Reviczky Gyula : Vitkóc, 1855. ápr. 9. – Budapest, 1889. júl. 11.) magyar költő, író.
"... ne fordulj vak hevedben
A világ és rendje ellen...
Úgy tekints az emberekre,
Hogy a föld se jó, se ferde:
Se gyönyör, se bú tanyája,
Csak magadnak képe, mása.
Ki sóhajtoz, ki mulat.
A világ csak - hangulat. "
. A melankóliát, a pesszimizmust kötjük a nevéhez. Ha végigtekintünk életén talán nem is minden ok nélkül, de költészete e sommás ítéleten kívül, sokkal jelentősebb volt.
34 év adatott neki az életből. Hosszas betegeskedés után őt is a tbc vitte el, mint annyi magyar költőt. ( Janus Pannonius, Csokonai Vitéz Mihály, Fazekas Mihály, Tóth Árpád)
Már világra jöttekor is nélkülözte a szerencsét. Onagy Zoltán egyenesen a világ legszerencsétlenebb költőjének nevezi. Édesapja a főnemes Reviczky család tagja, édesanyja egy szlovák cselédlány, aki gyorsan eltűnik gyermeke életéből. Apja felesége sajátjaként neveli, de korán meghal.
Édesapja halála után derül ki, hogy neve nincs törvényesítve, így esélye sincs az örökségre.
Házitanítóként kezdi életét Dentán. Itt éli át az első szerelem érzését, a nálánál 4 évvel idősebb Bakálovich Emmával. Az
érzelem
kölcsönös ugyan, de a pletykás kisvárosban nincs jövője. Emma viszont
nem kívánkozott a fővárosi albérletbe, bár soha nem megy férjhez, és
1889-ben hal meg.Emléke Reviczky, Emma ciklusában él tovább.
Élete második nagy szerelmével sem járt jobban. Ennek tárgya a nagy színésznő Jászai Mari volt. Irodalmi munkásságára megtermékenyítő volt a kapcsolat. Jászai Mari által ismeri meg Ibsent, fordítja le a Babaotthon-t, melynek az ismert magyar címét a Nórát, ő találta ki. Jászai Mari Szomory Dezsőért elhagyta a már beteg költőt.
Több, más fordítása is ismert. Egy napon, (34 év különbséggel) született vele Baudelaire, akit először fordított magyarra. Újságot szerkeszt, irodalmi cikkeket ír. Tagja a Petőfi Társaságnak.
Ki tudja mi lett volna a sorsa, mi mindennel írta volna be magát még a magyar kultúrtörténetbe, ha nem lép közbe a tbc.
„Ha a klasszikus nemzeti irodalmat Arannyal fejezzük be, akkor a modern magyar irodalmat Reviczkyvel kell kezdeni. S ha voltak mellette vele egynagyságúak, sőt nála nagyobb költők, még sincs semmi túlzás abban, ha azt mondjuk, hogy az Arany utáni és az Ady előtti magyar költészetnek ő a főalakja.” (Hegedűs Géza)
forrás: ekór-lap
