A magyar természettudós és feltaláló, Jedlik Ányos nevét nemcsak a dinamó miatt ismerik, hanem a szódavíz előállítása is az ő nevéhez fűződik. Jedlik 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni a szódavíz előállításának módjával, hamarosan pedig olyan készüléket sikerült szerkesztenie, melynek segítségével csekély költséggel lehetett a vizet széndioxiddal telíteni.
A szódagyártógép feltalálása
"A mesterséges ásványvizeknek nem hátrányára, hanem előnyére, a feltalálóknak pedig nem szégyenére, hanem dicsőségére válik, ha sikerül a vízbe az eddig elértnél nagyobb mennyiségben juttatni szabad szénsavat, vagy még annál is nagyobbat, mint amennyit a természetes vizek tartalmaznak."
Ezzel a gondolattal kezdődik JEDLIK ÁNYOS egy latin nyelvű tanulmánya, amely rövid összefoglalásban ismerteti Jedlik eredeti eljárását is
"a szódavíz, nátrium-magnéziumos víz, Eger-, Selters-, Püllna-víz" készítésének módja címen.
Mint a győri bencés gimnázium tanára, már 1828-29-ben kezdett behatóan foglalkozni azzal, hogy idehaza felfedezze és megvalósítsa a szódavíznek és mesterséges savanyúvíznek iparilag is használható készítési módját. Erről már korábban is olvasott Gilbert "Annalen der Phisik" című művének 12. kötetében, mely szerint Genf-ben Paul és Goffe fizikusok már 1789 óta állítanak elő savanyúvizet, de a készítési módot titokban tartották. Jedlik-nek nem is volt szüksége külső segítségre, hiszen kísérletezése gyorsan eredményessé vált.
A fröccs szó eredete
"Kellemes lehet ezen pezsgő víz azon személyekre nézve, kik borral nem élvén; szomjúságuk oltáskor az említett pezsgői csípősséget éldelni kívánnák. Talán azon betegségekben sem lenne céliránytalan ital, amelyekben a szénsav által történendő izgatás a belső részekre jótékonyan hat."
Vörösmarty 1842. október 5-én írta meg híres versét, amelyből megtudhatjuk mi is, , hogy "Fölfelé megy a borban a gyöngy".
- Igen ám, de a borban csak akkor megy fölfelé a gyöngy, ha szódavizet vagy ásványvizet öntöttek hozzá. Ez pedig az ország nyilvánossága számára nem az orvos-kongresszuson, hanem Fóton történt, Fáy András híres pincéjében. Ki ne tudná, hogy Fáy András ugyanúgy szellemi központja volt az irodalmi és művészeti életnek, mint a bankéletnek. A jelzett napon Fáy Vörösmartyt és néhány barátját szüretre hívta meg.
A barátok között ott volt Czuczor, a nem kevésbé kitűnő költő, aki magával hozta Jedlik Ányost, aki nemcsak az elektromosság nagy tudósa volt, hanem a szódavíz magyar feltalálója is. Ahhoz, hogy a bor erősségét kellemesen enyhíteni lehessen, nemcsak a szódavíz előállítását kellett felfedeznie, hanem természetesen fel kellett találni egy olyan üveget is, amelyből a szódavizet ki lehessen fröccsenteni.
Nos, Jedlik a szüretre is elvitte a világ legelső szódásüvegét, és a házigazda és a vendégek elképedésére elkészítette a Fáy-birtokon a legelső fröccsöt. ő azonban, németesen, spriccernek nevezte. Vörösmartynak ez a szó nem tetszett és helyette találta ki a fröccs szót.
Szódavíz dícsérete
Büszkék lehetnek a szikvízgyártók, hogy hétköznapi nyilvánossággal, a szódavíztől gyöngyöző bor legelőször ezen a fóti szüreten vált itallá. Valószínű, hogy a pezsgőhatást kiváltó szódavíz is hozzájárult ahhoz, hogy Vörösmarty 17 versben örökítette meg fóti dalát:
Az első két versszak hűen bizonyítja ezt:
Fölfelé megy borban a gyöngy, jól teszi.
Tőle senki e jogát el nem veszi.
Törjön is mind ég felé az, ami gyöngy,
Hadd maradjon gyáva földön a göröngy.
és ürítsük a hazáért e pohárt:
Egy pohár bor a hazáért meg nem árt!
Testet éleszt és táplál a lakoma,
De ami a lelket adja, az b o r a !
forrás: szódavíz története
