Jó reggelt... .felkelt a Nap....mondják a madarak..

Hát te igazán megérted,
mit a madarak beszélnek?
nemcsak csipegnek, pityegnek,
fütyülnek és csiripelnek?
-Ó, dehogyis, szólnak mást is,
van őnekik szavuk száz is,
vagy talán még ezerszáz is!

Zelk Zoltán

"Mert nincs napkelte kettő, ugyanaz,
Mert minden csönd más."...../ Reményik/

A madarak is jelzik milyen idõ várható...

Jó idõ
- ha a füstifecske magasan vadászik
- ha a ragadozó madarak (ölyvek, kányák...) nyugodtan röpködnek
- ha a pacsirta magasan repül
- ha a madarak nyáron kora hajnalban énekelnek, jó idõ lesz
- ha a kakukk megszólal, jön a tavasz
- ha a rigó február végén, március elején megszólal, itt a tavasz
- ha a madarak mondják, mit szõsz, mit szõsz, jó idõ lesz
- ha a verebek vízben fürödnek vagy vígan csiripelnek
- ha a baglyok sokat huhognak
- ha a cinke vidáman énekel
- ha a kakukk sokat szól: ez jelent meleg tavaszt, amit mi érzünk jól
- ha a vadlúd jókor visszatér, ugyancsak meleg tavaszt ígér

Rossz idõ
- ha a fecskék nyáron napközben a villanydróton gyülekeznek, másnap rossz idõ lesz.
- ha a varjak estefele, vagy este kárognak, másnap borús idõre, azaz nyáron esõre, télen hóra lehet számítani.
- ha a mátyásmadár nyáron bejön a faluba, hûvös idõre lehet számítani.

Vihar
- ha a madarak hirtelen elcsendesednek
- ha a rigók nyugtalanul fütyörésznek

Hideg idõ
- télen, ha a veréb az ablakra száll, vagy a megnyílt ajtón berepül a házba, hideget jelez, azaz védett helyet keres
- ha télen a cinege az ablak körül repdes, nagy hideg várható
- ha az erdei madarak télen bejönnek a házak közé, hideg idõ, hosszú tél várható

Esõ lesz
- ha a füstifecske alacsonyan száll;
- ha az erdei pinty nyugtalan, "izgága";
- ha a gólyák kelepelnek, esõ lesz.
- ha a madarak a porban fürödnek 

Környezetvédelmi világnap június 5.

Az ENSZ szervezésében 1972-ben Stockholmban tartottak környezetvédelmi világkonferenciát
"Ember és bioszféra" címmel, ahol ezt a napot nemzetközi környezetvédelmi világnappá
nyilvánították.
A cél az volt, hogy  felelősségtudatot teremtsen az emberekben, és rávezesse őket arra, hogy
mindenki felelős a környezetünkért.
Az azóta eltelt idő alatt számos alapelvet fogalmaztak meg, és bár ezeket nem sikerült
maradéktalanul teljesíteni, mégis évről-évre újabb célokat tűznek ki.

A Nap kozmikus útja
A Nap útja, akár egy kerek esztendőn belül, akár annak kicsiny másában, egy-egy napban nézzük, a földi életet meghatározó, törvényt adó kozmikus utat jár be, amely négy részre tagolja a téridőt. A téli napfordulón (Karácsonykor) születik a Fény (Jézus), amely a tavaszi­ napéjegyenlőség idején (Húsvétkor) lép diadalútjára. Ekkor sarjad a vetés is, és ekkor ünnepeljük az Új Életet. Csúcs­pontra az aratás idején (Sarlós Boldogasszony napjával) lép. Az őszi napéjegyenlőség idején (általában Mihály hetében) vetik újra a búzát, amely a földben elrejtve, a téli elcsendesülő, „leszentülő”, újraszülető állapotra készül. A Napnak ez az isteni eredetű sze­repe alkalmassá teszi arra, hogy megidézze az érettünk emberré lett Istent. Ugyanezen jelentéstartalmat hordozza a négybe tagolt korondi tányér motívuma (1.ábra).
Szárnyas Nap
A szárnyas Nap a Kos világhónapjában a pun, az egyiptomi, a hettita, a szír, az asszír, a babilóniai műveltségben jelenik meg (2. ábra). Azon a vidéken ahol ezek a műveltségek kialakultak, ma már hiába keresnénk, de Kalotaszeg népe a mai napig őrzi e jelet. (3. ábra). Szinte valahány hímzésen, faragáson, de a bőrmunkákon is megtalálható az ősi szárnyas Nap, a tavaszi megújulás jele, amely az életnek, a léleknek, a fénynek a jele. A virágot őrző kör tetején a kettős-spirál a kitárulkozó fényre, a húsvétra utal. Ez a Kos jegy jele. A két spirál közötti forma: a fény pártája a tavaszi napéjegyenlőségkor diadalútjára induló Napról „beszél”. A napút íve ez. Az összetett jel közepén a Nap virágként jelenik meg.

Nap és virág

A régiek szerint a virág, a Nap földi kedve. A kerek esztendőben a virág mondja el, hogy formájával, színével, illatával, hogy mit kér, mit parancsol a fönti fényes. A tél végét, a kora tavaszi Nap alig-erejét a hóvirág szűzi fehérséggel, csendes meghajlással mondja el. Pünkösd szárba szökkenő kedvéről a pipacs tűzpirosa ad hírt. Az érlelő nyári Nap gazdagságát színekben, illatokban tobzódó virágokban van jelen, míg a késő ősz halálra készülő bágyadt fénye loncsos, busa, keserű illatú és fakó színű krizantém. A telet a fás ágú és törzsű, apró kék virágokat hozó szikár levelű, szúrós illatú rozmaring mutatja meg, ami istenfa szerepű volt, mivel örökzöld fajta s télen virágzó. Ő közvetíti a fényt a karácsonyt övező napokban...

Olvasni jó.....Ünnepi Könyvhét 2011.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése már több évtizede, 1929 óta rendezi meg az Ünnepi Könyvhetet, amely 2011-ben 82. alkalommal kerül megrendezésre, és amely értéke és hangulata az egész világon páratlan.

Az Ünnepi Könyvhét mindenekelőtt a kortárs magyar irodalom, a kortársírók ünnepe és seregszemléje. Ebben a néhány napban felfedezhetünk új kiadványokat, és közelebbről megismerkedhetünk a kiadókkal, valamint a szerzőkkel. Meglephetjük magunkat egy-két szép kötésű értékes mondanivalójú szerzeménnyel, és kedvenc könyveinket dedikáltathatjuk.

A Gyermekkönyvnapok gazdag programsorral várja a gyerekeket, a programok mellett természetesen a színes könyvválaszték is csábító lehet a kis lurkóknak. Minden korosztály számára akadnak szórakoztató és ismeretterjesztő könyvek egyaránt. A program nem titkolt célja, hogy ezekből a gyerekekből váljanak a jövő könyvszerető felnőttjei.

egy kiállitás..

Kínai agyaghadsereg.

Budapesten az első kínai császár agyaghadserege
/másolat/, a világörökség egyik csodája.

A Csin Si Huang-ti kínai császár sírjában talált több ezer agyagfigurát a világ nyolcadik csodája néven emlegetik. .

Az agyaghadsereg története a kínai császárok korába vezet vissza. Időszámításunk előtt 210-ben Csin Si Huang-ti kínai császár meghalt, de még életében megrendelte pompás síremlékét. Ezt találták meg 1974-ben kútfúrás közben  földművesek. Eleinte senki sem hitt azoknak a híreknek, hogy egy óriási, életnagyságú hadsereget találtak, mely természetes agyagból készített katonákból áll. A kincs létezése azonban beigazolódott,  és 1987-ben az UNESCO világörökség része lett. A világ 8. csodájának is nevezik.

Az ásatásokat végző régészek szerint az eddig fellelt agyagharcosok egy olyan, még nagyobb agyaghadsereg katonái, amelyet Qin Shihuang sírjában, illetve körülötte temettek el és amelynek nagy része ma is feltáratlan.
A kínai agyagharcosok régészeti és egyetemes kultúrtörténeti jelentőségét nehéz túlbecsülni, hiszen a kínai civilizáció egy rendkívül fontos, meghatározó jelentőségű, de korábban kevésbé ismert időszakáról nyújtanak páratlan értékű és gazdag ismeretanyagot. A leletegyüttest annak gazdagsága és méretei a század egyik legnagyobb régészeti felfedezésévé avatják. Az agyaghadsereg értő, tudományos vizsgálata nagyban hozzájárulhat a hadtudományi - elsősorban hadtörténeti - ismeretek bővítéséhez is. A fegyverek, a katonák elhelyezése, az alkalmazott hadirend a kor magas szintű hadi kultúráját, hadviselése módjait hadsereg-szervezési elveit és megoldásait teszi hozzáférhetővé a tudományos elemzés számára.

magyarnak lenni...

Vannak a világnak csodálatos szépségű helyei.

Magyarnak lenni, Magyarországon megszületni szavakkal le nem írható.

Spirituáli szempontból magyarnak lenni igazi beavatás, Szokás és nem alaptalanul Dobogókőt a világ szívcsakrájának nevezni.  Az ezoterika tanaiban gyakorta felbukkan a reinkarnáció szó. Miért ide Magyarországra születtél? Olyan nagy a világ, Te mégis itt vagy!

Márpedig akkor itt élned, halnod kell

csillagjóslás.....

Az asztrológia eredete

Az asztrológia ősi tudomány, több ezer éves múltra tekint vissza, már az első írásos emlékek megjelenése is tartalmazott asztrológiai megfigyeléseket. Megfigyelték, hogy ha egy planéta áthalad egy ilyen szakaszon, hatásaikban bizonyos azonosságok mutatkoznak. A csillagos ég tanulmányozásával foglalkozó tudományt a görög nyelv asztrológiának "csillagismeretnek" nevezte el.

Az asztrológia nyelvtudást, és jelentős matematikai jártasságot igényelt.. Ptolemaios sorolta be az országokat fekvésük, és jellemzőik alapján a tizenkét csillagjegybe.

A mai asztrológia alapja az egyiptomi asztrológiából fejlődött ki. Az európai ember asztrológiáját az asszír-babilon birodalomból az egyiptomi birodalom vette át, majd a görög-latin kultúrában, évezredeken át fejlődött tovább.

A kereszténység megjelenésével el kezdték üldözni, de az iszlám kultúrában megmaradt, és tovább fejlődött. Európában a XVI. században a virágkorát éli. Ebben az az időszakban él Nostradamus és Paracelsus is. Mindketten orvosok is, és asztrológusok is voltak, hiszen ebben az időszakban majdnem minden asztrológus értett valamennyit az gyógyitáshoz is.  Nostradamus saját korában nevet szerzett magának, mint orvos a pestis járvány idején embereket gyógyított. A XVI. század másik nagy asztrológusa Paracelsus, korának legnagyobb orvosa, ő alkalmazta először a gyógyításban a kemoterápiát. A kereszténység kialakulásával az asztrológia, háttérbe szorul. Mint tudományt, nem ismerték el vallási okok miatt. Szerencsére az iszlám vallás sokkal rugalmasabb igy keleten fejlődött tovább az asztrológia Az uralkodók és hadvezérek minden fontosabb döntéshozatal előtt kikérték az asztrológusok véleményét. A XVIII. században, a francia forradalom után az asztrológia-tudomány hanyatlik, de a XX. század elején ismét fejlődésnek indul, és második virágkorát éli... 1945 után Magyarországon az asztrológia kiszorult a tudományok köréből, tudománytalannak tekintették, és tiltották!

Tehát a születési horoszkóp a születés idejében a csillagok helyzetének rajza a születés földrajzi helyére elkészítve.

„Ducunt fata volentem, nolentem trahunt!
Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják!”

Seneca

a mese... miért szeretjük a meséket?

A mesék megszületnek, de elmúlni sosem fognak.  A mese mindenkit elvarázsol, megbabonáz.

 A.mese haszna

 Az emberrel vele születik a mese imádata: a gyerekek öt-hat éves korukig nem győzik kedvenc meséiket újra meg újra meghallgatni, és ha a szülő valahol rövidíteni vagy javítani szeretne, közbevágnak, és a már kívülről tudott eredeti változatot követelik.A mesében bőven részesülő gyerekek azt is szeretik, ha a témát, a motívumokat ők adhatják meg: „Papa, most mesélj a cirmos cicáról és a partvisról”, mondják, noha soha ilyen mesét nem hallottak még, és akkor a szülő, aki én voltam, rögtönözhet mesét a cirmos cicáról és a partvisról, vagy a szekrényről és a háromorrú boszorkáról, vagy a sünről és a gilisztáról. Nem árt a rögtönzött mesét a mesemondónak azonnal megjegyeznie, mert szóról szóra azt fogják követelni újra. Miért szeretjük a meséket vajon? Talán azért, amiért az emlősök kölyökkorukban imádnak egymáson hemperegni, a vadászat mozdulatait előre lejátszva. Az ember gyerekkorában képzeletben vadászik, és ezt felnőtt korában sem hagyja abba: előre elképzeli, minek mi lesz a következménye, és ennek alapján dönt, vajon a kérdéses tettet elköveti-e. Az aktív fantázia fejlesztésének, a képzelet rendeltetésszerű működtetésének eszköze a mese, és mindegy, hogy a szöveget füllel vagy szemmel fogadjuk-e be. A befogadás során a szöveg képekké, látomássá alakul, így rögzül előző nemzedékek valamennyi lényeges tapasztalata. Fontos, hogy a tapasztalatot mi, a befogadók, magunk alakítsuk át látomássá, mert ebben a mi szellemi erőfeszítésünk is benne van, ezáltal mások tapasztalata azonnal a sajátunkká válik, és ránk hasonlít akkor is, ha a szövegben rögzített eseményekhez hasonlóak sem történtek még velünk. A saját látomásra könnyű visszaemlékezni. Ha az életben hasonló helyzetbe kerülünk, mint egy-egy mesehős, az emlékezet aktivizálódik. Mesét mondok, de talán világos, hogy felnőtteknek szóló verset, drámát, elbeszélést is értek rajta. Arra való az irodalom, hogy ne érezzük magunkat magányosnak, és megtapasztaljuk azt a sokszor keserű, de alapvetően mégis felemelő érzést, hogy olyan reménytelen helyzetben, mint most mi vagyunk, voltak már mások is; amint ezt megérezzük, helyzetünk máris kevésbé reménytelen. A jó mesékben valódi tudás van. Szoktak mai szülők riadozni, ha igazi népmese kerül a felolvasandók közé, azok ugyanis tele vannak rémségekkel. Az igazi mesék – a magyar népmesék többsége, vagy a Grimm-mesék például – a horrort nem oldják fel akkor sem, ha netalán a legkisebbik fiú sok gyötrelem után diadalmaskodik. Nagy hiba a meséket megszelídíteni. Nem véletlen, hogy a világirodalom java része rémtörténet, és az sem véletlen, hogy ezek is tele vannak humorral. Akár a görög tragédiákra, akár Shakespeare műveire gondolok, amelyek a külső és a belső végzet borzasztó működését írják le, korábbi, már garantáltan sikert aratott mesékre építve, azokat tökéletes formába hozva, a horror és a humor ezektől a történetektől elidegeníthetetlen. Nem tudunk olyan tudományos traktátust mondani, amelynél a nagy szépirodalmi művek ne volnának pontosabbak és erősebbek. Csak fantázia kell, hogy a magunkévá tegyük.  /Spiró György/

.

A mese gyógyító ereje...

Kimondhatod, hozzád hasonlóan sokan mások pont ugyanezt gondolják: csak a gyerekeknek mesélünk. De nem vagyunk-e éppoly kiszolgáltatott, éretlen lények egy-egy nehézség idején, mint a gyermekek? Nem ugyanolyan szélsőségesség uralkodik-e a lelkünkben? Nem ugyanúgy csodára vágyunk-e? Akkor meg miért ne lehetne a felnőtt számára is a mese az az ábécéskönyv, amelyből megtanul saját lelkében olvasni olyankor, amikor valamely konfliktus, krízis következtében regresszióba zuhan, vagy
amikor élete eme területén még el sem jutott az érettségig.

Hol volt, hol nem volt...
A mesékben gyógyító erő lakozik. Hatalmuk van felettünk, noha nem követelik meg, hogy bármit is tegyünk, csak meg kell őket hallgatnunk. Ajtókat vágnak a korábban üres falakra, megindítják a belső életet. A mese koordinátái – „hol volt hol nem volt, az Óperenciás tengeren is túl…” – a mesehallgatót egy sajátos lélekállapotba, a tudatelőtti és a tudattalan birodalmába helyezik. A mesélés, mesehallgatás során a felszínre húzunk valamit, ami jobbára nem kellemes tevékenység. A mesemondó és a mese hallgatója is archetípusos energiákat kezel, és ha találkozol az archetípussal, ha nyitott vagy rá, az megváltoztat. Olyan mértékben gyógyszer, amilyen mértékben hajlandó vagy én-ed „feláldozni” és a történetbe helyezni.(1) Ebből adódóan egy történet elmesélését időzíteni kell, gondosan mérlegelve az időt, a személyt, a helyet, a szükséges gyógymódot, és mindemellett leginkább akkor kezdhetünk neki a mesélésnek, ha a történet hív bennünket, és nem akkor, amikor „jónak látjuk.” A segítő kapcsolati munkában elhelyezve döntő fordulatot hozhatnak a gyógyulás folyamatába. Hivatás ez a javából!
Tegyük fel, elfogadom, bár elég misztikusan hangzik. Érdekelne, hogyan viszik véghez a történetek mindezt?
A mese azáltal gazdagítja életed, hogy mozgásba hozza a képzeleted, hogy fejleszti az intellektusod, hogy eligazít az érzelmeidben, hogy megbékít félelmeiddel, vágyaiddal, hogy elismeri nehézségeid, és ugyanakkor megoldásokat is javasol kínzó problémáidra. Röviden: egyszerre reagál személyiséged minden megnyilvánulására. Sohasem lekicsinylően, hanem mindig teljes mértékben elismerve problémáid komolyságát, egyben erősítve bizalmad önmagadban és a jövőben. A mese belső konfliktust jelenít meg szimbolikus formában, mintát nyújt az ember belső problémáinak megértéséhez és megoldásához, megoldási javaslatait csak finoman, áttételesen jelzi, nem követel, biztonságot és reményt nyújt, minden mintha magától értetődő lenne, valóság és csodás egybemosódik, színtere a képzelet amelyhez a való világ csak az elemeket adja, eseménysorait a varázslat és a csoda mozgatja, fesztelen, hétköznapi stílusban szól, nem támasztja fel azt az igényt, hogy a hallgatók elhiggyék.
De elhisszük, hogy bármelyikünkkel megeshet, mindig e világból tekint a túlvilági dolgokra/dolgokba, „névtelen” hétköznapi csodák által segített cselekvő a szereplő, aki itt a földön köztünk éli majd tovább boldog éltét
A mese minden döntést ránk bíz, még azt is, ha nem akarunk dönteni. Rajtunk múlik az is, hogy magunkra vonatkoztatunk-e valamit a meséből, vagy egyszerűen csak élvezzük
a csodás eseményeket. Ez az élvezeta záloga annak, hogy életünk során kellő időben megértjük majd rejtett jelentését. Maga a mesehallgatás, a mese képeinek befogadása olyan, mint a magvetés: azoknak csak egy része ver gyökeret a mesét hallgató agyában. Egy részük közvetlenül tudatos szinten kezd hatni, mások a tudattalanban indítanak be bizonyos folyamatokat. És sok közülük hosszú ideig passzívan várakozik, mígnem az illető eléri azt a fejlettségi szintet, amikor ezek is elérhetik a tudatát.
Minden jó mese jelentése többszintű, és azt csak a mesehallgató maga tudhatja, hogy egy adott pillanatban az ő számára melyik bír jelentőséggel. Ezért fontos, hogy a mese jelentését sohasem szabad elmagyarázni a mesehallgatónak. A konkrét tanulságok, tanácsok mellett – mert hogy ilyen meséink is akadnak – egy sokkalta nagyobb ajándékkal is meglepnek: némi töprengés után azt éled meg, hogy magad birkóztál meg a feladattal. A személyes probléma megértése, és a magad erejéből való megoldásának élménye kell ahhoz, hogy megtaláld a belső biztonságod és helyed a világban. A mese a közvetített képek által – ha kibontod azokat – erre tesz képessé.