Vers vasárnapra -

Wass Albert: A hóvirág

Nézz meg egy hóvirágot!
... Honnan tudja meg bent a föld alatt,
hogy odakint már elment a hó
s az ágak könnyező rügyein
cinkék hintáznak a napsütésben?
Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról,
hogy mennyire haladt a világ a tavasszal.
Hideg föld öleli még a gyökeret,
de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra.
Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól.
Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek.
A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket.

Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág.
Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép!
Milyen szép és milyen tökéletes.
Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt.

Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted

A hóvirág - Egyszerű szépségével, bájával, törékeny, fehér szirmaival jókedvű várakozást hoz a lelkünkbe.

A hóvirág egyike legkorábban virágzó növényeinknek.

A hóvirág (aki egyébként az amarillisszal áll rokonságban) latin neve Galanthus nivalis, amiből a galanthus elnevezés a régi göröktől ered, akik tejvirágnak hívták: a "gale" tejet, az "anthos" virágot jelent.
A hóvirágot hívják még néhol árvavirágnak, fehér tavaszikának, gergelynapi virágnak és van, ahol "gyócsé"-nak titulálják. A keresztény legenda szerint a Paradicsomból kiűzött emberpárt ő vígasztalta a látványával, így lett belőle a remény szimbóluma. No meg persze azért is, mert január-februári megjelenésével reményt kelt, hogy előbb-utóbb vége lesz a télnek, mert - ha ilyenkor minden állni is látszik - a természet azért él és virul.

Régen a falusi emberek kiásták a hóvirág hagymáját és a teheneknek adták, hogy ezzel kerüljék el a boszorkányok tejelapasztó átkát. Tekintve, hogy e szép növény mérgező, így ez se tehénnek, se emberi fogyasztásra nem ajánlott...

A hóvirág hagymás évelő, üde talajú erdeink sokak által ismert és szeretett növénye.

Védett növény, mint minden virág - a hóvirág is ott a legszebb és a legtartósabb, ahol kihajt.


"Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ, s az emberek
rosszak. A világ szép, s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami
furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. " /részlet /Wass Albert: Hóvirág/

Húsvétvirág

Mivel húsvét táján kezd kihajtani, a nárciszt húsvétvirágnak vagy a feltámadás virágának is nevezik, s a keresztre feszítést ábrázoló képeken is látható. Lehet a bűn, az önzés és az önszeretet jelképe is.

Ovidius Metamorfózisaiban találjuk a romantikus történetet: Narcissus, a gyönyörűséges, de bátortalan ifjú visszautasította az érte epekedő nimfa, Ekho szerelmét. A nimfa bele is pusztult viszonzatlan érzelmeibe; csontjai sziklákká váltak, és csak a hangja - a visszhang - maradt meg. Aphrodité, a szépség és a szerelem szigorú istenasszonya azzal büntette meg Narcissust, hogy amint a tiszta erdei forrás vize fölé hajolt, és a víztükörben meglátta saját képmását - beleszeretett. Képtelen és reménytelen szerelme a halálát okozta, de holtteste virággá változott. Ezt a virágot róla, nárcisznak nevezték el. Később az önimádatot, az önmaga szépségében, önerényeiben való tetszelgést nevezték el nárcizmusnak.

A nárciszt már a régi görögök is termesztették és kedvelték; nem annyira szép virágjáért, mint inkább a belőle készíthető, bódítóan illatos olajért.

A történelem során sok más nép is megkedvelte és sajátjának fogadta a nárciszt. Méltán, mert sok országban terjedt el. Csodaszép virága a havasi réteknek és legelőknek. Az angolszász népek egyik kedvenc virága, amely éppen úgy jellemzi számukra a tavaszt, akár a rózsák és az íriszek nyílása a nyár közeledtét vagy a krizantémok megjelenése az ősz idejét.


forrás: húsvét
/Bálint gazda/

A hóvirág

Wass Albert

A hóvirág

Nézz meg egy hóvirágot!
... Honnan tudja meg bent a föld alatt,
hogy odakint már elment a hó
s az ágak könnyező rügyein
cinkék hintáznak a napsütésben?
Nincs telefonja, rádiója sincsen, mégis értesül arról,
hogy mennyire haladt a világ a tavasszal.
Hideg föld öleli még a gyökeret,
de már megindulnak benne az élet nedvei és moccan a csíra.
Felüti kis zöld fejét a nyirkos falevelek alól.
Kinő a szár, utána futnak a levelek. Zöldek.
A föld nedvei összetalálkoznak a napsugárral és zöldre festik a hajszálereket.

Aztán kinyílik a szár, kifeslik a bimbó, előkacag a virág.
Kacag. Szinte hallani lehet. Nézd meg jól, milyen szép!
Milyen szép és milyen tökéletes.
Ember-művész nem alkotott még hozzá foghatót, csak másolt.

Egy láthatatlan nagy művész keze dolgozik körülötted