2014 tavaszán a magyar nemzeti konyha hagyományőrző nagyköveteként a tejtermékeket, azon belül is a sajtkészítményeket állítja a figyelem középpontjába a Magyar Ízek Vására. 150 kiállító közül, mint egy 30 sajtmester, 72 ezer liter tej felhasználásával, megközelítőleg 6000 kg sajttal és különleges kézműves tejtermékek széles skálájával készül a Vásár látogatói számára.
A sajtok közkedvelt, könnyen fogyasztható, ízletes és tápláló ételek. Népszerűségüket nem csak változatos ízüknek, állaguknak köszönhetik, hanem annak is, hogy értékes fehérjéket, ásványi anyagokat, vitaminokat és zsírokat tartalmaznak, melyeket a szervezet igen könnyen és gyorsan képes feldolgozni. A benne található fontos ásványi sók nagyobb mértékben vannak jelen, mint bármely más, naponta fogyasztott élelmiszerben.
A sajt teljes biológiai értékű fehérjéjén kívül gazdag a csontképzéshez szükséges kalciumban és más ásványi anyagokban is. Éppen ezért, nem nélkülözhető a növekedésben lévő gyermekek, a szoptató kismamák, az idősebbek csontritkulásának megelőzése, illetve gyógyítása miatt táplálékunkból.
A sajt ősi táplálékunk. Arról, hogy mikor és hogyan készült az első sajt, csak feltételezések vannak, de annyi azonban bizonyos, hogy már a történelem előtti időkben is ettek sajtot az emberek.
A tej fajtája, az alvasztás módja, az oltóanyag alkalmazása, a készítési technológia és az érlelési idő együtt és külön-külön szinte számtalan, ízletes sajtfajtát eredményez. A hagyományos sajt készítéskor a nyers tejet szétválasztják a vízre, valamint a zsírokra (tejszín) és a szilárd anyagokra (fehérje). Utóbbit hagyják megaludni, és tejszínt hozzáadásával vagy elvételével állítják be a zsírtartalmát. A masszát ezután pasztörizálják. Az aludttejet alvadékra és tejsavóra választják szét. Az alvadékot formába öntik, sózzák, fűszerezik, majd különleges hőmérsékletű és nedvességtartalmú termekben, különböző ideig érlelik. Az érlelés során különböző baktériumokat és penészgomba-kultúrákat használnak.
Tápanyagok
A sajt nagy mennyiségben tartalmaz fehérjéket, zsírokat, ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket. Fehérjéit és zsírjait a szervezet könnyen és gyorsan képes feldolgozni, és a sajtban található egyes fontos ásványi sók nagyobb mennyiségben vannak jelen, mint bármely más, naponta fogyasztott élelmiszerben. A sajt koncentrált formában különböző mértékben tartalmazza a tej értékes összetevőit, emellett a szervezetünk számára nélkülözhetetlen esszenciális aminosavakban is gazdag. Szintén fontos a zsírtartalom, mivel a zsírok az emberi szervezet legfontosabb energiahordozói, és az anyagcsere-folyamatok fenntartását biztosítják. A tejzsír foszfatidokat és lecitint is tartalmaz, melyek a gyors felszívódást segíti elő.
Egy görög monda szerint, a sajtkészítés művészetét Aristeus egy nimfától leste el.
Az ókori Róma legnagyobb költője a Georgikonokban meséli el Aristének és Apollónak, Sziréné nimfa gyermekének szép legendáját, aki Chiron kentaurtól megtanulta, hogyan lehet sajtot előállítani aludtejből. Maurice Lelong szerint az aludttej a mi sajtunk őse, amelyből sajtot az emberek gondos és okos fermentációval csak jóval később hoztak létre.
A pompeji ásatások során, a mai Boscoreale helység mellett kiásott, Villa rustica falusi udvarház borsajtoló helységében, egy sajtprést is találtak, amely ellipszis alakú (nagytengelye 80 cm, kistengelye 70 cm), a felső préslap 15 db rudacskára húzható és préseléskor a felső préslap lejjebb csúsztatható. Itt a sajtot juhtejből készítették.
A tejnyerés és feldolgozásának legelső ábrázolása Mezopotámiában a nagy életistennő Ninchursag, El Obeid városában templomot díszítő frízen látható.
A sajtkészítés első írásbeli megemlékezése a suméroktól és a Bibliából származik. Jól ismerték a sajtkészítést az asszírok, a babiloniak, az egyiptomiak, India-lakói, a perzsák, a zsidók, a görögök, a rómaiak és ezek kortársai a szkíták is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése