Hallás - a fül

   A fül lényegében két érzékszerv, a hallás és az egyensúlyozás szerve. Három részre osztható: külső-, közép- és belsőfülre.

  A hanghullámokat a külső fül a külső hallójáratba tereli, amelynek belső végét a dobhártya zárja le. A dobhártyán túl találjuk a középfület, amely levegővel teli üreg és a halántékcsontban helyezkedik el, a középfül és az orrgarat között egy csatorna létesít kapcsolatot, feladata a középfül (dobüreg) és külvilág között a nyomás kiegyenlítése. A dobhártya falára belülről egy hallócsontocska, a kalapács tapad, amihez kapcsolódik az üllő, ami kengyelhez ízesül. A kengyel talpi része az úgynevezett ovális ablakon rögzül, ami a belső fülben lévő csigában lévő járatok egyikének vége. A dobüreg alsó részében találjuk a kerek ablakot, ami a csigában lévő járatok egyikének nyílása, és rugalmas hártya zárja le. A belső fülben helyezkedik el a hallás tényleges érzékszerve a csiga és az egyensúlyozás érzékszervei a félkörös ívjáratok.

  Az egészséges emberi fül 400 000 hangot képes megkülönböztetni. A legtöbb ember számára a jó hallás fontossága csak akkor tudatosodik, ha hallóképessége már lényegesen megromlott. A hallás a legközvetlenebb összeköttetés a külvilággal; ez az ember és környezete közti legfőbb kapocs. Ha nem kielégítő a hallásunk, sajnos a környezettel csak korlátozott kommunikációra vagyunk képesek.
Ahhoz, hogy hangot halljunk, három dologra van szükségünk: A fület elérő összes akusztikai jel a levegő mozgását jelenti. A hanghullámokat a levegő továbbítja. A fülkagyló felépítése olyan, hogy a hanghullámokat optimálisan fogja fel és továbbítja a hallójáraton keresztül a középfülbe.
Ha a hangvezetés fülkagylótól az agyig terjedő útjában valamely akadály lép fel, korlátozottá válik a hallóképességünk. Amennyiben a szőrsejtek egyáltalán nem rezegnek, a részecskék hiába jutnak el csigába, onnan nem továbbítódnak az agyba. A szőrsejtek nem rezgése lehet az egyik oka a siketség kialakulásának. A fülcsengés a hallóideg károsodásának következménye. Hatása: állandó csengő, vagy fütyülő hang a fülben, melyet nem igazi hanghullámok keltenek.

"A zaj a legalattomosabb környezetszennyezés, mert szinte észrevétlenül teszi tönkre az életünket. Elvonja a figyelmünket, megzavarja pihenésünket, és mint állandósult stressztényező, folyamatosan veszélyezteti egészségünket. A szakemberek hangsúlyozzák: a zajt nem lehet megszokni, káros lelki és testi hatásai akkor sem csökkennek, ha sok időt töltünk el ricsajjal teli környezetben. A zaj egyébként szubjektív fogalom, ugyanarra a hangoskodásra egyéni érzékenységüktől, idegállapotuktól és szokásaiktól függően az emberek eltérően reagálnak: a kamasz például eksztázisba jön attól zenétől, amivel a szüleit a világból ki lehetne kergetni. Egyetlen közös tulajdonságuk: mindannyiuknak a mások által okozott zaj jelent problémát.
A hang erősségének mértékegysége a decibel (dB). A hallásküszöb egyénenként változóan 0–20 decibel közötti tartományban található, ekkora zajt okoz pl. az erdő fáinak susogása. Az átlagos utcazaj értéke kb. 45–55 decibel (az erős utcazaj már zavarhatja kér ember beszélgetését), a nagyon erős háttérzaj, egy gyári zaj 70–80 decibel, amely több órán keresztül, védelem nélkül éveken át „hallgatva” szinte biztos, hogy halláskárosodást okoz. Ennél fokozottabb zajterhelés (akár 110 decibel) érheti a repülőtéren dolgozókat, mely már rövidebb távon is halláskárosodást okozhat.
* 30–65 dB: ekkora zajszint már alváskárosodást is okozhat, egyformán zavarja a nyugalmat, a pihenést és a szellemi munka végzését;
* 65–85 dB: ilyen magas zajszint egy régi típusú írógéppel, csörgő telefonokkal teli irodában vagy a közepes forgalmú utak mentén észlelhető. Ez a hangerősség károsítja a vérkeringést, fáradtságérzést vált ki, és hatására romlik a vegetatív idegrendszer működése;
* 85–120 dB: ilyen erős zajt okoz pl. a légkalapács, vagy a kamionok dübörgése. Ha valaki tartósan ekkora zajszintet kénytelen elviselni, hallása maradandóan károsodik;
* 140 dB: itt húzódik a fájdalomküszöb, ilyen zajjal jár pl. az utasszállító repülők felszállása. Ekkora zajterhelés már egyetlen alkalommal is hallássérülést okozhat.
Győri György belgyógyász szakorvos"

Ma a korábbinál öt-tíz évvel fiatalabb korosztálynál jelentkezik az időskori halláskárosodása modern zajforrások miatt. A tavaly megrendezett 11. európai audiológiai kongresszus elnöke szerint gyakran már a negyven-ötven éveseknél megfigyelhető a halláskárosult állapot. Ennek oka a megváltozott zenehallgatási, televiziózási, illetve telefonálási szokásainkra vezethető vissza. 

A természetgyógyászok szerint az étrend is hatással van a fülünk működésére, ezért olyan ételek  fogyasztását javasolják, amelyek sok tiamint és A-vitamint tartalmaznak, mert ezek segíthetnek a károsodott sejtek gyógyulásában, illetve a hallóideg működését is javíthatják. A béta-karotint például a szervezetünk A-vitaminra bontja, ezért együnk sok sárgarépát, spenótot és mangót. Tiamin a teljes kiőrlésű kenyérfélékben található nagyobb mennyiségben,.

Az orrjáratokra tisztító hatással van a torma,az erős paprika, vagy hagyma. Az orrjárat tisztításával a fülkürt is jobban szellőzik.

Az emberi test egyik csodája a tobozmirigy

A tobozmirigy embernél az agy közepén, a két félteke között elhelyezkedő parányi mirigy, mely toboz alakjáról kapta a nevét.

Az agyunkhoz nyéllel rögzülő, fenyőtobozhoz hasonló alakú mirigyről sokféle vélekedés volt már az orvos-történet során, tartjuk pl. “harmadik szemnek” is… 
 Kevesen tudják, hogy anatómiai bizonyítékai is vannak a harmadik szemnek. A régészeti leletként megtalált halak koponya részén fellelhetõek a nyomai. Napjaink állatai pedig egy tobozmirigy nevû szervvel rendelkeznek, ami a koponyába bejutó fénytõl függõen mûködik. Persze nem csak az állatokban, hanem az emberi koponyában is találunk ilyet; nálunk ez egy borsó nagyságú mirigy, ami mélyen, a koponyaalapi részen helyezkedik el, és ugyanaz a szerepe, mint az állatoknál: a látószerv által felfogott ingerekre (azaz közvetetten fényre) reagál. Koordinálja az éjszakai/nappali hormonális mûködést, valamint az alvás/ébrenlét ciklusát, azaz idegen eredetû szóval a biológiai óránk ún. cirkadián ritmusát.

Hogyan befolyásolja a melatonin az alvás/ébrenlét ciklusát?
Működésének mélyreható vizsgálata során kiderült, hogy egy melatonin nevű hormont választ el, amely a véráramba kerül. Normál körülmények között ennek szintje alacsony napközben mivel a beeső fény a tobozmirigyben gátolja a melatonin nevű hormon termelését, míg más hormonokra, melyek a nappali életben fontosak, serkentőleg hat.  A fény kihunyásakor melatonin termelődik, és álmosak leszünk.  Éjszaka emelkedik meg, szintjének csúcsa pedig éjjel 3-4 óra körül van(REM), majd fokozatosan csökken, ahogy közeledik az idő az ébredéshez. Meditáció közben is igen sok szabadul fel!
A tobozmirigy és a melatonin termelése tehát erősen összefonódik az alvás/ébrenlét ciklusával, és az utóbbi években – gyakran megalapozatlanul – egyre nagyobb jelentõséget tulajdonítanak neki. Az kétségtelen, hogy a melatonin felelõs a hosszú utazáskor megjelenõ idõeltolódás által okozott problémákért. Ekkor ugyanis az történik, hogy a melatonin termelésének megszokott ciklusa és az azt szabályozó sötétség-világosság ciklusa már nem lesz szinkronban, aminek eredménye pedig fáradtság és rossz közérzet lehet. Az átálláshoz általában 5-6 napra van szükség. A melatonin közvetlenül a szervekre gyakorolt hatása ismeretlen. Az azonban mindenki elõtt ismert, hogy a fáradtság hatással van kedélyállapotunkra és teljesítõképességünkre.
Megnöveli a REM-ciklus hosszát, és élénk álmokat eredményez, emiatt alvászavar ellen adják. Hat a test hőmérsékletére, és álmosságot okoz. Befolyásolja az immunrendszert is, bár ennek módja még nem ismert. Antioxidáns – ennek következtében rákellenes – hatása van.

forrás:tudnodkell.inf.

A szem és a fény tehát nem pusztán az agy képalkotásában játszik rendkívül fontos szerepet, hanem közvetetten a hormontermelésben és a pihenésben is. Jóllehet nem vagyunk képesek annyira hasznosítani a napfényt, mint a növények, de semmiképp sem szabad lebecsülni jótékony hatását.

A homlok közepén kifejlõdõ harmadik szem a mitológiában és jó néhány kultúrában gyakran visszaköszönõ téma.
A tobozmirigyet Hórusz szemeként is szokták emlegetni, nem véletlenül. Számos képen láthatjuk a szinte tökéletes egyezést. Az egyiptomi rajzok Hórusz szemének ábrázolása egy az egyben egy ketté vágott tobozmirigyet, annak környezetét ábrázolják.

 


forrás:tudnodKell.