Egy hosszú, szürke tél után nincs felemelőbb érzés, mint a szabadban
sétálva megcsodálni, ahogy a természet életre kel. Aprócska levelek
kezdik díszíteni a fákat, már-már elfeledett illatokkal telik meg a
levegő, és mindenki számára egyértelművé válik: eljött a tavasz.
Vácrátóti botanikus kert
A 180 éves, kastélyparkból kialakult kert hazánk egyik leggazdagabb
élőnövény-gyűjteményével büszkélkedhet, emellett több mint 60 madárfaj
és 22 halfaj talált itt otthonra.
A Pilis hegység és egyik ékessége, a Dera-szurdok a Duna-Ipoly Nemzeti Park 60 314 hektáros területén fekszik.
"Van itt egy folyó, amelyet legalább négy különböző néven emlegetnek
errefelé. Itt, a Kakas-hegy lábánál tör utat magának a Dera-patak - más
néven Kovács-patak, Pilisszentkereszti patak vagy Pomázi patak. De Balla
Antal 1771-ben készült térképén például Mélly-patak néven szerepel. Ám
bárhogy hívjuk is a Dera-patak jelenti a fizikai határvonalat a Pilis
és a Visegrádi hegység között.
A Pilis leghosszabb folyóvize nem messze Pilisszentkereszttől
szurdokszerű, meredek völgyet vájt magának az idők során. A "dera" szó
maga is rést, szakadékot jelent. Ezt a találó nevet a Pomázon élő
szerbek adták egykor a folyónak és így a szurdoknak is. Nos a Dera-patak
völgye nem hazudtolja meg a nevét: a folyó 1-1,5 kilométeres mély,
meredek szurdokot alakított itt ki. Tükörsima felületűre kopott kövek
törik meg rendre a folyó felszínét. A Dera hangos csobogással száguld
végig a medrén egészen addig, amíg Szentendre alatt végül a Dunába
torkollik. Vizét út közben a Pilis-tetőről és Dobogókőről lezúduló
csapadék táplálja.
Vadregényes, mesebeli táj vár minket a mély völgyben, ami előhozza az
emberből igazi gyermek énjét, a felfedezőt, a kalandozót! Friss, tiszta
hegyi levegő, csobogó patak, erdő, szurdok - az embernek olyan érzése
támad, mintha a távoli Svájc csodaszép hegyei között sétálna. "
/Úti cél Magyarországon
Dera-szurdok a mi Svájcunk/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése