Tengerszint emelkedés

A tengerszint jelentős  emelkedés biztosan bekövetkezik, ebben egyetértenek a tudósok, legfeljebb abban van eltérés mikor.  De a kutatások alapján elégé valószínű, hogy az évszázad végére, vagyis már egy emberöltő múlva már egy méterrel magasabb lesz a tenger.

A tengerszint-emelkedés a klímaváltozással együtt járó egyik legnagyobb fenyegetés. A melegedő éghajlat hatására növekszik az óceánok térfogata, gyorsabban olvadnak a gleccserek, illetve a sarkvidékek bizonyos területeinek jégtakarói. A kutatók ugyanakkor bizonytalanok azt illetően, hogy a jégtakarók miként fognak reagálni az emelkedő globális átlaghőmérsékletre és klímaváltozásra.
A szakemberek számára most annak a megállapítása a legnagyobb kihívás, hogy a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakarók olvadása milyen mértékben köthető természetes változási folyamataikhoz, és mennyiben az üvegházgáz-kibocsátáshoz, amelyért viszont az emberiség felelős.


"Egy friss tanulmány szerint még abban az esetben sem állna meg a világtenger szintjének emelkedése, ha drasztikusan visszafognák az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátását.

Az ausztrál kutatók modellszámításai szerint, ha az ÜHG kibocsátás azonnali visszafogása következtében az atmoszféra átlaghőmérséklete 100 év alatt 0,83 Celsius fokkal csökkenne, abban az esetben is, egy évszázad alatt a világóceán szintje globálisan 14,2 centiméterrel emelkedne. Ha az ÜHG kibocsátás szintje csak enyhébben csökkenne, úgy 2100-ra a tengerszint 32 centiméterrel, 2300-ra pedig közel másfél méterrel emelkedne meg. A jelenlegi kibocsátás (emisszió) mellett, a prognosztizált emelkedés 100 év alatt érheti el a másfél méteres tengerszint emelkedést. '
/Forrás: The Explorer World

Másfél évszázad legmelegebb kilenc éve közé kerül 2012.

Másfél évszázad legmelegebb kilenc éve közé kerül 2012 - jelentette be az ENSZ meteorológiai szervezetének (WMO) főtitkára Genfben. A rekord jövő márciusban válik véglegessé, de nincs olyan folyamat, amely miatt lényegileg meg kéne változtatni az előzetes eredményeket - magyarázta Michel Jarraud, a WMO vezetője.

2012 annak ellenére számít különösen forrónak, hogy az úgynevezett La Nina jelenség miatt lehűl a Csendes-óceán felszíne. A hőmérsékleti adatokat az 1850-es évek óta rögzítik tudományos módszerekkel és pontossággal.

"A klímaváltozás a szemünk előtt zajlik" a Meteorológiai Világszervezet  legfrissebb jelentése szerint. A folyamat legfontosabb bizonyítékai, hogy az idén rekordkicsire zsugorodott az északi-sarkvidéki jég, és emellett számos egyéb szélsőséges időjárási jelenség is sújtotta a bolygót.

Forás: MTI-origo

Klímaváltozás - rekordvékony a Földet védő óriási jégtükör

A klímaváltozás súlyosságára utal, hogy a nyári jégolvadás miatt minden eddiginél vékonyabb lett a jégtakaró a Jeges-tengeren - írja a Guardian című brit napilap. A műholdfelvételeken az látszik, hogy a gyors nyári felmelegedés miatt a jellemzően jéggel borított terület a felére, kevesebb mint 3,5 millió négyzetkilométerre csökkent.


A Jeges-tenger jégtakarója 1970 óta folyamatosan csökken, általában évente nyolcmillió négyzetkilométerrel, de a mostanihoz hasonló drámai olvadás még nem fordult elő. A 2007-es, 4,17 millió négyzetkilométeres rekord augusztus 27-én dőlt meg, és azóta még félmillió négyzetkilométert apadt a jégtakaró. A rekordot várhatóan a napokban jelenti be hivatalosan az amerikai Nemzeti Hó- és Jég Adatközpont - írja a lap.

Klímaszakértők attól félnek, hogy vészesen közeleg az idő, amikor nem lesz jég a térségben. Ha végleg elolvad, nem lesz, ami visszaverje a nap sugarait, és hűtse a Földet.

Tudósok és környezetvédők között a drámai jégolvadás azért okoz nagy riadalmat, mert a tengeri jégtakaró jelentősen befolyásolja a bolygó hőmérsékletét, ugyanis óriási tükörként funkcionál, amely a nap sugarait visszaverve segít hűteni a Földet. A mostani rekordkicsi jégtakaró miatt azért aggódnak annyira, mert a vékony jégréteg még hamarabb elolvad, és megszűnhet a Földet védő óriástükör.

Klímakutatók szerint húsz év múlva a nyári hónapokban nem lesz jég a Jeges-tengeren a klímaváltozás miatt. "A környezeti változások történetének fordulópontján vagyunk. Veszélyesen növekszik az egész bolygó hőmérséklete, ami az extrém időjárás mellett azt is jelenti, hogy növekedhet az élelmiszerhiány szerte a világon" - mondta a Greenpeace brit igazgatója.

Kanadai tudósok szerint a drasztikus jégolvadás idén zord, hideg, száraz telet hozhat Nagy-Britanniában és Európában, ugyanis a sarkvidéki felmelegedés már ősszel érződni fog a légkörben, és ez valószínűleg hatással lesz az összes fontos tengeráramlatra.

 forrás: origo-tudomány

A földi élet elképzelhetetlen nélküle

A víz a Földön megtalálható egyik leggyakoribb, rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag. Kitölti a világ óceánjait és tengereit, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a természetben mindhárom halmazállapotban megtalálható. Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle, mivel a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része.

A különböző vallások más és más dolgoknak tulajdonítottak jelentőséget, de egyben mindegyik közös volt. A víz jelentőségét minden kultúrában felismerték és számára méltó helyet adtak hitükben, rituáléikban. A legtöbb teremtésmítoszban megtaláljuk az őstengert. Szimbolikája mindenhol megegyezik, hiszen a tisztaság, az érintetlenség, a lelki üdv cseppfolyósított jelképe. A mohamedánok és a zsidók nem léphetnek be a templomba tisztálkodási rituálé nélkül. A keresztények szenteltvízzel locsolják meg az újszülöttet, az élőt és a holtat is. Testüket és lelküket is vele öblítik le, hogy megszabaduljanak az őket nyomó bűnöktől, és biztosítsák helyüket a túlvilág vidámabb oldalán.













A víz élettani szerepe rendkívül sokrétű az ember szervezetében. Biztosítja a vérkeringést, szabályozza a vérnyomást, lehetővé teszi a tápanyagok oldását, felszívódását és szállítását; befolyásolja a vér összetételét; hoszabályozó szerepével biztosítja a szervezet állandó belső hőmérsékletét.

Az emberi szervezet vízháztartását idegi és hormonális mechanizmusok szabályozzák. A napi vízleadás és vízfelvétel mérlegének mindkét oldalán átlagosan 2,4 liter szerepel: ennyi víz távozik a szervezetünkből a verejtékezés, a légzés, a kiválasztás és az emésztés folyamán, amit pótolnunk kell. Napi folyadékszükségletünk mintegy felét a táplálékokkal, másik felét víz formájában vesszük magunkhoz.

Az elfogyasztott víz bejárja az egész szervezetet. Az emésztőrendszerből felszívódik a vérbe, majd az egész szervezetben szétáramlik és a különböző szervekben és szövetekben átmenetileg tárolódik, ahol leadja a benne oldott anyagokat. A bennük oldott anyagok révén ekkor érvényesül az ásványvizek hatása. A szervezeten belüli körforgása során a víz az anyagcseretermékeket is felveszi és tovább viszi, méregtelenítve ezzel a szervezetet.


Gondoskodjunk rendszeres folyadékfelvételről

Ne várjuk meg amíg a szervezet szomjúságot jelez
Módszeresen alakítsuk ki ivási szokásainkat
Ügyeljünk a szilárd és folyékony táplálékok arányára
Napi tevékenységünkben tartsunk hosszabb-rövidebb pihenőket, ezeket használjuk fel egy-egy frissítő pohár víz elfogyasztására
Esténként tartsunk számvetést, hogy mennyi folyadékot vettünk magunkhoz
Az ásványi anyagcsere fontos része a biológiai folyamatoknak: megelőzi az emberi szervezetben az elektrolit-háztartás zavarait és az ásványi anyagok egy része ugyanolyan szerepet tölt be, mint a vitaminok.


Napjainkban a klímaváltozás kapcsán a vízkészleteket érintő fenyegető veszélyek tornyosulnak az emberiség felé: tragikus ivóvíz hiány, kiszáradó tavak, gyakoribb katasztrófaszerű árvizek, terméketlenné váló kiszáradt földek, ökológiai szempontból kiemelkedősen fontos élőhelyek végleges eltűnése, részben ezzel összefüggésben a biológiai sokféleség drasztikus hanyatlása. Mindezek egyre nyilvánvalóbbá teszik, hogy vizeink védelme létkérdés! A vízgazdálkodás részéről minden eddiginél óvatosabb, az éghajlatváltozás várható hatásait is figyelembe vevő fejlesztések szükségesek, másrészről a természetvédelem prioritásainak minél szélesebb körű megismertetése és elfogadtatása alapvető feladat! Felvetődik a kérdés, mit tehetnek az egyes emberek az eddigi gyakorlat szerint történő, vízzel való pazarló bánásmód ellenében? Hazánkban körülbelül 100-150 liter ivóvizet használ el naponta egy ember. A hasznosítás végeredménye minden esetben szennyvíz, melynek 1 m3-e 12-15 m3 tiszta vizet tesz élvezhetetlenné. A legkevesebb, amit első lépésként tehetünk, a vízfogyasztás minimálisra redukálása, pl. csöpögő csapok javítása, kádfürdés helyett tusolás, kertes házakban a csapadékvíz összegyűjtése által.
A további lehetőségekről és az új eredményekről a hírlevélben folyamatosan beszámolunk!
A tiszta víz egyre nagyobb érték, és semmi mással nem pótolható!
 részlet:A víz jelentősége a klímaváltozás tükrében
/Sipkay Csaba/
okl.biológus

Vízzel kapcsolatos  közmondások:

Bort iszik, vizet prédikál.
A vér nem válik vízzé.

Lassú víz partot mos.
Szegény ember vízzel főz.
Sok víz lefolyik még addig a Dunán.
Követ dobott az állóvízbe
Nem kell a gyereket a fürdővízzel kiönteni
Megfojtaná egy kanál vízben.
Bedobták a mélyvízbeFél tőle, mint ördög a szenteltvíztől
A hideg vízre valót sem keresné meg 
Aki fél a viztől, nem eszik halat.
Vihar egy pohár vizben.
Olyan mint teknőben ingó víz.