Vulkánok - Tambora vulkán

A vulkán  ami megölte a nyarat.

1815. április 5. és 17. között tört ki az indonéz szigetvilág déli részén fekvő Tambora vulkán. A szűk kéthetes időszak alatt bekövetkezett több hatalmas robbanás az emberiség történetének egyik legnagyobb vulkánkitöréshez köthető katasztrófáját okozta. Következményei csak az ókori Szantorini, az izlandi Laki 1783-as és a Krakatau 1883-as kitöréseihez mérhetőek. 




A Tambora krátere

Fotó: Wikipedia

A tengerre visszahulló hamu kilométer hosszú szigeteket hozott létre, a hajók mozdulni sem tudtak a megváltozott halmazállapotú közegben. A vulkánkitörési index nyolcas skáláján hetes minősítést, vagyis szuperkolosszális besorolást kapó kitöréskor keletkezett hatalmas hamufelhő nemcsak 43 kilométeres magasságba emelkedett fel, de a légáramlatokba kerülő apró részecskék szinte a teljes északi féltekét beborították.
Pont ez, vagyis a napsütés egy részét visszatükröző koromfelhő volt az, ami miatt nem is feltétlenül arra a hatvanezer halottra emlékezünk a Tambora kitörése kapcsán, akik közvetlenül a vulkán felrobbanásakor, az ekkor keletkező cunamiban, vagy az események után következő rövid időn belül haltak meg.

A vulkánból felszálló takaró miatt a világ átlaghőmérséklete 0,4-0,7 Celsius-fokkal csökkent.

A kitörés világméretű klímaváltozást hozott. A hamufelhő körbejárta a Földet, és sajátos színű, szűrt napsütést eredményezett. Rengeteg szokatlan időjárási eseményt figyeltek meg. Éghajlati hatását főleg a következő évben éreztette, amely úgy vonult be a történelmi kánonba, mint "az év, amikor elmaradt a nyár". Például júniusban és júliusban az egyesült államokbeli New Englandban havazott és fagyos idő volt. A Laki-hasadék szétrobbanása után ez a kitörés volt a második az írott történelemben, amit az egész világon megfigyeltek és dokumentáltak.

Ugyanakkor számos, ma már pozitívnak mondható változást is elindított az amúgy tragikus eseménysor. A kerékpár kialakulása például erre az időszakra tehető, egy német feltaláló ekkoriban állt elő egy olyan eszközzel, ami képes volt helyettesíteni az akkor közlekedési eszközként egyeduralkodó lovat, aminek egyszerűen nem jutott elég abrak a mezőgazdaság összeomlása miatt. Karl Drais nevéhez két találmány is kötődik, ő (és persze néhány társa) alkotta meg az emberi erővel működő sínhajtányt, és ők dolgozták ki az első, lábbal hajtott kerékpárt is, ami pár év múlva hihetetlen sebességgel kezdett terjedni a világban.

Ágota napja - február 5

Ágota napja van. Szent Agatha ("A Jó") – a legenda szerint – Szicíliában született előkelő görög családban, s Decius császár alatt szenvedett vértanúhalált (250-ben).

Szent Ágota kultusza egy halála utáni csodatettével kezdődik. Egy évre a történtek után kitört az Etna, s csak a szent sírjáról levett fátyollal sikerült megállítani a lávafolyamot. A szentet azóta is földrengések, vulkánkitörések, tüzek ellen hívják segítségül, és az ércöntők, bányászok egyik védőszentjeként tisztelik. (Nálunk a barokk korban szerepét Flórián vette át.)

A középkorban mint a tizennégy segítőszent egyikéhez, a mellbetegek fordultak hozzá, de ő volt a szoptatódajkák, s általában az anyatej védőszentje.


Ágota napi hiedelmek

A nap időjárási megfigyelését rigmusba foglalta a népi hiedelem: "Ha Ágota szorítja, Dorottya majd tágítja” (tudniillik a telet, a hideget).

Ágota napján sokfelé szenteltek kenyeret.

Az Etna



Az Etna   egy napjainkban is aktív vulkán Szicília északkeleti részén. Európa legmagasabb működő vulkánja: jelenlegi magassága 3329 méter, ami állandóan változik a kitörések miatt.

A görögök úgy tartották, hogy az Etna alatt volt Héphaisztosz műhelye, ahol Zeusz fegyvereit kovácsolta. Gyermekei, az egyszemű küklopszok legendáját valószínűleg az Etna oldalán levő számos mellékkráter alakja inspirálta. Vergilius szerint Athéné, bosszújától vezérelve az Etna alá börtönözte be Enkeláduszt, akinek a fájdalomkiáltásai okozták a hegy működését és morajlását. Ugyancsak Vergiliustól tudjuk, hogy Héphaisztosz Enkeládusz testvérét, Mímaszt a Vezúv alá börtönözte be. A római költő szerint a Campi Flegrei lávaárjai a többi bebörtönzött óriás véréből jöttek létre.

Egy másik legenda szerint az Etna alatt lakozik, Gaia Földanya százfejű, tűzokádó gyermeke, Tüphón, akit Zeusz legyőzött, és ráborította a hegyet. Azóta is ott morog és mocorog alatta.

Az Artúr királlyal és a Kerekasztallal kapcsolatos legendát a normann hódítók hozták Szicíliába. A történet szerint Artúr király egy ütközet során elvesztette az összes harcosát, és a kardja is kettétört. A király tudta, hogy közeledik a halál órája, de arra kérte az Istent, hadd halhasson meg ép karddal a kezében. Isten elküldte Mihály arkangyalt, hogy teljesítse utolsó kívánságát, és elvezette Artúrt az Etnára. A vulkán lávájánál összeforrasztották a kettétört kardot, és Artúr az egyik lávabarlangba húzódott, hogy ott várja a halált. Másnap reggel, mikor felébredt, a szeme elé tárult a gyönyörű szicíliai táj, a kék ég, a smaragdzöld tenger, a virágok sokasága. A király kérlelni kezdte az Istent, hadd élhessen még egy napot, hogy beteljen ezzel a rengeteg szépséggel. Az Isten engedett neki, és ahogy a napok teltek Artúr király megerősödött, sebei begyógyultak. A barlangjából nézte a völgyeket és a krátereket, és arra kérte az Istent, hadd kapjon egy lovat, amivel bejárhatja a vulkánt. Abban a pillanatban előtte termett egy hófehér ló, amelyre felpattant Artúr király. Azóta is minden éjjel a vulkánt járja, és ha kitör a hegy, kardjával eltéríti a lávát, hogy ne okozzon kárt a házakban és emberéletekben /Wikipedia/