AZ ŐSI BOLDOGASSZONY TISZTELET
Babba Mária
Aki a magyarság régi múltjára kíváncsi, annak nagy szeretettel Erdélyt ajánlom.
A
székely kapuk kapuoszlopán az életfa, a szemöldökfán pedig az ott lakó
ember életútja elevenedik meg. A kopjafákba bevésve e földi létből
eltávozottak maradnak köztünk a szeretetünkkel és tiszteletünkkel
körülvéve szinte romlatlan testtel. Ezek mind az ősi hitvilágunk itt
maradt emlékei, jelképei. Közülük is legjelentősebb a ma is még élő, ősi
időkbe visszanyúló Boldogasszony tisztelet.
Erdélyben -
még ezt az ősi Boldogasszony tiszteletet is beleértve - a magyar múltat
és a magyar múlt emlékeit az egyházak mentik és őrzik. Jellemző
sorsukra, hogy templomaik zömmel erődtemplomok, mint például a
gyergyószentmiklósi örmény erődtemplom vagy a kalotaszentkirályi
unitárius templom. Ősi magyar Istenanya ábrázolásokat találunk bennük,
akiket az itt élő magyarokká lett örmények, más helyeken a
székely-magyarok a Boldogasszony mellett Babba illetve Babba Mária néven
ismernek.
A Kárpátokon kívülre, az ősi keletre
vezetnek ezek az elnevezések. Néven nevezve mindez a sumér mitológiában
található meg. A Teremtő régi neve Babbar. Az ő nevéből lett képezve női
megnyilvánulásának a neve Baba, az Égig Érő Nagyboldogasszony. akinek
az említett teremtéstörténet szerint Babba nevű megkettőződött kicsi
mása - egyes források szerint kicsi lánya -, aki a magyarok
Boldogasszonya lett. Ő kísérte az első embert isteni társként földi
útján, mint a Föld égi vigyázója. Ezeket az elnevezéseket az ősi
keletről kivándorló népeink magukkal hozták. A keleten maradó néprészek,
a bevándorlók és a hódítók más elnevezéseket is elkezdtek használni.
Szent
István királyunk előtti hitvilágunk Babba névre hallgató Istenanya
ábrázolása a Kárpátokon kívülről a XVII. században a betelepülő
örményekkel került vissza Erdélybe. (Itt mindenképpen meg kell említeni a
Tatárlakán talált ékírásos amulettet, amin a sumérok mezopotámiai
megjelenése előtti távoli időből már Boldogasszony tiszteletre utaló
felírat található. Visszatérve az előző gondolatmenethez megállapítható,
hogy Szováta és a Gyilkos tó között elterülő Gyergyószentmiklóson az
örmény erődtemplom oltárképén ez az említett kisded nélküli telő Holdból
előlépő Babba ábrázolás látható a tizenkét csillagos Boldogasszony
koronával.
Babba van a Tiszaeszlári Sinka-hegyi Kereszten. Babbára
utaló emlék található még a Dunakanyar keleti kapujában a magyar
szakrális központtal, a Pilissel szemben a Duna másik oldalán, a
Boldogasszony- löszháton elterülő Dunakeszin. A dunakeszii Babba
ábrázolás az égi Nagyboldogasszonyt, Babát is magába foglalja ugyanúgy,
mint a Tiszaeszlári Sinka-hegyi Kereszt Boldogasszony ábrázolása.
Dunakeszin a Boldogasszony ábrázolás együtt található az említett
löszháton a Magyar Szentháromság másik két jelképével együtt, amelyek az
Alagi- major, Alag és Dunakeszi települések rajzolatában még ma is
központi helyet foglalnak el. Az a különleges ebben, hogy így együtt e
három jelkép csak a Szentkoronán, a Teremtő zománcképén látható.
Babba
alakját a székely-magyar emlékezet is megőrizte. Szent István királyunk
utáni Kisboldogasszony (Szűz Mária) tisztelettel kiegészülve mára a
Teremtő Babbar női megnyilvánulásaként nevéből képzett névvel elnevezett
Baba - megkettőződés útján lett Babba - kiegészülve Mária kultusszal,
összegződött kifejezéssel mondva Babba Mária lett. Az Ősi Boldogasszony
tisztelet a Mária kultusszal összelényegülve így lett része a római
katolikus kereszténységnek Magyar-földön, és így része még ma is az
életünknek.
Most nézzük meg a keletről elvándorolt népeink által
ma is használt elnevezések fogalmi tartalmát. Kezdjük a Teremtő
elnevezésével. Ő régi nevén Babbar, –fényesen ragyogó” a szó jelentése. A
sumér KA –kapu vagy nyílás”-t jelentő ékjel egyik olvasata: Baba,
jelentése: az –Ég nyílása” az –Ég kapuja”. Babba a Baba megkettőződött
kicsi mása, ezt a megkettőződést fejezi ki a név. Mária sumér-arámi
összetett szó. MA (aMA) jelentése –Égi Anya”, RI egyenlő eredet, eredő,
valahonnét származó kifejezésekkel, az A pedig meghatározó rag, ami a
mai nyelvünkben a határozott névelővel azonos. MA- RI- A neve tehát –Égi
Anyától Származó”. Népnevünk, a MA-GAR formája is az –Égi Anya Népe”
jelentéstartalmat hordozza.
Babba Mária elnevezéssel a néphit a
fényesen ragyogó ég félhold alakú nyílásában ma már Máriát is köszönti,
aki kinyitja az ég kapuját. A hivők lelkében életre kel az a biztos
tudat, hogy imájuk és kérésük a Boldogasszony segítségével bejutott a
Fény Birodalmába. Nyugodt szívvel mennek a misére, teljes szívvel
vesznek részt annak minden részletében, buzgón énekelnek, a templomban
megsimogatják a –Napba öltözött Boldogasszonyt” jelképező szobrot, de a
nagy –istenvárást” a hajnal hasadása hozza. A Babba Máriához intézett
könyörgésük és imájuk emlékével ők a napkelte bíborában, ott a PÍR-ban, a
–Napba öltözött Boldogasszony” érkezését látják, hiszik, és imádják,
aki ott előttük szüli meg bíborból fakadt szent fiát, a –Fény Fiát”, aki
a teremtő szándéka szerint a –Világ Világosságát” hozza(hozta) el
számunkra. Nézik, csodálják a –Fényt”, mert tudják, hogy lelkük
sugallata a Babba Mária által kinyitott kapun át a –Fényben” életet kap
és teljesül. A –Világ Világosságát” megjárva az életük teljesül ki
általa, így érzik.
Ma Babba Mária Mádéfalva előtti településen,
Csiksomlyón lakik. Így mondják az erdélyiek. A XVI. században készített
2,2 méter magas telő Holdból előlépő, istenanyai méltóságát tagadó
Nestorius fejét taposó, Napba öltözött asszonyalak fején az égi
Nagyboldogasszony (Baba), a magyarok Boldogasszonya (Babba) és a
Kisboldogasszony (Mária) koronáját viseli. Egyik kezében jogart, a másik
kezében a szent koronás Jézus-házi kisdedet tartja. A tizenkét
csillagos Boldogasszony koronával ékesített kegyszobrot tiszteli Babba
Máriaként a néphit. A kegyszobor Csiksomlyón a Ferences Kisbazilikában
található, ami egyben az évenkénti pünkösdi búcsú kegyelet helye is.
Babba
Mária létező élő hagyományának egyik bizonyítéka az is, hogy
Csiksomlyóval szemben Csíkszereda másik oldalán a Szent Anna - tó
szomszédságában elterülő Tusnádfürdőn épült modern templomban is Babba
Máriát mutat az oltárkép.
Babba Mária ábrázolás található még
Erdélyben többek között Nagyváradon a Barátok Plébániatemplomában,
Szászsebesen, Lippa melletti Máriaradnán. Ezen kívül található még
Brünnben (Csehország) a Kapucinusok kriptájában, a Felvidéken Kassán a
Székesegyház szárnyas főoltárán, Szepeshelyen, Lőcsén a Szent Jakab
templom főoltárán, Nyitrán, Győrben a Székesegyház előterében,
Mezőkővesden a Szent László templomban, Budapesten a Lehel téri
templomban egy mozaikképen, Sátoraljaújhelyen a Pálos Piarista
templomban és még nagyon sok helyen, ahol Árpád-kori vagy pálos
templomok érintetlenül megmaradtak, vagy belefoglaltattak a később
építettekbe.
