Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek, még mi folyóink szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani" - írta Kvassay Jenő "Vizeinkről" szóló elemzésében körülbelül százötven éve. A magyar vízügyi szolgálat megalapítójának szavai hamarosan valóra válhatnak.
Magyarországon már napjainkban is annyira szélsősége az időjárás, hogy egy éven belül előfordulhat árvíz és aszály, ami a növénytermesztést és az infrastruktúrát is jelentős kihívások elé állítja, és megnehezíti az életkörülményeket. Az egyre szárazabb időjárás miatt nemsokára akár 50 százalékkal növekedhet a növénytermesztés és a halastavak vízigénye is.
Az éghajlatváltozás (amely miatt egyre szárazabb és melegebb a Kárpát-medence éghajlata) növeli a vízhiányos területek nagyságát, főként a nagy folyóktól távol eső területeken, az Északi-középhegységben és az Alföldön. "A vízhiány viszont növeli a vízkészletekért folyó versengést.
Egy átfogó nemzetközi közvélemény-kutatás eredményei szerint a világ
legégetőbb környezetvédelmi problémája a vízszennyezés. A kutatás során
megkérdezett tizenöt ország válaszadói ugyanis úgy vélték, ez a probléma
aggasztóbb, mint például a levegőszennyezés, a klímaváltozás vagy a
természeti kincsek pusztulása.A Magyar Tudományos Akadémia nemrég kiadott tanulmánynak az éghajlatváltozás hatásaival foglalkozó részében a következőket olvashatjuk:
Múltbeli tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy vizeink nagyon érzékenyek az éghajlat változására. A csapadék és a hőmérséklet változásának hatásai vizeinkben felerősödve jelennek meg. Például amikor a csapadék mennyisége 20%-ot változik, és az éves középhőmérséklet 1-2 °C-ot, akkor ez a lefolyó vízmennyiségben 60% változást eredményezhet.
A legkritikusabb helyzet az Alföldön, illetve a Balaton vízgyűjtőjén várható.
Hazánkban a melegebb és szárazabb éghajlatra lehet számítani, ez csökkentheti a rendelkezésre álló vízkészletet, miközben az igény a vízre nőni fog. Ez a vízellátás nehézségeivel fog járni, ami komoly konfliktusokhoz vezethet. A csapadék csökkenése miatt kevesebb víz szivárog majd a föld mélye felé, tehát a felszín alatti vízkészletek is csökkeni fognak. Ezért a felszín alatti vízkészletből sem lehet fenntarthatóan pótolni a felszíni víz hiányait. Már a beérkező víz mennyisége is csökkeni fog, pl. a Dunában kisvízi időszakban 30%-kal kevesebb víz fog folyni már Németországban is.
A vizek öntisztuló képessége romlani fog. Folyóvizeinkből nemcsak kivesszük a vizet különböző célokra, sok esetben a szennyvíz befogadói is. Gondoljunk bele, hogy a melegebb nyarakon a kevesebb folyóvízbe, rosszabb öntisztulási feltételekkel fogunk nagyobb mennyiségű szennyvizet ereszteni. Az időszakosan kiszáradó patakok esetében ez még súlyosabb kérdéseket vet fel. (Egyszerűen nem lesz hová engedni a szennyvizet.) A melegebb éghajlatban a növényeknek több vízre lesz szükségük, ám a talajvíz szintje is csökkenni fog. Ez azt jelenti hogy gyakrabban és nagyobb területeken kell aszályra számítanunk, mint eddig.
Az extrém időjárási események is sűrűbben fordulnak elő, ekkor viszont a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék okozhat áradásokat, sárfolyásokat. Az árvízvédelemben nem lesz tartható a gátak folyamatos magasítása, a „helyet a folyónak” elv alapján növelni kell a hullámteret, és megfelelő területhasználattal alkalmazkodni a hevesebb árvizekhez (pl. árteret csak legelőnek használni, nem építkezésre, vagy szántónak.) Fontos lesz a víz visszatartása is, tehát a gyors vízlevezetés helyett árvízi illetve záportározókat kell létesíteni. Rendkívül fontos – a településeken belül is – az árvízvédelmi és csapadékelvezető rendszerek és műtárgyak folyamatos karbantartása, ellenőrzése.
forrás: :/ Energiaklub
Majer Anna/
origo
