A nemzeti park a Természetvédelmi
Világszövetség (IUCN) meghatározása szerint olyan terület, amelynek
ökológiai egységessége megőrzendő a jelen és a jövő generációi számára,
amely megvédendő mindenfajta mezőgazdasági és ipari hasznosítástól, és
amelyen lehetőség nyílik nemcsak tudományos, hanem oktatási és
szabadidős tevékenységek végzésére is. (Az első nemzeti park, amelyet
ilyen névvel is hoztak létre, az Egyesült Államokban 1872-ben létesített
Yellowstone Nemzeti Park volt.) A nemzeti parkok működését az 1948-ban
alapított Természetvédelmi Világszövetség előírásai szabályozzák.
Az európai nemzeti parkok napja
|
|
Az EuroPark nevű szövetség a nemzeti parkok és egyéb védett
területek célkitűzéseit és jelentőségét kívánta népszerűsíteni.
Az Europarc Szövetség (korábbi nevén Európai
Nemzeti Parkok és Natúrparkok Szövetsége) 1973-ban
alakult, s együttesen 34 ország 400-nál is több védett területéért
felelős. 1999-ben indított programja alapján május
24-én annak emlékére tartják e napot, hogy 1909.
május 24-én alakultak meg az első európai nemzeti parkok
Svédországban.
Magyarországon tíz nemzeti park van.
A nemzeti parkok listája:
Hortobágyi Nemzeti Park
Hazánk első nemzeti parkja, 1973. 01. 10.én alapították.
Legjellemzőbbek a szikes puszták, a löszpuszták, a mocsarak és az árterek.
Címer állata a daru, mely éppen nász táncot jár.
Területe: 805, 49 km2
Kiskunsági Nemzeti Park
1974-ben alapították hazánk második nemzeti parkja.
Jellemzőek a tájra a homokbuckák, a homokos és szikes puszták, elszórtan mocsarak.
Egész területe bioszféra rezervátum.
Címerén a jellegzetes homokbuckák láthatóak.
Területe: 567, 61 km
2
Bükki Nemzeti Park
1966-ban alapították, Magyarország harmadik nemzeti parkja, viszont
az első olyan melyet az Északi-középhegységben hoztak létre.
A hegység főként dolomitból és mészkőből épül fel,
jellemzőek a víznyelők, a kiemelkedő kövek és a
barlangos terepek.
Címerén középen a szártalan bábakalács és azt
bükk levél veszi körül.
Területe: 402, 63 km
2
Aggteleki Nemzeti Park
1985-ben alapították, Magyarország negyedik nemzeti parkja.
Többnyire mészkőből épül fel és más üledékes kőzetekből,
jellemzőek még a világ örökségnek nyilvánított cseppkő- és
karsztbarlangok, illetve a víznyelők.
Címerén a foltos szalamandra látható,
amely itt különlegesen kedvező élőhelyet
talált magának.
Területe: 201, 7 km
2
Fertő-Hanság Nemzeti Park
1991-ben alapították, Magyarország ötödik nemzeti parkja ként.
Területén híres nádas-mocsaras vidék alakult ki, ahol
rengeteg védett madárfaj él.
Címerén a nagy kócsag látható.
Területe: 235, 88 km2
Duna-Dráva Nemzeti Park
1996-ban alapították, hazánk hatodik nemzeti parkja.
Területén híres a gemenci vadállomány, az ártéri erdők
melyek rengeteg madárnak adnak otthont.
Címerén repülő vízimadarak láthatóak.
Területe: 494, 79 km2
Körös-Maros Nemzeti Park
1997-ben alapították, hazánk hetedik nemzeti parkja ként.
Jellemzőek rá főként az ártéri erdők és a nagy kiterjedésű
puszták.
Kiemelt feladata az erdélyi hérics és a bókoló zsálya védelme,
mert csak itt található meg az egész országban.
Címerén a puszták jellemző faja a túzok látható.
Területe: 501, 34 km
2
Balaton-felvidéki Nemzeti Park
1997-ben alapított Balaton-felvidéki Nemzeti Park,
hazánk nyolcadik nemzeti parkja.
Feladat a Balaton egyedi állat- és növényvilágának
megőrzés, kiemelkedően a vízimadárvilág
védelme.
Területe: 569, 98 km
2
Duna-Ipoly Nemzeti Park
1997-ben alapították, Magyarország kilencedik nemzeti parkja.
Hazánk talán leggazdagabb élővilágú nemzeti parkja,
néhány faj csak itt található meg.
Címerállata a ritka havasi cincér.
Területe: 603, 14 km
2
Őrségi Nemzeti Park
Hazánk legfiatalabb tizedik nemzeti parkja, 2002-ben
alapították.
Területén él a ritka siketfajd is, ezen kívül számos
ritka tőzegmohafajnak és liliom féléknek, nősziromnak
add otthont. Gyakoriak a ritka védett növények.
Területe: 440 km
2
