Az Európai Űrügynökség darmstadti irányítóközpontjában – és onnan 510 millió kilométer távolságban, a Csurjumov–Geraszimenko-üstökös mellett minden készen áll arra, hogy az augusztus óta az üstökös közelében tartózkodó Rosetta űrszonda Philae leszállóegysége sima leszállást hajtson végre az üstökös magján, az űrkutatás történetében először.
Szerdán a Rosetta űrszonda a Földtől több millió kilométerre megkísérel
leszállni egy kő és jég által alkotott, mindössze néhány kilométer
átmérőjű üstökös felszínére. A Rosetta immáron 10 éve halad a
67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös felé, és leszállóegysége a történelem
első irányított landolását kísérli meg. A húsz év előkészületet
igénylő, minden idők egyik legkomplexebb űrmissziójának célja, hogy az
üstökösön gyűjtött mintákból még jobban megismerjük Naprendszerünk
keletkezését, és vadonatúj információkhoz jussunk a földi élet
eredetével kapcsolatban.
Annak idején valaki úgy gondolta, hogy az üstököskutató űrszonda úgy
segíti majd a Naprendszer múltjának megismerését, mint a rosette-i kő a
hieroglifák megfejtését. Ezért kapta maga a szonda a Rosetta nevet.
A Philae leszállását is az ESA darmstadti
irányítóközpontjából (ESOC) követik és vezérlik. A Philae magyar idő
szerint november 12-én, szerdán, 10:03-kor válik le a Rosettáról. Az
ereszkedés közben sugárzott első jelek érkezését 12:03 körül várják
Forrás: ESA
Forrás: Origo
