Felfedezte a Zarzura oázist, feltárta a Líbiai-sivatag addig ismeretlen fennsíkját, a Gilf Kebirt. A történelem előtti korból származó sziklafestményeket talált az Uvainat-hegység barlangjaiban. 1935-ben egy olyan Nílus-szigeti törzsről tudósított, mely azzal a hittel tartotta magát magyarnak, hogy őseiket XVI. században Szulejmán szultán telepítette oda az osztrákok országából.
1929-ben Egyiptomban repülőiskolát létesített, 1932-ben megalapította az Al-Maza repülőteret. 1949-ben egy vitorlázó repülőgépnek Párizsból Kairóba való vontatásával harmadmagával távolsági világrekordot állított fel. A kilencszeres Oscar-díjas "Az angol beteg" című filmben róla mintázták a sivatagkutató főhőst. Nevét a térképen a sivatag belsejében álló hegy, a Dzsebel Almásy őrzi.
Az 1929 utáni években Almásy szenvedélyesen eredt a sivatag legendáinak nyomába.
Ezek közülük az egyik - az elveszett oázisról, Zarzuráról szóló történet - E legenda szerint ugyanis létezik valahol a Kelet-Szahara szívében egy titokzatos, kincses oázis, amelyet egy fehér madár őriz. A madár szájából kivett kulcs megnyitja a kaput az alabástrom- és ónixfalú palotába, ahol évezredek óta alszik a meseszép hercegnő.
Kemal el Din egyiptomi herceg a Líbiai-sivatag belsejében egy hatalmas homokkőfennsíkot talált 1926-ban. Almásy szerint, aki valóságos sivatagkutatóvá vált a harmincas évekre, a Gilf Kebir, azaz a Nagy Fal homokköve rejthette a legenda alapját adó, három völgyből álló oázist.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése