedörzsölést kap. S talán nem véletlen, hogy mind a mai napig megmaradt a köztudatban az az ősi mondás: ha fáradt, kimerült vagy, végy egy szépítő fürdőt!
Gyógyvíznek azokat az ásványvizeket nevezzük, amelyek fizikai tulajdonságai, vagy kémiai összetétele miatt gyógyító hatásúak, és számukra rendelet alapján az ásványvíz, vagy gyógyvíz megnevezést engedélyezték.A magyarországi fürdőkultúra több mint 2000 éves múltra tekint vissza. Az egykori fürdőépületek romjai, a freskók és a mozaikok is bizonyítják, hogy már a rómaiak is felfedezték, sőt használták is ezeket a gyógyforrásokat. Magyarország világszerte ismert gyógyvizeiről, amelyek turisztikai szerepe jelentős.
A gyógyvizeket hőmérsékletük alapján, 30 °C alatt hideg, az ezt meghaladókat meleg víznek (hévíznek vagy termálvíznek) nevezzük. A mélyfúrású kutak vizét csak akkor nevezzük termál- vagy hévíznek, ha hőmérséklete meghaladja a 30 °C-ot.
Magyarország gyógyvizei
Magyarország vízrajzának jellegzetessége a termálvizekben való gazdagsága: hévízkészlete világviszonylatban is jelentős, európai viszonylatban egyedülálló. Az ásvány- és gyógyvizek nagy része oldott ásványi anyagokat is tartalmaz, így gyógyhatású, azaz fürdő- és ivókúrára alkalmas. Jelenleg több mint ezer a 30 °C fölötti melegvizet és jelentős részben gyógyvizet adó kutak száma. Hazánk gyógyvizei az ország szinte minden régiójában megtalálhatóak, a kutak háromnegyede az Alföldön található.
Az országban mintegy 150 melegvízes gyógyfürdő, köztük 36 speciális - többek között radioaktív, kénes-savas, sós-brómos-karbonátos, jódos vizet tartalmazó - fürdő található. Európa egyetlen barlangfürdője Északkelet-Magyarországon a tapolcai, a Balaton közeli Hévíz pedig Európa legismertebb meleg (33 °C) gyógyvizű tava. Budapest - évtizedek óta a világ "fürdőfővárosa" - egyes fürdőit már a török időkben használták. A fővárosban két tucat fürdő és 13 gyógyfürdő van.
2013. október 8., kedd
Vízesések
Félelmetes erővel robajló óriások, lenyűgözően szép, égből hulló
fátylak.
A víz egyik talán legszebb megjelenési formája a vízesés, és járjunk bárhol a világban, szépségük, erejük megmutatja, mire képes a természet.
A víz bárhol ered, utat talál magának, ha ehhez több száz métert kell zuhannia vagy sziklákat kell átvágnia, megteszi. Az emberek is ilyenek, talán ezért vonzódunk annyira a vizekhez, melyekből az élet ered.
A vízesések kialakulása legtöbbször abból következik, hogy a völgyet egy kemény kőzetből álló réteg keresztezi, a folyó a gát fölött és alatt lévő puhább kőzeteket fogja gyorsabban lekoptatni. Idővel a folyó esésgörbéje szabályos alakot vesz fel, amely a forráshoz közel meredek, a torkolathoz közeledve pedig ellaposodik. A vízesések megszakítják ezt a görbét. Jelenlétükből az erózió mértékének fokára lehet következtetni. A folyómeder egyenetlenné válik, zúgók jönnek létre. Ha az alul lévő, gyorsabban pusztuló kőzet nagyon hamar erodálódik, vízesés alakul ki.
A zuhatag kifejezés akkor használatos, ha nagy mennyiségű víz ömlik a mélybe. A kisebb, kevésbé meredek lépcsősen elhelyezkedő vízeséseket kaszkádnak nevezik. Ez utóbbi kifejezést arra is alkalmazzák, amikor a lefelé bukdácsoló víztömeg folyamatosan érintkezik a folyóággyal. A folyók enyhébb lejtésű, de örvénylő és fehéren habzó szakaszait zúgónak nevezik.
Vannak esetek, amikor az alap kőzet a folyót keresztezve megreped vagy lesüllyed, de az is megtörténhet, hogy a folyó egy sziklafal tetejéből ered és vízesésként kezdi vándorlását a tengerekig. Sokféle feltétel vezethet vízesés kialakulásához, melyek közül a különböző kőzettípusok találkozása a leggyakoribb. A folyó sokféle kőzethatárt keresztez, és ha egy ellenállóbbról a puhábbra érkezik, nagy valószínűséggel bevágódik a puhább kőzetbe, megnövelve ezáltal az esését, a két különböző kőzet határán. Mindez kiegészülhet azzal, ha valamilyen kemény kőzet képez akadályt a mederben. A nílusi zuhatagok sorozata úgy jött létre, hogy a folyó lekoptatta a medrét egészen a kristályos alapkőzetig. Más vízesések kialakulásában inkább a táj szerkezete és alakja játszott szerepet. Nem csak az erózió és a földtani felépítés a vízesések kialakító tényezői. Egy törés menti tektonikai mozgások kemény és puhább rétegeket rendelhetnek egymás mellé. A tengerszint csökkenése elősegíti a bevágódást és a folyó felső szakaszának hátrálását. Az erózióbázis megváltozása tehát vízesések születéséhez vezethet. Sok ilyen képződmény a jégkorszak során keletkezett, amikor a gleccser által túlmélyített völgybe, az olvadás után a becsatlakozó oldalvölgyek folyóvizei magasabban maradtak. Egy ilyen függővölgyből zúdul alá a Yosemite vízesésé (436 m) Kaliforniában. A mélyben rejtőző karsztvízkincs rengeteg helyen tört fel a felszínre. Az időszakos források vízhozama jelentős mértékben függ a lehullott csapadék mennyiségétől. A vízben oldott mésztartalom a karsztos üregekben kicsapódva cseppköveket hoz létre. A forrásokon keresztül felszínre jutó, és ott tovaáramló vízből mésztufa válik ki, és az így keletkezett gátakon átbukva halad tovább.
A folyó életében a vízesés csak időszakos jelenség, amely idővel elkopik. Az erózió gyorsasága az adott vízesésé magasságától, a vízmennyiségtől, a kőzetszerkezettől és egyéb tényezőktől függ. Bizonyos esetekben a vízesés helyzete felfelé vándorol a hátráló erózió hatására, máskor pedig lefelé mozog, ha a bevágó erózió egy egész folyószakaszt legyalul. Az idők során minden vízesés ugyanarra a sorsra jut, a folyó eliminálja őket. A víz energiája arra törekszik, hogy a kialakítsa a viszonylag egyenletes, felfelé konkáv hosszanti folyószelvényt. A vízesés lábánál a kőzettörmelék hiányában is hatalmas energia szabadul fel, amely elegendő az erózióhoz. A magas és nagy vízhozamú vízesések jellemző kísérő képződményei az üstök és bukómedencék. Ezek mélysége bizonyos esetekben elérheti a vízesés magasságát is. Végső soron a szikla leomlásához, ezáltal a vízesés hátrálásához vezetnek.
A világ legismertebb és legnépszerűbb vízesése a Kanada és az Egyesült Államok határán elhelyezkedő Niagara- vízesés. Az őslakosok nyelvén „mennydörgő robaj” névre keresztelt vízesés, mintegy 12.000 évvel ezelőtt az utolsó jégkorszak idején keletkezett. A kanadai oldalon lévő Patkó-zuhatagot és az amerikai oldalon lezúduló Amerikai-zuhatagot a Kecske-sziget választja el. Az öt nagy tóból négy (Superior, Michigan, Huron, Erie) a Niagara folyóba torkollik, mielőtt az Ontario tóba ömlene. Hatalmas vízhozamával, ami akár percenként 168.000 köbméter is lehet, a világ vízellátásának egyötödét teszi ki.
A Horvátországban fekvő, hegyekkel körbezárt Plitvicei Nemzeti Park vízesései környezeti szépségükkel ejtik rabul a turistákat. Talán joggal nevezhetjük Európa egyik legszebb természeti látványosságának. Az önmagában is lenyűgöző szépségű 16 zöldes-kékes színű tavat 92 kisebb-nagyobb zuhatag köti össze. A legnagyobb vízesés a 77 méter magas Veliki Slapot.
Bár hazánk nem a hatalmas méreteket öltő zuhatagokról híres, azért itthon is akadnak csodaszép, különleges vízesések.
Híres vízesések a Szalajka-patak Fátyol-vízesése, valamint a Szinva-patak vízesése által épített forrásmészkő-domb.
A Szalajka-völgy kincse: Fátyol-vízesés
Hazánk egyik legkiemelkedőbb természeti képződményét, a Fátyolvízesést az Egertől 30 kilométerre fekvő Szilvásváradon. a Szalajka völgyben csodálhato meg. A vízesést a tőle mintegy ötszáz méterrel feljebb felszínre törő Szalajka-forrás, a Bükk egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása táplálja. A vízesés jellegzetes lépcsőformáját a természet alkotta: a földtörténeti korok folyamán a Szalajka-völgy összeszűkülő részén a forrásból induló patak vizéből kicsapódott a kalcium-karbonát, mésztufa-gátakat képezve ezzel. Ezek a kis teraszok alkotják a csodálatos természeti forma 18 lépcsőfokát, melyek összesen 17 méteren húzódnak. A vízesés nevét a csipkemintázatra emlékeztető mésztufa, illetve a mésztufa-gátak által megtört, fátyolosan lezúduló víztömeg ihlette.
Miskolc gyöngyszeme: Lillafüred vízesése.
A Miskolchoz tartozó Lillafiired vízesése az országban a legnagyobbnak számít, nem kevesebb mint húsz méter magasról zúdul alá. A Szinva-patak táplálja, ám kialakulása nem a természet, hanem emberi kezek munkájának gyümölcse. Lillafüred vízesésének története a Mátyás korabeli vadászkastélyt idéző, neoreneszánsz Palota Szálló 1927 és 1930 közötti megépítéséhez fűződik. Az építkezés során ugyanis kialakítottak egy függőkertet a meredek lejtő megerősítésére, melyre a szállodát tervezték. itt torkollott korábban a Szinva-patak közvetlenül a gyönyörű Hámori-tóba, ám a függőkert különleges, teraszos sétányrendszerével együtt a vízesést is kialakították, emelve vele a táj szépségét.
A Mátra szívében: Ilona-völgyi vízesés
Magyarország legnagyobb természetes zuhataga a Mátrában, Parádfürdőtől öt kilométerre található. Az Ilona-völgyi vízesés a Tőkés-kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patakból alakult ki. A vízesés a Marhád és a Cserepes-tető meredek szikláinak V-alakú találkozásánál zúdul a mélybe. A tíz méter magas zuhatag minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt, de főleg esős időben gyönyörű, amikor a szokásosnál nagyobb víztömeg omlik alá. Télen pedig a lillafüredihez hasonlóan befagy.
A víz egyik talán legszebb megjelenési formája a vízesés, és járjunk bárhol a világban, szépségük, erejük megmutatja, mire képes a természet.
A víz bárhol ered, utat talál magának, ha ehhez több száz métert kell zuhannia vagy sziklákat kell átvágnia, megteszi. Az emberek is ilyenek, talán ezért vonzódunk annyira a vizekhez, melyekből az élet ered.
A vízesések kialakulása legtöbbször abból következik, hogy a völgyet egy kemény kőzetből álló réteg keresztezi, a folyó a gát fölött és alatt lévő puhább kőzeteket fogja gyorsabban lekoptatni. Idővel a folyó esésgörbéje szabályos alakot vesz fel, amely a forráshoz közel meredek, a torkolathoz közeledve pedig ellaposodik. A vízesések megszakítják ezt a görbét. Jelenlétükből az erózió mértékének fokára lehet következtetni. A folyómeder egyenetlenné válik, zúgók jönnek létre. Ha az alul lévő, gyorsabban pusztuló kőzet nagyon hamar erodálódik, vízesés alakul ki.
A zuhatag kifejezés akkor használatos, ha nagy mennyiségű víz ömlik a mélybe. A kisebb, kevésbé meredek lépcsősen elhelyezkedő vízeséseket kaszkádnak nevezik. Ez utóbbi kifejezést arra is alkalmazzák, amikor a lefelé bukdácsoló víztömeg folyamatosan érintkezik a folyóággyal. A folyók enyhébb lejtésű, de örvénylő és fehéren habzó szakaszait zúgónak nevezik.
Vannak esetek, amikor az alap kőzet a folyót keresztezve megreped vagy lesüllyed, de az is megtörténhet, hogy a folyó egy sziklafal tetejéből ered és vízesésként kezdi vándorlását a tengerekig. Sokféle feltétel vezethet vízesés kialakulásához, melyek közül a különböző kőzettípusok találkozása a leggyakoribb. A folyó sokféle kőzethatárt keresztez, és ha egy ellenállóbbról a puhábbra érkezik, nagy valószínűséggel bevágódik a puhább kőzetbe, megnövelve ezáltal az esését, a két különböző kőzet határán. Mindez kiegészülhet azzal, ha valamilyen kemény kőzet képez akadályt a mederben. A nílusi zuhatagok sorozata úgy jött létre, hogy a folyó lekoptatta a medrét egészen a kristályos alapkőzetig. Más vízesések kialakulásában inkább a táj szerkezete és alakja játszott szerepet. Nem csak az erózió és a földtani felépítés a vízesések kialakító tényezői. Egy törés menti tektonikai mozgások kemény és puhább rétegeket rendelhetnek egymás mellé. A tengerszint csökkenése elősegíti a bevágódást és a folyó felső szakaszának hátrálását. Az erózióbázis megváltozása tehát vízesések születéséhez vezethet. Sok ilyen képződmény a jégkorszak során keletkezett, amikor a gleccser által túlmélyített völgybe, az olvadás után a becsatlakozó oldalvölgyek folyóvizei magasabban maradtak. Egy ilyen függővölgyből zúdul alá a Yosemite vízesésé (436 m) Kaliforniában. A mélyben rejtőző karsztvízkincs rengeteg helyen tört fel a felszínre. Az időszakos források vízhozama jelentős mértékben függ a lehullott csapadék mennyiségétől. A vízben oldott mésztartalom a karsztos üregekben kicsapódva cseppköveket hoz létre. A forrásokon keresztül felszínre jutó, és ott tovaáramló vízből mésztufa válik ki, és az így keletkezett gátakon átbukva halad tovább.
A folyó életében a vízesés csak időszakos jelenség, amely idővel elkopik. Az erózió gyorsasága az adott vízesésé magasságától, a vízmennyiségtől, a kőzetszerkezettől és egyéb tényezőktől függ. Bizonyos esetekben a vízesés helyzete felfelé vándorol a hátráló erózió hatására, máskor pedig lefelé mozog, ha a bevágó erózió egy egész folyószakaszt legyalul. Az idők során minden vízesés ugyanarra a sorsra jut, a folyó eliminálja őket. A víz energiája arra törekszik, hogy a kialakítsa a viszonylag egyenletes, felfelé konkáv hosszanti folyószelvényt. A vízesés lábánál a kőzettörmelék hiányában is hatalmas energia szabadul fel, amely elegendő az erózióhoz. A magas és nagy vízhozamú vízesések jellemző kísérő képződményei az üstök és bukómedencék. Ezek mélysége bizonyos esetekben elérheti a vízesés magasságát is. Végső soron a szikla leomlásához, ezáltal a vízesés hátrálásához vezetnek.
A világ legismertebb és legnépszerűbb vízesése a Kanada és az Egyesült Államok határán elhelyezkedő Niagara- vízesés. Az őslakosok nyelvén „mennydörgő robaj” névre keresztelt vízesés, mintegy 12.000 évvel ezelőtt az utolsó jégkorszak idején keletkezett. A kanadai oldalon lévő Patkó-zuhatagot és az amerikai oldalon lezúduló Amerikai-zuhatagot a Kecske-sziget választja el. Az öt nagy tóból négy (Superior, Michigan, Huron, Erie) a Niagara folyóba torkollik, mielőtt az Ontario tóba ömlene. Hatalmas vízhozamával, ami akár percenként 168.000 köbméter is lehet, a világ vízellátásának egyötödét teszi ki.
A Horvátországban fekvő, hegyekkel körbezárt Plitvicei Nemzeti Park vízesései környezeti szépségükkel ejtik rabul a turistákat. Talán joggal nevezhetjük Európa egyik legszebb természeti látványosságának. Az önmagában is lenyűgöző szépségű 16 zöldes-kékes színű tavat 92 kisebb-nagyobb zuhatag köti össze. A legnagyobb vízesés a 77 méter magas Veliki Slapot.
Bár hazánk nem a hatalmas méreteket öltő zuhatagokról híres, azért itthon is akadnak csodaszép, különleges vízesések.
Híres vízesések a Szalajka-patak Fátyol-vízesése, valamint a Szinva-patak vízesése által épített forrásmészkő-domb.
A Szalajka-völgy kincse: Fátyol-vízesés
Hazánk egyik legkiemelkedőbb természeti képződményét, a Fátyolvízesést az Egertől 30 kilométerre fekvő Szilvásváradon. a Szalajka völgyben csodálhato meg. A vízesést a tőle mintegy ötszáz méterrel feljebb felszínre törő Szalajka-forrás, a Bükk egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása táplálja. A vízesés jellegzetes lépcsőformáját a természet alkotta: a földtörténeti korok folyamán a Szalajka-völgy összeszűkülő részén a forrásból induló patak vizéből kicsapódott a kalcium-karbonát, mésztufa-gátakat képezve ezzel. Ezek a kis teraszok alkotják a csodálatos természeti forma 18 lépcsőfokát, melyek összesen 17 méteren húzódnak. A vízesés nevét a csipkemintázatra emlékeztető mésztufa, illetve a mésztufa-gátak által megtört, fátyolosan lezúduló víztömeg ihlette.
Miskolc gyöngyszeme: Lillafüred vízesése.
A Miskolchoz tartozó Lillafiired vízesése az országban a legnagyobbnak számít, nem kevesebb mint húsz méter magasról zúdul alá. A Szinva-patak táplálja, ám kialakulása nem a természet, hanem emberi kezek munkájának gyümölcse. Lillafüred vízesésének története a Mátyás korabeli vadászkastélyt idéző, neoreneszánsz Palota Szálló 1927 és 1930 közötti megépítéséhez fűződik. Az építkezés során ugyanis kialakítottak egy függőkertet a meredek lejtő megerősítésére, melyre a szállodát tervezték. itt torkollott korábban a Szinva-patak közvetlenül a gyönyörű Hámori-tóba, ám a függőkert különleges, teraszos sétányrendszerével együtt a vízesést is kialakították, emelve vele a táj szépségét.
A Mátra szívében: Ilona-völgyi vízesés
Magyarország legnagyobb természetes zuhataga a Mátrában, Parádfürdőtől öt kilométerre található. Az Ilona-völgyi vízesés a Tőkés-kút táplálta két kis forrásból induló Ilona-patakból alakult ki. A vízesés a Marhád és a Cserepes-tető meredek szikláinak V-alakú találkozásánál zúdul a mélybe. A tíz méter magas zuhatag minden évszakban lenyűgöző látványt nyújt, de főleg esős időben gyönyörű, amikor a szokásosnál nagyobb víztömeg omlik alá. Télen pedig a lillafüredihez hasonlóan befagy.
Budapesti Víz Világtalákozó
A víz Földünk egyik legbecsesebb
természeti erőforrása. A Föld vízkészletének mindössze 2%-a édesvíz.
Ezen szűkös természeti erőforrás azonban meghatározó fontosságú a
biológiai, társadalmi és gazdasági élet valamennyi szegmensében. A
növekvő lakossági igények és az éghajlatváltozás nyomán az egymással
versengő vízigények 2030-ra várhatóan 40%-os globális vízellátási hiányt
eredményeznek. Ez a folyamat Európát és hazánkat is érinteni fogja: a
vízhez való hozzáférés mind egyéni, mind nemzeti szinten még inkább a
prosperitás és a béke alapvető kérdésévé válik.
Az ENSZ szervezeteivel együttműködésben megvalósuló Budapesti Víz Világtalálkozóra (Budapest Water Summit) október 8. és 11. között Budapestre érkeznek a világ vezető vízügyi szakemberei, tudósai és döntéshozói, hogy egyeztessenek a világ vízkészletének megőrzésével, az egészséges ivóvíz biztosításával kapcsolatos legfőbb kérdésekben.
Ma a világon egymilliárd ember nem jut egészséges ivóvízhez és naponta tízezer gyerek halála tudható be a szennyezett víznek. A világ kórházi ágyainak felét a rossz minőségű ivóvíz által okozott betegségekben szenvedők foglalják el. 2030-ra akár 40%-os is lehet a globális vízhiány.
A
víz az élet, az egészség, a jövő forrása. Bár bolygónk felszínének
kétharmadát víz borítja, ennek mindössze 2 százaléka az édesvíz, és
ennek is csupán töredéke az egészséges ivóvíz. Míg Európában és az
Egyesült Államokban elsősorban a víztisztítási technológiák
tökéletesítése és a csatornázottság teljes körűvé tétele jelent
megoldandó feladatot, addig a világ számos országában már az ivóvízhez
való hozzájutás is problémát okoz..2013. augusztus 3., szombat
Ismét 35 fok
A hőségben kitágulnak az erek, lemegy a vérnyomás, és a verejtékezés
miatti nagy folyadékvesztés következtében besűrűsödik a vér is, ami
vérrögképződéshez vezet.
A magas vérnyomással és szívbetegséggel küzdőknek már 25 Celsius fok felett ajánlott jobban figyelni magukra, különösen igaz ez a mostani, 35 fok feletti napokban. A hőség ugyanis felerősíti a vérnyomáscsökkentő szerek hatását, aminek az eredménye szédülés, rosszullét, gyengeség, émelygés, és szívritmiuszavar lehet.
A forróságban azonban nem csak a magas vérnyomással küzdők, hanem az egészségesek vérnyomása is csökken, és a folyamatot nem ajánlott egy újabb kávéval ellensúlyozni. A kávé mellett kerüljük a nagy cukortartalmú italokat is, valamint az alkoholt is, ugyanis mind a koffein, mind az alkohol vízhajtó hatású.
A krónikus dehidratáltság első jelei a fáradtság, a szédülés és akoncentrálóképesség csökkenése - ha ezt észleljük magunkon, egy újabb kávé helyett inkább igyunk meg egy nagy pohár vizet.
origo
A magas vérnyomással és szívbetegséggel küzdőknek már 25 Celsius fok felett ajánlott jobban figyelni magukra, különösen igaz ez a mostani, 35 fok feletti napokban. A hőség ugyanis felerősíti a vérnyomáscsökkentő szerek hatását, aminek az eredménye szédülés, rosszullét, gyengeség, émelygés, és szívritmiuszavar lehet.
A forróságban azonban nem csak a magas vérnyomással küzdők, hanem az egészségesek vérnyomása is csökken, és a folyamatot nem ajánlott egy újabb kávéval ellensúlyozni. A kávé mellett kerüljük a nagy cukortartalmú italokat is, valamint az alkoholt is, ugyanis mind a koffein, mind az alkohol vízhajtó hatású.
A krónikus dehidratáltság első jelei a fáradtság, a szédülés és akoncentrálóképesség csökkenése - ha ezt észleljük magunkon, egy újabb kávé helyett inkább igyunk meg egy nagy pohár vizet.
origo
2013. április 22., hétfő
Föld napja - az éltető víz
A víz kincs, a víz érték!
Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenő "Vizeinkről" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak.
Magyarországon már napjainkban is annyira szélsősége az időjárás, hogy egy éven belül előfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentős kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb időjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is.
Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vízhiányos területek nagyságát, főként a nagy folyóktól távol eső területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vízhiány viszont növeli a vízkészletekért folyó versengést.
Egy átfogó nemzetközi közvélemény-kutatás eredményei szerint a világ
legégetőbb környezetvédelmi problémája a vízszennyezés. A kutatás során
megkérdezett tizenöt ország válaszadói ugyanis úgy vélték, ez a probléma
aggasztóbb, mint például a levegőszennyezés, a klímaváltozás vagy a
természeti kincsek pusztulása.
A Magyar Tudományos Akadémia nemrég kiadott tanulmánynak az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó részében a következőket olvashatjuk:
Múltbeli tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy vizeink nagyon érzékenyek az éghajlat változására. A csapadék és a hőmérséklet változásának hatásai vizeinkben felerősödve jelennek meg. Például amikor a csapadék mennyisége 20%-ot változik, és az éves középhőmérséklet 1-2 °C-ot, akkor ez a lefolyó vízmennyiségben 60% változást eredményezhet.
A legkritikusabb helyzet az Alföldön, illetve a Balaton vízgyűjtőjén várható.
Hazánkban a melegebb és szárazabb éghajlatra lehet számítani, ez csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészletet, miközben az igény a vízre nőni fog. Ez a vízellátás nehézségeivel fog járni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. A csapadék csökkenése miatt kevesebb víz szivárog majd a föld mélye felé, tehát a felszín alatti vízkészletek is csökkeni fognak. Ezért a felszín alatti vízkészletből sem lehet fenntarthatóan pótolni a felszíni víz hiányait. Már a beérkező víz mennyisége is csökkeni fog, pl. a Dunában kisvízi időszakban 30%-kal kevesebb víz fog folyni már Németországban is.
A vizek öntisztuló képessége romlani fog. Folyóvizeinkből nemcsak kivesszük a vizet különböző célokra, sok esetben a szennyvíz befogadói is. Gondoljunk bele, hogy a melegebb nyarakon a kevesebb folyóvízbe, rosszabb öntisztulási feltételekkel fogunk nagyobb mennyiségű szennyvizet ereszteni. Az időszakosan kiszáradó patakok esetében ez még súlyosabb kérdéseket vet fel. (Egyszerűen nem lesz hová engedni a szennyvizet.) A melegebb éghajlatban a növényeknek több vízre lesz szükségük, ám a talajvíz szintje is csökkenni fog. Ez azt jelenti hogy gyakrabban és nagyobb területeken kell aszályra számítanunk, mint eddig.
Az extrém időjárási események is sűrűbben fordulnak elő, ekkor viszont a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozhat áradásokat, sárfolyásokat. Az árvízvédelemben nem lesz tartható a gátak folyamatos magasítása, a „helyet a folyónak” elv alapján növelni kell a hullámteret, és megfelelő területhasználattal alkalmazkodni a hevesebb árvizekhez (pl. árteret csak legelőnek használni, nem építkezésre, vagy szántónak.) Fontos lesz a víz visszatartása is, tehát a gyors vízlevezetés helyett árvízi illetve záportározókat kell létesíteni. Rendkívül fontos – a településeken belül is – az árvízvédelmi és csapadékelvezető rendszerek és műtárgyak folyamatos karbantartása, ellenőrzése.
forrás: :/ Energiaklub
Majer Anna/
origo
Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenő "Vizeinkről" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak.
Magyarországon már napjainkban is annyira szélsősége az időjárás, hogy egy éven belül előfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentős kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb időjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is.
Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vízhiányos területek nagyságát, főként a nagy folyóktól távol eső területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vízhiány viszont növeli a vízkészletekért folyó versengést.
Egy átfogó nemzetközi közvélemény-kutatás eredményei szerint a világ
legégetőbb környezetvédelmi problémája a vízszennyezés. A kutatás során
megkérdezett tizenöt ország válaszadói ugyanis úgy vélték, ez a probléma
aggasztóbb, mint például a levegőszennyezés, a klímaváltozás vagy a
természeti kincsek pusztulása.A Magyar Tudományos Akadémia nemrég kiadott tanulmánynak az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó részében a következőket olvashatjuk:
Múltbeli tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy vizeink nagyon érzékenyek az éghajlat változására. A csapadék és a hőmérséklet változásának hatásai vizeinkben felerősödve jelennek meg. Például amikor a csapadék mennyisége 20%-ot változik, és az éves középhőmérséklet 1-2 °C-ot, akkor ez a lefolyó vízmennyiségben 60% változást eredményezhet.
A legkritikusabb helyzet az Alföldön, illetve a Balaton vízgyűjtőjén várható.
Hazánkban a melegebb és szárazabb éghajlatra lehet számítani, ez csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészletet, miközben az igény a vízre nőni fog. Ez a vízellátás nehézségeivel fog járni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. A csapadék csökkenése miatt kevesebb víz szivárog majd a föld mélye felé, tehát a felszín alatti vízkészletek is csökkeni fognak. Ezért a felszín alatti vízkészletből sem lehet fenntarthatóan pótolni a felszíni víz hiányait. Már a beérkező víz mennyisége is csökkeni fog, pl. a Dunában kisvízi időszakban 30%-kal kevesebb víz fog folyni már Németországban is.
A vizek öntisztuló képessége romlani fog. Folyóvizeinkből nemcsak kivesszük a vizet különböző célokra, sok esetben a szennyvíz befogadói is. Gondoljunk bele, hogy a melegebb nyarakon a kevesebb folyóvízbe, rosszabb öntisztulási feltételekkel fogunk nagyobb mennyiségű szennyvizet ereszteni. Az időszakosan kiszáradó patakok esetében ez még súlyosabb kérdéseket vet fel. (Egyszerűen nem lesz hová engedni a szennyvizet.) A melegebb éghajlatban a növényeknek több vízre lesz szükségük, ám a talajvíz szintje is csökkenni fog. Ez azt jelenti hogy gyakrabban és nagyobb területeken kell aszályra számítanunk, mint eddig.
Az extrém időjárási események is sűrűbben fordulnak elő, ekkor viszont a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozhat áradásokat, sárfolyásokat. Az árvízvédelemben nem lesz tartható a gátak folyamatos magasítása, a „helyet a folyónak” elv alapján növelni kell a hullámteret, és megfelelő területhasználattal alkalmazkodni a hevesebb árvizekhez (pl. árteret csak legelőnek használni, nem építkezésre, vagy szántónak.) Fontos lesz a víz visszatartása is, tehát a gyors vízlevezetés helyett árvízi illetve záportározókat kell létesíteni. Rendkívül fontos – a településeken belül is – az árvízvédelmi és csapadékelvezető rendszerek és műtárgyak folyamatos karbantartása, ellenőrzése.
forrás: :/ Energiaklub
Majer Anna/
origo
2013. március 22., péntek
Ma van a Víz Világnapja
Az ENSZ 1993-ban nevezte ki március 22-ét a Víz Világnapjává. A
világnapok olyan hétköznapi ünnepek, amikor az emberiség számára fontos
dolgokra irányul a figyelem. A Víz Világnapja egyike ezen ünnepeknek. E
nap jelentősége tehát éppen az, hogy világszerte felhívja a figyelmet
vízbázisaink fokozott védelmére, az ivóvíz fontosságára, különleges
értékére.
A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is.
"Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenő "Vizeinkről" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak.
Magyarországon már napjainkban is annyira szélsősége az időjárás, hogy egy éven belül előfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentős kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb időjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is. A helyzetet több módon is kezelni kell, de az egyik legfontosabb az öntözési kultúra kialakítása, jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehetőség lenne, hiszen a rendszer ki van építve.
Egy átfogó nemzetközi közvélemény-kutatás eredményei szerint a világ legégetőbb környezetvédelmi problémája a vízszennyezés. A kutatás során megkérdezett tizenöt ország válaszadói ugyanis úgy vélték, ez a probléma aggasztóbb, mint például a levegőszennyezés, a klímaváltozás vagy a természeti kincsek pusztulása.
A víz kincs, a víz érték! A világ számos országában embert próbáló feladat a napi vízadag előteremtése is.
"Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenő "Vizeinkről" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak.
Magyarországon már napjainkban is annyira szélsősége az időjárás, hogy egy éven belül előfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentős kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb időjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is. A helyzetet több módon is kezelni kell, de az egyik legfontosabb az öntözési kultúra kialakítása, jelenleg ugyanis körülbelül 100 ezer hektárt öntöznek, pedig ennek akár a háromszorosára is lehetőség lenne, hiszen a rendszer ki van építve.
Egy átfogó nemzetközi közvélemény-kutatás eredményei szerint a világ legégetőbb környezetvédelmi problémája a vízszennyezés. A kutatás során megkérdezett tizenöt ország válaszadói ugyanis úgy vélték, ez a probléma aggasztóbb, mint például a levegőszennyezés, a klímaváltozás vagy a természeti kincsek pusztulása.
2012. június 2., szombat
A földi élet elképzelhetetlen nélküle
A víz a Földön megtalálható egyik leggyakoribb, rendkívül fontos
szerepet betöltő kémiai anyag. Kitölti a világ óceánjait és tengereit,
az ásványok és kőzetek alkotórésze, a természetben mindhárom
halmazállapotban megtalálható. Biológiai jelentősége óriási, a földi
élet elképzelhetetlen nélküle, mivel a növényi és állati szervezetek
pótolhatatlan része.
A különböző vallások más és más dolgoknak tulajdonítottak jelentőséget, de egyben mindegyik közös volt. A víz jelentőségét minden kultúrában felismerték és számára méltó helyet adtak hitükben, rituáléikban. A legtöbb teremtésmítoszban megtaláljuk az őstengert. Szimbolikája mindenhol megegyezik, hiszen a tisztaság, az érintetlenség, a lelki üdv cseppfolyósított jelképe. A mohamedánok és a zsidók nem léphetnek be a templomba tisztálkodási rituálé nélkül. A keresztények szenteltvízzel locsolják meg az újszülöttet, az élőt és a holtat is. Testüket és lelküket is vele öblítik le, hogy megszabaduljanak az őket nyomó bűnöktől, és biztosítsák helyüket a túlvilág vidámabb oldalán.
A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét; hoszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét.
Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. A napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter szerepel: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz.
Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet. Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat. A bennük oldott anyagok révén ekkor érvényesül az ásványvizek hatása. A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcseretermékeket is felveszi és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet.
Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről
Ne várjuk meg amíg a szervezet szomjúságot jelez
Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat
Ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára
Napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására
Esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz
Az ásványi anyagcsere fontos része a biológiai folyamatoknak: megelőzi az emberi szervezetben az elektrolit-háztartás zavarait és az ásványi anyagok egy része ugyanolyan szerepet tölt be, mint a vitaminok.
Napjainkban a klímaváltozás kapcsán a vízkészleteket érintő fenyegető veszélyek tornyosulnak az emberiség felé: tragikus ivóvíz hiány, kiszáradó tavak, gyakoribb katasztrófaszerű árvizek, terméketlenné váló kiszáradt földek, ökológiai szempontból kiemelkedősen fontos élőhelyek végleges eltűnése, részben ezzel összefüggésben a biológiai sokféleség drasztikus hanyatlása. Mindezek egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy vizeink védelme létkérdés! A vízgazdálkodás részéről minden eddiginél óvatosabb, az éghajlatváltozás várható hatásait is figyelembe vevő fejlesztések szükségesek, másrészről a természetvédelem prioritásainak minél szélesebb körű megismertetése és elfogadtatása alapvető feladat! Felvetődik a kérdés, mit tehetnek az egyes emberek az eddigi gyakorlat szerint történő, vízzel való pazarló bánásmód ellenében? Hazánkban körülbelül 100-150 liter ivóvizet használ el naponta egy ember. A hasznosítás végeredménye minden esetben szennyvíz, melynek 1 m3-e 12-15 m3 tiszta vizet tesz élvezhetetlenné. A legkevesebb, amit első lépésként tehetünk, a vízfogyasztás minimálisra redukálása, pl. csöpögő csapok javítása, kádfürdés helyett tusolás, kertes házakban a csapadékvíz összegyűjtése által.
A további lehetőségekről és az új eredményekről a hírlevélben folyamatosan beszámolunk!
A tiszta víz egyre nagyobb érték, és semmi mással nem pótolható!
részlet:A víz jelentősége a klímaváltozás tükrében
/Sipkay Csaba/
okl.biológus
Vízzel kapcsolatos közmondások:
Bort iszik, vizet prédikál.
A vér nem válik vízzé.
A különböző vallások más és más dolgoknak tulajdonítottak jelentőséget, de egyben mindegyik közös volt. A víz jelentőségét minden kultúrában felismerték és számára méltó helyet adtak hitükben, rituáléikban. A legtöbb teremtésmítoszban megtaláljuk az őstengert. Szimbolikája mindenhol megegyezik, hiszen a tisztaság, az érintetlenség, a lelki üdv cseppfolyósított jelképe. A mohamedánok és a zsidók nem léphetnek be a templomba tisztálkodási rituálé nélkül. A keresztények szenteltvízzel locsolják meg az újszülöttet, az élőt és a holtat is. Testüket és lelküket is vele öblítik le, hogy megszabaduljanak az őket nyomó bűnöktől, és biztosítsák helyüket a túlvilág vidámabb oldalán.
A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét; hoszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét.
Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. A napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter szerepel: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz.
Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet. Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat. A bennük oldott anyagok révén ekkor érvényesül az ásványvizek hatása. A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcseretermékeket is felveszi és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet.
Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről
Ne várjuk meg amíg a szervezet szomjúságot jelez
Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat
Ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára
Napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására
Esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz
Az ásványi anyagcsere fontos része a biológiai folyamatoknak: megelőzi az emberi szervezetben az elektrolit-háztartás zavarait és az ásványi anyagok egy része ugyanolyan szerepet tölt be, mint a vitaminok.
Napjainkban a klímaváltozás kapcsán a vízkészleteket érintő fenyegető veszélyek tornyosulnak az emberiség felé: tragikus ivóvíz hiány, kiszáradó tavak, gyakoribb katasztrófaszerű árvizek, terméketlenné váló kiszáradt földek, ökológiai szempontból kiemelkedősen fontos élőhelyek végleges eltűnése, részben ezzel összefüggésben a biológiai sokféleség drasztikus hanyatlása. Mindezek egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy vizeink védelme létkérdés! A vízgazdálkodás részéről minden eddiginél óvatosabb, az éghajlatváltozás várható hatásait is figyelembe vevő fejlesztések szükségesek, másrészről a természetvédelem prioritásainak minél szélesebb körű megismertetése és elfogadtatása alapvető feladat! Felvetődik a kérdés, mit tehetnek az egyes emberek az eddigi gyakorlat szerint történő, vízzel való pazarló bánásmód ellenében? Hazánkban körülbelül 100-150 liter ivóvizet használ el naponta egy ember. A hasznosítás végeredménye minden esetben szennyvíz, melynek 1 m3-e 12-15 m3 tiszta vizet tesz élvezhetetlenné. A legkevesebb, amit első lépésként tehetünk, a vízfogyasztás minimálisra redukálása, pl. csöpögő csapok javítása, kádfürdés helyett tusolás, kertes házakban a csapadékvíz összegyűjtése által.
A további lehetőségekről és az új eredményekről a hírlevélben folyamatosan beszámolunk!
A tiszta víz egyre nagyobb érték, és semmi mással nem pótolható!
részlet:A víz jelentősége a klímaváltozás tükrében
/Sipkay Csaba/
okl.biológus
Vízzel kapcsolatos közmondások:
Bort iszik, vizet prédikál.
A vér nem válik vízzé.
Lassú víz partot mos.
Szegény ember vízzel főz.
Sok víz lefolyik még addig a Dunán.
Követ dobott az állóvízbe
Nem kell a gyereket a fürdővízzel kiönteni
Megfojtaná egy kanál vízben.
Bedobták a mélyvízbeFél tőle, mint ördög a szenteltvíztől
A hideg vízre valót sem keresné meg
Aki fél a viztől, nem eszik halat.
Vihar egy pohár vizben.
Olyan mint teknőben ingó víz.
Szegény ember vízzel főz.
Sok víz lefolyik még addig a Dunán.
Követ dobott az állóvízbe
Nem kell a gyereket a fürdővízzel kiönteni
Megfojtaná egy kanál vízben.
Bedobták a mélyvízbeFél tőle, mint ördög a szenteltvíztől
A hideg vízre valót sem keresné meg
Aki fél a viztől, nem eszik halat.
Vihar egy pohár vizben.
Olyan mint teknőben ingó víz.
2012. május 3., csütörtök
A víz
Bár a Déli-sarkon van, hó szinte sose esik, jeget se találni csupán a meredek sziklák ormain, illetve a tavakon, melyek felszíne több méter vastagságban fagyott, mely alatt titokzatos, jelenleg is kutatás tárgyát képező mikroorganizmusok élnek. Az Antarktisz egyébként a legszárazabb kontinens, mivel a földrész belsején évente kevesebb, mint 50 mm csapadék hull. Az évi csapadékmennyiség a csapadékosabb területeken is legfeljebb 500-600 mm (például: Antarktiszi-félsziget).      /Kép: www.meteoprog/ A víz hatalmas és kemény szelleme, ha tisztelettel bánunk vele, megmutatja lágy, gondoskodó tiszta alakját is. A víz már évezredek óta szimbolizálja a tisztaságot, a lelki üdvösséget, de gyakorlati és esztétikai funkciókkal ellátott műalkotásokkal is éltették a víz szellemeit, isteneit a köztereken, a magánvillákban és a templomokban is. Már az ókorban is felfedezték a víz természetes hűsítő erejét, ezért különféle csővezetékekkel vezették a hősöket, vagy isteneket ábrázoló szoborcsoportokhoz, hogy a levegőbe spiccelt víz cseppjei elpárologva lehűtsék a közterek levegőjét is. A leghíresebb köztéri szökőkutak Rómában a barokk kor emlékét őrzi. Bizonyára mindenki számára ismert Piazza di Trevi kompozíciója. Magyarországon a keszthelyi Festetich kastély parkjában lévő szökőkút vívott ki elismerést a látogatóktól. A mai kor is alkotott néhány modern szökőkút-csodát, gondoljunk csak néhány világismertségre törő hotel régi korokat idéző, vagy a mai stílust hirdető műszaki bravúrjára Las Vegasban, Párizsban vagy Tokióban. Szökőkutakkal hűtötték régen a paloták, templomok termeit is. Az esztétika és a hűtés mellett keleten a Feng Shui alkalmazta a csobogókat, ezzel is biztosítva a CSI áramlását. A természet kis szigete ez minden hagyományosan berendezett távol-keleti házban. A növényekkel körbeültetett, a köveket gondosan elrendezett kis csobogó megnyugtató hangjával biztosítja a háziak pihenését. Az ókori civilizációk dicsőségét leginkább a közfürdők fényűzése, az építészeti megoldások bravúros cifrázása jellemzi. A rómaiak például majdnem minden nap ellátogattak a sokszor a gyógyforráshoz épült közfürdők valamelyikébe. Mindenki megtehette, mert olcsó volt, egészséges és a társadalmi élet egyik fő színtere, lévén, hogy bárkivel összefuthattak a napi politikát, vagy a pletykákat megbeszélni. A medencéket különféle hőmérsékleten töltötték fel, de lehetett választani a gőzfürdőt is. A medencéken kívül könyvtárat és különféle sporthelyiségeket, az udvaron pedig táblajáték és kockázási lehetőséget is találhattak a látogatók. A különböző vallások más és más dolgoknak tulajdonítottak jelentőséget, de egyben mindegyik közös volt. A víz jelentőségét minden kultúrában felismerték és számára méltó helyet adtak hitükben, rituáléikban. A legtöbb teremtésmítoszban megtaláljuk az őstengert. Szimbolikája mindenhol megegyezik, hiszen a tisztaság, az érintetlenség, a lelki üdv cseppfolyósított jelképe. A mohamedánok és a zsidók nem léphetnek be a templomba tisztálkodási rituálé nélkül. A keresztények szenteltvízzel locsolják meg az újszülöttet, az élőt és a holtat is. Testüket és lelküket is vele öblítik le, hogy megszabaduljanak az őket nyomó bűnöktől, és biztosítsák helyüket a túlvilág vidámabb oldalán. forrás: meteorologus |
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)