Magyar-lengyel barátság napja

  2007 óta minden évben megünneplik Magyarországon és Lengyelországban a Magyar – Lengyel Barátság Napját.

 : "Magyarország és Lengyelország két örök életű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak."  /Stanislaw Worcell/

Az Országgyűlés 2007-ben hozott határozatot - a lengyel parlamenthez hasonlóan - arról, hogy minden évben március 22.-n megünneplik a magyar-lengyel barátság napját

Árpád-házi Szent Kinga, IV. Béla királyunk lánya, Lengyelország és Litvánia védőszentje.

IV. Béla és Laszkárisz Mária bizánci hercegnő legidősebb gyermeke, Árpád-házi Szent Margit nővére 1224-ben született, minden valószínűség szerint az esztergomi királyi várban.
 Árpád-házi Kinga 15 éves volt, amikor 1239-ben Boleszláv lengyel király feleségül kérte. A tatárjárás a lengyeleket sem kerülte el. Kinga hazatért, hogy apjától, IV. Bélától kérjen segítséget a nélkülöző lengyel nép számára. Ekkor kapta ajándékba a máramarosi sóbányát Erdélyben. A birtokbavétel jeléül beledobta gyűrűjét egy aknába. A legenda szerint a gyűrűt nem sokkal később az általa alapított wieliczkai bánya egy sótömbjében találták meg. Kinga sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot. A lengyelek is királynőként szerették és tisztelték. Templomokat, kolostorokat és kórházakat alapított. Férje halála után, bár a lengyelek kérték, hogy vegye át az ország kormányzását, ő inkább Istennek szentelte életét és kolostorba vonult. VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, majd 1999-ben II. János Pál iktatta a szentek sorába.





Szent Kinga szobra Budapesten,
 a Március 15. téri Belvárosi plébániatemplom
 mellett.

/MTI Fotó: Kovács Attila /