A hóvirág - Egyszerű szépségével, bájával, törékeny, fehér szirmaival jókedvű várakozást hoz a lelkünkbe.

A hóvirág egyike legkorábban virágzó növényeinknek.

A hóvirág (aki egyébként az amarillisszal áll rokonságban) latin neve Galanthus nivalis, amiből a galanthus elnevezés a régi göröktől ered, akik tejvirágnak hívták: a "gale" tejet, az "anthos" virágot jelent.
A hóvirágot hívják még néhol árvavirágnak, fehér tavaszikának, gergelynapi virágnak és van, ahol "gyócsé"-nak titulálják. A keresztény legenda szerint a Paradicsomból kiűzött emberpárt ő vígasztalta a látványával, így lett belőle a remény szimbóluma. No meg persze azért is, mert január-februári megjelenésével reményt kelt, hogy előbb-utóbb vége lesz a télnek, mert - ha ilyenkor minden állni is látszik - a természet azért él és virul.

Régen a falusi emberek kiásták a hóvirág hagymáját és a teheneknek adták, hogy ezzel kerüljék el a boszorkányok tejelapasztó átkát. Tekintve, hogy e szép növény mérgező, így ez se tehénnek, se emberi fogyasztásra nem ajánlott...

A hóvirág hagymás évelő, üde talajú erdeink sokak által ismert és szeretett növénye.

Védett növény, mint minden virág - a hóvirág is ott a legszebb és a legtartósabb, ahol kihajt.


"Valamit szeretnék mondani Neked. Ne hidd, hogy csúnya a világ, s az emberek
rosszak. A világ szép, s az emberek jók. A rosszaság nem egyéb, mint valami
furcsa betegség, mely ragályos és időnként visszatér. " /részlet /Wass Albert: Hóvirág/

Napsütésben

A fénynek meghatározó szerepe van hangulatunkra, közérzetünkre, életműködéseinkre. Ha kisüt a nap, felderül a kedvünk, úgy érezzük, megtelünk életenergiával.

Az életadó Nap, ahogy a magyar szólás tartja, testi, lelki és szellemi értelemben egyaránt mindenek forrása. Nélküle nem létezne élet. A Nap fizikai hatásai ugyanolyan fontosak, mint a lelkiek, szellemiek. Már az ókorban is alkalmazták a napfürdőt különböző betegségeknél, Hérodotosz és Plinius írt róla, Hippokratész pedig lelkes híve volt a napfürdőzésnek.

Az ókori Egyiptom istenei között kiemelkedő helyet foglalt el Ré, a Napisten. Ő teremtette a világot, és a fáraók az ő fiai. Más ősi kultúrákban, a maják, az aztékok és az inkák mítoszaiban is szerepel Napisten, és hitük szerint az inka vezérek is a Nap fiai.

A Nap magas hőmérsékletű, izzó gázgömb. Energiája abból a termonukleáris reakcióból származik, melynek során a hidrogénből hélium jön létre. Sugárzása nélkül nem alakult volna ki az élet a Földön, de ragyogása és melege nélkülözhetetlen az evolúcióhoz és az élet fennmaradásához is.

A napfény pozitívan befolyásolja hangulatunkat, és elengedhetetlen egy, a D-vitaminhoz hasonló hatású vegyület szintéziséhez. Bonyolult biokémiai folyamatokon keresztül egy koleszterinalapú vegyületből ultraibolya sugárzás hatására a bőrben D3-vitamin képződik, mely a kalcium- és foszforanyagcserét szabályozó hormonná alakul tovább. Segíti a kalcium és foszfor felszívódását, az ásványok beépülését a csontokba – ez hat a csontnövekedésre és -gyógyulásra .

Tavaszi napsütésben

Egy hosszú, szürke tél után nincs felemelőbb érzés, mint a szabadban sétálva megcsodálni, ahogy a természet életre kel. Aprócska levelek kezdik díszíteni a fákat,  már-már elfeledett illatokkal telik meg a levegő, és mindenki számára egyértelművé válik: eljött a tavasz.

Vácrátóti botanikus kert

A 180 éves, kastélyparkból kialakult kert hazánk egyik leggazdagabb élőnövény-gyűjteményével büszkélkedhet, emellett több mint 60 madárfaj és 22 halfaj talált itt otthonra.



 

A Pilis hegység és egyik ékessége, a Dera-szurdok a Duna-Ipoly Nemzeti Park 60 314 hektáros területén fekszik.

"Van itt egy folyó, amelyet legalább négy különböző néven emlegetnek errefelé. Itt, a Kakas-hegy lábánál tör utat magának a Dera-patak - más néven Kovács-patak, Pilisszentkereszti patak vagy Pomázi patak. De Balla Antal 1771-ben készült térképén például Mélly-patak néven szerepel. Ám bárhogy hívjuk is a Dera-patak jelenti a fizikai határvonalat a Pilis és a Visegrádi hegység között.

A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A "dera" szó maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos a Dera-patak völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1,5 kilométeres mély, meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába torkollik. Vizét út közben a Pilis-tetőről és Dobogókőről lezúduló csapadék táplálja.

Vadregényes, mesebeli táj vár minket a mély völgyben, ami előhozza az emberből igazi gyermek énjét, a felfedezőt, a kalandozót! Friss, tiszta hegyi levegő, csobogó patak, erdő, szurdok - az embernek olyan érzése támad, mintha a távoli Svájc csodaszép hegyei között sétálna. "

      

/Úti cél Magyarországon
Dera-szurdok a mi  Svájcunk/

Márciusi vasárnap

Tavasz van

Csokonai Vitéz Mihály: Tavasz

"Az egész világ feléledt
S az elérkezett tavasznak
Örömére minden örvend.. "